Return to Video

Joel Levine: Amiért vissza kell térnünk a Marsra

  • 0:00 - 0:05
    4,6 billió évnyi történetet szeretnék elmesélni
  • 0:05 - 0:07
    18 percben.
  • 0:07 - 0:10
    Ez 300 milló év percenként.
  • 0:10 - 0:14
    Kezdjük is az első NASA-s fényképpel
  • 0:14 - 0:16
    a Marsról.
  • 0:16 - 0:18
    A Mariner IV készítette
  • 0:18 - 0:21
    1965-ben.
  • 0:21 - 0:23
    Amikor ez a kép megjelent
  • 0:23 - 0:26
    az ismert tudományos magazinban,
  • 0:26 - 0:29
    a New York Times-ban, azt írták mellé, hogy
  • 0:29 - 0:31
    "A Mars nem érdekes,
  • 0:31 - 0:34
    egy halott világ. A NASA-nak nem kellene
  • 0:34 - 0:38
    időt és energiát fektetnie a Mars-kutatásba."
  • 0:38 - 0:40
    Szerencsére a vezetőink Washingtonban,
  • 0:40 - 0:42
    a NASA központjában okosabbak voltak,
  • 0:42 - 0:46
    és belevágtunk egy kimerítő kutatásba
  • 0:46 - 0:48
    a vörös bolygón.
  • 0:48 - 0:52
    A tudomány egyik alapvető kérdése,
  • 0:52 - 0:54
    hogy létezik-e élet a Földön kívül.
  • 0:54 - 0:58
    Azon a véleményen vagyok, hogy a Marson van a legnagyobb
  • 0:58 - 1:00
    esély életet találni.
  • 1:00 - 1:02
    Perceken belül mutatok pár
  • 1:02 - 1:04
    fantasztikus mérési eredményt,
  • 1:04 - 1:06
    melyek azt sugallják, hogy lehet élet a Marson.
  • 1:06 - 1:10
    De hadd kezdjem egy Viking fényképpel,
  • 1:10 - 1:14
    amely több képből lett összeállítva 1976-ban.
  • 1:14 - 1:17
    A Viking szondát a NASA Langley Kutatóközpontja
  • 1:17 - 1:19
    fejlesztettte és üzemeltette.
  • 1:19 - 1:23
    Két keringő és két leszálló szondát küldtünk a Marsra 1976-ban.
  • 1:23 - 1:27
    Négy űrszondánk volt, kettő a Mars körül,
  • 1:27 - 1:29
    kettő a felszínén --
  • 1:29 - 1:31
    hatalmas eredmény.
  • 1:31 - 1:33
    Ez a legelső fénykép
  • 1:33 - 1:35
    egy idegen bolygó felszínéről.
  • 1:35 - 1:37
    A Viking készítette a
  • 1:37 - 1:39
    Mars felszínéről.
  • 1:39 - 1:42
    Igen, a vörös bolygó tényleg vörös.
  • 1:42 - 1:45
    A Mars felakkora, mint a Föld,
  • 1:45 - 1:48
    de mivel a Föld kétharmadán víz van,
  • 1:48 - 1:51
    a Mars szárazföldi területe
  • 1:51 - 1:53
    nagyjából annyi, mint a Földé.
  • 1:53 - 1:58
    Tehát a Mars egy elég nagy hely, mégha feleakkora is.
  • 1:58 - 2:01
    Végeztünk már topográfiai méréseket
  • 2:01 - 2:03
    a Mars felszínén, látjuk a
  • 2:03 - 2:05
    szintbeli különbségeket.
  • 2:05 - 2:07
    Rengeteget tudunk a Marsról.
  • 2:07 - 2:11
    A Marson van a naprendszer lenagyobb vulkánja,
  • 2:11 - 2:13
    az Olympus Mons.
  • 2:13 - 2:15
    A Marson van a naprendszer Grand Canyon-ja,
  • 2:15 - 2:18
    a Valles Marineris.
  • 2:18 - 2:20
    Nagyon-nagyon érdekes bolygó.
  • 2:20 - 2:23
    A Marson van a legnagyobb
  • 2:23 - 2:25
    becsapódási kráter az egész naprendszerben,
  • 2:25 - 2:27
    a Hellas medence.
  • 2:27 - 2:29
    3200 km széltében.
  • 2:29 - 2:31
    Aki éppen a Marson tartózkodott
  • 2:31 - 2:33
    amikor ez a becsapódás történt,
  • 2:33 - 2:35
    annak elég rossz napja volt.
  • 2:35 - 2:37
    (Nevetés)
  • 2:37 - 2:39
    Ez pedig az Olympus Mons.
  • 2:39 - 2:42
    Nagyobb, mint Arizona állam.
  • 2:42 - 2:44
    A vulkánok azért fontosak,
  • 2:44 - 2:47
    mert légkört és óceánokat alakítanak ki.
  • 2:47 - 2:50
    Itt a Valles Marineris-t látjuk,
  • 2:50 - 2:52
    a naprendszer legnagyobb kanyonrendszerét
  • 2:52 - 2:55
    az USA térképével összehasonlítva.
  • 2:55 - 2:57
    4800 km széles ez a terület.
  • 2:57 - 3:00
    Az egyik legérdekfeszítőbb kérdés a Marssal kapcsolatban,
  • 3:00 - 3:02
    amelyet a National Academy of Science is
  • 3:02 - 3:05
    az űrkutatás történetének 10 nagy rejtélye közé sorol,
  • 3:05 - 3:08
    hogy miért van az, hogy bizonyos területek a Marson
  • 3:08 - 3:10
    erősen mágnesesek.
  • 3:10 - 3:12
    Ezt kérgi mágnesességnek hívjuk.
  • 3:12 - 3:15
    Vannak területek a Marson, ahol valami oknál fogva --
  • 3:15 - 3:18
    még nem értjük pontosan, hogy miért --
  • 3:18 - 3:21
    a felszín nagyon erősen mágneses.
  • 3:21 - 3:23
    Van víz a Marson?
  • 3:23 - 3:26
    A válasz nem, nincs folyó víz
  • 3:26 - 3:28
    ma a Mars felszínén.
  • 3:28 - 3:30
    De érdekes bizonyítékok vannak arra,
  • 3:30 - 3:33
    hogy a Mars korai történetében
  • 3:33 - 3:35
    lehettek ott folyók
  • 3:35 - 3:38
    és gyors folyású vizek.
  • 3:38 - 3:40
    Ma a Mars nagyon száraz.
  • 3:40 - 3:43
    Úgy hisszük, hogy van némi víz a sarkvidékeken,
  • 3:43 - 3:46
    az északi és a déli sarkon.
  • 3:46 - 3:48
    Itt van pár mostanában készült kép,
  • 3:48 - 3:51
    a Spirit-től és az Opportunity-tól.
  • 3:51 - 3:53
    Ezek a képek azt mutatják,
  • 3:53 - 3:57
    hogy gyors folyású vizek voltak a Marson.
  • 3:57 - 3:59
    Miért fontos a víz? Azért fontos,
  • 3:59 - 4:03
    mert az élethez víz kell.
  • 4:03 - 4:05
    A víz alapvető összetevő
  • 4:05 - 4:09
    az evolúcióhoz, az élet kialakulásához egy bolygón.
  • 4:09 - 4:11
    Ez a kép az Antarktiszról készült,
  • 4:11 - 4:14
    ez pedig az Olympus Mons-ról.
  • 4:14 - 4:16
    Hasonló szerkezetek, gleccserek.
  • 4:16 - 4:18
    Ez tehát megfagyott víz,
  • 4:18 - 4:21
    jég a Marson.
  • 4:21 - 4:24
    Ez a kedvenc képem, pár hete készült,
  • 4:24 - 4:26
    még nem került nyilvánosságra.
  • 4:26 - 4:29
    Az Európai Űrügynökség
  • 4:29 - 4:31
    Mars Express-e készítette egy kráterről,
  • 4:31 - 4:33
    és a kráter közepén
  • 4:33 - 4:36
    vizet látunk, jeget.
  • 4:36 - 4:38
    Nagyon izgalmas kép.
  • 4:38 - 4:42
    Most úgy tartjuk, hogy a Mars korai történetében,
  • 4:42 - 4:45
    4,6 milliárd évvel ezelőtt,
  • 4:45 - 4:49
    a Mars nagyon hasonlított a Földhöz.
  • 4:49 - 4:52
    Voltak rajta folyók, tavak,
  • 4:52 - 4:56
    de ami még fontosabb, bolygóhoz méltó méretű óceánok.
  • 4:56 - 5:00
    Valószínűleg az óceánok az északi féltekén voltak.
  • 5:00 - 5:02
    Ez a kék terület,
  • 5:02 - 5:05
    amely kb. 6 km-es mélyedést mutat,
  • 5:05 - 5:08
    lehetett az ősi óceán területe
  • 5:08 - 5:10
    a Marson.
  • 5:10 - 5:13
    Hová tűnt egy óceánnyi víz a Marsról?
  • 5:13 - 5:15
    Nos, van egy tippünk.
  • 5:15 - 5:18
    Ezt a mérést pár éve végeztük
  • 5:18 - 5:22
    a Mars küröl keringő Odyssey-vel.
  • 5:22 - 5:24
    Felszín alatti víz,
  • 5:24 - 5:27
    jéggé fagyva.
  • 5:27 - 5:30
    Itt pedig látszódnak az arányok százalékban. A kékes szín
  • 5:30 - 5:33
    16%-os tömeget jelöl.
  • 5:33 - 5:35
    A belső rész 16%-a tartalmaz
  • 5:35 - 5:38
    fagyott állapotban levő vizet, azaz jeget.
  • 5:38 - 5:41
    Tehát rengeteg víz van a felszín alatt.
  • 5:41 - 5:45
    A számomra legérdekesebb és legelgondolkodtatóbb
  • 5:45 - 5:48
    mérési eredmény a Marsról
  • 5:48 - 5:51
    idén jelent meg
  • 5:51 - 5:54
    a Science magazinban.
  • 5:54 - 5:58
    Amit itt látunk, az a metángáz (CH4) jelenléte
  • 5:58 - 6:02
    a Mars légkörében.
  • 6:02 - 6:06
    Láthatunk három jól megkülönöztethető metán területet.
  • 6:06 - 6:08
    Miért fontos a metán?
  • 6:08 - 6:10
    Mert a Földön majdnem az összes --
  • 6:10 - 6:13
    99,9% -- metánt
  • 6:13 - 6:16
    élő szervezetek termelik.
  • 6:16 - 6:20
    Nem kis zöld emberkék, hanem mikroszkópikus méretű
  • 6:20 - 6:22
    élőlények a felszínen vagy a felszín alatt.
  • 6:22 - 6:24
    Van bizonyítékunk arra,
  • 6:24 - 6:27
    hogy metán található a Mars légkörében,
  • 6:27 - 6:29
    egy gáz, amely a Földön
  • 6:29 - 6:31
    bio eredetű,
  • 6:31 - 6:33
    és élő szervezetek termelik.
  • 6:33 - 6:37
    Itt a három felhő: A, B1, B2.
  • 6:37 - 6:40
    Ez pedig a terep, ami fölött megjelennek.
  • 6:40 - 6:43
    A geológiai tanulmányokból tudjuk,
  • 6:43 - 6:47
    hogy ezek a Mars legöregebb részei.
  • 6:47 - 6:49
    Tulajdonképpen a Föld és a Mars is
  • 6:49 - 6:53
    4,6 milliárd éves.
  • 6:53 - 6:57
    A legöregebb kőzet a Földön 3,6 milliárd éves.
  • 6:57 - 7:00
    A milliárd éves különbség oka
  • 7:00 - 7:02
    geológiai tudásunk alapján
  • 7:02 - 7:04
    a lemeztektonika.
  • 7:04 - 7:07
    A Föld kérge újrafelhasználódott, s ezért
  • 7:07 - 7:09
    nincs geológiai emlékünk
  • 7:09 - 7:11
    az első egymilliárd évről.
  • 7:11 - 7:13
    Ez az emlék a Marson megvan.
  • 7:13 - 7:15
    És ez a terep, amit most látunk
  • 7:15 - 7:19
    4,6 milliárd évvel ezelőttről származik,
  • 7:19 - 7:22
    amikor a Föld és a Mars kialakult.
  • 7:22 - 7:24
    Mindez egy keddi napon történt.
  • 7:24 - 7:26
    (Nevetés)
  • 7:26 - 7:28
    Ez a térkép azt mutatja,
  • 7:28 - 7:32
    hogy hol vannak az űrszondáink a Marson.
  • 7:32 - 7:35
    Itt a Viking I, Viking II.
  • 7:35 - 7:38
    Ez pedig Opportunity és Spirit.
  • 7:38 - 7:40
    Ez itt a Mars Pathfinder. Ez pedig a Phoenix,
  • 7:40 - 7:42
    ugyanott, ahova két éve tettük.
  • 7:42 - 7:46
    Láthatjuk, hogy mindegyik marsjárót és leszállóegységet
  • 7:46 - 7:48
    az északi féltekére küldtük.
  • 7:48 - 7:51
    Mégpedig azért, mert az északi félteke
  • 7:51 - 7:53
    az a terület, ahol az ősi
  • 7:53 - 7:55
    óceánok medencéje található.
  • 7:55 - 7:57
    Nincs túl sok kráter errefelé,
  • 7:57 - 8:00
    mert a víz megvédte a medencét
  • 8:00 - 8:04
    a becsapódó aszteroidáktól és meteoroktól.
  • 8:04 - 8:07
    De nézzük csak meg a déli féltekét.
  • 8:07 - 8:09
    A déli féltekén becsapódások nyomai láthatóak,
  • 8:09 - 8:11
    és vulkáni kráterek is vannak.
  • 8:11 - 8:13
    Itt a Hellas medence,
  • 8:13 - 8:16
    geológiai szempontból nagyon különböző hely.
  • 8:16 - 8:19
    Nézzék csak hol a metán, a metán egy
  • 8:19 - 8:23
    nagyon durva felületű terepen található.
  • 8:23 - 8:25
    Mi volna a legjobb mód arra, hogy felfedjük
  • 8:25 - 8:28
    a Mars rejtélyeit?
  • 8:28 - 8:32
    Ezt a kérdést 10 évvel ezelőtt tettük fel.
  • 8:32 - 8:35
    Meghívtunk 10 vezető Mars-kutatót
  • 8:35 - 8:39
    a Langley Kutatóközpontba két napra.
  • 8:39 - 8:41
    A konzíliumon feltettük a legfontosabb
  • 8:41 - 8:44
    megválaszolatlan kérdéseket.
  • 8:44 - 8:47
    Két napig töprengtünk,
  • 8:47 - 8:50
    hogyan tudnánk a legjobban megválaszolni ezeket.
  • 8:50 - 8:53
    A találkozó eredményeként
  • 8:53 - 8:59
    megszületett az ARES rakétahajtású repülő robot terve.
  • 8:59 - 9:03
    Aerial Regional-scale Environmental Surveyor. [légi területi környezetfelmérő]
  • 9:03 - 9:05
    Itt az ARES modellje
  • 9:05 - 9:08
    20%-os méretben.
