1 00:00:00,000 --> 00:00:03,000 Nos tehát, az első robot, amiről szó lesz, a STriDER. 2 00:00:03,000 --> 00:00:05,000 Ez azt jelenti, hogy Öngerjesztésű, 3 00:00:05,000 --> 00:00:07,000 Háromlábú, Dinamikus Kísérleti Robot. 4 00:00:07,000 --> 00:00:09,000 Ez egy olyan robot, aminek három lába van, 5 00:00:09,000 --> 00:00:12,000 aminek ötletét a természetből vettük. 6 00:00:12,000 --> 00:00:14,000 De láttak már önök egyetlen állatot is, 7 00:00:14,000 --> 00:00:16,000 aminek három lába lenne? 8 00:00:16,000 --> 00:00:18,000 Valószínűleg nem. Akkor hát miért mondom, hogy 9 00:00:18,000 --> 00:00:20,000 ez egy biológiai ötletre épülő robot? Hogyan működik? 10 00:00:20,000 --> 00:00:23,000 Előtte azonban vessünk egy pillantást a popkultúrára! 11 00:00:23,000 --> 00:00:26,000 Mindannyian ismerik Wells Világok háborúja című művét és a belőle készült filmet. 12 00:00:26,000 --> 00:00:28,000 Amit itt látnak, az egy nagyon népszerű 13 00:00:28,000 --> 00:00:30,000 videójáték. 14 00:00:30,000 --> 00:00:33,000 A fantázia leírása szerint ezek az idegen teremtmények 15 00:00:33,000 --> 00:00:35,000 háromlábú robotok, melyek megtámadják a Földet. 16 00:00:35,000 --> 00:00:39,000 Az én robotom, a STriDER azonban nem így mozog. 17 00:00:39,000 --> 00:00:42,000 Ez itt egy valódi dinamikus szimulációra épülő animáció. 18 00:00:42,000 --> 00:00:44,000 Most megmutatom önöknek, hogyan működik a robot. 19 00:00:44,000 --> 00:00:47,000 180 fokkal átbillenti a testét. 20 00:00:47,000 --> 00:00:50,000 Egyik lábát átlendíti a másik kettő között, hogy ne essen el. 21 00:00:50,000 --> 00:00:52,000 Tehát így sétál. Amikor azonban magunkat, 22 00:00:52,000 --> 00:00:54,000 emberi lényeket figyeljük meg, két lábon járás közben, 23 00:00:54,000 --> 00:00:56,000 látjuk, hogy valójában nem igazán használunk egy izmot sem 24 00:00:56,000 --> 00:00:59,000 a lábunk felemeléséhez, hogy úgy járjunk, mint egy robot. Így van? 25 00:00:59,000 --> 00:01:02,000 Valójában annyit teszünk, hogy lendítjük a lábunkat, és kivédjük az esést, 26 00:01:02,000 --> 00:01:05,000 felállunk, lendítjük a lábunkat és kivédjük az esést. 27 00:01:05,000 --> 00:01:08,000 Használjunk a beépített dinamikánkat, testünk fizikáját, 28 00:01:08,000 --> 00:01:10,000 akárcsak egy ingát. 29 00:01:10,000 --> 00:01:14,000 Ezt a koncepciót passzív dinamikus mozgásnak hívjuk. 30 00:01:14,000 --> 00:01:16,000 Annyit teszünk mindössze amikor állunk, hogy 31 00:01:16,000 --> 00:01:18,000 helyzeti energiát mozgási energiává alakítunk, 32 00:01:18,000 --> 00:01:20,000 helyzeti energiát mozgási energiává alakítunk. 33 00:01:20,000 --> 00:01:22,000 Ez egy állandó esések sorozata. 34 00:01:22,000 --> 00:01:25,000 És, bár semmi hasonló nem létezik a természetben, 35 00:01:25,000 --> 00:01:27,000 bennünket mégis a biológia inspirált 36 00:01:27,000 --> 00:01:29,000 és adta az alapelvét e robot 37 00:01:29,000 --> 00:01:32,000 mozgásának, tehát ez egy biológiai elvre épülő robot. 38 00:01:32,000 --> 00:01:34,000 Amit itt látnak, az a következő, amit meg akarunk valósítani. 39 00:01:34,000 --> 00:01:38,000 Össze akajuk hajtogatni a lábakat, hogy aztán kilőhessük őket a hosszabb hatótáv érdekében. 40 00:01:38,000 --> 00:01:41,000 Ez itt lerakja a lábait, akárcsak a Star Wars-ban. 41 00:01:41,000 --> 00:01:44,000 Földet éréskor elnyeli az ütközést, és járni kezd. 42 00:01:44,000 --> 00:01:47,000 Amit itt látnak, ez a sárga dolog, ez nem egy halálos sugár. 43 00:01:47,000 --> 00:01:49,000 Ez csak azt akarja mutatni, hogy ha van egy kameránk, 44 00:01:49,000 --> 00:01:51,000 ami különböző féle érzékelőkből áll, 45 00:01:51,000 --> 00:01:53,000 mivel ez magas, 1,8 m magas, 46 00:01:53,000 --> 00:01:56,000 akkor átláthatunk a bokrok és más efféle akadályok fölött. 