♪ [zene ] ♪ - [Alex] Tudjuk, hogy a versenypiacon egyensúlyi állapotában az ár egyenlő a határköltséggel. A piacon, ahol monopólium van, tudjuk, hogy az ár magasabb lesz, mint a határköltség. De mennyivel magasabb? Mi határozza meg a haszonkulcsot? Ebben az előadásban bemutatjuk, hogy a monopólium haszonkulcsa a kereslet rugalmasságától függ. Ismételjük át röviden, hogy hol is hagytuk abba legutóbb. Ezen a grafikonon most mindennek ismerősnek kell lennie. Tudjuk, hogy találjuk meg a határbevételi görbét, mint ami a függőleges tengelyen, a keresleti görbével egy pontban kezdődik, és kétszer akkora a meredeksége. Tudjuk, hogy a nyereség-maximalizálás mennyisége ott található, ahol a határbevétel egyenlő a határköltséggel. Tudjuk, hogy úgy olvassuk le a haszon-maximalizáló árat, mint a legmagasabb árat, amit az emberek egységenként hajlandóak fizetni azért a mennyiségért, ebben az esetben $12.50-et. A monopóliumból eredő haszonkulcs az ár és a határköltség közti különbség. Tudjuk, hogy a versengő piacon, az ár egyenlő lenne a határköltséggel. Itt az egyensúlyban az ár sokkal magasabb, mint a határköltség, ez a monopóliumi haszonkulcs. A diagramról leolvashatjuk a monopólium teljes nyereségét, ami a normál nyereség felett van. A nyereség az ár és az átlagköltség közötti különbség szorozva a mennyiséggel, ami ez a sötét rész. Ez volt az ismétlés. Most adjunk némi beleérzést abba, hogy mi határozza meg a monopóliumi haszonkulcs mértékét. Ösztönösen nézzük a gyógyszerészeti esetünket. Két hatás fogja növelni a monopólumi haszonkulcsot ebben az esetben. Előszőr, a "nem viheted magaddal (a pénzed a sírba)" hatás. Azaz, a súlyosan beteg emberek viszonylag közönyössé válnak az életet mentő gyógyszerek árai iránt. Nem viheted magaddal a pénzed, így mindent arra költesz, hogy megpróbáld megmenteni az életedet. Ha egy életmentő gyógyszer ára megemelkedik, a keresett mennyiség nem nagyon fog csökkenni. Mivel a vevők közömbösek az árak iránt, a monopolista azt fogja mondani, "Meg tudom növelni az árat, és úgyis megveszik, tehát akkor emelnem kell az árat. Számomra haszon-maximalizáló lenne megemelni az árat." Egy másik hatás a "mások pénze" hatás. Ha valaki más fizeti a gyógyszert, a felhasználó, a vevő kevésbé lesz érzékeny az árra. Tudjuk, hogy a gyógyszerekért gyakran a biztosító cég vagy az állami betegbiztosító vagy az állami betegellátási kormányzati program fizet a gyógyszerekért, tehát a személy, aki a gyógyszereket igénybe veszi, nem fizeti meg annak az árát. Tehát még akkor is, amikor az ár megemelkedik, kérni fogják a gyógyszereket, a keresett mennyiség nem nagyon fog csökkenni. Tehát, itt a következtetés az, hogy minél kevésbé érzékeny a keresett mennyiség az árra, annál magasabb lesz a haszonkulcs. Ha az emberek nem érzékenyek az árra, a monopolista azt fogja mondani, "Remek. Felemelhetem az árat és még mindig eladok majdnem ugyanannyit, mint eddig." Más szavakkal, minél kevésbé rugalmas a keresleti görbe, annál magasabb a haszonkulcs, és ez az alapvető leckénk. Most hogy megvan az ráérzésünk, teszteljük néhány diagrammal, néhány keresleti görbével. Két keresleti görbénk van. Melyik a rugalmasabb, a keresleti görbe a jobb oldalon, vagy a bal oldalon? A bal oldali keresleti görbe rugalmasabb. A jobb oldali görbe rugalmatlanabb. Tehát ráérzésünk alapján alacsony haszonkulcsra számíthatunk a bal oldalon és magasra a jobb oldalon. Tudjuk, hogy találjuk meg a profitmaximalizáló árakat és mennyiségeket, tehát tegyünk így. Előszőr kezdjük a bal oldalon. Amit látunk az, hogy amikor a keresleti görbe viszonylag rugalmas, kevés haszonkulcsot kapunk a határköltség felett. Mi van a jobb oldalon? Nos, most itt van egy viszonylag rugalmatlan keresleti görbénk és azt látjuk, hogy az ár jóval a határköltség fölé nőtt. Viszonylag rugalmatlan keresletünk van és nagy haszonkulcsot