Return to Video

Kiskutyák, azazhogy komplexitáselmélet

  • 0:03 - 0:05
    A tudomány,
  • 0:06 - 0:08
    igen, a tudomány tette lehetővé számunkra,
    hogy annyi mindent megtudjunk
  • 0:08 - 0:11
    a világegyetem távoli zugairól --
  • 0:11 - 0:14
    elképesztően fontos dolgokat, ám
  • 0:14 - 0:16
    tőlünk idegeneket;
  • 0:16 - 0:19
    holott a sokkal, de sokkal közelebbi,
  • 0:19 - 0:21
    a bennünket közvetlenül érintő
  • 0:21 - 0:23
    dolgok nagy részét sem értjük igazán.
  • 0:23 - 0:25
    Az egyik ilyen,
    az a rendkívüli komplexitás,
  • 0:25 - 0:29
    amely a körülöttünk élő állatok
    társas viselkedését jellemzi.
  • 0:29 - 0:31
    Ma néhány történetet szeretnék elmesélni
  • 0:31 - 0:33
    az állatok komplexitásáról.
  • 0:33 - 0:36
    Először is tisztázzuk,
    mit nevezünk komplexitásnak.
  • 0:36 - 0:38
    Mi is az, hogy komplex?
  • 0:38 - 0:41
    Nos, a komplex nem azonos a komplikálttal.
  • 0:41 - 0:44
    Ha valami komplikált,
    az sok kis részből áll,
  • 0:44 - 0:47
    mindegyik más, és mindnek
  • 0:47 - 0:50
    megvan a maga pontos szerepe a gépezetben.
  • 0:50 - 0:53
    Ezzel ellentétben a komplex rendszer
  • 0:53 - 0:55
    sok-sok hasonló részből áll,
  • 0:55 - 0:57
    melyek kölcsönhatása
  • 0:57 - 1:01
    teljes körű koherens viselkedést
    eredményez.
  • 1:01 - 1:05
    A komplex rendszerek
    sok egymásra ható részből állnak,
  • 1:05 - 1:08
    amelyek egyszerű, egyedi szabályok
    szerint viselkednek,
  • 1:08 - 1:11
    és ezzel új tulajdonságok
    megjelenését eredményezik.
  • 1:11 - 1:13
    A rendszer egészének viselkedését
  • 1:13 - 1:15
    lehetetlen megjósolni
  • 1:15 - 1:17
    csupán az egyedi szabályok alapján.
  • 1:17 - 1:19
    Ahogy Arisztotelész írta,
  • 1:19 - 1:22
    az egész több, mint a részek összessége.
  • 1:22 - 1:24
    De hagyjuk Arisztotelészt, és nézzünk
  • 1:24 - 1:28
    egy konkrétabb példát a komplex
    rendszerekre.
  • 1:28 - 1:30
    Ezek itt skót terrierek.
  • 1:30 - 1:34
    Kezdetben a rendszer szervezetlen.
  • 1:34 - 1:38
    Aztán jön a zavaró tényező: a tej.
  • 1:38 - 1:41
    Minden egyed elkezd egy irányba nyomulni,
  • 1:41 - 1:45
    aminek ez lesz a vége.
  • 1:45 - 1:48
    A szélforgószerűség, mint új tulajdonság,
  • 1:48 - 1:50
    a kölykök közötti kölcsönhatás eredménye,
  • 1:50 - 1:53
    ahol egyetlen szabály van:
    próbálj a tej közelében maradni,
  • 1:53 - 1:57
    lökdösődj tehát véletlenszerűen.
  • 1:57 - 2:01
    Arról szól a dolog, hogy keressünk
    olyan egyszerű szabályokat,
  • 2:01 - 2:04
    amelyekből a komplexitás levezethető.
  • 2:04 - 2:07
    Úgy hívom ezt, hogy
    a komplexitás egyszerűsítése --
  • 2:07 - 2:09
    ezzel foglalkozunk mi,
    ökológiai rendszerkutatók,
  • 2:09 - 2:11
    a Zürichi Műszaki Egyetemen (ETH).
