0:00:00.000,0:00:05.676
♪ [zene ] ♪

0:00:08.886,0:00:11.557
- [Alex] Tudjuk, hogy egy versenypiacon[br]az ár egyenlő a

0:00:11.557,0:00:13.933
határköltséggel egyensúlyi állapotban.

0:00:13.933,0:00:16.767
Egy piacon, ahol monopólium van,[br]tudjuk, hogy az ár

0:00:16.767,0:00:19.506
magasabb lesz, mint a határköltség.

0:00:19.506,0:00:23.292
De mennyivel magasabb?[br]Mi határozza meg a haszonkulcsot?

0:00:23.292,0:00:24.854
Ebben az előadásban bemutatjuk,

0:00:24.854,0:00:27.525
hogy a monopólium haszonkulcsa

0:00:27.525,0:00:29.741
a kereslet rugalmasságától függ.

0:00:34.647,0:00:38.141
Ismételjük át röviden,[br]hogy hova is jutottunk legutóbb.

0:00:38.345,0:00:40.980
Ezen a grafikonon most mindennek[br]ismerősnek kell lennie.

0:00:40.980,0:00:43.375
Tudjuk, hogyan találjuk meg[br]a határbevételi görbét,

0:00:43.375,0:00:45.498
mint ami a függőleges tengelyen kezdődik,

0:00:45.498,0:00:47.100
a keresleti görbével egy pontban,

0:00:47.100,0:00:48.629
és kétszer akkora a meredeksége.

0:00:48.629,0:00:50.915
Tudjuk, hogy a nyereségmaximalizáló[br]mennyiség az,

0:00:50.915,0:00:53.357
ahol a határbevétel egyenlő[br]a határköltséggel.

0:00:53.357,0:00:56.642
Tudjuk, hogy úgy olvassuk le[br]a profitmaximalizáló árat,

0:00:56.642,0:00:59.662
mint a legmagasabb ár,[br]amit az emberek hajlandók

0:00:59.662,0:01:03.154
egységenként fizetni azért a[br]mennyiségért, ebben az esetben $12,50.

0:01:03.606,0:01:07.009
A monopóliumból eredő haszonkulcs az ár

0:01:07.009,0:01:08.690
és a határköltség közti különbség.

0:01:08.984,0:01:10.797
Tudjuk, hogy a versenypiacon

0:01:10.797,0:01:12.773
az ár egyenlő lenne a határköltséggel.

0:01:12.773,0:01:15.915
Itt az egyensúlyban az ár sokkal magasabb,

0:01:15.915,0:01:18.729
mint a határköltség,[br]ez a monopóliumi haszonkulcs.

0:01:18.729,0:01:21.733
A diagramról leolvashatjuk

0:01:22.233,0:01:26.010
a monopólium teljes nyereségét,[br]ami a normál nyereség felett van.

0:01:26.010,0:01:29.420
A nyereség pedig az ár és[br]az átlagköltség közötti különbség

0:01:29.420,0:01:32.181
szorozva a mennyiséggel,[br]ami ez a sötét rész.

0:01:32.181,0:01:34.268
Ez volt az ismétlés.

0:01:34.268,0:01:39.082
Próbáljuk meg kitalálni, mi határozza meg

0:01:39.082,0:01:41.302
a monopóliumi haszonkulcs mértékét.

0:01:43.184,0:01:46.269
Az intuícióhoz nézzük meg a[br]gyógyszeripari esetünket.

0:01:46.269,0:01:50.078
Két hatás fogja növelni a monopólumi[br]haszonkulcsot ebben az esetben.

0:01:50.078,0:01:52.980
Először is a "nem viheted magaddal[br](a pénzed a sírba)" hatás.

0:01:52.980,0:01:55.477
Vagyis a súlyosan beteg emberek

0:01:55.477,0:01:59.599
viszonylag érzéketlenek lesznek

0:01:59.599,0:02:01.732
az életmentő gyógyszerek árai iránt.

0:02:01.732,0:02:04.279
Nem viheti magával a pénzt,[br]így mindent arra költ,

0:02:04.279,0:02:05.823
hogy próbálja menteni az életét.