47 00:01:56,000 --> 00:01:58,000 Két prototípusunk van tehát. 48 00:01:58,000 --> 00:02:01,000 Ez az első változat itt hátul a STriDER I. 49 00:02:01,000 --> 00:02:03,000 Ez a kisebb itt elöl a STriDER II. 50 00:02:03,000 --> 00:02:05,000 A STriDER I-gyel az a probléma, hogy 51 00:02:05,000 --> 00:02:08,000 a teste túlságosan nehéz volt. Olyan sok motorra volt szükség 52 00:02:08,000 --> 00:02:10,000 például az ízületek és más effélék összehangolásához. 53 00:02:10,000 --> 00:02:14,000 Ezért úgy döntöttünk, hogy összeállítunk egy mechanikai rendszert, 54 00:02:14,000 --> 00:02:17,000 hogy megszabadulhassunk a motoroktól, és mindössze egyetlen motorral 55 00:02:17,000 --> 00:02:19,000 képesek legyünk minden mozgást koordinálni. 56 00:02:19,000 --> 00:02:22,000 Ez a probléma mechanikai megoldása, a mechatronikai megoldás helyett. 57 00:02:22,000 --> 00:02:25,000 Így a felső test már elég könnyű ahhoz, hogy a laborban járni tudjon. 58 00:02:25,000 --> 00:02:28,000 Ez volt a legelső sikeres lépés. 59 00:02:28,000 --> 00:02:30,000 Ez persze még messze van a tökéletestől. Még kiborítaná a kávéját, 60 00:02:30,000 --> 00:02:33,000 úgyhogy még rengeteg a tennivalónk. 61 00:02:33,000 --> 00:02:36,000 A második robot, amiről beszélni szeretnék, az IMPASS. 62 00:02:36,000 --> 00:02:40,000 Jelentése: Küllőrendszer-hajtású Intelligens Mobil Platform. 63 00:02:40,000 --> 00:02:43,000 Ez tehát egy keréklábú hibrid robot. 64 00:02:43,000 --> 00:02:45,000 Képzeljünk el egy abroncs nélküli, 65 00:02:45,000 --> 00:02:47,000 vagy csak küllőkből álló kereket. 66 00:02:47,000 --> 00:02:50,000 A küllők azonban egyedileg mozoghatnak a kerékagyban ki-be. 67 00:02:50,000 --> 00:02:52,000 Ez tehát egy keréklábú hibrid. 68 00:02:52,000 --> 00:02:54,000 Itt szó szerint újra feltaláltuk a kereket. 69 00:02:54,000 --> 00:02:57,000 Hadd mutassam meg, hogyan működik. 70 00:02:57,000 --> 00:02:59,000 Ezen a videón egy olyan megközelítést használunk, 71 00:02:59,000 --> 00:03:01,000 amit úgy hívunk, hogy reaktív megközelítés. 72 00:03:01,000 --> 00:03:04,000 Egyszerűen a lábain lévő tapintó szenzorokat használva, 73 00:03:04,000 --> 00:03:06,000 próbál egy változó terepen haladni, 74 00:03:06,000 --> 00:03:09,000 puha terepen kinyújtja őket, és vált. 75 00:03:09,000 --> 00:03:11,000 És pusztán a tapintási információ alapján, 76 00:03:11,000 --> 00:03:14,000 sikeresen halad végig ilyen terepeken. 77 00:03:14,000 --> 00:03:18,000 Amikor azonban extrém terepre ér, 78 00:03:18,000 --> 00:03:21,000 ebben az esetben például az akadály több mint háromszorosa 79 00:03:21,000 --> 00:03:23,000 a robot magasságának. 80 00:03:23,000 --> 00:03:25,000 Ekkor átkapcsol előrelátó módba, 81 00:03:25,000 --> 00:03:27,000 amikor is egy lézeres keresőt 82 00:03:27,000 --> 00:03:29,000 és egy kamerás rendszert használ az akadályok és méretük meghatározására 83 00:03:29,000 --> 00:03:32,000 és megtervezi, alaposan megtervezi a küllők mozgását, 84 00:03:32,000 --> 00:03:34,000 és úgy koordinálja, hogy az eredmény 85 00:03:34,000 --> 00:03:36,000 ez a fajta, nagyon impresszív mobilitás legyen. 86 00:03:36,000 --> 00:03:38,000 Önök még valószínűleg nem láttak ilyet. 87 00:03:38,000 --> 00:03:41,000 Ez egy nagyon magas mobilitású robot, 88 00:03:41,000 --> 00:03:44,000 amit kifejlesztettünk, a neve IMPASS. 89 00:03:44,000 --> 00:03:46,000 Ó! Hát nem klassz? 90 00:03:46,000 --> 00:03:49,000 Amikor autót vezetünk, 91 00:03:49,000 --> 00:03:51,000 amikor kormányozunk, az úgy nevezett 92 00:03:51,000 --> 00:03:53,000 Ackermann kormányzási módszert használjuk. 