  • 2:11 - 2:15
    Adatokat gyűjtünk az állatpopulációkról,
  • 2:15 - 2:18
    komplex mintákat elemzünk,
    és igyekszünk megmagyarázni őket.
  • 2:18 - 2:21
    Ehhez szükségünk van fizikusokra,
    biológusokra,
  • 2:21 - 2:24
    matematikusokra és
    informatikai szakemberekre,
  • 2:24 - 2:26
    hogy együttműködésük létrehozza
  • 2:26 - 2:28
    azt az interdiszciplináris kompetenciát,
  • 2:28 - 2:30
    ami a problémák megoldásához szükséges.
  • 2:30 - 2:32
    Megismétlem: az egész több, mint
  • 2:32 - 2:33
    a részek összege.
  • 2:33 - 2:36
    Ha belegondolunk, az együttműködés
  • 2:36 - 2:39
    egy további példa a komplex rendszerre.
  • 2:39 - 2:41
    Önök most biztosan felteszik a kérdést,
  • 2:41 - 2:44
    hogy én vajon biológus vagyok-e,
    vagy fizikus.
  • 2:44 - 2:46
    A dolog valójában ennél összetettebb.
  • 2:46 - 2:47
    Hogy elmagyarázzam, elmesélek
  • 2:47 - 2:50
    egy rövid történetet magamról.
  • 2:50 - 2:52
    Gyerekkoromban
  • 2:52 - 2:56
    imádtam bütykölni és
    komplikált masinákat készíteni.
  • 2:56 - 2:58
    Elhatároztam hát, hogy villamosmérnöki
  • 2:58 - 3:00
    és robottechnikai irányban tanulok tovább.
  • 3:00 - 3:02
    Így aztán a diplomafeladatom
  • 3:02 - 3:05
    egy ER-1 nevű robot építése lett --
  • 3:05 - 3:07
    így nézett ki --,
  • 3:07 - 3:09
    melynek információt kellett gyűjtenie
    a környezetéből,
  • 3:09 - 3:13
    miközben egy fehér vonalat
    követett a talajon.
  • 3:13 - 3:15
    Nagyon, de nagyon komplikált volt,
  • 3:15 - 3:18
    de tökéletesen működött a tesztteremben.
  • 3:18 - 3:22
    A bemutató napján a tanárok összegyűltek,
    hogy osztályozzák a projektet.
  • 3:22 - 3:25
    Ezért bevittük ER-1-t az értékelő terembe.
  • 3:25 - 3:27
    Kiderült, hogy abban a teremben a fény
  • 3:27 - 3:29
    egy kicsit más volt.
  • 3:29 - 3:31
    A robot vizuális rendszere összezavarodott.
  • 3:31 - 3:33
    A vonal első kanyarjában
  • 3:33 - 3:36
    letért a pályáról és nekirohant a falnak.
  • 3:36 - 3:39
    Heteket töltöttünk
    a robot összeállításával,
  • 3:39 - 3:40
    és csak annyi kellett a tönkre vágásához,
  • 3:40 - 3:43
    hogy a fény színe egy csöppet megváltozzon
  • 3:43 - 3:44
    a szobában.
  • 3:44 - 3:46
    Ez volt az a pillanat, amikor ráébredtem,
  • 3:46 - 3:48
    hogy minél bonyolultabbá teszel
    egy gépezetet,
  • 3:48 - 3:50
    annál nagyobb az esély rá,
    hogy csődöt mond
  • 3:50 - 3:53
    egy teljesen váratlan okból.
  • 3:53 - 3:55
    Akkor határoztam el igazából, hogy
  • 3:55 - 3:58
    nem akarok többé bonyolult dolgokat
    létrehozni.
  • 3:58 - 4:01
    Ehelyett a komplexitást
    akartam megérteni --
  • 4:01 - 4:03
    a körülöttünk lévő világ komplexitását,
  • 4:03 - 4:05
    különösképpen az állatvilágban.