0:02:05.823,0:02:09.242
Ha egy életmentő gyógyszer ára emelkedik,

0:02:09.242,0:02:13.886
a keresett mennyiség nem nagyon[br]fog csökkenni.

0:02:14.698,0:02:18.114
Mivel a vevők érzéketlenek az árak iránt,

0:02:18.114,0:02:21.285
a monopolista azt fogja mondani:[br]"Növelhetem az árat,

0:02:21.285,0:02:24.490
és úgyis megveszik, tehát akkor[br]emelnem kell az árat.

0:02:24.490,0:02:28.080
Számomra haszonmaximalizáló lenne[br]megemelni az árat."

0:02:28.972,0:02:32.368
Egy másik hatás a "mások pénze" hatás.

0:02:32.368,0:02:34.783
Ha valaki más fizeti a gyógyszert,

0:02:34.783,0:02:38.151
a felhasználó, a fogyasztó kevésbé lesz[br]érzékeny az árra.

0:02:38.151,0:02:40.927
Tudjuk, hogy a gyógyszerek esetében[br]gyakran a biztosító cég

0:02:40.927,0:02:43.642
vagy az állami betegbiztosító[br]vagy egy kormányzati program

0:02:43.642,0:02:45.669
fog fizetni a gyógyszerekért,

0:02:45.669,0:02:48.971
tehát a személy, aki a[br]gyógyszereket igényli,

0:02:48.971,0:02:50.494
nem fizeti meg annak az árát.

0:02:50.494,0:02:53.579
Tehát még akkor is, amikor az ár[br]emelkedik, igényelni fogják

0:02:53.579,0:02:56.004
a gyógyszereket, a keresett mennyiség

0:02:56.004,0:02:58.198
nem nagyon fog csökkenni.

0:02:58.429,0:03:00.186
Tehát itt az a következtetés,

0:03:00.186,0:03:05.493
hogy minél kevésbé érzékeny[br]a keresett mennyiség az árra,

0:03:05.493,0:03:07.963
annál magasabb lesz a haszonkulcs.

0:03:07.963,0:03:09.867
Ha az emberek nem érzékenyek az árra,

0:03:09.867,0:03:13.121
a monopolista azt fogja mondani:[br]"Remek. Felemelhetem az árat,

0:03:13.121,0:03:16.703
és még mindig eladok majdnem[br]ugyanannyit, mint eddig."

0:03:17.277,0:03:21.678
Más szóval, minél rugalmatlanabb[br]a keresleti görbe,

0:03:21.678,0:03:24.957
annál magasabb a haszonkulcs,[br]és ez az alapvető leckénk.

0:03:25.945,0:03:29.016
Most, hogy megvan az intuíciónk,[br]teszteljük néhány diagrammal,

0:03:29.016,0:03:30.242
néhány keresleti görbével.

0:03:30.242,0:03:31.616
Két keresleti görbénk van.

0:03:31.616,0:03:34.266
Melyik a rugalmasabb, a jobb oldali[br]keresleti görbe

0:03:34.266,0:03:36.038
vagy a bal?

0:03:36.798,0:03:40.593
A bal oldali keresleti görbe rugalmasabb.

0:03:41.022,0:03:44.974
A jobb oldali görbe rugalmatlanabb.

0:03:44.974,0:03:49.668
Tehát az intuíciónk alapján alacsony[br]haszonkulcsra számíthatunk

0:03:49.668,0:03:53.382
a bal oldalon, és magasra a jobb oldalon.

0:03:53.854,0:03:56.436
Tudjuk, hogyan találjuk meg[br]a profitmaximalizáló árakat

0:03:56.436,0:03:58.725
és mennyiségeket, tehát tegyünk így.

0:03:58.725,0:04:00.773
Előszőr kezdjük a bal oldalon.

0:04:00.773,0:04:03.041
Azt látjuk, hogy amikor a keresleti görbe

0:04:03.041,0:04:07.845
viszonylag rugalmas,[br]kis haszonkulcsunk van

0:04:07.845,0:04:09.949
a határköltség felett.

0:04:09.949,0:04:11.952
Mi van a jobb oldalon?

0:04:11.952,0:04:15.886
Van egy viszonylag rugalmatlan[br]keresleti görbénk

0:04:15.886,0:04:20.400
és azt látjuk, hogy az ár jóval[br]a határköltség fölé nőtt.

