WEBVTT 00:00:01.080 --> 00:00:03.840 "Az űr, a legvégső határ." NOTE Paragraph 00:00:05.880 --> 00:00:09.336 Még csak hat éves voltam, amikor ezt először hallottam, 00:00:09.360 --> 00:00:11.616 és teljesen lenyűgözött. 00:00:11.640 --> 00:00:14.016 Különös, új világokat akartam felfedezni, 00:00:14.040 --> 00:00:15.536 új élet jelei után kutatni. 00:00:15.560 --> 00:00:18.760 Mindent látni akartam, amit csak felkínál a világegyetem. 00:00:19.840 --> 00:00:23.536 Azok az álmok, azok a szavak elindítottak egy úton, 00:00:23.560 --> 00:00:25.016 a felfedezés útján, 00:00:25.040 --> 00:00:27.216 az iskolában, aztán az egyetemen, 00:00:27.240 --> 00:00:30.680 ledoktoráltam, aztán végre igazi csillagász lettem. 00:00:31.920 --> 00:00:34.936 Ma már két elképesztő dolgot tudok: 00:00:34.960 --> 00:00:36.496 az egyikkel akkor szembesültem, 00:00:36.520 --> 00:00:38.576 amikor a doktorimat írtam. 00:00:38.600 --> 00:00:41.016 Sajnos bele kellett törődnöm, 00:00:41.040 --> 00:00:44.200 hogy egyhamar nem vezethetek űrhajót. 00:00:45.440 --> 00:00:50.056 Ugyanakkor azt is megtanultam, hogy az űr furcsa, gyönyörű és óriási, 00:00:50.080 --> 00:00:52.880 annyira hatalmas, hogy űrhajóval nem is tudnánk felfedezni. 00:00:53.720 --> 00:00:57.080 Ezért a csillagászat és a teleszkópok felé fordítottam a figyelmem. NOTE Paragraph 00:00:57.840 --> 00:01:00.616 Most hadd mutassak önöknek egy képet az éjszakai égboltról. 00:01:00.640 --> 00:01:02.560 A világ bármely szegletében láthatjuk. 00:01:03.040 --> 00:01:07.000 Ezek a csillagok mind a mi galaxisunk, a Tejútrendszer részei. 00:01:07.560 --> 00:01:10.256 Ha igazán sötét helyről néznénk fel az égre, 00:01:10.280 --> 00:01:12.816 például valahol a sivatagban, 00:01:12.840 --> 00:01:15.256 megláthatnánk galaxisunk közepét, 00:01:15.280 --> 00:01:18.240 száz meg száz milliárdnyi csillag tárulna a szemünk elé. 00:01:18.840 --> 00:01:20.416 Igazán elbűvölő látvány. 00:01:20.440 --> 00:01:21.776 Sziporkázóan színes. 00:01:21.800 --> 00:01:25.416 És mint mondtam, ez az univerzumunknak csak egy kicsiny szeglete. 00:01:25.440 --> 00:01:28.736 Az is látható, hogy furcsa, sötét por húzódik végig rajta. 00:01:28.760 --> 00:01:30.736 Ez a helyi por 00:01:30.760 --> 00:01:33.416 homályosítja el a csillagok fényét. 00:01:33.440 --> 00:01:35.016 De ez is igazán szép munka. 00:01:35.040 --> 00:01:38.496 Szabad szemmel láthatjuk univerzumunk kicsiny szegletét. 00:01:38.520 --> 00:01:39.856 És ezen még javíthatunk is 00:01:39.880 --> 00:01:43.640 csodálatos teleszkópokkal, mint pl. a Hubble űrteleszkóp. 00:01:44.200 --> 00:01:46.376 Ezt a képet csillagászok állították össze. 00:01:46.400 --> 00:01:48.296 Hubble Deep Field (Mély Mező) a neve, 00:01:48.320 --> 00:01:52.656 és csak ezt a kis részt is sok száz órás megfigyelés útján tárták fel. 00:01:52.680 --> 00:01:55.080 Akkora, mint kisujjunk a karunkhoz képest. 