WEBVTT

00:00:00.000 --> 00:00:03.088
♪ [zene] ♪

00:00:09.426 --> 00:00:13.000
- [Alex] Előző videónkban kihangsúlyoztuk,

00:00:13.000 --> 00:00:14.250
hogy az ár csak egy jel,

00:00:14.250 --> 00:00:16.450
egy burkolt ösztönző tényező,

00:00:16.450 --> 00:00:18.880
és hogy a szabadpiaci árak

00:00:18.880 --> 00:00:21.050
úgy koordinálják 
az egyének tevékenységeit

00:00:21.050 --> 00:00:22.898
mintha az eredményt

00:00:22.898 --> 00:00:27.608
egy jótékony láthatatlan kéz 
hozta volna létre.

00:00:27.608 --> 00:00:31.640
Megmutattuk, hogy az árszabályozás 
hogy képes meggátolni ezt a folyamatot.

00:00:31.655 --> 00:00:33.637
Most pedig azt szeretnénk megmutatni,

00:00:33.637 --> 00:00:36.190
hogy az ár néha még

00:00:36.190 --> 00:00:37.980
a szabadpiacon sincs rendben.

00:00:37.980 --> 00:00:39.680
Különösen akkor nem,

00:00:39.680 --> 00:00:41.790
ha fennállnak külső gazdasági hatások,

00:00:41.790 --> 00:00:43.890
externális költség vagy haszon,

00:00:43.890 --> 00:00:47.670
amiket hamarosan definiálni is fogunk.

00:00:48.670 --> 00:00:50.810
Ebben a videóban szeretnénk megmutatni

00:00:50.810 --> 00:00:53.759
az externális költségek és nyereségek 


00:00:53.759 --> 00:00:56.409
okait és következményeit.

00:00:56.409 --> 00:00:57.869
Kezdjük is el!

00:01:01.240 --> 00:01:04.370
Kezdjük a szuper-baktériumok 
felbukkanásával.

00:01:04.370 --> 00:01:08.110
Ezek azok a baktériumok, amik 
ellenállóvá váltak az antibiotikumokra.

00:01:08.110 --> 00:01:11.420
Az antibiotikumok kora előtt

00:01:11.420 --> 00:01:15.030
egy egyszerű vágás vagy horzsolás is

00:01:15.030 --> 00:01:17.890
halálos lehetett az elfertőződés miatt.

00:01:17.890 --> 00:01:20.170
Akik, például csatában,

00:01:20.170 --> 00:01:21.370
súlyosabban megsérültek,

00:01:21.370 --> 00:01:23.050
többnyire mind meghaltak,

00:01:23.050 --> 00:01:24.960
de nem a harci sérülések,

00:01:24.960 --> 00:01:29.020
hanem az ezekből eredő fertőzések miatt.

00:01:30.310 --> 00:01:31.940
A XX. században,

00:01:31.940 --> 00:01:34.320
az antibiotikumok csodája által

00:01:34.320 --> 00:01:38.060
sokkal kevesebb ember halt meg 
ilyen fertőzések miatt.

00:01:38.060 --> 00:01:41.990
De ez a csoda mostanra 
a végéhez közeledik,

00:01:41.990 --> 00:01:43.600
mivel az antibiotikumok

00:01:43.600 --> 00:01:46.470
már nem annyira hatékonyak, 
mint voltak egykor.

00:01:46.470 --> 00:01:49.120
Miért történik ez?

00:01:49.120 --> 00:01:50.660
Nos, részben azért,

00:01:50.660 --> 00:01:54.860
mert az antibiotikumok 
hatékonysága nem 100%-os.

00:01:54.860 --> 00:01:57.490
És mert a baktériumok, 
akárcsak az emberek, sokfélék.

00:01:57.490 --> 00:02:00.503
Mások az erősségeik és 
gyengeségeik.

00:02:00.530 --> 00:02:04.390
Az a baktérium, melyet 
nem pusztít el egy antibiotikum,

00:02:04.390 --> 00:02:06.540
mivel olyan tulajdonságai vannak,

00:02:06.540 --> 00:02:09.850
melyek ellenállóvá teszik 
az adott antibiotikummal szemben,

00:02:09.850 --> 00:02:11.710
szaporodni kezd,

00:02:11.710 --> 00:02:14.690
egyre erősebbé és dominánsabbá válik.