  • 9:08 - 9:12
    A repülőt a Langley Kutatóközpontban tervezték.
  • 9:12 - 9:14
    Ha létezik olyan hely a világon,
  • 9:14 - 9:16
    ahol meg tudnak építeni egy Marson üzemelő repülőt,
  • 9:16 - 9:18
    akkor a Langely Kutatóközpont az,
  • 9:18 - 9:20
    amely csaknem 100 éve
  • 9:20 - 9:23
    a világ vezető aeronautikai központja.
  • 9:23 - 9:26
    Másfél km-rel a felszín felett repülünk,
  • 9:26 - 9:28
    többszáz km-en keresztül,
  • 9:28 - 9:31
    720 km/h-s sebességgel.
  • 9:31 - 9:34
    El tudunk végezni olyan feladatokat, amelyeket
  • 9:34 - 9:36
    a marsjárók és leszálló egységek nem tudnak:
  • 9:36 - 9:39
    hegyek, vulkánok, becsapódási kráterek felett repülünk,
  • 9:39 - 9:41
    völgyek felett,
  • 9:41 - 9:43
    a felszíni mágnesesség felett,
  • 9:43 - 9:46
    a sarkvidékek, és a felszín alatti vizek felett.
  • 9:46 - 9:48
    És életet keresünk a Marson.
  • 9:48 - 9:50
    De legalább ugyanilyen fontos az,
  • 9:50 - 9:53
    hogy amint a Mars légkörében repülünk,
  • 9:53 - 9:56
    visszaküldjük az információt a Földre.
  • 9:56 - 9:59
    Az első Földön kívül üzemelő repülőgép
  • 9:59 - 10:02
    képeket küld majd vissza.
  • 10:02 - 10:06
    A célunk az amerikai közvélemény inspirálása,
  • 10:06 - 10:09
    akiknek az adójából fizetik ezt a kutatást.
  • 10:09 - 10:12
    De még fontosabb,
  • 10:12 - 10:15
    hogy tudósok következő generációját is inspiráljuk,
  • 10:15 - 10:18
    mérnököket, matematikusokat.
  • 10:18 - 10:22
    Kulcsfontosságú nemzetbiztonsági
  • 10:22 - 10:26
    és gazdasági szempontból is,
  • 10:26 - 10:28
    hogy gondoskodjunk az utánpótlásról,
  • 10:28 - 10:31
    s képezzünk mérnököket, tudósokat, matematikusokat.
  • 10:31 - 10:34
    Nos így néz ki az ARES
  • 10:34 - 10:36
    amint a Mars felett repül.
  • 10:36 - 10:38
    Beprogramozzuk,
  • 10:38 - 10:40
    a metán felé repülünk vele.
  • 10:40 - 10:43
    A repülőgépen levő mérőműszerek
  • 10:43 - 10:46
    hárompercenként vesznek majd mintát a marsi légkörből.
  • 10:46 - 10:48
    Metánt fogunk keresni
  • 10:48 - 10:50
    és egyéb gázokat,
  • 10:50 - 10:52
    amelyek élőlényektől származhatnak.
  • 10:52 - 10:56
    Megkeressük, honnan erednek ezek a gázok,
  • 10:56 - 10:59
    mert fel tudjuk mérni a dőlésszöget, ahonnan származnak,
  • 10:59 - 11:02
    és így oda tudjuk irányítani a következő kutatást
  • 11:02 - 11:05
    közvetlenül arra a területre.
  • 11:05 - 11:08
    Hogyan szállítunk egy repülőt a Marsra?
  • 11:08 - 11:11
    Két szóban: nagyon óvatosan.
  • 11:11 - 11:15
    Nem tud maga a gép odarepülni,
  • 11:15 - 11:18
    hanem beletesszük egy űrszondába
  • 11:18 - 11:20
    és úgy küldjük fel a Marsra.
