1 00:00:00,130 --> 00:00:02,572 Akár vizsgára készülünk, 2 00:00:02,596 --> 00:00:05,777 akár hangszeren tanulunk játszani, 3 00:00:05,801 --> 00:00:08,470 akár valamilyen sportágban akarunk jeleskedni, 4 00:00:08,470 --> 00:00:12,166 az alvás lehet a titkos fegyver. 5 00:00:12,190 --> 00:00:14,999 [Az alvás tudománya] 6 00:00:16,990 --> 00:00:21,267 Tanulmányok kimutatták, hogy az alvás legalább háromféleképpen lehet 7 00:00:21,267 --> 00:00:23,195 kulcsfontosságú memóriánk szempontjából. 8 00:00:23,195 --> 00:00:26,620 Először: azt már tudjuk, hogy a tanuláshoz alvásra van szükségünk. 9 00:00:26,620 --> 00:00:28,686 Így készítjük fel a feladatra az agyat, 10 00:00:28,710 --> 00:00:31,113 ami majdnem olyan, mint egy száraz szivacs: 11 00:00:31,137 --> 00:00:33,950 készen áll ugyan arra, hogy az új információt magába szívja, 12 00:00:33,950 --> 00:00:35,336 de ha nem alszunk eleget, 13 00:00:35,336 --> 00:00:40,620 agyunk memóriáért felelős területeire olyan gyorsan zúdul minden, 14 00:00:40,620 --> 00:00:43,276 hogy az új információt nem tudjuk befogadni – 15 00:00:43,300 --> 00:00:47,326 nem tudjuk hatékonyan rögzíteni az új emléknyomokat. 16 00:00:47,350 --> 00:00:51,146 De nem csak tanulás előtt fontos, hogy aludjunk. 17 00:00:51,170 --> 00:00:54,766 Tudjuk azt is, hogy erre tanulás után is szükség van. 18 00:00:54,790 --> 00:00:57,096 Az alvás gyakorlatilag a mentés gomb: 19 00:00:57,096 --> 00:00:59,710 ez segít, hogy az új ismereteket ne felejtsük el. 20 00:00:59,710 --> 00:01:03,057 Az alvás biztosítja, 21 00:01:03,057 --> 00:01:05,696 hogy az információt tartósan rögzíteni tudjuk az agyban, 22 00:01:05,740 --> 00:01:07,763 így gyakorlatilag 23 00:01:07,763 --> 00:01:11,236 bebetonozzuk ezeket az emlékeket az idegrendszerbe. 24 00:01:11,260 --> 00:01:13,090 Csak mostanában kezdtük el megérteni, 25 00:01:13,114 --> 00:01:19,356 hogyan segíti az alvás az emlékek rögzítésének folyamatát. 26 00:01:19,740 --> 00:01:24,966 Az első lépés olyan, mint a számítógépes adatátvitel. 27 00:01:24,990 --> 00:01:27,816 Itt az agy két különböző területét 28 00:01:27,840 --> 00:01:28,996 kell megemlítenünk. 29 00:01:29,020 --> 00:01:31,666 Az egyik a hippokampusz, 30 00:01:31,900 --> 00:01:33,156 amely agyunk 31 00:01:33,156 --> 00:01:35,816 bal és jobb féltekéjén csücsül. 32 00:01:36,000 --> 00:01:37,936 Képzeljük el a hippokampuszt úgy, 33 00:01:37,960 --> 00:01:41,586 hogy ez az agy postaládája. 34 00:01:41,610 --> 00:01:44,246 Kiváló arra, hogy befogadja 35 00:01:44,246 --> 00:01:45,776 és megtartsa az új információt. 36 00:01:45,800 --> 00:01:48,266 Az agy másik része, ami itt szerepet játszik, 37 00:01:48,290 --> 00:01:49,786 az agykéreg: 38 00:01:49,810 --> 00:01:53,666 az agy felső részén található nagyobb, tekervényes terület. 39 00:01:53,690 --> 00:01:55,776 Mélyalváskor tehát 40 00:01:55,800 --> 00:01:58,656 végbemegy a korábban említett adatátvitel. 41 00:01:58,680 --> 00:02:01,686 Képzeljük el, hogy a hippokampusz a pendrájv, 42 00:02:01,710 --> 00:02:04,496 az agykéreg pedig a merevlemez. 43 00:02:04,520 --> 00:02:06,466 A nap során jövünk-megyünk, 44 00:02:06,490 --> 00:02:08,416 és egy csomó fájlt összegyűjtünk. 45 00:02:08,440 --> 00:02:10,956 Viszont éjszaka mélyalvásban – 46 00:02:10,980 --> 00:02:13,740 köszönhetően annak, hogy itt elég kevés a tárolókapacitás – 47 00:02:13,740 --> 00:02:17,106 a fájlokat át kell vinnünk a hippokampuszból 48 00:02:17,130 --> 00:02:20,156 az agy merevlemezére, vagyis az agykéregbe. 