00:02:14.690 --> 00:02:19.080
Az evolúciós folyamat vezet 
az ellenálló-képességhez.

00:02:19.080 --> 00:02:23.330
De mi sem vagyunk teljesen 
ártatlanok ebben a folyamatban.

00:02:23.330 --> 00:02:28.430
Az ellenállás kialakulását a túlzott 
antibiotikum-fogyasztás is segítette.

00:02:29.620 --> 00:02:32.300
Miért használunk túl sok antibiotikumot?

00:02:32.300 --> 00:02:33.610
Alapvetően azért,

00:02:33.610 --> 00:02:36.450
mert a fogyasztók élvezik 
az antibiotikum minden előnyét,

00:02:36.450 --> 00:02:40.360
de nem viselik a használat 
teljes költségét.

00:02:40.360 --> 00:02:42.690
Minden egyes bekapott antibiotikummal

00:02:42.690 --> 00:02:45.440
tovább növeljük a bacik 
ellenálló-képességét,

00:02:45.440 --> 00:02:47.470
legalábbis annak valószínűségét.

00:02:47.470 --> 00:02:51.180
De a bacik nem maradnak egy helyben, 
vagy egy testen belül.

00:02:51.180 --> 00:02:53.390
Elterjednek a környezetben,

00:02:53.390 --> 00:02:55.200
sőt, az egész világban.

00:02:55.200 --> 00:02:59.240
Tehát a baktériumok rezisztenciájából 
következő, növekvő költséget

00:02:59.240 --> 00:03:02.260
nem csak az antibiotikum használója,

00:03:02.260 --> 00:03:05.030
hanem mindenki viseli.

00:03:05.030 --> 00:03:07.580
Tekinthetünk úgy is 
az antibiotikum fogyasztásra,

00:03:07.580 --> 00:03:09.820
mint egyfajta környezetszennyezésre,

00:03:09.820 --> 00:03:12.820
mintha ellenállóbb 
és erősebb baktériumokkal

00:03:12.820 --> 00:03:14.810
szennyeznénk a környezetünket.

00:03:14.810 --> 00:03:19.550
Ez igaz például, mikor vírus ellen
antibiotikumot használunk,

00:03:19.550 --> 00:03:21.440
hiszen az antibiotikum nem segít

00:03:21.440 --> 00:03:22.670
a vírusos megbetegedésen,

00:03:22.670 --> 00:03:24.410
csak a baktériumokra van hatással.

00:03:24.410 --> 00:03:25.770
Ez költséget jelent.

00:03:25.770 --> 00:03:28.680
Költség, mivel az antibiotikum-használat

00:03:28.680 --> 00:03:30.700
tovább növeli az ellenálló képességet,

00:03:30.700 --> 00:03:33.680
és az ellenállás elterjed a világban.

00:03:33.680 --> 00:03:36.400
Azok a farmerek, akik az állataik 
gyorsabb növekedéséhez,

00:03:36.400 --> 00:03:39.010
nem pedig a betegségek leküzdésére

00:03:39.010 --> 00:03:41.070
használnak antibiotikumokat,

00:03:41.070 --> 00:03:45.360
szintén ellenálló bacikat teremtenek.

00:03:45.360 --> 00:03:48.520
De a rezisztencia növekedését

00:03:48.520 --> 00:03:51.130
nem kalkulálják bele költségeikbe.

00:03:51.130 --> 00:03:53.450
Nincsenek tekintettel
azokra a költségekre,

00:03:53.450 --> 00:03:55.379
amiket így másoknak kell viselni.

00:03:55.950 --> 00:03:58.100
Amikor az antibiotikum fogyasztók

00:03:58.100 --> 00:04:01.760
ignorálják döntéseik 
externális költségeit,

00:04:01.760 --> 00:04:04.070
túlfogyasztás alakul ki.