  • 11:20 - 11:22
    Viszont az űrszonda
  • 11:22 - 11:26
    legszélesebb átmérője 2,7 m,
  • 11:26 - 11:31
    az ARES fesztávja pedig 6,5 m, és 5 m hosszú.
  • 11:31 - 11:33
    Hogyan küldjük hát a Marsra?
  • 11:33 - 11:35
    Összehajtogatjuk,
  • 11:35 - 11:38
    és egy űrszondával utaztatjuk fel.
  • 11:38 - 11:41
    Egy hővédőpajzsot is kap.
  • 11:41 - 11:43
    Tehát így oldjuk meg,
  • 11:43 - 11:47
    és itt egy kis video is arról, hogy hogyan zajlik ez a folyamat.
  • 11:47 - 11:52
    Hét, hat, gépek rendben, öt, négy, három, kettő, egy.
  • 11:52 - 11:55
    Főmotor indul, kilövés.
  • 12:05 - 12:08
    Ez egy kilövés a floridai Kennedy Űrközpontból.
  • 12:14 - 12:16
    Itt az űrszonda 9 hónapos útja
  • 12:16 - 12:18
    a Marsig.
  • 12:18 - 12:21
    Belép a Mars légkörébe,
  • 12:21 - 12:23
    felhevül a súrlódástól.
  • 12:26 - 12:28
    30 000 km/h-val halad.
  • 12:28 - 12:32
    A kinyíló ejtőernyő lelassítja,
  • 12:32 - 12:35
    a hővédők leválnak,
  • 12:35 - 12:38
    a repülőgép először érintkezik a légkörrel,
  • 12:38 - 12:41
    kibomlik,
  • 12:41 - 12:43
    a rakétahajtás beindul.
  • 12:50 - 12:53
    Meggyőződésünk, hogy egy egyórás repülés után
  • 12:53 - 12:56
    átírhatjuk a Marsról szerzett eddigi ismereteinket.
  • 12:56 - 12:59
    Nagyfelbontású méréseket készítünk a légkörről,
  • 12:59 - 13:02
    bio eredetű gázokat keresünk,
  • 13:02 - 13:05
    vulkáni eredetű gázokat keresünk,
  • 13:05 - 13:08
    tanulmányozzuk a felszínt és a felszíni
  • 13:08 - 13:10
    mágnesességet, amit még nem értünk,
  • 13:10 - 13:13
    és még számtalan egyéb területet.
  • 13:13 - 13:15
    Gyakorlat teszi a mestert.
  • 13:15 - 13:17
    Honnan tudjuk, hogy sikerülni fog?
  • 13:17 - 13:21
    Onnan, hogy 8 éve teszteljük az ARES modellt,
  • 13:21 - 13:24
    több modellt is vagy féltucat szélcsatornában
  • 13:24 - 13:27
    a NASA Langely Kutatóközpontjában
  • 13:27 - 13:29
    a marsihoz hasonló körülmények között.
  • 13:29 - 13:31
    Hasonlóan fontos az is,
  • 13:31 - 13:35
    hogy a földi légkörben is kipróbáljuk az ARES-t,
  • 13:35 - 13:38
    30 000 m-en,
  • 13:38 - 13:41
    ahol a légsűrűség és a nyomás hasonló
  • 13:41 - 13:44
    mint a Mars légkörében, ahol repülni fogunk.
  • 13:44 - 13:47
    Nos, 30 000 m -- ha átreplülünk az ország fölött Los Angelesbe,
  • 13:47 - 13:49
    11 000 m az utazómagasság
  • 13:49 - 13:52
    Mi 30 000 m-en tesztelünk.
  • 13:52 - 13:55
    Szeretném megmutatni az egyik tesztet.
  • 13:55 - 13:57
    Ez egy feleakkora modell,
  • 13:57 - 13:59
    nagy magasságra tervezett héliumballonnal.
