♪ [zene] ♪ [Alex] "Monopoly". Nem csak társasjáték. Ebben a videóban arról lesz szó, hogyan használják a cégek a piaci erejét a nyereség-maximalizálás érdekében. Egy vitatott példával kezdünk. Ez itt az AIDS vírus. Világszerte több mint 36 millió ember halálát okozta. Az Egyesült Államokban azonban az AIDS már nem halálos ítélet, mint korábban volt. Az 1990-es évek közepétől az AIDS halálozási rátája drámaian lecsökkent az olyan gyógyszerek bevezetésének köszönhetően, mint a Combivir. Ezek az új gyógyszerek hatásosak, de drágák de nem azért drágák, mert nagyon sokba kerül őket előállítani. A tablettánkénti előállítási áruk igazából kifejezetten alacsony. Hanem ezek a gyógyszerek azért drágák, amiért e fejezetnek is témáját adják: a monopólium miatt. A GlaxoSmithKline, vagy GSK tulajdonában van a Combivir szabadalma, ami azt jelenti, hogy jogában áll kizárni a versenytársakat. Törvényesen csak a GSK adhatja el a Combivirt. A szabadalom monopóliumhoz juttatja a GSK-t, vagy általánosabban úgy mondjuk, hogy piaci erőt ad neki. A piaci erő az az erő, amivel a határköltség fölé emelhető az ár anélkül, hogy félni kéne mások piacra lépésétől. Honnan tudjuk, hogy az ár a határköltség felett van? Itt egy egyszerű teszt: az Egyesült Államokban a Combivir nagyjából 12-13 $-ba kerül tablettánként. India azonban nem ismeri el a Combivir szabadalmi jogát. Így Indiában több gyártója is van a Combivirnek, akik versenypiacon értékesítenek. Tudjuk, hogy a versenypiacon az ár a határköltségig csökken, így Indiában a Combivir ára 50 cent tablettánként. Tehát az Egyesült Államokban a Combivir ára kb. 25-szöröse a határköltségnek. Essen pár szó arról, miből ered a piaci erő. Az alapgondolat az, hogy egy cég akkor rendelkezik piaci erővel, ha egyedi terméket árul és akadályozott a piacra lépés. Bizonyos erők megakadályozzák a versenytársak piacra lépését. Ilyen akadály pl. a szabadalom, amit már említettünk. Más állami szabályozások is jelenthetnek akadályt, pl. a kizárólagos licencek. A méretgazdaságosság azt jelenti, hogy egyetlen nagy cég alacsonyabb költséggel értékesíthet, mint sok kis cég valamelyike, megnehezítve a piaci verseny kialakulását még szabad belépés esetén is. Exkluzív hozzáférés egy jelentős nyersanyaghoz. Gyémánt például csak nagyon kevés helyen lelhető fel a világban. Ha több gyémántbánya felett rendelkezünk, monopolizálhatjuk a gyémántpiacot, azaz piaci erővel rendelkezünk majd a gyémántpiacon. A technológiai innovációk átmeneti piaci erőfölényt nyújthatnak egy cégnek. Egy cég, mely olyan tudással vagy képességgel rendelkezik, amivel más cégek még nem, piaci erőfölényre tesz szert. Később lesz még szó erről. Most arra szeretnénk fókuszálni, hogy milyen egy piaci erővel rendelkező cég árképzése. Mi a profit-maximalizáló ár? Hogyan maximalizálja a nyereséget egy monopolista? Olyan kimeneti szinten termel, ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Nagyszerű! Ez ugyanaz a szabály, mint a versengő cégeknél: olyan kimeneti szintet kell választani, ahol a határköltség egyenlő a határbevétellel. Az egyetlen különbség, hogy a versengő cégeknél a határbevétel ugyanaz, mint az ár, de ez nem igaz monopólium esetében. A monopolista nem egy kis szeletét birtokolja a piacnak. Mivel egyedi terméket árul, a monopolistára jut a csökkenő keresleti görbe egésze. Így a határbevétel alacsonyabb lesz, mint az ár. Nézzük, hogy számítjuk a határköltséget egy monopolista esetében. Kezdjük a keresleti görbével, és tételezzük fel, hogy kezdetben két egységet árulunk. Eladhatjuk ezt a két egységet egyenként 16 $-ért. Ekkor a teljes bevétel 16 $ x 2 = $32. Tudjuk, hogy a határbevétel a teljes bevételben bekövetkező változás újabb egység eladása esetén. Adjunk el egy újabb egységet, azaz összesen három egységet. Három egységet 14 $-ért. 14 $ a maximális egységár, amit három egység eladásakor kaphatunk. Ha az eladott mennyiség három, a teljes bevétel 14 x 3 = 42 $. Ez azt jelenti, hogy a határbevétel, az újabb egység eladásával keletkező bevételváltozás 10 $. Ugyanerre a következtetésre juthatunk egy másik szemléletes módszerrel. A határbevétel két részre bontható. Az első az újabb egység eladásából származó pluszbevétel. Ez a terület itt. Eladhatunk egy további egységet, a harmadikat 14 $-ért. Ez a bevétel nyereség. De annak érdekében, hogy még egy egységet el tudjunk adni, le kellett vinnünk az előzőleg eladott két egység árát, így bevétel-kiesés is keletkezik. 