♪ [zene] ♪ - [Alex] Most térjünk rá a láthatatlan kéz második tulajdonságára, az iparágak egyensúlyára. Valamint megnézzük a kreatív rombolás viharait. A láthatatlan kéz első tulajdonsága az, hogy egy áru adott mennyiségének gyártása az abban az iparágban szereplő cégek között lesz kiosztva úgy, hogy minimálisra csökkentsék az összköltséget. De a kérdés az, mennyit kell gyártanunk az egyes iparágakban? Tehát a láthatatlan kéz első tulajdonsága azt mondja, hogy ha termelünk 200 véka búzát, akkor biztosak lehetünk benne, hogy ha versenypiacunk van, akkor az a 200 véka úgy lesz kiosztva a különböző cégek között, hogy az minimalizálja a teljes iparág költségeit. De vajon 200 véka búzát kellene termelnünk vagy 500-at vagy 1000-et? Hogyan lehetne a búzát összehasonlítani a kukoricával, autóval, könyvekkel? A második kérdés arról szól, hogy az áruk termelése kiegyensúlyozott-e az iparágak közt, erről szól a láthatatlan kéz második tulajdonsága. Annak érdekében, hogy maximalizáljuk az erőforrások értékét, azt akarjuk, hogy minden egyes iparág a megfelelő mennyiséget állítsa elő, ne túl sok búzát, és ne is túl keveset, hanem pont a megfelelő mennyiséget. És a belépés vagy kilépés az, ami biztosítja, hogy a munkaerő és a tőke áramoljon az iparágak között, hogy a termelés optimálisan kiegyensúlyozott legyen, és a korlátozott erőforrások a legjobban hasznosuljanak. És hogy ezt itt megmutassuk, valójában nem kell több technikát használni, csak olyan dolgokat kell újraértelmeznünk, amelyeket már megtettünk. Lássuk. A nyereség a jel, amely a tőkét és a munkaerőt az iparágak között felosztja úgy, hogy maximalizálja a teljes értéket. Tehát emlékezzünk rá, ha az ár nagyobb az átlagos költségnél, az azt jelenti, hogy a nyereség a normál feletti. Mit jelent a normál feletti nyereség? Azt jelenti, hogy az iparág kibocsátása többet ér, mint a ráfordítás. A nyereségjelző azt mondja, hogy többet akarunk ebből az áruból. Ez az áru többet ér, mint a munka és a tőke, amelyet az áru létrehozására használnak, ezért többet termelnek. Így a nyereség jelzi és ösztönzi a tőke és a munkaerő belépését az iparágba, vagyis hogy áttérjenek az alacsony értékű iparágból a magas értékű iparágba. Hasonlóképpen, ha az ár kisebb az átlagköltségnél, azt jelenti, hogy a nyereség a normál érték alatt van. Azt jelenti, hogy ebben az iparágban a kibocsátás kevesebbet ér, mint a ráfordítás. Tehát a veszteségjelző azt mondja: kevesebbet akarunk ebből az áruból. A veszteség jelzi és ösztönzi a tőke és a munkaerő kilépését az iparágból, tehát elmozdulnak az alacsony értékű iparágból, ahol veszteség van, egy nagy vagy nagyobb értékű iparág felé. A be- és kilépés miatt a nyereség aránya minden versenyképes iparágban ugyanazon a szinten mozog. És ez az, ami kiegyenlíti a termelést minden iparágban, hogy maximalizálja a termelés összértékét. Ha a nyereség egy iparágban nagyobb lenne, mint egy másikban, az azt mondja, hogy annak az iparágnak a kibocsátása többet ér, ezért több kell abból az áruból. És pontosan ez az, amit a belépésjelző tesz, és ugyanez igaz a kilépésre is. Beszéljünk meg néhány következményét a nyereség- és veszteségjelzők követésének. Először a felszámolás elvét. A normál nyereség feletti profitok a belépéssel számolódnak fel, a normál nyereség alatti profitok pedig a kilépéssel. Tehát az erőforrások mindig hajlamosak a termelési érték növekedésének irányába elmozdulni, és a vállalkozók itt kulcsfontosságúak. A vállalkozók azok, akik az erőforrásokat áthelyezik egy nem jövedelmező iparágból egy jövedelmezőbe. Ennek az a másik következménye, hogy a normál feletti nyereség mindig átmeneti. A normál nyereség feletti profithoz valamit másként kell tenni. Újítani kell. Joseph Schumpeter, a nagy osztrák közgazdász, nagyon ékesszóló volt az innováció fontosságával kapcsolatban egy kapitalista gazdaságban. Azt mondta, hogy a tankönyvekben leírjuk, mi a verseny. Arról van szó, hogy az árakat le kell csökkenteni az átlagos költségig, és így normál nyereséghez jutunk. De, "a kapitalista valóságban, ellenben a tankönyvbeli képpel, az a fajta verseny számít, amely az új árucikkekből, az új technológiákból, az új kínálati forrásokból, az új típusú szervezetekből származik... amely nem arra a haszonra csap le, ami a meglévő cégek profitjában és kibocsátásában van, hanem a cégek alapjaira és létére. A kreatív rombolás ezen folyamata a kapitalizmus alapvető tényezője". Joseph Schumpeter nagyszerű kijelentése. A láthatatlan kéz csodálatos, de nem természetfeletti. A láthatatlan kéz akkor működik, ha vannak bizonyos intézményeink. Nem mindig működik. Különösen akkor nem fog működni a láthatatlan kéz, ha az árak nem jelzik pontosan a költségeket és a hasznokat. Ha az árak nem jelzik pontosan a költségeket és a hasznokat, akkor nem lesz optimális egyensúly az iparágak között. És később, amikor az externáliákról beszélünk, bemutatunk bizonyos eseteket, amikor az árak nem jeleznek pontosan. Másodsorban, a láthatatlan kéz akkor működik a legjobban, ha versenypiac van. Ha a piac nem versenypiac, ha monopólium és oligopólium van, akkor sem fog működni. És többet fogunk beszélni ezekről a következő fejezetekben, de megértheti az alapötletet, ha elgondolkodik a következőn. A monopolisták és oligopolisták a normál nyereség felett keresnek, de a belépés nem fogja lenyomni a nyereséget. Ezért vannak monopolisták és oligopolisták, mert a belépés nem működik. Mert ezeket a nyereségeket nem csökkentik, túl keveset termelnek abból a nyereséges áruból. Erről többet fogunk beszélni a következő fejezetekben. Ismét csak egy kis emlékeztető, hogy a láthatatlan kéznek szükséges bizonyos intézményrendszer, hogy működjön. Tehát csak hogy összefoglaljuk, a láthatatlan kéz első tulajdonsága azt mondja, hogy a P=MC feltétel eredménye az iparág teljes költségeinek minimalizálása. A láthatatlan kéz második tulajdonsága, hogy a belépés és kilépés a korlátozott erőforrásaink legjobb hasznosításához vezet. A felszámolás elve azt mondja, hogy a normál profit feletti nyereség átmeneti, és valóban, a normál feletti nyereség megszerzéséhez egy cégnek innovatívnak kell lennie. És innen származik a kreatív rombolás fontossága a kapitalista gazdaságban. Ha sokat szeretne profitálni, akkor valamit másként kell tenni. Új dolgot kell letenni az asztalra. Innovációt kell behozni. - [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, kattintson a kérdésekre. Ha pedig készen áll a folytatásra, kattintson a következő videóra. ♪ [zene] ♪