  • 13:59 - 14:02
    Az oregoni Tilamook felett vagyunk.
  • 14:02 - 14:06
    Az összehajtott repülőgépet a héliumballonra tettük,
  • 14:06 - 14:08
    három óra alatt ért fel,
  • 14:08 - 14:10
    majd kiengedtük
  • 14:10 - 14:12
    31 km magasan,
  • 14:12 - 14:16
    elindítottuk a repülőgépet, és minden flottul ment.
  • 14:16 - 14:18
    Emellett
  • 14:18 - 14:20
    nagy és alacsonyabb magassági teszteket is végeztünk,
  • 14:20 - 14:25
    hogy tökéletesítsük a technikát.
  • 14:25 - 14:27
    Készen állunk.
  • 14:27 - 14:29
    Itt egy méretarányos modell.
  • 14:29 - 14:31
    De van egy igazi méretű modell is
  • 14:31 - 14:34
    raktáron a NASA Langley Kutatóközpontjában.
  • 14:34 - 14:38
    Indulhatunk. Már csak egy csekk kell a NASA központjából,
  • 14:38 - 14:40
    (Nevetés)
  • 14:40 - 14:42
    ami fedezi a költségeket.
  • 14:42 - 14:45
    Felajánlom ennek a beszédnek a honoráriumát
  • 14:45 - 14:47
    a küldetéshez.
  • 14:47 - 14:51
    Egyébként itt nem kapunk honoráriumot a beszédért.
  • 14:51 - 14:53
    Ez az ARES csapat.
  • 14:53 - 14:57
    150 tudós és mérnök dolgozik itt
  • 14:57 - 14:59
    együtt a Jet Propulsion Laboratory-val,
  • 14:59 - 15:01
    a Goddard Space Flight Center-rel,
  • 15:01 - 15:04
    az Ames Kutatóközponttal és féltucat nagynevű egyetemmel
  • 15:04 - 15:06
    és céggel az ARES fejlesztésén.
  • 15:06 - 15:13
    Ez egy hatalmas vállalkozás, és az egész a NASA Langely Kutatóközpontjának irányítása alatt van.
  • 15:13 - 15:16
    Végezetül hadd említsem meg,
  • 15:16 - 15:18
    hogy nem messze innen,
  • 15:18 - 15:21
    Kittyhawk-ban, Észak-Karolinában,
  • 15:21 - 15:23
    alig több mint 100 éve
  • 15:23 - 15:25
    történelmet írtunk,
  • 15:25 - 15:28
    amikor az első motorral hajtott repülőgép felszállt.
  • 15:28 - 15:30
    Most a kapujában állunk annak,
  • 15:30 - 15:33
    hogy egy repülőgép elsőként
  • 15:33 - 15:35
    a Föld légkörén kívül repüljön.
  • 15:35 - 15:38
    Felkészültünk arra, hogy irányítsuk ezt a repülőt a Marson,
  • 15:38 - 15:40
    és átírjuk az eddigi ismereteinket.
  • 15:40 - 15:43
    Ha további információkra kíváncsiak,
  • 15:43 - 15:46
    látogassák meg ezt a weboldalt, amely leírja
  • 15:46 - 15:49
    ezt az izgalmas és érdekfeszítő kutatást és annak céljait.
  • 15:49 - 15:51
    Nagyon szépen köszönöm.
  • 15:51 - 15:54
    (Taps)
Title:
Joel Levine: Amiért vissza kell térnünk a Marsra
Speaker:
Joel Levine
Description:

Joel Levine űrkutató a TEDxNASA alkalmával tartott előadásán elképesztően izgalmas felfedezésekről számol be a Marson: jéggel teli kráterekről, ősi óceánokról és a múltban kialakult élet lenyűgöző nyomairól. Megindokolja, miért kell visszamennünk, és még többet megtudnunk a vörös bolygóról.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
15:54

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.