A tehetséges fiatal gyógyfűkereskedő,
Xu Xian bajban volt.

Győztes pillanatnak kellett volna lennie:

épp megnyitotta saját gyógyszertárát.

Azonban az ellátmányt korábbi
munkaadójától vásárolta,

aki neheztelt rá, és rothadt
gyógynövényeket adott el neki.

Míg Xu Xian tűnődött, mihez kezdjen
a használhatatlan készlettel,

betegek özönlöttek boltjába.

Pestis csapott le a városra,

és ő semmivel sem tudta kezelni őket.

Már majdnem pánikba esett,

amikor felesége, Bai Su Zhen készített egy
receptet a rothadt füvek felhasználásával.

Minden pestises beteget azonnal
meggyógyított az orvossága.

Még Xu Xian régi főnökének is vissza
kellett vásárolni a rossz füvekből,

hogy saját családját kezelni tudja.

Nem sokkal később egy Fa Hai nevű
szerzetes szólította meg Xu Xiant,

figyelmeztetve őt,
hogy egy démon van a házában.

Azt mondta, hogy a démon Bai Su Zhen.

Xu Xian nevetett.

Az ő melegszívű,
talpraesett felesége nem démon.

Fa Hai erősködött.

Azt mondta Xu Xiannak, adjon realgáros
bort a feleségének az 5. hónap 5. napján,

amikor a démonok ereje a leggyengébb.

Ha nem démon, magyarázta,
nem fog ártani neki.

Xu Xian udvariasan elküldte a szerzetest,

de nem szándékozta
Bai Su Zhennek felszolgálni a bort.

Ám ahogy a nap közeledett,
úgy döntött, kipróbálja.

Amint a bor Bai Su Zhen ajkaihoz ért,

beszaladt a hálószobába,
mondván, nem érzi jól magát.

Xu Xian készített egy gyógyírt,
és ment, hogy megnézze az asszonyt.

De a felesége helyett

egy hatalmas, véres villás nyelvű
fehér kígyót talált az ágyban.

Összerogyott, és ijedtségében meghalt.

Amikor Bai Su Zhen kinyitotta a szemét,

azonnal rájött, hogy mi történt.

Az igazság az volt, hogy Bai Su Zhen
egy halhatatlan kígyó volt,

hatalmas varázserővel.

Arra használta erejét,
hogy emberi alakot öltsön,

és hogy saját és férje
szerencséjét alakítsa.

Nem tudta feléleszteni
varázserejével Xu Xiant,

de volt még egy ötlete, hogyan mentse meg:

egy gyógyfű, mely hosszú életet biztosít
és még a halottat is feltámasztja,

melyet a Déli Égtáj Öregje őrzött

a Kun Lun-hegység tiltott csúcsain.

Egy felhőn repült el a hegységbe,

majd útját gyalog folytatta
szorosokon és kőíveken át,

mígnem elért egy helyet,
melyet a "halandókon túliként"

jelöltek meg egy ezüst híd fölött.

A másik oldalon

az Öreg két tanítványa
őrizte a gyógyfüvet.

Bai Su Zhen egy szerzetes alakját
öltötte magára,

és azt mondta nekik, hogy az Öreget
jött meghívni az istenek összejövetelére.

Amíg azok átadták üzenetét,

leszakított néhány levelet
a fűről, és elfutott.

A szolgák rájöttek, hogy becsapták őket,
és üldözőbe vették.

Bai Su Zhen előkapott egy mágikus labdát,
és az egyikre dobta.

Ahogy a másik közel került hozzá,

a gyógyfüvet a nyelve alá tette,
hogy biztonságban legyen,

de annak varázsereje visszakényszerítette
őket saját igaz alakjukba.

Ahogy a daru hosszú csőre
csattogott körülötte,

az Öreg megjelent.

Azt kérdezte, miért kockáztatta az életét
a gyógyfű ellopásával,

mikor amúgy is halhatatlan.

Bai Su Zhen elmesélte
szerelmét Xu Xiannal.

Ha férje nem is akar többet vele lenni,
miután megtudta, hogy ő egy démon,

el volt szánva rá,
hogy visszahozza őt az életbe.

Kettejüknek karmikus kapcsolata volt
több mint ezer éve.

Amikor Bai Su Shen egy kis kígyó volt,

egy koldus meg akarta ölni,

de egy kedves járókelő megmentette.

Xu Xian volt előző életében a megmentő.

Megérintve attól, hogy a lány hajlandó
életét kockáztatni érte,

az Öreg megengedte, hogy elvigye
a hegyekből a halhatatlanság gyógyfüvét.

Bai Su Zhen hazatért,
hogy felélessze Xu Xiant.

Amikor kinyitotta szemét,

az arcára fagyott rettenet
mosollyá változott.

Démon vagy sem,

még mindig boldog volt,
hogy láthatja feleségét.