Régen nem voltam valami jó
a pénzkeresés területén.
Akkoriban junior
pénzügyi tervezőként dolgoztam,
és az ügyfeleket segítettem
vagyonuk kezelésében.
De a fizetésem olyan alacsony volt,
hogy biciklivel kezdtem járni a munkába,
hogy spóroljak a benzinen,
és kertészkedni kezdtem,
hogy spóroljak az ételeken.
Ma egy könyvelői irodát vezetek,
ami kifejezetten
a kreatív vállalkozásokat szolgálja.
[TED: Ahogyan működünk]
[a Dropbox támogatásának
köszönhetően]
Talán furcsán hangzik egy korábbi
pénzügyi tervező szájából,
de nem rajongok a kapitalizmusért.
Szinte minden ismerősöm és munkatársam
művész, és én is az vagyok.
Tehát tudom, hogyan működik a rendszer.
A szabadúszók és művészek
gyakran alul vannak fizetve.
Gyakran úgy érzik, ha a pénzre
koncentrálnak, a kreativitásuk
fizeti meg az árát, vagy úgy gondolják,
hogy amúgy sem jók a pénzkeresésben.
De az igazság az, hogy lehetünk jók,
és muszáj is annak lennünk,
mert a szabadságunk forog kockán:
az alkotás, a véleménynyilvánítás
szabadsága,
és használjuk ki a pénz erejét,
hogy ne lehessen kihasználni a művészt.
Már nem küszködöm,
és sokat tanultam,
mióta pénzügyi tervező vagyok,
és csak szeretném megosztani ezt a tudást.
Szóval íme az, amit tanultam és tettem.
Egy: Mit csinálunk.
Ajánlattétel előtt
az alábbi kérdést kell megválaszolnunk:
Miért pont engem választanának,
nem pedig a konkurensem?
Ha te nem tudjuk a választ,
a lehetséges ügyfelünk sem fogja,
ami azt jelenti, nincs semmi különleges
a munkánkban. amiért többet kérhetnénk.
Az áron múlik minden,
és a legalacsonyabbért folyik a verseny.
Az emelhet ki a tömegből, amit csinálunk,
miért csináljuk vagy hogyan:
egy hip-hop egyveleget játszó vonósnégyes,
az idősebb korosztályt megcélzó
marketinggel dolgozó cég,
vagy egy kellék- és díszlettervező,
aki gyönyörű papírmasé
miniatúráiról ismert.
Kettő: kinek csináljuk.
Miután meghatároztuk, mitől leszünk mások,
képzeljük magunkat
az ideális ügyfél helyébe!
Ahhoz, hogy ez hatékony legyen,
szűkítenünk kell a célhalmazt.
Ha mindenkinek meg akarunk felelni,
a végén nem kellünk senkinek.
Használjunk olyan nyelvet, amely
elnyeri lehetséges ügyfelünk tetszését.
Alkossunk olyan marketinganyagot
vagy portfóliót, ami vonzza.
Szóljunk hozzá
a valós és virtuális világban!
Például, ha videógrafikusként
olyan cégnek akarunk dolgozni,
ami küldetésének tekinti,
hogy ivóvizet juttasson
azokra a helyekre, ahol nincs,
készítsünk egy előzetest,
ami bemutatja a film motiváló erejét.
Három: ha a pénzről van szó, meg kell
értenünk munkánk valós értékét.
Nemcsak a projektre fordított
időnkért kell fizessenek,
hanem mindenért, amit eddig tanultunk,
és amit tettünk az évek során,
amitől olyan remek, amit csinálunk.
Kérdezzük meg magunktól,
milyen hatással van a munkánk
az ügyfél jövedelmére?
Mitől leszünk hatékonyak,
ami költségmegtakarításhoz vezet?
Mennyi pénzt kereshet
az ügyfél egy terméken,
amit a segítségünkkel hozott létre?
Például, ha szabadúszóként mondjuk
pólók és sapkák előállításával
közreműködünk egy videó készítésében,
érdemes megemlíteni, mennyi pénzt
keresett ügyfelünk nekünk köszönhetően.
Vagy ha készítenénk
egy vállalatoknak szóló programot
a sokféleségről és befogadásról,
említsük meg, mennyi időt és pénzt
takarítanak meg ennek megvásárlásával
egy saját termék kifejlesztése helyett.
Négy: áraink magukban kell foglalják
az adókat, az önköltséget és a nyereséget.
Szabadúszóként mi magunk
vagyunk a vállalkozás,
tehát saját felelősségünk az értékesítés,
a könyvelés, az adók, a jog, a biztosítás,
az önköltség és a nyereség.
Ha túl alacsony árat mondunk,
akkor már meg is állapodtunk,
saját kárunkra.
Ha egy potenciális ügyfél
visszariad az ártól,
ne mentegetőzzünk.
Egyszerűen mondjuk el,
hogy vállalkozóként
nem engedhetjük meg magunknak,
hogy olcsóbban dolgozzunk.
Ahelyett, hogy feladnánk kreativitásunkat,
a magasabb bevételre fókuszálva
még csiszolhatjuk is,
mert az megadja a választás szabadságát.
Mert ha eleget keresünk olyan ügyfelekkel,
akik értékelik a munkánkat,
nem kell megalkudnunk
olyanokkal, akik nem.