00:01:55.520 --> 00:01:56.776 Ezen a képen pedig 00:01:56.800 --> 00:01:58.456 galaxisok ezreit láthatjuk. 00:01:58.480 --> 00:02:01.936 És biztosan tudjuk, hogy sok-sok milliónyi, milliárdnyi galaxis létezik 00:02:01.960 --> 00:02:03.330 az egész univerzumban, 00:02:03.330 --> 00:02:06.016 a miénkhez hasonlók, és a miénktől teljesen eltérők is. 00:02:06.040 --> 00:02:08.696 Így arra gondolhatnak: jó, akkor továbbléphetek. 00:02:08.720 --> 00:02:11.416 Nem nagy ügy, fogok egy jó erős teleszkópot, 00:02:11.440 --> 00:02:13.240 felnézek az égre, ennyi az egész. 00:02:13.960 --> 00:02:17.976 Valójában nagy hiba lenne, ha csak ennyit tennénk. 00:02:18.000 --> 00:02:20.736 Ugyanis idáig csak a látható spektrumról beszéltem, 00:02:20.760 --> 00:02:24.656 arról a tartományról, melyet képes észlelni a szemünk, 00:02:24.680 --> 00:02:26.096 ez pedig egy vékonyka szelet, 00:02:26.120 --> 00:02:29.480 az univerzum nagyon-nagyon vékonyka szelete. 00:02:30.160 --> 00:02:34.896 Két fontos problémát is felvet, ha látható fénnyel dolgozunk. 00:02:34.920 --> 00:02:37.656 Egyrészt az összes többi olyan folyamat kimarad, 00:02:37.680 --> 00:02:40.856 ami másfajta fényt bocsát ki, 00:02:40.880 --> 00:02:42.296 másrészt van még két bökkenő. NOTE Paragraph 00:02:42.320 --> 00:02:45.696 Az első az, hogy a por, amiről az előbb beszéltem, 00:02:45.720 --> 00:02:48.656 megakadályozza, hogy a fény eljusson hozzánk. 00:02:48.680 --> 00:02:53.376 Vagyis minél messzebbre nézünk, annál kevesebb fényt látunk. 00:02:53.400 --> 00:02:54.960 A por ugyanis elnyeli. 00:02:55.520 --> 00:02:58.936 A látható fénynél azonban akad egy másik furcsa gond is, 00:02:58.960 --> 00:03:00.920 ha fel akarjuk tárni az univerzumot. NOTE Paragraph 00:03:01.640 --> 00:03:03.896 Hadd tegyek egy kis kitérőt. 00:03:03.920 --> 00:03:06.600 Mondjuk, egy zsúfolt, forgalmas utcasarkon állunk. 00:03:07.080 --> 00:03:08.576 Autók zúgnak el mellettünk. 00:03:08.600 --> 00:03:10.000 Mentőautó közeledik. 00:03:10.840 --> 00:03:12.216 Fülsiketítően szirénázik. NOTE Paragraph 00:03:12.240 --> 00:03:15.976 (Mutatja, ahogy a sziréna elhalad) NOTE Paragraph 00:03:16.000 --> 00:03:18.336 Ahogy elsuhan mellettünk, 00:03:18.360 --> 00:03:20.440 úgy változik a szirénahang. 00:03:20.960 --> 00:03:24.840 Nem a sofőr szórakozik vele, hogy minket idegesítsen. 00:03:26.040 --> 00:03:28.440 Ez az észlelésünkből adódik. 00:03:28.440 --> 00:03:31.376 Minél közelebb ér hozzánk az autó, annál jobban összenyomódnak 00:03:31.400 --> 00:03:32.616 a hanghullámok, 00:03:32.640 --> 00:03:34.576 és magasabb frekvencián szólnak. 00:03:34.600 --> 00:03:37.376 Miután az autó elhalad, a hanghullámok megnyúlnak, 00:03:37.400 --> 00:03:39.456 és alacsonyabb frekvencián szólnak. 