  • 4:05 - 4:08
    És ez el is vezet minket a denevérekhez.
  • 4:08 - 4:11
    A nagyfülű denevér egy Európában
    elterjedt fajta.
  • 4:11 - 4:13
    Kifejezetten társas állatok.
  • 4:13 - 4:16
    Általában együtt pihennek és alszanak.
  • 4:16 - 4:18
    Szülőkolóniákat alkotnak,
  • 4:18 - 4:19
    ami azt jelenti, hogy tavasszal,
  • 4:19 - 4:23
    amikor a nőstények a magányos
    téli álom után találkoznak,
  • 4:23 - 4:25
    együtt maradnak a következő hat hónapban,
  • 4:25 - 4:27
    hogy felneveljék a kicsinyeiket.
  • 4:27 - 4:30
    Mindegyik kapott egy kis chipet.
  • 4:30 - 4:32
    Ha tehát egy nőstény
  • 4:32 - 4:35
    bemegy valamelyik speciálisan
    kialakított denevérkamrába,
  • 4:35 - 4:37
    tudjuk hogy hol van,
  • 4:37 - 4:38
    és ami ennél is fontosabb,
  • 4:38 - 4:40
    azt is tudjuk hogy éppen kivel van.
  • 4:40 - 4:44
    Tehát én a denevérek pihenési
    társulásait tanulmányozom.
  • 4:44 - 4:46
    Így néz ki a dolog.
  • 4:46 - 4:49
    Napközben a denevérek
  • 4:49 - 4:51
    alcsoportokat alkotva pihennek
    a különböző kamrákban.
  • 4:51 - 4:53
    Van olyan nap,
  • 4:53 - 4:55
    hogy a kolónia két kamra közt oszlik meg,
  • 4:55 - 4:57
    és olyan is van,
  • 4:57 - 4:59
    hogy mind együtt vannak egyazon kamrában,
  • 4:59 - 5:01
    vagy szétoszlanak három vagy több kamrára,
  • 5:01 - 5:04
    és így az egész felettébb
    kiszámíthatatlannak tűnik.
  • 5:04 - 5:07
    Úgy hívják ezt, hogy hasadás-fúzió
    dinamika:
  • 5:07 - 5:09
    amikor az állatok egy csoportja
  • 5:09 - 5:11
    rendszeresen különböző alcsoportokra
  • 5:11 - 5:13
    válik szét, majd újra egyesül.
  • 5:13 - 5:15
    Azt csináltuk, hogy fogtuk
    az összes adatot,
  • 5:15 - 5:17
    napról napra,
  • 5:17 - 5:19
    majd az adathalmazban
  • 5:19 - 5:21
    hosszú távú társulási mintákat kerestünk
  • 5:21 - 5:24
    a hálózatelemzés eszközeinek
    alkalmazásával,
  • 5:24 - 5:25
    hogy teljes képet kapjunk
  • 5:25 - 5:28
    a kolónia társas szerkezetéről.
  • 5:28 - 5:32
    OK? Tehát ez az ábra ezt mutatja be.
  • 5:32 - 5:35
    Ebben a hálóban minden egyes kör
  • 5:35 - 5:37
    egy csomópontot, egy denevéregyedet jelöl,
  • 5:37 - 5:39
    a köztük lévő vonalak pedig
  • 5:39 - 5:43
    az egyedek közötti
    társas kapcsolatokat mutatják.
  • 5:43 - 5:45
    Ez az ábra nagyon érdekes dolgot tárt fel.
  • 5:45 - 5:47
    A denevérkolónia
  • 5:47 - 5:49
    két elkülönült közösségből áll,
  • 5:49 - 5:51
    amire nem lehetett következtetni
  • 5:51 - 5:53
    a napi hasadás-fúzió dinamikából.
  • 5:53 - 5:57
    Úgy hívjuk az ilyent, hogy
    kriptoközösségi egység.