93 00:03:53,000 --> 00:03:55,000 A két első kereket forgatjuk, valahogy így. 94 00:03:55,000 --> 00:03:58,000 A legtöbb ilyen kis kerekű robotnál viszont 95 00:03:58,000 --> 00:04:00,000 a differenciál-kormányzás módszerét használják, 96 00:04:00,000 --> 00:04:03,000 ahol a bal és a jobb kerék ellenkező irányba forog. 97 00:04:03,000 --> 00:04:06,000 Az IMPASS-nál sok-sok különböző mozgásformát tudunk létrehozni. 98 00:04:06,000 --> 00:04:09,000 Például ebben az esetben, annak ellenére, hogy a bal és jobb kereket 99 00:04:09,000 --> 00:04:11,000 egyetlen tengely köti össze, és azonos szögsebességgel forognak. 100 00:04:11,000 --> 00:04:14,000 Egyszerűen megváltoztatjuk a küllő hosszát. 101 00:04:14,000 --> 00:04:16,000 Ettől változik az átmérő, amitől aztán balra és jobbra fordul. 102 00:04:16,000 --> 00:04:18,000 És ez csak néhány példa azokra a finom dolgokra, 103 00:04:18,000 --> 00:04:21,000 amikre az IMPASS képes. 104 00:04:21,000 --> 00:04:23,000 Ezt a robotot CLIMBeR-nek hívják. 105 00:04:23,000 --> 00:04:26,000 Kábel-felfüggesztéses Lábakon járó, Intelligens Alkalmazkodó Robot. 106 00:04:26,000 --> 00:04:29,000 Számos tudóssal beszéltem, akik a NASA JPL-nél dolgoznak, 107 00:04:29,000 --> 00:04:31,000 a JPL-nél, ami híres Mars-járó rovereiről. 108 00:04:31,000 --> 00:04:33,000 És a tudósok, geológusok mindig azt mondják nekem, 109 00:04:33,000 --> 00:04:36,000 hogy az igazán érdekes tudomány, 110 00:04:36,000 --> 00:04:39,000 a tudomány számára érdekes helyek mindig a szikláknál vannak. 111 00:04:39,000 --> 00:04:41,000 A mai roverek azonban nem tudnak oda jutni. 112 00:04:41,000 --> 00:04:43,000 Ez adta az ötletet egy olyan robot építéséhez, 113 00:04:43,000 --> 00:04:46,000 ami képes átmászni egy tagolt, sziklás terepen. 114 00:04:46,000 --> 00:04:48,000 Ez lett a CLIMBeR. 115 00:04:48,000 --> 00:04:50,000 Van három lába. Valószínűleg nehezen látható, 116 00:04:50,000 --> 00:04:53,000 de van egy csörlője és egy kábel a felső részén. 117 00:04:53,000 --> 00:04:55,000 Igyekszik megkeresni a legjobb helyet, ahol megvetheti a lábát. 118 00:04:55,000 --> 00:04:57,000 Aztán miután ezt megtalálta, 119 00:04:57,000 --> 00:05:00,000 valós időben kiszámítja az erőeloszlást. 120 00:05:00,000 --> 00:05:03,000 Hogy mekkora erőt kell kifejtenie a felületre, 121 00:05:03,000 --> 00:05:05,000 hogy ne billenjen és ne is csússzon meg. 122 00:05:05,000 --> 00:05:07,000 Mikor stabilizálta magát, felemeli egyik lábát, 123 00:05:07,000 --> 00:05:11,000 aztán a csörlő segítségével fel tud mászni ilyen dolgokra. 124 00:05:11,000 --> 00:05:13,000 Kutatási és mentési feladatokra is jól alkalmazható. 125 00:05:13,000 --> 00:05:15,000 Öt évvel ezelőtt én magami is dolgoztam a NASA JPL-nél, 126 00:05:15,000 --> 00:05:17,000 nyári gyakorlaton. 127 00:05:17,000 --> 00:05:21,000 Nekik akkor már volt egy LEMUR nevű, hatlábú robotjuk. 128 00:05:21,000 --> 00:05:24,000 Ez itt valójában annak alapján épült. A neve MARS, 129 00:05:24,000 --> 00:05:27,000 mint Többszörös Felfüggesztésű Robotrendszer. Ez tehát egy hatlábú robot. 130 00:05:27,000 --> 00:05:29,000 Kifejlesztettük a saját adaptív járástervezőnket. 131 00:05:29,000 --> 00:05:31,000 Egy igazán nagyon érdekes terhet cipel. 132 00:05:31,000 --> 00:05:33,000 A hallgatók szeretnek viccelődni. Itt jól látható, amint 133 00:05:33,000 --> 00:05:36,000 egy strukturálatlan terepen keresztül sétál. 134 00:05:36,000 --> 00:05:38,000 Megpróbál a durva felületen járni, 135 00:05:38,000 --> 00:05:40,000 homokos felületen, 136 00:05:40,000 --> 00:05:45,000 de a homok nedvességtartalmától és szemcseméretétől függően, 137 00:05:45,000 --> 00:05:47,000 a lábak talajba süppedési modellje változik. 138 00:05:47,000 --> 00:05:51,000 Így hát igyekszik járását úgy adaptálni, hogy sikeresen vegye ezeket az akadályokat. 