49 00:02:20,180 --> 00:02:22,436 És pontosan ez az, 50 00:02:22,460 --> 00:02:24,516 amiben a mélyalvás segít. 51 00:02:24,540 --> 00:02:28,196 Felfedeztünk még egy folyamatot, 52 00:02:28,220 --> 00:02:31,686 ami tulajdonképpen bebetonozza az emlékeket az agyba. 53 00:02:31,710 --> 00:02:34,026 Ezt visszajátszásnak hívjuk. 54 00:02:34,050 --> 00:02:35,216 Néhány évvel ezelőtt 55 00:02:35,240 --> 00:02:39,225 tudósok azt vizsgálták, hogyan tanulnak a patkányok, 56 00:02:39,249 --> 00:02:41,316 ha labirintusba teszik őket. 57 00:02:41,340 --> 00:02:45,796 Rögzítették, mit történik eközben az állatok memóriaközpontjában. 58 00:02:45,820 --> 00:02:48,146 Miközben a patkány a labirintusban szaladt, 59 00:02:48,170 --> 00:02:52,726 bizonyos agysejtjei kódolták a labirintus különböző részeit. 60 00:02:52,750 --> 00:02:56,422 Ha hangot rendelnénk ezekhez az agysejtekhez, 61 00:02:56,446 --> 00:03:00,086 hallhatóvá tehetnénk a tanulási folyamatot – 62 00:03:00,110 --> 00:03:02,106 ez lenne az emlékezés lenyomata, 63 00:03:02,130 --> 00:03:03,693 és valahogy így hangzana: 64 00:03:03,693 --> 00:03:07,192 (Vidám marimbahangok) 65 00:03:07,720 --> 00:03:11,626 Tehát hallhatnánk a tanulás folyamatát. 66 00:03:11,900 --> 00:03:14,910 De aztán egy még ennél is okosabb dolog jutott a kutatók eszébe. 67 00:03:14,910 --> 00:03:19,236 Akkor is "kihallgatták" az agyat, amikor a patkányok aludtak, 68 00:03:19,260 --> 00:03:21,668 és elképesztő, mit tapasztaltak. 69 00:03:21,692 --> 00:03:23,816 Mikor a patkány aludt, 70 00:03:23,840 --> 00:03:28,676 újra lejátszotta ezeket az emlékeket – 71 00:03:28,700 --> 00:03:33,066 ekkor viszont majdnem tízszer olyan gyorsan, 72 00:03:33,090 --> 00:03:35,236 mint ébrenléti állapotban. 73 00:03:35,260 --> 00:03:37,413 Ezt valahogy így hallanánk: 74 00:03:37,413 --> 00:03:40,412 (Gyors marimbahangok) 75 00:03:40,660 --> 00:03:42,770 Úgy tűnik tehát, hogy ez a másik módja annak, 76 00:03:42,770 --> 00:03:45,896 ahogy az agy az emlékek rögzítését segíti. 77 00:03:45,920 --> 00:03:50,181 Alvás közben tehát tulajdonképpen újrajátsszuk az emlékeket, 78 00:03:50,181 --> 00:03:52,726 kottát készítünk róluk agyunk egy új áramkörébe, 79 00:03:52,750 --> 00:03:55,586 és ezzel megerősítjük az adott emléket. 80 00:03:55,586 --> 00:03:59,020 Végül pedig az alvás olyan módon is jótékony hatással van az emlékezetre, 81 00:03:59,020 --> 00:04:01,746 hogy integrál és kapcsolatokat hoz létre. 82 00:04:01,770 --> 00:04:03,586 Csak most kezdjük felismerni, 83 00:04:03,610 --> 00:04:06,696 hogy az alvás szerepe sokkal fontosabb, mint azt eddig gondoltuk. 84 00:04:06,720 --> 00:04:10,906 Ugyanis nemcsak az egyedi emlékképek rögzítésében segít, 85 00:04:10,930 --> 00:04:15,776 hanem ügyesen összekapcsolja az új információt a meglévőkkel. 86 00:04:15,800 --> 00:04:17,007 Ennek köszönhetően 87 00:04:17,031 --> 00:04:19,006 mikor felébredünk, 88 00:04:19,030 --> 00:04:24,216 a fejünkben egy új, mindenre kiterjedő asszociációs háló alakul ki – 89 00:04:24,240 --> 00:04:29,546 akár olyan problémákra is választ kapunk, amelyek addig megoldhatatlannak tűntek. 90 00:04:29,570 --> 00:04:31,131 Valószínűleg ez az oka, 91 00:04:31,155 --> 00:04:35,726 hogy senki nem mond olyasmit, hogy maradjunk ébren, míg nincs megoldás, 92 00:04:35,750 --> 00:04:39,616 hanem azt mondjuk, "aludjunk rá egyet", 93 00:04:39,640 --> 00:04:42,453 és pontosan ezt támasztja alá a tudomány is.