  • 5:57 - 5:58
    Még ennél is érdekesebb,
  • 5:58 - 6:01
    hogy minden évben,
    úgy október környékén,
  • 6:01 - 6:02
    a kolónia feloszlik,
  • 6:02 - 6:05
    és a denevérek
    külön-külön vonulnak téli álomra,
  • 6:05 - 6:06
    de évről évre,
  • 6:06 - 6:10
    amikor tavasszal megint összejönnek,
  • 6:10 - 6:12
    a közösségek azonosak maradnak.
  • 6:12 - 6:15
    Tehát ezek a denevérek
  • 6:15 - 6:17
    sokáig emlékeznek a barátaikra.
  • 6:17 - 6:19
    Mogyorónyi agyukkal
  • 6:19 - 6:21
    képesek egyénített,
  • 6:21 - 6:23
    hosszú távú közösségi
    kapcsolatok fenntartására.
  • 6:23 - 6:25
    Eddig nem tudtuk, hogy ilyesmi létezhet.
  • 6:25 - 6:27
    Azt tudtuk, hogy a főemlősök,
  • 6:27 - 6:29
    az elefántok és a delfinek képesek erre,
  • 6:29 - 6:32
    de ezeknek sokkal nagyobb agyuk van,
    mint egy denevérnek.
  • 6:32 - 6:34
    Hogy lehet az,
  • 6:34 - 6:36
    hogy a denevérek fenn tudnak tartani
    egy ilyen komplex,
  • 6:36 - 6:38
    stabil közösségi struktúrát
  • 6:38 - 6:42
    a maguk korlátozott kognitív képességével?
  • 6:42 - 6:45
    A válasz a komplexitásban rejlik.
  • 6:45 - 6:47
    Hogy a rendszert megértsük,
  • 6:47 - 6:49
    egy számítógépes modellt készítettünk a pihenésükről,
  • 6:49 - 6:52
    mely egyszerű, egyedi szabályokra épült,
  • 6:52 - 6:54
    mellyel aztán több ezer napnyi
    szimuláció készült
  • 6:54 - 6:56
    a virtuális denevérkolóniában.
  • 6:56 - 6:58
    Ez egy matematikai modell,
  • 6:58 - 7:00
    de nem bonyolult.
  • 7:00 - 7:03
    A lényege, dióhéjban, a következő:
  • 7:03 - 7:06
    minden denevérnek akad a kolóniában néhány
  • 7:06 - 7:09
    barátja, és picivel valószínűbb,
  • 7:09 - 7:11
    hogy velük egy kamrában pihen.
  • 7:11 - 7:14
    Egyszerű, egyedi szabályok.
  • 7:14 - 7:15
    Ennyi kell ahhoz, hogy megmagyarázzuk
  • 7:15 - 7:18
    a denevérközösség komplexitását.
  • 7:18 - 7:20
    De most jön a java!
  • 7:20 - 7:22
    2010-ről 2011-re
  • 7:22 - 7:26
    a kolónia népessége több mint
    kétharmadával csökkent,
  • 7:26 - 7:29
    valószínűleg a kemény tél miatt.
  • 7:29 - 7:32
    2011 tavaszán már nem két közösséget
    alkottak,
  • 7:32 - 7:33
    ahogy addig éveken át,
  • 7:33 - 7:35
    ami az egész kolónia kihalásához
    vezethetett volna
  • 7:35 - 7:38
    a túl kis egyedszám miatt.
  • 7:38 - 7:43
    Ehelyett csak egyetlen,
    összetartó közösség jött létre,
  • 7:43 - 7:46
    ami lehetővé tette a kolónia számára
    a szezon túlélését,
  • 7:46 - 7:49
    majd a rákövetkező két évben
    a további növekedést.
  • 7:49 - 7:51
    Annyi biztos, hogy a denevérek
  • 7:51 - 7:53
    nincsenek tudatában annak,
    hogy a kolóniájuk így működik.
  • 7:53 - 7:57
    Mindössze annyit tesznek, hogy
    egyszerű társulási szabályokat követnek,
  • 7:57 - 7:58
    és ebből az egyszerűségből
  • 7:58 - 8:01
    ered az a közösségi komplexitás,
  • 8:01 - 8:04
    amely ellenállóvá teszi a kolóniát
  • 8:04 - 8:07
    a populációszerkezet
    drámai változásaival szemben.
  • 8:07 - 8:09
    Ez egyszerűen elképesztő számomra!
  • 8:09 - 8:11
    És most egy másik történet következik,
  • 8:11 - 8:13
    ám ehhez el kell utaznunk Európából
  • 8:13 - 8:16
    a dél-afrikai Kalahári sivatagba.
  • 8:16 - 8:18
    Ez az a hely, ahol a szurikáták laknak.
  • 8:18 - 8:20
    A szurikátákat nyilván ismerik.
  • 8:20 - 8:22
    Lenyűgöző teremtmények!
  • 8:22 - 8:25
    Csoportosan élnek,
    nagyon szigorú társadalmi hierarchiában.
  • 8:25 - 8:26
    Adva van egy domináns pár
  • 8:26 - 8:27
    sok alattvalóval.
  • 8:27 - 8:29
    Vannak köztük őrszemek,
  • 8:30 - 8:31
    vannak bébiszitterek,
  • 8:31 - 8:32
    néhányan a kölyköket tanítják,
    és így tovább.
  • 8:32 - 8:36
    A következőt csináltuk:
    apró GPS örveket tettünk
  • 8:36 - 8:37
    az állatok nyakára
  • 8:37 - 8:39
    hogy lássuk, hogyan mozognak együtt,
  • 8:39 - 8:43
    és hogy ez milyen összefüggésben van
    a közösségi struktúrájukkal.
  • 8:43 - 8:44
    Nos, nagyon érdekes példát találtunk az
  • 8:44 - 8:47
    együttes mozgásra a szurikáták esetében.
  • 8:47 - 8:49
    A rezervátum közepén, ahol élnek,
  • 8:49 - 8:51
    egy országút található.
  • 8:51 - 8:54
    Az úton autók járnak, tehát veszélyes.
  • 8:54 - 8:56
    De a szurikátáknak át kell vágni rajta,
  • 8:56 - 8:59
    hogy az egyik táplálékszerző helyről
    a másikra jussanak.
  • 8:59 - 9:03
    Felmerült a kérdés,
    hogyan oldják meg ezt az állatok.
  • 9:03 - 9:05
    Azt találtuk, hogy
    általában a domináns nőstény
  • 9:05 - 9:08
    vezeti el a csoportot az útig,
  • 9:08 - 9:11
    de amikor az átkelésre kerül a sor,
  • 9:11 - 9:14
    átadja a vezetést az alattvalóknak,
  • 9:14 - 9:15
    úgymond:
  • 9:15 - 9:18
    "Menjetek csak: lássam, biztonságos-e."
  • 9:18 - 9:20
    Akkor még nem tudtam,
  • 9:20 - 9:23
    hogy milyen viselkedési szabályok
    vezérlik a szurikátákat,
  • 9:23 - 9:26
    amikor ez a váltás bekövetkezik
    az út szélén;
  • 9:26 - 9:30
    sőt azt sem, hogy egyszerű szabályokkal
    megmagyarázható-e a váltás.
  • 9:30 - 9:34
    Tehát felállítottam egy modellt,
    amely szimulált szurikátákról szólt,
  • 9:34 - 9:36
    melyek szimulált úton keltek át.
  • 9:36 - 9:37
    Nagyon leegyszerűsített modellről van szó:
  • 9:37 - 9:40
    a mozgó szurikáták
    véletlen részecskeként viselkednek,
  • 9:40 - 9:42
    és az egyedüli szabály az igazodás.
  • 9:42 - 9:45
    Egyszerűen együtt mozognak.
  • 9:45 - 9:48
    Amikor a részecskék az úthoz érnek,
  • 9:48 - 9:50
    az utat akadályként érzékelik,
  • 9:50 - 9:52
    amikor beleütköznek.