00:03:39.480 --> 00:03:41.480 Ugyanez történik a fény esetében is. 00:03:42.040 --> 00:03:44.416 Ahogy az objektumok közelednek felénk, 00:03:44.440 --> 00:03:47.616 fényhullámaik összenyomódnak, és kékebbnek látjuk őket. 00:03:47.640 --> 00:03:49.856 A távolodó objektumok 00:03:49.880 --> 00:03:52.536 fényhullámai megnyúlnak, így vörösebbnek látszanak. 00:03:52.560 --> 00:03:55.440 Ezt a jelenséget kék- illetve vöröseltolódásnak hívjuk. NOTE Paragraph 00:03:56.440 --> 00:03:59.376 Az univerzumunk tágul, 00:03:59.400 --> 00:04:03.576 így minden folyamatosan távolodik egymástól, 00:04:03.600 --> 00:04:06.280 ez pedig azt jelenti, hogy minden vörösnek látszik. 00:04:07.040 --> 00:04:10.776 És furcsa módon, minél mélyebbre nézünk a világegyetemben, 00:04:10.800 --> 00:04:15.096 annál gyorsabban távolodnak a messzebb lévő objektumok, 00:04:15.120 --> 00:04:16.839 így egyre vörösebbnek látszanak. 00:04:17.560 --> 00:04:20.495 Tehát, visszatérve a Hubble Deep Fieldre: 00:04:20.519 --> 00:04:23.216 ha tovább szemléljük figyelmesen az univerzum mélyét 00:04:23.240 --> 00:04:24.776 csupán a Hubble segítségével, 00:04:24.800 --> 00:04:27.496 egy bizonyos távolság után 00:04:27.520 --> 00:04:29.120 mindent vörösnek látunk. 00:04:29.920 --> 00:04:31.896 És ez bizony gondot jelent. 00:04:31.920 --> 00:04:33.976 Végül egészen 00:04:34.000 --> 00:04:36.976 az infravörös tartományig eljutunk, 00:04:37.000 --> 00:04:39.000 és egyáltalán semmit nem látunk. NOTE Paragraph 00:04:39.680 --> 00:04:41.376 De kell lennie valamilyen kiútnak, 00:04:41.400 --> 00:04:43.216 különben csak korlátozottan utazhatok. 00:04:43.240 --> 00:04:45.136 Az egész univerzumot fel akarom tárni, 00:04:45.160 --> 00:04:49.080 nem csak a látható részét, mielőtt a vöröseltolódás bezavar. 00:04:50.160 --> 00:04:51.416 Létezik egy technika. 00:04:51.440 --> 00:04:52.816 A rádiócsillagászat. 00:04:52.840 --> 00:04:55.176 Csillagászok évtizedek óta alkalmazzák. 00:04:55.200 --> 00:04:56.496 Fantasztikus technika. 00:04:56.520 --> 00:05:00.006 Íme a Parkes Rádióteleszkóp, úgy becézik: "A Tányér". 00:05:00.040 --> 00:05:01.816 Talán látták is a filmet, 00:05:01.840 --> 00:05:03.416 és a rádió tényleg fantasztikus. 00:05:03.440 --> 00:05:05.976 Sokkal mélyebb megfigyelést tesz lehetővé. 00:05:06.000 --> 00:05:08.696 A por sem jelent akadályt, 00:05:08.720 --> 00:05:10.976 így mindent láthatunk az univerzumban, 00:05:11.000 --> 00:05:12.856 a vöröseltolódás is kisebb gond, 00:05:12.880 --> 00:05:16.080 mert szélessávú antennákkal tudjuk fogni a jeleket. NOTE Paragraph 00:05:16.600 --> 00:05:20.536 Nos, mit is látunk a Parkerral, ha a Tejút közepére irányítjuk? 00:05:20.560 --> 00:05:22.520 Valami egészen bámulatosat, ugye? 00:05:23.160 --> 00:05:26.056 Tény, hogy egészen különös látvány: 00:05:26.080 --> 00:05:27.736 minden por eltűnt. 00:05:27.760 --> 00:05:31.200 Mint mondtam, a rádióhullámok áthatolnak a poron, ez nem okoz gondot. 