0:04:20.400,0:04:22.468
Viszonylag rugalmatlan keresletünk van

0:04:22.468,0:04:25.129
és nagy haszonkulcsunk.

0:04:25.129,0:04:30.356
Figyeljük meg, hogy a határköltség[br]ennél a két piacnál ugyanakkora.

0:04:30.715,0:04:34.708
Abban különböznek, hogy a keresleti görbe[br]itt a jobb oldalon

0:04:34.708,0:04:36.507
rugalmatlanabb.

0:04:36.507,0:04:40.957
Emlékezzünk a logikára: a monopolista[br]látja, hogy a fogyasztók

0:04:40.957,0:04:43.355
érzéketlenek az árak iránt.

0:04:43.355,0:04:46.509
Tehát tudja, hogy ha emeli az árakat,

0:04:46.509,0:04:50.029
a keresett mennyiség csak kicsit csökken.

0:04:50.039,0:04:52.847
Ezért az áremelés növeli

0:04:52.847,0:04:55.639
a monopolista profitját, ezt akarja,

0:04:55.639,0:04:58.191
tehát a monopolista emeli az árat,

0:04:58.191,0:05:01.571
és így nagy lesz a haszonkulcs[br]az ár és a határköltség között.

0:05:02.035,0:05:05.849
Emlékezzünk arra is, hogy versengő cégnél

0:05:05.849,0:05:10.377
a terméke utáni kereslet[br]tökéletesen rugalmas,

0:05:10.377,0:05:13.676
és abban az esetben az ár[br]egyenlő a határköltséggel.

0:05:13.676,0:05:14.835
Tehát úgy értelmes,

0:05:14.835,0:05:17.638
hogy minél rugalmasabb a keresleti görbe

0:05:17.638,0:05:21.013
egy monopolista esetén,[br]annál közelebb áll a monopolista

0:05:21.013,0:05:24.298
árazási döntése egy versengő cégéhez.

0:05:24.514,0:05:26.519
Tehát ha a keresleti görbe[br]a monopolistánál

0:05:26.519,0:05:30.165
viszonylag rugalmas, az ár közel lesz

0:05:30.165,0:05:31.674
a határköltséghez.

0:05:31.674,0:05:34.830
Minél rugalmasabbá válik a keresleti görbe

0:05:34.830,0:05:36.360
a monopolista számára,

0:05:36.360,0:05:40.822
annál közelebb lesz a monopolista[br]profitmaximalizáló termelése

0:05:40.822,0:05:42.609
egy versengő cégéhez.

0:05:42.609,0:05:44.832
Az ár közeledik a határköltséghez.

0:05:44.832,0:05:45.999
Oké, nagyon jó.

0:05:45.999,0:05:49.769
Még egyszer emlékezzünk, nagy lecke,[br]minél rugalmatlanabb a kereslet,

0:05:49.769,0:05:51.441
annál nagyobb a haszonkulcs.

0:05:51.904,0:05:54.913
Most próbáljuk megnézni, használhatjuk-e[br]az elméletünket

0:05:54.913,0:05:57.096
egy árazási rejtvény megoldására.

0:05:57.375,0:06:00.147
Mostanában nézegettem[br]az American Airlines járatait,

0:06:00.147,0:06:03.656
és azt találtam, hogy egy jegy[br]Washingtonból Dallasba

0:06:03.656,0:06:08.878
drágább, mint egy jegy[br]Washingtonból San Franciscoba.

0:06:09.108,0:06:11.654
Ebben két rejtélyes dolog van.

0:06:11.654,0:06:15.792
Először is San Francisco egyértelműen[br]sokkal messzebb van Washingtontól,

0:06:15.792,0:06:18.078
mint Dallas, tehát azt várnánk,[br]hogy a költségek,

0:06:18.078,0:06:20.718
üzemanyagköltség, stb., nagyobbak.

0:06:21.129,0:06:25.412
Másodszor, a rejtély még nagyobb,[br]mert a Washingtonból

0:06:25.412,0:06:29.006
San Franciscoba menő járat[br]átmegy Dallason.