  • 9:52 - 9:53
    Csak annyi a különbség
  • 9:53 - 9:55
    a domináns nőstény --
    a piros színű --
  • 9:55 - 9:57
    és a többi egyed között,
  • 9:57 - 9:59
    hogy számára az akadály magassága,
  • 9:59 - 10:02
    ami az az átkelés kockázatának felel meg,
  • 10:02 - 10:04
    egy kicsikét nagyobb,
  • 10:04 - 10:05
    és ez a csekély különbség
  • 10:05 - 10:07
    az egyedek mozgási szabályában
  • 10:07 - 10:10
    elegendő a megfigyeltek megmagyarázására,
  • 10:10 - 10:12
    azaz hogy a domináns nőstény
  • 10:12 - 10:14
    az útig vezeti a csoportját,
  • 10:14 - 10:15
    ahol is utat enged a többieknek,
  • 10:15 - 10:18
    hogy azok keljenek át először.
  • 10:18 - 10:22
    George Box angol statisztikus
  • 10:22 - 10:25
    írja valahol: "Minden modell hamis,
  • 10:25 - 10:27
    de némely modell hasznosnak bizonyul"
  • 10:27 - 10:30
    És tényleg, ez a modell
    nyilvánvalóan hamis,
  • 10:30 - 10:34
    hiszen a valóságban a szurikáták
    korántsem véletlen részecskék.
  • 10:34 - 10:36
    De egyúttal hasznos is,
  • 10:36 - 10:38
    mert megmutatja, hogy az
    a rendkívüli egyszerűség,
  • 10:38 - 10:42
    amely az egyedek szintjén
    a mozgási szabályokban megnyilvánul,
  • 10:42 - 10:44
    nagymértékű komplexitást
    eredményezhet
  • 10:44 - 10:46
    a csoport szintjén.
  • 10:46 - 10:50
    Tehát ismét a komplexitás
    egyszerűsítését látjuk.
  • 10:50 - 10:52
    Most pedig lássuk,
  • 10:52 - 10:54
    mit jelent ez a faj egészére nézve.
  • 10:54 - 10:56
    Amikor a domináns nőstény
  • 10:56 - 10:58
    utat enged egy alattvalójának,
  • 10:58 - 11:00
    nem udvariasságból teszi.
  • 11:00 - 11:01
    A domináns nőstény
  • 11:01 - 11:04
    rendkívül fontos a csoport
    összetartása szempontjából.
  • 11:04 - 11:07
    Ha elpusztul az országúton,
    az egész csoport veszélybe kerül.
  • 11:07 - 11:10
    Tehát a kockázatkerülő viselkedés
  • 11:10 - 11:12
    egy ősi evolúciós válasz.
  • 11:12 - 11:16
    Ezek a szurikáták
    azt az evolúciós taktikát követik,
  • 11:16 - 11:18
    amely több ezer generációra
    nyúlik vissza,
  • 11:18 - 11:21
    adaptálva a régit egy modern kockázatra,
  • 11:21 - 11:24
    ebben az esetben egy
    emberek által épített útra.
  • 11:24 - 11:27
    Nagyon egyszerű szabályokat követnek,
  • 11:27 - 11:29
    és az ebből eredő komplex viselkedés
  • 11:29 - 11:32
    teszi lehetővé számukra az emberi
    beavatkozással szembeni védekezést,
  • 11:32 - 11:34
    amely természetes élőhelyükön
    fenyegeti őket.
  • 11:34 - 11:36
    Végeredményben
  • 11:36 - 11:39
    akár a denevéreket nézzük, melyek
    közösségi szerkezetük megváltoztatásával
  • 11:39 - 11:41
    reagálnak a populáció összeomlására,
  • 11:41 - 11:43
    akár a szurikátákat,
  • 11:43 - 11:46
    melyek újszerű adaptációt mutatnak
    egy emberi út esetében
  • 11:46 - 11:48
    vagy más fajokat:
  • 11:48 - 11:51
    ugyanaz az üzenet --
    és nem egy bonyolult üzenetről van szó,
  • 11:51 - 11:54
    hanem az ámulat és reménykedés
    egyszerű üzenetéről --
  • 11:54 - 11:57
    tehát az üzenetem az, hogy az állatok
  • 11:57 - 12:00
    fantasztikus közösségi
    komplexitást mutatnak,
  • 12:00 - 12:02
    és ez segíti őket abban,
    hogy alkalmazkodjanak,
  • 12:02 - 12:05
    és reagáljanak a környezetükben
    bekövetkező változásokra.
