Szerintem a lépcső

az egyik érzelmileg 
legjobban formálható elem,

amellyel egy építész dolgozik.

[Kicsiny dolog. Nagy ötlet.]

[David Rockwell a lépcsőkről]

Leegyszerűsítve: a lépcső egy út,
amely A-ból B-be vezet,

különböző magasságokra.

A lépcsők közös nyelvén

a járófelület az, amire rálépünk.

A homloklap a függőleges rész,
ami elválasztja a két fokot.

Sok lépcsőnek vízorra is van, ami
peremként szegélyezi a lépcsőfokot.

Az összefüggő elem pedig a lépcsőkar.

Minden lépcsőt, különböző formában,
ezek az egységek alkotnak.

Az első lépcső bizonyára
akkor épült, mikor valaki kijelentette,

hogy lentről fel akar jutni
egy magasabban lévő sziklára.

Az emberek azon másztak, amit találtak:

rönklépcsőkön, létrákon

és az idők során kitaposott
természetes ösvényeken.

A legősibb lépcsősorok, például
a Chichén Itzá piramisain lévők,

vagy a kínai Taj-hegy felé vezető utak

a magaslatokra való feljutás
céljára szolgáltak,

ezeket az emberek a hódolat jegyében
vagy védelemért keresték fel.

A mérnöki tudomány fejlődésével
a gyakorlati megoldások is fejlődtek.

Lépcsőket bármilyen anyagból készíthetünk.

Vannak egyenes lépcsők és csigalépcsők.

Vannak beltéri és kültéri lépcsők.

Világos, hogy vészhelyzetben
segítségünkre vannak.

Ám a lépcsők önmagukban is
egy művészeti ágat képviselnek.

Ahogy egy lépcsősoron haladunk,

annak kialakítása meghatározza tempónkat,
érzéseinket, biztonságérzetünket,

és a minket körbevevő térrel
való kapcsolatunkat.

Képzeljük csak el, hogy egy monumentális
lépcsősor fokain ereszkedünk alá,

mint amilyen a New York-i közkönyvtáré.

Ezen lépcsősorról

belátni az utcát, és rálátni
az összes arra járóra.

Lépteink lassúak és egyenletesek,
hiszen a lépcsőfokok járólapja oly széles.

Ez teljesen más élmény,

mint például egy régi kocsma
keskeny lépcsőjét használni,

ahol szinte beesünk a helyszínre.

Ez utóbbi lépcsők homloklapja magasabb,
ezért gyorsabban lépkedünk.

A lépcsők nagyon drámaiak lehetnek.

Idézzük csak fel, ahogy kiemelték
a fenséges bejáratok jelentőségét,

és a pillanat főszereplőjévé váltak.

A lépcsők még hősiesek is lehetnek.

A szeptember 11-i támadások után
fennmaradt lépcsősort

a Világkereskedelmi Központnál

"túlélők lépcsőjének" nevezték el,

hiszen központi szerepet játszott
emberek százainak kimenekítésében.

Kisebb lépcsőknek is lehet 
azonban nagy szerepe.

Az előlépcsők összehozzák a szomszédságot,

hogy dübörgő zene mellett
figyeljék a város mozgását.

Csodálattal tölt el, amikor lépcsőn
üldögélő embereket látok.

Szerintem igazán emberi
szükségletet elégítenek ki azzal,

hogy a teret nem csak
a föld szintjén lakják be.

Már a lépcső felénél ülve is

egy varázslatos helyre kerülnek.