♪ [zene ] ♪
- [Alex] Tudjuk, hogy egy versenypiacon az ár egyenlő a
határköltséggel egyensúlyi állapotban.
Egy piacon, ahol monopólium van, tudjuk, hogy az ár
magasabb lesz, mint a határköltség.
De mennyivel magasabb?
Mi határozza meg a haszonkulcsot?
Ebben az előadásban bemutatjuk,
hogy a monopólium haszonkulcsa
kereslet rugalmasságától függ.
Ismételjük át röviden, hogy hova is jutottunk legutóbb.
Ezen a grafikonon most mindennek ismerősnek kell lennie.
Tudjuk, hogyan találjuk meg a határbevételi görbét,
mint ami a függőleges tengelyen kezdődik,
a keresleti görbével egy pontban,
és kétszer akkora a meredeksége.
Tudjuk, hogy a nyereségmaximalizálás mennyisége ott található,
ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel.
Tudjuk, hogy úgy olvassuk le a profitmaximalizáló árat,
mint a legmagasabb ár, amit az emberek
egységenként hajlandóak fizetni azért a mennyiségért,
ebben az esetben $12,50.
A monopóliumból eredő haszonkulcs az ár
és a határköltség közti különbség.
Tudjuk, hogy a versenypiacon
az ár egyenlő lenne a
határköltséggel. Itt az egyensúlyban az
ár sokkal magasabb, mint a határköltség,
ez a monopóliumi haszonkulcs. A diagramról
leolvashatjuk a monopólium teljes nyereségét, ami a normál nyereség
felett van. A nyereség az ár és az átlagköltség
közötti különbség szorozva a
mennyiséggel, ami ez a sötét rész. Ez
volt az ismétlés. Most adjunk némi
beleérzést abba, hogy mi határozza meg a monopóliumi
haszonkulcs mértékét. Ösztönösen nézzük a
gyógyszerészeti esetünket. Két hatás fogja növelni a monopólumi
haszonkulcsot ebben az esetben. Előszőr, a "nem viheted magaddal (a pénzed a sírba)" hatás. Azaz, a
súlyosan beteg emberek viszonylag közönyössé válnak az életet mentő gyógyszerek
árai iránt. Nem viheted magaddal a pénzed, így mindent arra költesz, hogy megpróbáld
megmenteni az életedet.
Ha egy életmentő gyógyszer ára megemelkedik,
a keresett mennyiség nem nagyon fog csökkenni. Mivel a vevők közömbösek
az árak iránt, a monopolista azt fogja mondani, "Meg tudom növelni
az árat, és úgyis megveszik, tehát akkor emelnem kell az árat. Számomra
haszon-maximalizáló lenne megemelni az árat." Egy másik hatás a
"mások pénze" hatás. Ha valaki más fizeti a gyógyszert, a felhasználó,
a vevő kevésbé lesz érzékeny az árra. Tudjuk, hogy a gyógyszerekért
gyakran a biztosító cég vagy az állami betegbiztosító vagy az állami betegellátási
kormányzati program fizet a gyógyszerekért, tehát a
személy, aki a gyógyszereket igénybe veszi, nem fizeti meg annak az árát. Tehát még akkor is,
amikor az ár megemelkedik, kérni fogják a gyógyszereket, a keresett
mennyiség nem nagyon fog csökkenni. Tehát, itt a következtetés az, hogy minél
kevésbé érzékeny a keresett mennyiség az árra, annál magasabb lesz a haszonkulcs. Ha
az emberek nem érzékenyek az árra, a monopolista azt fogja mondani, "Remek. Felemelhetem
az árat és még mindig eladok majdnem ugyanannyit, mint eddig." Más szavakkal, minél
kevésbé rugalmas a keresleti görbe, annál magasabb a haszonkulcs, és ez az alapvető leckénk.
Most hogy megvan az ráérzésünk, teszteljük néhány diagrammal, néhány keresleti görbével.
Két keresleti görbénk van. Melyik a rugalmasabb, a keresleti görbe a jobb oldalon, vagy
a bal oldalon? A bal oldali keresleti görbe rugalmasabb. A jobb oldali görbe
rugalmatlanabb. Tehát ráérzésünk alapján alacsony haszonkulcsra számíthatunk a bal oldalon
és magasra a jobb oldalon. Tudjuk, hogy találjuk meg a profitmaximalizáló árakat
és mennyiségeket, tehát tegyünk így.
Előszőr kezdjük a bal oldalon.
Amit látunk az, hogy amikor a keresleti görbe viszonylag rugalmas, kevés
haszonkulcsot kapunk a határköltség felett. Mi van a jobb oldalon? Nos, most itt van egy
viszonylag rugalmatlan keresleti görbénk és azt látjuk, hogy az ár jóval a
határköltség fölé nőtt. Viszonylag rugalmatlan keresletünk van és nagy haszonkulcsot kapunk.