00:05:31.840 --> 00:05:33.736 A látvány azonban nagyon más. 00:05:33.760 --> 00:05:37.576 A Tejút középpontja fényesen sugárzik, 00:05:37.600 --> 00:05:39.280 és ez nem csillagfény. 00:05:39.960 --> 00:05:43.096 Ezt a fényt úgy hívjuk: szinkrotronsugárzás, 00:05:43.120 --> 00:05:47.720 a kozmikus mágneses mezők körül keringő elektronok hozzák létre. 00:05:48.280 --> 00:05:51.376 Ez okozza a sugárzó fényt. 00:05:51.400 --> 00:05:54.696 Furcsa, kiálló rojtokat is látunk benne, 00:05:54.720 --> 00:05:57.216 és olyan objektumokat, 00:05:57.240 --> 00:05:59.560 amiket szabad szemmel sosem vennénk észre. 00:06:00.520 --> 00:06:02.656 Ezt a képet viszont tényleg nehéz értelmezni, 00:06:02.680 --> 00:06:05.456 mert amint látjuk, nagyon alacsony felbontású. 00:06:05.480 --> 00:06:07.656 A rádióhullámok hosszúak, 00:06:07.680 --> 00:06:09.976 emiatt lesz rosszabb a felbontás. 00:06:10.000 --> 00:06:12.056 Ez a kép is fekete-fehér, 00:06:12.080 --> 00:06:15.840 így nem tudhatjuk, valójában milyenek ott a színek. NOTE Paragraph 00:06:16.640 --> 00:06:18.016 Ugorjunk vissza a jelenbe. 00:06:18.040 --> 00:06:19.496 Vannak olyan teleszkópjaink, 00:06:19.520 --> 00:06:22.136 melyek erre megoldást nyújtanak. 00:06:22.160 --> 00:06:25.496 Itt egy kép a Murchison Rádió Obszervatóriumról, 00:06:25.520 --> 00:06:28.296 a legjobb hely rádióteleszkópok telepítésére. 00:06:28.320 --> 00:06:30.616 Sík és száraz terep, 00:06:30.640 --> 00:06:33.616 és ami a legfontosabb: rádiómentes övezet, 00:06:33.640 --> 00:06:36.736 nincs mobilhálózat, se wifi, semmi, 00:06:36.760 --> 00:06:39.256 csak a mélységesen mély rádiócsend, 00:06:39.280 --> 00:06:42.000 tökéletes helyszín rádióteleszkóp telepítésére. 00:06:42.880 --> 00:06:45.736 Itt a teleszkóp, amin néhány évig dolgoztam: 00:06:45.760 --> 00:06:47.696 a Murchison Széleslátóterű Hálózat, 00:06:47.720 --> 00:06:50.736 mindjárt be is mutatom önöknek, hogyan épült fel. 00:06:50.760 --> 00:06:54.016 Egyetemisták és posztgraduális hallgatók csapata van itt 00:06:54.040 --> 00:06:55.296 a perthi egyetemen. 00:06:55.320 --> 00:06:57.056 Diákseregnek hívjuk őket, 00:06:57.080 --> 00:06:59.896 önkéntesként, szabadidejükben építették a rádióteleszkópot. 00:06:59.920 --> 00:07:01.560 Nem jár érte semmilyen kreditpont. 00:07:02.320 --> 00:07:05.216 Ők szerelik össze ezeket a dipólus antennákat, 00:07:05.240 --> 00:07:10.200 amik alacsony frekvencián vesznek jeleket, kicsit úgy, mint a rádióink, tévéink. 00:07:11.000 --> 00:07:14.050 Itt pedig telepítjük őket a sivatagban. 00:07:14.050 --> 00:07:16.536 A végleges teleszkóp 10 négyzetkilométert foglal el 00:07:16.560 --> 00:07:18.696 a Nyugat-Ausztrál sivatagban. 00:07:18.720 --> 00:07:21.696 Külön érdekessége, hogy nincs egyetlen mozgó alkatrésze sem. 00:07:21.720 --> 00:07:23.976 Lényegében csirkehálóra telepítettük 00:07:24.000 --> 00:07:25.856 ezeket a kis antennákat. 00:07:25.880 --> 00:07:27.296 Igazán olcsó megoldás. 