  • 12:05 - 12:08
    Három kulcsszó az állatvilághoz:
  • 12:08 - 12:11
    az egyszerűség komplexitást szül,
  • 12:11 - 12:12
    az pedig rugalmasságot,
    ellenálló képességet eredményez.
  • 12:12 - 12:15
    Köszönöm.
  • 12:15 - 12:21
    (Taps)
  • 12:31 - 12:33
    Dania Gerhardt: Nagyon köszönöm, Nicolas,
  • 12:33 - 12:36
    ezt a remek indítást.
    Ideges vagy egy picit?
  • 12:36 - 12:38
    Nicolas Perony: Jól vagyok, kösz.
  • 12:38 - 12:40
    DG: OK, nagyszerű. Szerintem
    sokan vannak itt olyanok,
  • 12:40 - 12:42
    akik hasonlóságot véltek felfedezni
  • 12:42 - 12:44
    az általad említett állatok --
  • 12:44 - 12:46
    a denevérek, a szurikáták --
    és az emberek között.
  • 12:46 - 12:47
    Mondtál egy pár példát is:
  • 12:47 - 12:49
    A nőstények közösségiek,
  • 12:49 - 12:50
    a nőstények dominánsak --
  • 12:50 - 12:52
    nem tudom, ki hogy gondolja.
  • 12:52 - 12:55
    De megengedhető az efféle általánosítás?
  • 12:55 - 12:58
    Léteznek sztereotípiák, amelyekre
    azt mondhatod,
  • 12:58 - 13:01

    hogy minden fajra érvényesek?
  • 13:01 - 13:03
    NP: Nos, szerintem vannak
  • 13:03 - 13:05
    ellenpéldák is ezekre a sztereotípiákra.
  • 13:05 - 13:08
    Például a tengeri csikók és a koalák
    esetében
  • 13:08 - 13:11
    mindig a hím feladata
    a kicsinyek gondozása.
  • 13:11 - 13:17
    Vagyis a tanulság az, hogy gyakran nehéz
  • 13:17 - 13:18
    vagy kifejezetten veszélyes
  • 13:18 - 13:21
    párhuzamot vonni az emberek
    és az állatok között.
  • 13:21 - 13:23
    Ennyi!
  • 13:23 - 13:26
    DG: OK, nagyon köszönöm
    ezt a remek indítást.
  • 13:26 - 13:28
    Köszönöm, Nicolas Perony.
Title:
Kiskutyák, azazhogy komplexitáselmélet
Speaker:
Nicolas Perony
Description:

Az állatok viselkedése nem bonyolult, csak komplex. Nicolas Perony azt kutatja, hogy az egyes állatfajok -- legyen szó skót terrierekről, denevérekről vagy szurikátákról -- hogyan követnek egyszerű szabályokat, amelyek együttesen egy nagyobb léptékű viselkedési mintát eredményeznek. Ez az egyszerűségből született komplexitás segíti őket abban, hogy alkalmazkodni tudjanak életkörülményeik változásához.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
13:45

  • Sándor Nagy

    A fordító nem vette figyelembe azt a követelményt, hogy a fontosabb szavak lehetőleg a magyar megfelelőjükkel együtt tördelődjenek a feliratozásban. Egyébként világosan fogalmaz. Egy-két kisebb hibát találtam csak, továbbá a végén volt egy pár lefordítatlan sor, amit lefordítottam. Mivel az áttördelés miatt nagyon sok átfogalmazás történt, visszaadom neki a fordítást ellenőrzésre, rábízva, mit fogad el, mit nem.

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.