Jegyezd meg, hogy a határköltség ennél a két piacnál ugyanakkora. Amiben különböznek, hogy
keresleti görbe itt a jobb oldalon rugalmatlanabb. Emlékezz a logikára: a monopolista
úgy látja, hogy a vevők közömbösek az árak iránt. Tehát tudja, hogy ha
megemeli az árakat, a keresett mennyiség csak kicsit csökken. Ezért, az
áremelés a monopolista profitjának emelkedéséhez vezet, ez az amit akar,
tehát, a monopolista megemeli az árakat, és így nagy lesz a haszonkulcsa az árnak,
a határköltség feletti. Emlékezz arra is, hogy versengő cégnél a terméke utáni kereslet
tökéletesen rugalmas és abban az esetben az ár egyenlő a határköltséggel. Tehát
értelmet nyer, hogy a monopolista esetében, minél rugalmasabb a keresleti görbe, annál
közelebb áll a monopolista árazási döntése egy versengő
céghez. Tehát, ha a keresleti görbe a monopolistánál viszonylag rugalmas, az ár
közel lesz a határköltséghez. Minél rugalmasabb a keresleti görbe a monopolista számára,
annál közelebb lesz a monopolista profit-maximalizáló termelése egy
versengő vállalatéhoz. Az ár közeledik a határköltséghez. Ok, nagyon jó. Ismét emlékezz,
nagy lecke, minél rugalmatlanabb a kereslet, annál nagyobb a haszonkulcs. Most próbáljuk megnézni
használva az elméletünket sikerül-e megoldanunk egy árazási rejtvényt. Mostanában nézegettem az
American Airlines járatait és azt találtam, hogy egy járat Washingtonból
Dallasba drágább, mint egy járat Washingtonból San
Franciscoba.
Nos, két dolog van, ami ebben
rejtély. Előszőr is, San Francisco egyértelműen sokkal messzebb van Washingtontól, mint
Dallas, tehát azt várhatnád, hogy a költségek, üzemanyag, és a többi drágább.
Másodszor, a rejtvény még furcsább, mert Washingtonból a járat San
Franciscoba keresztülszeli Dallast. Valóban, a Washingtontól Dallasig tartó rész a
Washington-San Francisco járaton, ugyanaz a járat, mint a Washington-
Dallas járat. Szóval miért lenne a Washington-San Francisco járat egy része
drágább, mint az egész repülőút? A válasz megértése érdekében tudni kell valamit arról,
hogy az Egyesült államokban hogyan épülnek fel a légitársaságok. A legtöbb légitársaságnak van egy
csomópont reptere, sokszor közel az ország központjához, amit egy adott légitársaság
ural. Az American Airlines esetében ez Dallas. A United esetében
Chicago. Northwest uralja Minnesotát,
St. Pault, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy ha
te Dallasba megfelelő idő alatt akarsz repülni, sokkal valószínűbb, hogy találsz egy jó járatot
az American Airlinesnál, mint egy másik társaságnál. Ha Minneapolisba,
St. Paulba szeretnél utazni, sokkal egyszerűbb lesz a Northwesttel utazni,
és így tovább. Ok, van ötleted, hogy hogyan tudnád megoldani a
rejtvényt? Gondolj valakire, aki Washingtonból Dallasba repül, milyen lehetőségei
vannak? Nem sok. Csak pár helyettesítő van. És kevés helyettesítés rugalmatlan
keresletet jelent. Most gondolj valakire, aki Washingtonból San Franciscoba repül. Milyen
lehetőségei vannak? Nos, nekik sok van. Keresztül tudnak repülni Chicagon, vagy
Denveren, vagy
Minneapolison, St. Paulon, vagy egyenesen oda is
repülhetnek.
Több jó lehetőség is van a
Washingtonból San Franciscoba való repüléskor, mivel San
Francisco nem csomópont város. Tehát, mit
látunk? Nos, azt látjuk, hogy a kereslet a
Washington-San Francisco járatnál
viszonylag rugalmas lesz és a Washington-Dallas járaton
viszonylag rugalmatlan. Amit az elméletünk mutat, az az, hogy rugalmas
kereslettel, alacsony haszonkulcsot kapunk. Rugalmatlan kereslettel magasat. Tehát
az elmélet teljesen összhangban van az árazási rejvénnyel,
és ez meg is oldja a rejtvényt.
- [Narrátor] Ha szeretnéd tesztelni magad, klikkelj a kvízkérdésekre, ha kész vagy
továbblépni, kattints a következő videóra.
Felira: amara.org közösség
Fordította: Vér Vibien
Ellenőrizte: Suba Imola
Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna