Régen nem voltam valami jó a pénzkeresés területén. Akkoriban junior pénzügyi tervezőként dolgoztam, és az ügyfeleket segítettem vagyonuk kezelésében. De a fizetésem olyan alacsony volt, hogy biciklivel kezdtem járni a munkába, hogy spóroljak a benzinen, és kertészkedni kezdtem, hogy spóroljak az ételeken. Ma egy könyvelői irodát vezetek, ami kifejezetten a kreatív vállalkozásokat szolgálja. [TED: Ahogyan működünk] [a Dropbox támogatásának köszönhetően] Talán furcsán hangzik egy korábbi pénzügyi tervező szájából, de nem rajongok a kapitalizmusért. Szinte minden ismerősöm és munkatársam művész, és én is az vagyok. Tehát tudom, hogyan működik a rendszer. A szabadúszók és művészek gyakran alul vannak fizetve. Gyakran úgy érzik, ha a pénzre koncentrálnak, a kreativitásuk fizeti meg az árát, vagy úgy gondolják, hogy amúgy sem jók a pénzkeresésben. De az igazság az, hogy lehetünk jók, és muszáj is annak lennünk, mert a szabadságunk forog kockán: az alkotás, a véleménynyilvánítás szabadsága, és használjuk ki a pénz erejét, hogy ne lehessen kihasználni a művészt. Már nem küszködöm, és sokat tanultam, mióta pénzügyi tervező vagyok, és csak szeretném megosztani ezt a tudást. Szóval íme az, amit tanultam és tettem. Egy: Mit csinálunk. Ajánlattétel előtt az alábbi kérdést kell megválaszolnunk: Miért pont engem választanának, nem pedig a konkurensem? Ha te nem tudjuk a választ, a lehetséges ügyfelünk sem fogja, ami azt jelenti, nincs semmi különleges a munkánkban. amiért többet kérhetnénk. Az áron múlik minden, és a legalacsonyabbért folyik a verseny. Az emelhet ki a tömegből, amit csinálunk, miért csináljuk vagy hogyan: egy hip-hop egyveleget játszó vonósnégyes, az idősebb korosztályt megcélzó marketinggel dolgozó cég, vagy egy kellék- és díszlettervező, aki gyönyörű papírmasé miniatúráiról ismert. Kettő: kinek csináljuk. Miután meghatároztuk, mitől leszünk mások, képzeljük magunkat az ideális ügyfél helyébe! Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, szűkítenünk kell a célhalmazt. Ha mindenkinek meg akarunk felelni, a végén nem kellünk senkinek. Használjunk olyan nyelvet, amely elnyeri lehetséges ügyfelünk tetszését. Alkossunk olyan marketinganyagot vagy portfóliót, ami vonzza. Szóljunk hozzá a valós és virtuális világban! Például, ha videógrafikusként olyan cégnek akarunk dolgozni, ami küldetésének tekinti, hogy ivóvizet juttasson azokra a helyekre, ahol nincs, készítsünk egy előzetest, ami bemutatja a film motiváló erejét. Három: ha a pénzről van szó, meg kell értenünk munkánk valós értékét. Nemcsak a projektre fordított időnkért kell fizessenek, hanem mindenért, amit eddig tanultunk, és amit tettünk az évek során, amitől olyan remek, amit csinálunk. Kérdezzük meg magunktól, milyen hatással van a munkánk az ügyfél jövedelmére? Mitől leszünk hatékonyak, ami költségmegtakarításhoz vezet? Mennyi pénzt kereshet az ügyfél egy terméken, amit a segítségünkkel hozott létre? Például, ha szabadúszóként mondjuk pólók és sapkák előállításával közreműködünk egy videó készítésében, érdemes megemlíteni, mennyi pénzt keresett ügyfelünk nekünk köszönhetően. Vagy ha készítenénk egy vállalatoknak szóló programot a sokféleségről és befogadásról, említsük meg, mennyi időt és pénzt takarítanak meg ennek megvásárlásával egy saját termék kifejlesztése helyett. Négy: áraink magukban kell foglalják az adókat, az önköltséget és a nyereséget. Szabadúszóként mi magunk vagyunk a vállalkozás, tehát saját felelősségünk az értékesítés, a könyvelés, az adók, a jog, a biztosítás, az önköltség és a nyereség. Ha túl alacsony árat mondunk, akkor már meg is állapodtunk, saját kárunkra. Ha egy potenciális ügyfél visszariad az ártól, ne mentegetőzzünk. Egyszerűen mondjuk el, hogy vállalkozóként nem engedhetjük meg magunknak, hogy olcsóbban dolgozzunk. Ahelyett, hogy feladnánk kreativitásunkat, a magasabb bevételre fókuszálva még csiszolhatjuk is, mert az megadja a választás szabadságát. Mert ha eleget keresünk olyan ügyfelekkel, akik értékelik a munkánkat, nem kell megalkudnunk olyanokkal, akik nem.