139 00:05:51,000 --> 00:05:53,000 És egyúttal valami vicceset is csinál. 140 00:05:53,000 --> 00:05:56,000 Nagyon sok látogatót fogadunk laboratóriumunkban. 141 00:05:56,000 --> 00:05:58,000 Amikor a látogatók érkeznek, MARS odamegy a számítógéphez, 142 00:05:58,000 --> 00:06:00,000 és elkezdi írni "Helló, a nevem MARS." 143 00:06:00,000 --> 00:06:02,000 Isten hozta önöket a RoMeLa-ban, 144 00:06:02,000 --> 00:06:06,000 a Virginia Tech Robotmechanikai Laboratóriumában. 145 00:06:06,000 --> 00:06:08,000 Ez itt egy amőba-robot. 146 00:06:08,000 --> 00:06:11,000 Most nincs idő a technikai részletekre, 147 00:06:11,000 --> 00:06:13,000 így csak néhány kísérletet fogok megmutatni. 148 00:06:13,000 --> 00:06:15,000 Néhányat a korai megvalósíthatósági kísérletek közül. 149 00:06:15,000 --> 00:06:19,000 A mozgáshoz szükséges potenciális energiát a rugalmas bőrben tároljuk. 150 00:06:19,000 --> 00:06:21,000 Vagy pedig aktív rugalmas húrokat használunk az 151 00:06:21,000 --> 00:06:24,000 előre-hátra mozgáshoz. A neve ChIMERA. 152 00:06:24,000 --> 00:06:26,000 Dolgozik velünk néhány tudós 153 00:06:26,000 --> 00:06:28,000 és mérnök a UPenn-től is, 154 00:06:28,000 --> 00:06:30,000 hogy kifejlesszük ennek az amőba-robotnak 155 00:06:30,000 --> 00:06:32,000 egy kémiai úton meghajtott változatát. 156 00:06:32,000 --> 00:06:34,000 Csinálunk valamiből valamit. 157 00:06:34,000 --> 00:06:40,000 És csodák csodája, mozog. A folt. 158 00:06:40,000 --> 00:06:42,000 Ez itt az egyik legújabb projektünk. A neve RAPHaEL. 159 00:06:42,000 --> 00:06:45,000 Elasztikus Ízületű Levegőhajtású Robotkéz. 160 00:06:45,000 --> 00:06:49,000 Jelenleg egy csomó, kiváló, jó minőségű robotkéz van a piacon. 161 00:06:49,000 --> 00:06:53,000 A gond csak az, hogy nagyon drágák, több tízezer dollárba kerülnek. 162 00:06:53,000 --> 00:06:55,000 Ezért protézisként valószínűleg nem túl praktikusak, 163 00:06:55,000 --> 00:06:57,000 mert csak kevesek számára megfizethetők. 164 00:06:57,000 --> 00:07:01,000 Mi a problémát egy teljesen új irányból akartuk megközelíteni. 165 00:07:01,000 --> 00:07:04,000 Elektromos motorok és elektromechanikus szerkezetek helyett, 166 00:07:04,000 --> 00:07:06,000 sűrített levegőt használunk. 167 00:07:06,000 --> 00:07:08,000 Kifejlesztettük ezeket az új fajta ízületi elemeket. 168 00:07:08,000 --> 00:07:11,000 Könnyedén kezelhető. Az erőhatás módosítható 169 00:07:11,000 --> 00:07:13,000 a levegő nyomásának egyszerű változtatásával. 170 00:07:13,000 --> 00:07:15,000 Így akár egy üres üdítős palackot is képes összenyomni. 171 00:07:15,000 --> 00:07:18,000 De akár egy törékeny nyers tojás megfogására, 172 00:07:18,000 --> 00:07:21,000 vagy, mint ebben az esetben, egy lámpaizzó megtartására is képes. 173 00:07:21,000 --> 00:07:25,000 És ami a legjobb benne, az első prototípus elkészítése mindössze 200 dollárba került. 174 00:07:25,000 --> 00:07:28,000 Ez a robot a kígyórobotok családjába tartozik, 175 00:07:28,000 --> 00:07:30,000 amit HyDRAS-nak hívunk, 176 00:07:30,000 --> 00:07:32,000 Hipermagas Szabadságfokú Robotkígyó 177 00:07:32,000 --> 00:07:35,000 Ez egy olyan robot, ami képes különböző struktúrákra felmászni. 178 00:07:35,000 --> 00:07:37,000 Ez egy HyDRAS karja. 179 00:07:37,000 --> 00:07:39,000 Ez egy 12 szabadsági fokú robotkar. 180 00:07:39,000 --> 00:07:41,000 De a legizgalmasabb része a felhasználói felület. 181 00:07:41,000 --> 00:07:44,000 Az a kábel ott egy optikai szál. 182 00:07:44,000 --> 00:07:46,000 Ez a diák pedig, aki valószínűleg életében először használja, 183 00:07:46,000 --> 00:07:48,000 képes különféle módon mozgatni. 