16 $-t kaptunk egységenként, amikor csak két egységet adtunk el. Amikor három egységet adunk el, csökkentenünk kellett az árat 14 $-ra, így egységenként 2 $-t veszítünk a korábbi egységeken, így a teljes veszteségünk 4 $. Tehát a határbevétel csak a 14 $-os bevételnyereség, mínusz a 4 $-os bevétel-veszteség, azaz 10 $, pont mint korábban. Vegyük észre azt is, hogy a bevételnyereség csak a harmadik egység ára, a bevételnyereség mínusz a bevételveszteség, rögtön látjuk, hogy egy monopolista határbevétele kevesebb kell, hogy legyen, mint az ár. Mit is vizsgálunk? A profit-maximalizáló árat szeretnénk megtalálni, amely az a kimeneti szint, ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Végig kell-e menni ezen a fárasztó folyamaton, hogy megtudjuk az egyes egységek határbevételét? Nem. Van egy rövidítő út, ezt nézzük meg most. Itt a rövidítő út a határbevétel kiszámítására, ami működni fog bármely lineáris keresleti görbénél, és mivel csak ilyenekkel foglalkozunk az előadásainkon, nekünk pont meg is felel. Vegyünk egy lineáris keresleti görbét, ekkor a határköltség-görbe ugyanott indul a függőleges tengelyen, mint a keresleti görbe, csak kétszer akkora a meredeksége. Ha a keresleti görbe inverzét kellene felírni, mivel P = A - B x Q, akkor a határbevétel görbe egyenlő A - 2B x Q. Ennyi, egész egyszerű. Nézzünk még néhány további példát. Használjuk a rövidítő utat erre a két különböző keresleti görbére. Az első esetben, a határbevétel görbe ugyanabból a pontból indul a függőleges tengelyen. A meredeksége kétszer akkora. Vegyük észre, hogy ez azt jelenti, hogy ha a keresleti görbe 500-nál metszi a vízszintes tengelyt, a határbevételi görbe 250-nél kell, hogy messe a vízszintes tengelyt. Általánosabban, mivel kétszer akkora a meredeksége, a határbevételi görbe megfelezi a távolságot a függőleges tengely és a keresleti görbe között. A határbevételi görbe függőleges tengelytől mért a távolsága a keresleti görbétől való teljes távolság fele, a határbevételi görbe teljes hosszában. Mi a helyzet a második keresleti görbénkkel? Láthatjuk, hogy ez 200-nál metszi a vízszintes tengelyt, ezért a határbevételi görbének 100-nál kell metszenie a vízszintes tengelyt. Ennyire egyszerű, és bármely lineáris keresleti görbe esetén működik, azaz minden, ezen a kurzuson felmerülő keresleti görbe esetén. Most már készen állunk a végkifejletre: hogyan használja egy cég piaci erejét, a profit maximalizálására? Itt van a keresleti görbénk és a kétszeres meredekségű határbevételi görbénk. Tegyük hozzá a határköltség görbéjét. 50 cent per tabletta költségnél lineáris. Hogyan maximalizálja a cég a profitot? Minden egyes egységnél összehasonlítja az újabb eladott egység utáni bevételt az egység eladásával járó költséggel. Ha a határbevétel nagyobb, mint a határköltség, akkor azt nyereségesen lehet eladni, tehát a cég tovább termel, míg a határbevétel nagyobb, mint a határköltség. Vagyis addig termel, amíg a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Ez a pont mutatja a profit-maximalizáló kimeneti mennyiséget, ami ebben az esetben 80 millió tabletta. Mi a maximális ár tablettánként, amennyiért ezt a 80 millió tablettát el tudjuk adni? Ezt hol találjuk? Nézzük a keresleti görbét. Láttuk, hogy a keresleti görbe megadja, mennyi a maximális fizetési hajlandóság. A maximális fizetési hajlandóság egy tablettáért 12,50 $. 80 millió egység, ez a profit-maximalizáló mennyiség, 12,50 $, ez a profit-maximalizáló egységár. Még egy görbe: idézzük fel az átlagköltség görbét. Ha ezt a görbét is berajzoljuk, a profitot is bemutathatjuk a grafikonon, ahogy versengő cég esetében is tettük. A profit az ár mínusz az átlagköltség, ebben az esetben ez 10 $ tablettánként, szorozva a mennyiséggel, ami 80 millió egység, vagyis a profit ez a kék terület itt. Most már minden itt van. Bármilyen monopólium témájú kérdés esetén van egy keresleti görbénk, megrajzoljuk a határbevételi görbét és a határköltség görbét, ha az nem adott. Ezután megkeressük a profit-maximalizáló termelési mennyiséget, ami ott van, ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Felmegyünk a keresleti görbéig, hogy megkapjuk a profit-maximalizáló árat. Az ár és átlagköltség közötti különbség megadja az egységre eső profitot, ez szorozva az összes egység számával megadja a teljes profitot. Ez volt a mai feladatunk. Legközelebb azt vizsgáljuk meg, hogyan változik az ár és a határköltség közötti különbség, azaz a haszonkulcs. Megmutatjuk, hogy a haszonkulcs a kereslet rugalmasságának függvényében változik. Említettük, hogy a kereslet rugalmasságáról még lesz szó. A következő leckében ismét alkalmazni fogjuk. [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, kattintson a kérdésekre. Ha pedig készen áll a folytatásra, kattintson a következő videóra. ♪ [zene] ♪