00:04:04.070 --> 00:04:07.320
Mivel a döntéshozók bizonyos költségeket 
nem tartanak szem előtt

00:04:07.320 --> 00:04:10.930
túlzott antibiotikum fogyasztókká válunk.

00:04:10.930 --> 00:04:12.670
Ezután a bevezetés után

00:04:12.670 --> 00:04:14.560
definiáljunk néhány fogalmat.

00:04:14.560 --> 00:04:16.049
Egyéni költség:

00:04:16.049 --> 00:04:19.289
a fogyasztó vagy a termelő 
által fizetett költség.

00:04:19.289 --> 00:04:20.779
Externális költség:

00:04:20.779 --> 00:04:23.880
kívülállók által fizetett költség,

00:04:23.880 --> 00:04:26.880
azon költségek, melyeket nem a fogyasztó
vagy a termelő fizet,

00:04:26.880 --> 00:04:29.930
hanem mindenki más,

00:04:29.930 --> 00:04:31.840
akik nem vásárolnak vagy eladnak

00:04:31.840 --> 00:04:34.370
az adott piacon.

00:04:34.370 --> 00:04:35.780
Társadalmi költség:

00:04:35.780 --> 00:04:37.390
mindenkit terhelő költség,

00:04:37.390 --> 00:04:39.820
ilyenkor figyelembe vesszük

00:04:39.820 --> 00:04:42.810
a fogyasztókat, a termelőket 
és a kívülállókat is.

00:04:42.810 --> 00:04:43.940
Más szavakkal

00:04:43.940 --> 00:04:48.340
ez az egyéni költség és 
az externális költség összege.

00:04:48.340 --> 00:04:49.440
Externáliák:

00:04:49.440 --> 00:04:51.980
az externális költség vagy haszon

00:04:51.980 --> 00:04:54.240
másik elnevezése.

00:04:54.240 --> 00:04:57.540
A későbbiekben beszélünk majd 
az externális haszonról.

00:04:57.540 --> 00:05:00.360
Más szóval, az externália csupán 
egy új megnevezése

00:05:00.360 --> 00:05:04.280
a kívülállók által fizetett 
költségeknek és hasznoknak.

00:05:04.280 --> 00:05:08.780
Amikor jelentős externális 
költség vagy haszon merül fel,

00:05:08.780 --> 00:05:11.050
a piac nem tudja maximalizálni

00:05:11.050 --> 00:05:13.110
a társadalmi felesleget.

00:05:13.110 --> 00:05:14.630
Korábban láttuk,

00:05:14.630 --> 00:05:16.690
hogy a piac képes maximalizálni

00:05:16.690 --> 00:05:19.260
a termelői és fogyasztói 
felesleg összegét.

00:05:19.260 --> 00:05:21.320
Ez a szabadpiac esetében igaz.

00:05:21.320 --> 00:05:23.770
De, ahogy most láttuk,

00:05:23.770 --> 00:05:27.730
az externális költségek 
a kívülállókra hárulnak,

00:05:27.730 --> 00:05:30.970
nem a fogyasztóra és a termelőre.

00:05:30.970 --> 00:05:33.420
Így végső soron a társadalmi többlet,

00:05:33.420 --> 00:05:38.060
azaz a fogyasztók, termelők 
és kívülállók többletének összessége az,

00:05:38.060 --> 00:05:40.100
amivel foglalkoznunk kell.

00:05:40.100 --> 00:05:42.740
Nem csak a fogyasztók és termelők 
érdekelnek bennünket,

00:05:42.740 --> 00:05:46.110
hanem mindenki, beleértve 
a kívülállókat is.

00:05:46.110 --> 00:05:49.570
Maximalizálni akarjuk 
a társadalmi többletet.

00:05:49.570 --> 00:05:50.830
Ugyanakkor,

00:05:50.830 --> 00:05:53.500
ha jelentős 
az externális költség vagy haszon

00:05:53.500 --> 00:05:56.200
a piac nem képes maximalizálni 
a társadalmi többletet.

00:05:56.200 --> 00:05:57.640
A fogyasztó és a termelő

00:05:57.640 --> 00:05:59.850
feleslegének összegét 
fogja maximalizálni.