184 00:07:48,000 --> 00:07:51,000 Például, mint tudják, az iraki háborús zónában 185 00:07:51,000 --> 00:07:53,000 gyakoriak az út menti bombák. Ezekre a helyekre jelenleg 186 00:07:53,000 --> 00:07:56,000 távirányítású, karral rendelkező járműveket küldenek. 187 00:07:56,000 --> 00:07:58,000 Rendkívül időigényes és költséges 188 00:07:58,000 --> 00:08:02,000 kiképezni a kezelőket ennek a bonyolult karnak a használatára. 189 00:08:02,000 --> 00:08:04,000 Esetünkben viszont ez igazán egyszerű. 190 00:08:04,000 --> 00:08:08,000 A hallgató, aki ezt valószínűleg először használja, egy nagyon összetett manipulációs feladatot végez, 191 00:08:08,000 --> 00:08:10,000 tárgyakat véve fel, és velük műveleteket végezve, 192 00:08:10,000 --> 00:08:13,000 így, rendkívül intuitív módon. 193 00:08:15,000 --> 00:08:17,000 Ez most az aktuális sztár-robotunk. 194 00:08:17,000 --> 00:08:20,000 A DARwIn robotnak valódi rajongói klubja van. 195 00:08:20,000 --> 00:08:23,000 Dinamikus Emberformájú Intelligens Robot. 196 00:08:23,000 --> 00:08:25,000 Mint tudják, nagyon foglalkoztat bennünket 197 00:08:25,000 --> 00:08:27,000 a humanoid robot, az emberi járás, 198 00:08:27,000 --> 00:08:29,000 ezért úgy döntöttünk, hogy építünk egy emberforma robotot. 199 00:08:29,000 --> 00:08:31,000 Ez 2004-ben történt, és ez akkoriban 200 00:08:31,000 --> 00:08:33,000 valami nagyon-nagyon forradalmi dolognak számított. 201 00:08:33,000 --> 00:08:35,000 Ez leginkább egy megvalósíthatósági tanulmány volt, 202 00:08:35,000 --> 00:08:37,000 milyen motorokat használjunk? 203 00:08:37,000 --> 00:08:39,000 Lehetséges ez egyáltalán? Milyen legyen a vezérlése? 204 00:08:39,000 --> 00:08:41,000 Így hát nincs benne egyetlen érzékelő sem. 205 00:08:41,000 --> 00:08:43,000 Open-loop (nyitott körű) vezérlésre épül. 206 00:08:43,000 --> 00:08:45,000 Azoknak mondom, akik valószínűleg tudják, mi történik, 207 00:08:45,000 --> 00:08:47,000 ha nincs egyetlen érzékelőnk sem, és valami zavaró körülmény lép fel. 208 00:08:50,000 --> 00:08:51,000 (Nevetés) 209 00:08:51,000 --> 00:08:53,000 Így hát erre a sikerre építve, a következő évben 210 00:08:53,000 --> 00:08:56,000 elvégeztük az alapos mechanikai tervezési munkát, 211 00:08:56,000 --> 00:08:58,000 a mozgástannal kezdve. 212 00:08:58,000 --> 00:09:00,000 És végül DARwIn I. 2005-ben megszületett. 213 00:09:00,000 --> 00:09:02,000 Képes felállni, Sétál. Nagyon látványos. 214 00:09:02,000 --> 00:09:04,000 Azonban, ahogy láthatják, 215 00:09:04,000 --> 00:09:08,000 a köldökzsinórja még megvan. Mivel még külső áramforrás, 216 00:09:08,000 --> 00:09:10,000 és külső számítógép működteti. 217 00:09:10,000 --> 00:09:14,000 Most pedig, 2006-ban itt az idő a mulatságra. 218 00:09:14,000 --> 00:09:17,000 Adjunk neki intelligenciát! Adjunk meg neki minden számítási képességet, amire csak szüksége van. 219 00:09:17,000 --> 00:09:19,000 1.5 gigahertz Pentium M chip, 220 00:09:19,000 --> 00:09:21,000 két Firewire kamera, nyolc giroszkóp, gyorsulásmérő, 221 00:09:21,000 --> 00:09:24,000 négy nyomatékszenzor a lábon, lítium-akkumulátorok. 222 00:09:24,000 --> 00:09:28,000 És most már DARwIn II tökéletesen önálló. 223 00:09:28,000 --> 00:09:30,000 Már nem távirányítású. 224 00:09:30,000 --> 00:09:33,000 Nincs szükség pórázra. Körülnéz, keresi a labdát, 225 00:09:33,000 --> 00:09:36,000 körülnéz, keresi a labdát, és megpróbál focizni, 226 00:09:36,000 --> 00:09:39,000 önállóan, mesterséges intelligencia. 227 00:09:39,000 --> 00:09:42,000 Lássuk, hogyan csinálja! Ez volt a legelső kísérletünk. 228 00:09:42,000 --> 00:09:47,000 és... Videó: Gól! 229 00:09:48,000 --> 00:09:51,000 Ez tehát egy valódi verseny, a neve RoboCup. 230 00:09:51,000 --> 00:09:53,000 Nem tudom, hányan hallottak már a RoboCup-ról. 231 00:09:53,000 --> 00:09:58,000 Ez az autonóm robotok nemzetközi futballbajnoksága. 