kapunk. Jegyezd meg, hogy a határköltség ennél a két piacnál ugyanakkora. Amiben különböznek, hogy keresleti görbe itt a jobb oldalon rugalmatlanabb. Emlékezz a logikára: a monopolista úgy látja, hogy a vevők közömbösek az árak iránt. Tehát tudja, hogy ha megemeli az árakat, a keresett mennyiség csak kicsit csökken. Ezért, az áremelés a monopolista profitjának emelkedéséhez vezet, ez az amit akar, tehát, a monopolista megemeli az árakat, és így nagy lesz a haszonkulcsa az árnak, a határköltség feletti. Emlékezz arra is, hogy versengő cégnél a terméke utáni kereslet tökéletesen rugalmas és abban az esetben az ár egyenlő a határköltséggel. Tehát értelmet nyer, hogy a monopolista esetében, minél rugalmasabb a keresleti görbe, annál közelebb áll a monopolista árazási döntése egy versengő céghez. Tehát, ha a keresleti görbe a monopolistánál viszonylag rugalmas, az ár közel lesz a határköltséghez. Minél rugalmasabb a keresleti görbe a monopolista számára, annál közelebb lesz a monopolista profit-maximalizáló termelése egy versengő vállalatéhoz. Az ár közeledik a határköltséghez. Ok, nagyon jó. Ismét emlékezz, nagy lecke, minél rugalmatlanabb a kereslet, annál nagyobb a haszonkulcs. Most próbáljuk megnézni használva az elméletünket sikerül-e megoldanunk egy árazási rejtvényt. Mostanában nézegettem az American Airlines járatait és azt találtam, hogy egy járat Washingtonból Dallasba drágább, mint egy járat Washingtonból San Franciscoba. Nos, két dolog van, ami ebben rejtély. Előszőr is, San Francisco egyértelműen sokkal messzebb van Washingtontól, mint Dallas, tehát azt várhatnád, hogy a költségek, üzemanyag, és a többi drágább. Másodszor, a rejtvény még furcsább, mert Washingtonból a járat San Franciscoba keresztülszeli Dallast. Valóban, a Washingtontól Dallasig tartó rész a Washington-San Francisco járaton, ugyanaz a járat, mint a Washington- Dallas járat. Szóval miért lenne a Washington-San Francisco járat egy része drágább, mint az egész repülőút? A válasz megértése érdekében tudni kell valamit arról, hogy az Egyesült államokban hogyan épülnek fel a légitársaságok. A legtöbb légitársaságnak van egy csomópont reptere, sokszor közel az ország központjához, amit egy adott légitársaság ural. Az American Airlines esetében ez Dallas. A United esetében Chicago. Northwest uralja Minnesotát, St. Pault, és így tovább. Ez azt jelenti, hogy ha te Dallasba megfelelő idő alatt akarsz repülni, sokkal valószínűbb, hogy találsz egy jó járatot az American Airlinesnál, mint egy másik társaságnál. Ha Minneapolisba, St. Paulba szeretnél utazni, sokkal egyszerűbb lesz a Northwesttel utazni, és így tovább. Ok, van ötleted, hogy hogyan tudnád megoldani a rejtvényt? Gondolj valakire, aki Washingtonból Dallasba repül, milyen lehetőségei vannak? Nem sok. Csak pár helyettesítő van. És kevés helyettesítés rugalmatlan keresletet jelent. Most gondolj valakire, aki Washingtonból San Franciscoba repül. Milyen lehetőségei vannak? Nos, nekik sok van. Keresztül tudnak repülni Chicagon, vagy Denveren, vagy Minneapolison, St. Paulon, vagy egyenesen oda is repülhetnek. Több jó lehetőség is van a Washingtonból San Franciscoba való repüléskor, mivel San Francisco nem csomópont város. Tehát, mit látunk? Nos, azt látjuk, hogy a kereslet a Washington-San Francisco járatnál viszonylag rugalmas lesz és a Washington-Dallas járaton viszonylag rugalmatlan. Amit az elméletünk mutat, az az, hogy rugalmas kereslettel, alacsony haszonkulcsot kapunk. Rugalmatlan kereslettel magasat. Tehát az elmélet teljesen összhangban van az árazási rejvénnyel, és ez meg is oldja a rejtvényt. - [Narrátor] Ha szeretnéd tesztelni magad, klikkelj a kvízkérdésekre, ha kész vagy továbblépni, kattints a következő videóra. Felira: amara.org közösség Fordította: Vér Vibien Ellenőrizte: Suba Imola Lektorálta: Mandel Kinga Magdolna