00:05:59.850 --> 00:06:01.750
És ez még nem minden.

00:06:01.760 --> 00:06:05.640
Ha a kívülállók költségeit és hasznát

00:06:05.640 --> 00:06:06.940
nem számítjuk

00:06:06.940 --> 00:06:10.750
akkor nem tudjuk maximalizálni
a társadalmi többletet.

00:06:10.750 --> 00:06:13.660
Igazából pontosabban is fogalmazhatunk,

00:06:13.660 --> 00:06:16.800
és meg is tesszük egy kereslet-kínálat 
grafikon segítségével.

00:06:16.800 --> 00:06:19.010
Íme, a szokásos alapgrafikonunk.

00:06:19.010 --> 00:06:21.830
A vízszintes tengely 
az antibiotikum mennyisége,

00:06:21.830 --> 00:06:23.940
a függőleges az árak és a költségek.

00:06:23.940 --> 00:06:26.220
Mint általában, az egyensúly

00:06:26.220 --> 00:06:28.450
a kereslet és a kínálat metszéspontja,

00:06:28.450 --> 00:06:32.040
vagyis ahol a keresett mennyiség 
megegyezik az előállított mennyiséggel.

00:06:32.040 --> 00:06:34.080
A lényeg az,

00:06:34.080 --> 00:06:37.140
hogy a kínálati görbe 
az egyéni költségen alapszik,

00:06:37.140 --> 00:06:41.100
ami tulajdonképpen az antibiotikum 
előállítási költsége.

00:06:41.100 --> 00:06:42.440
De van itt más költség is.

00:06:42.440 --> 00:06:46.860
Minden alkalommal, amikor antibiotikumot 
állítunk elő és fogyasztunk,

00:06:46.860 --> 00:06:51.310
fellép a baktériumok rezisztenciájából 
származó költség is,

00:06:51.310 --> 00:06:53.480
amit mindannyian, 
mi kívülállók is viselünk.

00:06:53.480 --> 00:06:55.380
Ez egy externális költség,

00:06:55.380 --> 00:06:59.370
amivel a termelő nem számol.

00:06:59.370 --> 00:07:03.090
Tehát ez az externális költség 
nem jelenik meg az árban.

00:07:03.090 --> 00:07:06.450
Ami ténylegesen érdekel minket,

00:07:06.450 --> 00:07:09.640
az az antibiotikum használatának 
társadalmi költsége,

00:07:09.640 --> 00:07:11.960
nem csak az előállítási,

00:07:11.960 --> 00:07:14.680
de a valódi használati költség is,

00:07:14.680 --> 00:07:16.960
beleértve az externális költségeket.

00:07:16.960 --> 00:07:19.600
Így a piaci egyensúly,
a piaci mennyiség ott található,

00:07:19.600 --> 00:07:23.910
ahol a piaci keresleti 
és kínálati görbe metszi egymást.

00:07:23.940 --> 00:07:27.120
De az igazi hatékony egyensúly,

00:07:27.120 --> 00:07:29.810
ahol mi szeretnénk, hogy legyen,

00:07:29.810 --> 00:07:34.030
ott van, ahol a kereslet metszi 
a társadalmi költség görbét.

00:07:34.030 --> 00:07:36.320
Tehát, a hatékony mennyiség

00:07:36.320 --> 00:07:42.080
kevesebb a piaci mennyiségnél, 
ami túlhasználatot jelent.

00:07:42.080 --> 00:07:44.860
A piac nem veszi számításba

00:07:44.860 --> 00:07:48.230
az antibiotikum használatából eredő 
összes költséget,

00:07:48.230 --> 00:07:50.620
ezért a hatékony egyensúlyhoz képest

00:07:50.620 --> 00:07:53.270
túlfogyasztás alakul ki.

00:07:53.270 --> 00:07:56.090
Mindezt másképp is megmutathatjuk.

00:07:56.090 --> 00:08:00.500
Nézzük meg a határegység értékét,

00:08:00.500 --> 00:08:02.950
a piaci egység értékét,

00:08:02.950 --> 00:08:05.050
amit a piac utoljára termelt.

00:08:05.050 --> 00:08:08.920
Mi az egyéni érték, 
mi ennek az egységnek az értéke?

00:08:08.920 --> 00:08:11.110
Ezt a keresleti görbe magassága adja meg.

00:08:11.110 --> 00:08:15.410
Mi a költsége ennek a határegységnek,

00:08:15.410 --> 00:08:17.560
ami a legkésőbb lett felhasználva?

00:08:17.560 --> 00:08:21.010
Az egyéni költséget 
az egyéni keresleti görbe adja meg,

00:08:21.010 --> 00:08:23.670
de a társadalmi költséget

00:08:23.670 --> 00:08:27.290
a sokkal magasabb 
társadalmi költség-görbe adja.

00:08:27.290 --> 00:08:28.590
Vegyük észre,

00:08:28.590 --> 00:08:35.039
hogy az utolsó egység költsége 
sokkal nagyobb, mint az értéke.

00:08:35.039 --> 00:08:37.860
Ebben az értelemben 
túlfogyasztás alakult ki.

00:08:37.909 --> 00:08:40.670
Igazából nem akartuk előállítani 
ezt az utolsó egységet,

00:08:40.670 --> 00:08:44.630
mert a költsége nagyobb az értékénél.

00:08:44.630 --> 00:08:48.590
Valóban, ha nem akarjuk 
létrehozni ezt az egységet,

00:08:48.590 --> 00:08:51.100
akkor nem állítunk elő olyan egységet,

00:08:51.100 --> 00:08:53.920
ahol a társadalmi költség nagyobb, 
mint az érték.

00:08:53.920 --> 00:08:54.930
Más szavakkal

00:08:54.930 --> 00:08:57.890
ez a terület itt a holtteher-veszteség.

00:08:57.890 --> 00:08:59.580
Ezen egységek esetében

00:08:59.580 --> 00:09:03.710
a társadalmi költség magasabb,
mint az egyéni érték.

00:09:03.710 --> 00:09:07.259
Ezért ezek azok az egységek, 
amiket nem akarunk előállítani,

00:09:07.259 --> 00:09:08.680
ez a holtteher-veszteség,

00:09:08.680 --> 00:09:12.920
ilyen a túlzott antibiotikum-fpgyasztás.

00:09:14.380 --> 00:09:16.450
Milyen következtetéseket vonhatunk le?

00:09:16.450 --> 00:09:19.920
Ha externális költségek merülnek fel,
akkor a termelést csökkenteni kell

00:09:19.920 --> 00:09:22.260
a társadalmi többlet
maximalizálása érdekében.

00:09:22.260 --> 00:09:23.950
Másként megközelítve,

00:09:23.950 --> 00:09:27.450
a kimenet hatékony szintjének 
meghatározását tekintve irreleváns,

00:09:27.450 --> 00:09:29.250
hogy ki viseli a költségeket.

00:09:29.250 --> 00:09:31.970
Hogy ezeket a költségeket 
kívülállók viselik,

00:09:31.970 --> 00:09:33.360
irreleváns.

00:09:33.360 --> 00:09:35.630
Az összes költséget 
figyelembe akarjuk venni,

00:09:35.630 --> 00:09:37.710
nem csak a termelőét.

00:09:37.710 --> 00:09:40.920
A gond az, hogy mikor mások viselik

00:09:40.920 --> 00:09:43.490
az előállítás költségeinek egy részét,

00:09:43.490 --> 00:09:45.440
az ár túl alacsony lesz.

00:09:45.440 --> 00:09:49.760
Így az árban nem jelenik meg 
az összes költség.

00:09:49.760 --> 00:09:53.290
Így aztán az ár rossz jelet közvetít.

00:09:53.290 --> 00:09:56.660
Ez is a túlzott termelésre 
ösztönöz minket.

00:09:56.660 --> 00:09:58.240
Ha az ár túl alacsony,

00:09:58.240 --> 00:10:01.700
az antibiotikum-felhasználó 
túl sokat vásárol,

00:10:01.700 --> 00:10:04.240
és túlzott fogyasztás alakul ki.

00:10:04.240 --> 00:10:09.590
Az egyik megoldás 
a Pigou-féle adó,

00:10:09.590 --> 00:10:12.650
az externális költségekkel 
járó termékek adója.

00:10:12.650 --> 00:10:15.470
Nézzük meg, hogyan működik.

00:10:15.470 --> 00:10:19.090
A Pigou-féle adó Arthour Pigou 
közgazdászról kapta a nevét,

00:10:19.090 --> 00:10:20.760
aki elsőként beszélt erről.

00:10:20.760 --> 00:10:22.440
Egyszerű az ötlet.

00:10:22.440 --> 00:10:24.560
A piaci egyensúly itt van lent.

00:10:24.560 --> 00:10:27.440
A hatékony egyensúly pedig itt van.

00:10:27.440 --> 00:10:31.940
A gond az, hogy a termelők 
nem veszik figyelembe 


00:10:31.940 --> 00:10:34.220
a termék teljes előállítási költségét,

00:10:34.220 --> 00:10:37.330
azaz nem veszik figyelembe
az externális költségeket.

00:10:37.330 --> 00:10:39.530
Hogyan vehetnénk rá a termelőt,

00:10:39.530 --> 00:10:43.390
hogy a termék összes költségét 
figyelembe vegyék?

00:10:43.390 --> 00:10:46.990
Egyik módja a megadóztatásuk.

00:10:46.990 --> 00:10:51.120
Az externális költségekkel 
egyenlő mértékű Pigou-féle adó miatt

00:10:51.120 --> 00:10:54.710
az egyéni költség és az adó összege,

00:10:54.710 --> 00:10:56.070
azaz a teljes egyéni költség

00:10:56.070 --> 00:10:58.100
egyenlő lesz a társadalmi költséggel.

00:10:58.120 --> 00:11:01.240
Emlékezzünk vissza, 
hogyan elemezhetjük az adót.

00:11:01.240 --> 00:11:03.290
Az egyik módja az,

00:11:03.290 --> 00:11:07.420
hogy az adó összegének értékével 
eltoljuk a kínálati görbét.

00:11:07.420 --> 00:11:10.060
Ezért ha az externális 
költségekkel megegyező

00:11:10.060 --> 00:11:12.980
mértékű adót vetünk ki a termelőre,

00:11:12.980 --> 00:11:15.170
a kínálati görbe addig tolódik,

00:11:15.170 --> 00:11:19.020
amíg az egyéni költség és az adó összege

00:11:19.020 --> 00:11:21.320
egyenlő nem lesz a társadalmi költséggel.

00:11:21.320 --> 00:11:22.980
Ebben az esetben

00:11:22.980 --> 00:11:28.520
a hatékony és a piaci egyensúly 
egyenlő lesz.

00:11:28.520 --> 00:11:30.640
A piac internalizálja

00:11:30.640 --> 00:11:32.220
az externáliákat.

00:11:32.220 --> 00:11:34.200
Minden költség,

00:11:34.200 --> 00:11:37.320
egyéni költség + adó = externális költség,

00:11:37.320 --> 00:11:40.120
tükröződni fog a termék árában.

00:11:40.120 --> 00:11:43.090
És mivel minden költség tükröződik 
a termék árában,

00:11:43.090 --> 00:11:45.980
a vásárlók a ténylegesen 
szükséges mennyiséget

00:11:46.000 --> 00:11:47.569
fogják csak megvásárolni.

00:11:47.750 --> 00:11:52.640
Ez tehát az externális költség 
kezelésének egyik módja.

00:11:52.640 --> 00:11:54.460
A következő néhány leckében

00:11:54.460 --> 00:11:56.520
az externális haszonról lesz szó,

00:11:56.520 --> 00:12:01.220
és bemutatjuk az externáliák 
kezelésének további módjait.

00:12:02.380 --> 00:12:06.330
[Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, 
kattintson a kérdésekre.

00:12:06.330 --> 00:12:09.614
Ha pedig készen áll a folytatásra, 
kattintson a következő videóra.

00:12:09.614 --> 00:12:12.526
♪ [zene] ♪