232 00:09:58,000 --> 00:10:01,000 A RoboCup valódi célja pedig, 233 00:10:01,000 --> 00:10:03,000 a 2050-es évre 234 00:10:03,000 --> 00:10:06,000 elérni, hogy emberi méretű, autonóm humanoid robotok 235 00:10:06,000 --> 00:10:10,000 játsszanak mérkőzést az emberek világbajnok csapata ellen, 236 00:10:10,000 --> 00:10:12,000 és győzzenek. 237 00:10:12,000 --> 00:10:14,000 Ez egy valódi, igazi cél. Egy nagyon ambiciózus cél, 238 00:10:14,000 --> 00:10:16,000 de hiszük benne, hogy képesek vagyunk elérni. 239 00:10:16,000 --> 00:10:19,000 Ez itt tavaly történt Kínában. 240 00:10:19,000 --> 00:10:21,000 Mi voltunk az első amerikai csapat, amelyik bejutott 241 00:10:21,000 --> 00:10:23,000 a humanoid robotok versenyére. 242 00:10:23,000 --> 00:10:26,000 Ez az idei esemény, a helyszín Ausztria. 243 00:10:26,000 --> 00:10:28,000 Mindjárt látják az akciót, három a három ellen, 244 00:10:28,000 --> 00:10:30,000 teljesen önállóan. 245 00:10:30,000 --> 00:10:32,000 És már itt is van. Igen! 246 00:10:33,000 --> 00:10:35,000 A robotok mozognak és játszanak. 247 00:10:35,000 --> 00:10:38,000 csapatjátékot játszanak egymással. 248 00:10:38,000 --> 00:10:40,000 Lenyűgöző. Ez egy kutatási esemény, 249 00:10:40,000 --> 00:10:44,000 egy sokkal izgalmasabb sporteseménybe csomagolva. 250 00:10:44,000 --> 00:10:46,000 Amit itt látnak, az a csodálatos 251 00:10:46,000 --> 00:10:48,000 Louis Vuitton Kupa. 252 00:10:48,000 --> 00:10:50,000 A legjobb humanoidok számára szervezik, 253 00:10:50,000 --> 00:10:52,000 és mi első alkalommal el szeretnénk hozni az Egyesült Államokba 254 00:10:52,000 --> 00:10:54,000 jövőre, úgyhogy kívánjanak nekünk szerencsét. 255 00:10:54,000 --> 00:10:56,000 Köszönöm. 256 00:10:56,000 --> 00:10:59,000 (Taps) 257 00:10:59,000 --> 00:11:01,000 DARwIn számos egyéb dologban is tehetséges. 258 00:11:01,000 --> 00:11:04,000 A múlt évben például a Roanoke szimfónikus zenekart vezényelte 259 00:11:04,000 --> 00:11:07,000 egy ünnepi koncerten. 260 00:11:07,000 --> 00:11:10,000 Ez itt a következő generációs robot, a DARwIn IV, 261 00:11:10,000 --> 00:11:13,000 aki kisebb, gyorsabb, erősebb. 262 00:11:13,000 --> 00:11:15,000 És éppen a képességeit igyekszik demonstrálni. 263 00:11:15,000 --> 00:11:18,000 "Macho vagyok! Erős vagyok!" 264 00:11:18,000 --> 00:11:21,000 Tudok néhány Jackie Chan-féle 265 00:11:21,000 --> 00:11:24,000 küzdésformát is. 266 00:11:24,000 --> 00:11:26,000 (Nevetés) 267 00:11:26,000 --> 00:11:28,000 És most elmegy. Ez volt tehát DARwIn IV, 268 00:11:28,000 --> 00:11:30,000 aki, ismétlem, megtekinthető az előcsarnokban. 269 00:11:30,000 --> 00:11:32,000 Igazán hisszük, hogy ez lesz az első futó 270 00:11:32,000 --> 00:11:35,000 humanoid robot az Államokban. Úgyhogy maradjanak velünk! 271 00:11:35,000 --> 00:11:38,000 Nos hát, bemutattam önöknek néhány izgalmas robotunkat munka közben. 272 00:11:38,000 --> 00:11:41,000 Mi tehát a sikerünk titka? 273 00:11:41,000 --> 00:11:43,000 Honnan jönnek ezek az ötletek? 274 00:11:43,000 --> 00:11:45,000 Hogyan dolgozzuk ki ezeket az ötleteket? 275 00:11:45,000 --> 00:11:47,000 Van egy teljesen önjáró járművünk, 276 00:11:47,000 --> 00:11:49,000 ami képes városi környezetben közlekedni. Félmillió dollárt nyertünk vele 277 00:11:49,000 --> 00:11:51,000 a DARPA Városi Viadalon. 278 00:11:51,000 --> 00:11:53,000 Miénk a világ első járműve, 279 00:11:53,000 --> 00:11:55,000 amit vakok is vezethetnek. 280 00:11:55,000 --> 00:11:57,000 A "vak sofőr próba" nevet adtuk neki, nagyon izgalmas, 281 00:11:57,000 --> 00:12:01,000 és van még egy csomó robotikai projekt, amiről beszélni akarok. 282 00:12:01,000 --> 00:12:03,000 Itt vannak például a díjak, amiket 2007 őszén nyertünk 283 00:12:03,000 --> 00:12:06,000 különböző robotikai és egyéb versenyeken. 284 00:12:06,000 --> 00:12:08,000 Valójában van öt titkunk. 285 00:12:08,000 --> 00:12:10,000 Az első, hogy honnan származik az inspiráció, 286 00:12:10,000 --> 00:12:12,000 honnan jönnek az isteni szikrák? 287 00:12:12,000 --> 00:12:15,000 Ez egy valós történet, az én személyes történetem 288 00:12:15,000 --> 00:12:17,000 Éjszakánként, amikor lefekszem, hajnali 3 és 4 között, 289 00:12:17,000 --> 00:12:20,000 lecsukom a szememet, ezeket a vonalakat, köröket, 290 00:12:20,000 --> 00:12:22,000 és különböző formákat látok magam körül lebegni, 291 00:12:22,000 --> 00:12:25,000 amelyek összekapcsolódnak és ilyen mechanizmusokat alkotnak. 292 00:12:25,000 --> 00:12:27,000 Azt gondolom: "Ez fantasztikus." 293 00:12:27,000 --> 00:12:29,000 Az ágyam mellett mindig van egy jegyzetfüzet, 294 00:12:29,000 --> 00:12:32,000 egy napló, egy speciális tollal, amin van egy LED-es lámpa, 295 00:12:32,000 --> 00:12:34,000 mer nem akarom felkapcsolni a villanyt és felébreszteni a feleségemet. 296 00:12:34,000 --> 00:12:36,000 Ezt, amit látok, azonnal leskiccelem, lerajzolom a dolgokat, 297 00:12:36,000 --> 00:12:38,000 aztán elalszom. 298 00:12:38,000 --> 00:12:40,000 Minden reggel 299 00:12:40,000 --> 00:12:42,000 az első dolog, ami megelőzi az első csésze kávét, 300 00:12:42,000 --> 00:12:44,000 és a fogmosást, hogy kinyitom a füzetet. 301 00:12:44,000 --> 00:12:46,000 Elég gyakran üres, 302 00:12:46,000 --> 00:12:48,000 sokszor összevisszaságok vannak benne, 303 00:12:48,000 --> 00:12:51,000 de legtöbbször el sem tudom olvasni a saját kézírásomat. 304 00:12:51,000 --> 00:12:54,000 De hát hajnali négykor mit várhat az ember magától? 305 00:12:54,000 --> 00:12:56,000 Így aztán dekódolnom kell az írást. 306 00:12:56,000 --> 00:12:59,000 Néha azonban zseniális ötleteket találok benne, 307 00:12:59,000 --> 00:13:01,000 és Heuréka-érzésem van. 308 00:13:01,000 --> 00:13:03,000 Azonnal a dolgozószobába rohanok, leülök a számítógép elé, 309 00:13:03,000 --> 00:13:05,000 begépelem az ötleteket, felvázolom a dolgokat, 310 00:13:05,000 --> 00:13:08,000 és egy adatbázisban gyűjtöm őket. 311 00:13:08,000 --> 00:13:10,000 Amikor pedig megkapjuk ezeket a pályázati felhívásokat, 312 00:13:10,000 --> 00:13:12,000 próbálom összevetni 313 00:13:12,000 --> 00:13:14,000 a potenciális ötleteket 314 00:13:14,000 --> 00:13:16,000 és a problémát, aztán ha sikerül párokat találni, akkor írunk egy kutatási pályázatot, 315 00:13:16,000 --> 00:13:20,000 szerzünk hozzá anyagi támogatást, aztán kezdődhet a kutatási program. 316 00:13:20,000 --> 00:13:23,000 A képzelet egy szikrája azonban önmagában nem elegendő. 317 00:13:23,000 --> 00:13:25,000 Hogyan történik az ötletek kidolgozása? 318 00:13:25,000 --> 00:13:28,000 Nálunk, a RoMeLa-nál, a Robotmechanizmusok Laboratóriumában, 319 00:13:28,000 --> 00:13:31,000 fantasztikus brainstorming megbeszéléseket tartunk. 320 00:13:31,000 --> 00:13:33,000 Összeülünk, beszélgetünk problémákról, 321 00:13:33,000 --> 00:13:35,000 és társadalmi problémákról. 322 00:13:35,000 --> 00:13:38,000 Mielőtt elkezdenénk azonban, rögzítjük ezt az aranyszabályt. 323 00:13:38,000 --> 00:13:40,000 A szabály: 324 00:13:40,000 --> 00:13:43,000 Senki nem kritizálja mások ötleteit. 325 00:13:43,000 --> 00:13:45,000 Senki nem kritizál egyetlen véleményt sem. 326 00:13:45,000 --> 00:13:47,000 Ez nagyon fontos, mert a hallgatók gyakran félnek, 327 00:13:47,000 --> 00:13:50,000 vagy feszélyezettek amiatt, hogy vajon mit gondolnak a többiek 328 00:13:50,000 --> 00:13:52,000 az ő véleményükről és gondolataikról. 329 00:13:52,000 --> 00:13:54,000 Ha viszont így csináljuk, akkor csodálatos, 330 00:13:54,000 --> 00:13:56,000 ahogy a hallgatók megnyílnak. 331 00:13:56,000 --> 00:13:59,000 Őrülten eszement és brilliáns ötleteik vannak, 332 00:13:59,000 --> 00:14:02,000 az egész szoba szinte vibrál a kreatív energiától. 333 00:14:02,000 --> 00:14:05,000 Így fejlesztjük ki az ötleteinket. 334 00:14:05,000 --> 00:14:08,000 Lassan kezdek kifutni az időből, de van még valami, amiről beszélni akarok, 335 00:14:08,000 --> 00:14:12,000 mégpedig az, hogy egy kiváló ötlet és a kidolgozás nem elég. 336 00:14:12,000 --> 00:14:14,000 Volt egy kiváló TED-előadás, 337 00:14:14,000 --> 00:14:17,000 Sir Ken Robinson tartotta, azt hiszem. 338 00:14:17,000 --> 00:14:19,000 Arról beszélt, hogyan öli meg az oktatás 339 00:14:19,000 --> 00:14:21,000 és az iskola a kreativitást. 340 00:14:21,000 --> 00:14:24,000 Valójában két oldala van a történetnek. 341 00:14:24,000 --> 00:14:27,000 Annyi mindent tudunk kezdeni 342 00:14:27,000 --> 00:14:29,000 pusztán zseniális ötletekkel, 343 00:14:29,000 --> 00:14:32,000 kreativitással és jó mérnöki megérzéssel. 344 00:14:32,000 --> 00:14:34,000 Ha a barkácsolásnál többre vágyunk, 345 00:14:34,000 --> 00:14:36,000 ha a robotikát nem csak hobbiként akarjuk művelni, 346 00:14:36,000 --> 00:14:39,000 és ha a robotika igazi nagy kihívásait keressük, 347 00:14:39,000 --> 00:14:41,000 alapos és módszeres kutatás révén, 348 00:14:41,000 --> 00:14:44,000 akkor ennél többre van szükség. És itt jön be az iskola. 349 00:14:44,000 --> 00:14:47,000 Batman-nél, miközben a rosszfiúkkal harcol, 350 00:14:47,000 --> 00:14:49,000 van egy szerszámkészlet, egy csáklyázóhorog, 351 00:14:49,000 --> 00:14:51,000 egy csomó különféle hasznos eszköz. 352 00:14:51,000 --> 00:14:53,000 Számunkra, robotikusk, mérnökök és tudósok számára 353 00:14:53,000 --> 00:14:58,000 ezek a szerszámok a tanórák, tanfolyamok, kurzusok, amiket végigjárunk. 354 00:14:58,000 --> 00:15:00,000 Matematika, differenciál-egyenletek. 355 00:15:00,000 --> 00:15:02,000 Én most is tanulok algebrát, tudományt, fizikát, 356 00:15:02,000 --> 00:15:05,000 kémiát és biológiát, amint látják. 357 00:15:05,000 --> 00:15:07,000 Ezek azok a szerszámok, amikre szükségünk van. 358 00:15:07,000 --> 00:15:09,000 A több szerszám, ami Batman számára azt jelenti, 359 00:15:09,000 --> 00:15:11,000 hogy hatékonyabban tud harcolni a rosszfiúk ellen, 360 00:15:11,000 --> 00:15:15,000 nekünk abban segít, hogy megküzdjünk ezekkel a súlyos problémákkal. 361 00:15:15,000 --> 00:15:18,000 Az oktatás tehát rendkívül fontos. 362 00:15:18,000 --> 00:15:20,000 Ez nem arról szól, 363 00:15:20,000 --> 00:15:22,000 nem csak arról szól, hogy nagyon-nagyon keményen kell dolgozni. 364 00:15:22,000 --> 00:15:24,000 Ezért mondom mindig a hallgatóimnak, 365 00:15:24,000 --> 00:15:26,000 hogy dolgozzanak okosan, aztán dolgozzanak keményen. 366 00:15:26,000 --> 00:15:29,000 Ez a kép itt a háttérben hajnali 3 körül készült. 367 00:15:29,000 --> 00:15:31,000 Biztosíthatom önöket, hogy ha hajnali 3 és 4 között bejönnek a laborba, 368 00:15:31,000 --> 00:15:33,000 találnak ott néhány hallgatót aki dolgozik, 369 00:15:33,000 --> 00:15:36,000 és nem azért, mert én mondtam nekik, hanem azért, mert örömüket lelik benne. 370 00:15:36,000 --> 00:15:38,000 És ezzel elértünk az utolsó témánkhoz. 371 00:15:38,000 --> 00:15:40,000 Ne feledkezzük meg a saját szórakozásunkról! 372 00:15:40,000 --> 00:15:43,000 Ez a sikerünk igazi titka. A sok-sok öröm, amiben részünk van. 373 00:15:43,000 --> 00:15:46,000 Meggyőződésem, hogy az igazi termelékenység forrása, hogy élvezetet találjunk a munkában. 374 00:15:46,000 --> 00:15:48,000 Ez tehát, amivel mi foglalkozunk. 375 00:15:48,000 --> 00:15:50,000 Köszönöm a figyelmet. 376 00:15:50,000 --> 00:15:55,000 Taps.