0:06:29.367,0:06:32.993
Valójában a Washington-Dallas szakasz

0:06:32.993,0:06:35.433
a Washington-San Francisco járaton

0:06:35.433,0:06:40.188
ugyanaz a járat,[br]mint a Washington-Dallas járat.

0:06:41.022,0:06:44.074
Szóval miért lenne a[br]Washington-San Francisco járat

0:06:44.074,0:06:47.428
egy szakasza drágább,

0:06:47.428,0:06:49.182
mint az egész repülőút?

0:06:50.234,0:06:53.652
A válasz megértéséhez tudni kell[br]valamit arról, hogyan

0:06:53.652,0:06:56.095
épülnek fel a légitársaságok[br]az Egyesült államokban.

0:06:56.127,0:06:58.770
A legtöbb légitársaságnak van egy[br]csomópont reptere,

0:06:58.770,0:07:00.722
sokszor közel az ország központjához,

0:07:00.722,0:07:03.288
amit egy adott légitársaság ural.

0:07:03.606,0:07:06.228
Az American Airlines esetében ez Dallas.

0:07:06.228,0:07:08.090
A United esetében Chicago.

0:07:08.090,0:07:12.166
A Northwest uralja[br]Minneapolis-St. Pault, stb.

0:07:12.172,0:07:15.083
Ez azt jelenti, hogy ha Dallasba[br]akar repülni

0:07:15.083,0:07:18.440
egy megfelelő időpontban,[br]sokkal valószínűbb, hogy talál

0:07:18.440,0:07:22.660
egy jó járatot az American Airlinesnál,[br]mint egy másik társaságnál.

0:07:22.660,0:07:25.152
Ha Minneapolis-St. Paulba szeretne utazni,

0:07:25.152,0:07:26.819
sokkal egyszerűbb lesz

0:07:26.819,0:07:29.179
a Northwesttel utazni, stb.

0:07:29.477,0:07:33.540
Ok, ad ez ötletet a rejtvény megoldásához?

0:07:34.717,0:07:37.499
Gondoljon valakire, aki[br]Washingtonból Dallasba repül,

0:07:37.499,0:07:39.644
milyen lehetőségei vannak?

0:07:39.644,0:07:42.726
Nem sok. Csak pár helyettesítő van.

0:07:42.726,0:07:47.274
És kevés helyettesítés rugalmatlan[br]keresletet jelent.

0:07:48.307,0:07:51.666
Most gondoljon valakire, aki[br]Washingtonból San Franciscoba repül.

0:07:51.666,0:07:55.222
Milyen lehetőségei vannak?[br]Nos, neki sok van.

0:07:55.222,0:07:59.350
Repülnhetnek Chicagon keresztül[br]vagy Denveren

0:07:59.350,0:08:03.104
vagy Minneapolis-St. Paulon[br]keresztül vagy egyenesen is.

0:08:03.104,0:08:06.081
Sokkal több jó lehetőség is van a

0:08:06.081,0:08:09.330
Washingtonból San Franciscoba[br]való repülésre, mivel San Francisco

0:08:09.330,0:08:11.572
nem csomópont város.

0:08:12.207,0:08:13.486
Tehát mit látunk?

0:08:13.486,0:08:16.419
Azt látjuk, hogy a kereslet a[br]Washington-San Francisco

0:08:16.419,0:08:20.108
járatnál viszonylag rugalmas lesz,

0:08:20.108,0:08:22.632
a Washington-Dallas járatnál pedig

0:08:22.632,0:08:25.016
viszonylag rugalmatlan.

0:08:25.016,0:08:29.378
Az elméletünk azt mutatja,[br]hogy rugalmas kereslettel

0:08:29.378,0:08:31.569
alacsony haszonkulcsot kapunk.

0:08:31.569,0:08:35.513
Rugalmatlan kereslettel magasat.

0:08:35.513,0:08:37.775
Tehát az elmélet teljesen összhangban van

0:08:37.775,0:08:40.896
az árazási rejtvénnyel,[br]és megmagyarázza a rejtvényt.

0:08:41.708,0:08:43.660
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,

0:08:43.660,0:08:45.781
kattintson a kérdésekre.

0:08:45.781,0:08:49.592
Ha pedig készen áll a folytatásra,[br]kattintson a következő videóra.

0:08:49.592,0:08:53.802
♪ [zene] ♪