00:07:27.320 --> 00:07:29.296 Kábelek fogják a jeleket 00:07:29.320 --> 00:07:31.376 az antennákból, 00:07:31.400 --> 00:07:33.936 és továbbítják a központi feldolgozó egységekbe. 00:07:33.960 --> 00:07:35.736 És a teleszkóp mérete, 00:07:35.760 --> 00:07:38.416 azért építettük be vele az egész sivatagot, 00:07:38.440 --> 00:07:41.240 mert jobb felbontást nyújt, mint a Parkes. NOTE Paragraph 00:07:41.880 --> 00:07:45.416 Végül az összes kábel egy egységhez továbbítja a jeleket, 00:07:45.440 --> 00:07:48.976 onnan pedig ide, Perthbe, egy szuperszámítógépbe jutnak. 00:07:49.000 --> 00:07:50.286 És itt jövök én a képbe. NOTE Paragraph 00:07:51.320 --> 00:07:52.536 (Sóhajt) NOTE Paragraph 00:07:52.560 --> 00:07:53.776 A rádióadatok. 00:07:53.800 --> 00:07:55.616 Az elmúlt öt évben 00:07:55.640 --> 00:07:58.496 nagyon bonyolult, nagyon érdekes adatokat dolgoztam fel, 00:07:58.520 --> 00:08:00.496 amiket addig még soha senki nem vizsgált. 00:08:00.520 --> 00:08:02.656 Sokáig tartott, míg kalibráltam ezeket, 00:08:02.680 --> 00:08:06.576 több millió CPU-órányi programfuttatás szuperszámítógépeken. 00:08:06.600 --> 00:08:08.800 Igyekeztem értelmezni az adatokat. 00:08:09.360 --> 00:08:11.296 Ezzel a teleszkóppal, 00:08:11.320 --> 00:08:12.576 ezzel az adathalmazzal 00:08:12.600 --> 00:08:16.536 megalkottuk az egész déli égbolt átfogó képét: 00:08:16.560 --> 00:08:21.656 a GaLaktikus és Extragalaktikus Egész-égboltos MWA Térképet, 00:08:21.680 --> 00:08:23.560 röviden a GLEAM-et. 00:08:24.440 --> 00:08:25.896 Roppant izgatott vagyok. 00:08:25.920 --> 00:08:29.301 Hamarosan publikáljuk, de még nem jelent meg sehol, 00:08:29.325 --> 00:08:31.256 tehát szó szerint önök látják először 00:08:31.280 --> 00:08:34.080 az egész égbolt déli részének térképét. 00:08:34.799 --> 00:08:38.120 Örömmel osztok meg önökkel néhány képet ezek közül. NOTE Paragraph 00:08:38.880 --> 00:08:40.775 Most képzeljék magukat a Murchisonba, 00:08:40.799 --> 00:08:42.895 letáboroznak a csillagos ég alatt, 00:08:42.919 --> 00:08:44.536 és a déli égbolt felé néznek. 00:08:44.560 --> 00:08:46.227 Meglátják a déli sarkcsillagot, 00:08:46.251 --> 00:08:47.456 a galaxis épp felkelőben. 00:08:47.480 --> 00:08:50.096 Ha bekapcsolom a rádiófényt, 00:08:50.120 --> 00:08:52.776 ugyanezt látjuk a térképünkön. 00:08:52.800 --> 00:08:55.856 A galaxis síkját már nem takarja porfelhő. 00:08:55.880 --> 00:08:58.296 Szinkrotronsugárzással ragyogó 00:08:58.320 --> 00:09:00.816 kicsiny pontok ezreit látjuk az égen. 00:09:00.840 --> 00:09:04.136 Legközelebbi galaktikus szomszédunk, a Magellán-felhő 00:09:04.160 --> 00:09:07.376 már nem kék-fehér, mint eddig, hanem narancsszínű. NOTE Paragraph 00:09:07.400 --> 00:09:10.776 Ebből sok minden következik. Nézzük meg kicsit közelebbről. 00:09:10.800 --> 00:09:13.216 Ha újra megnézzük a galaktikus középpontot, 00:09:13.240 --> 00:09:16.456 ahogy eredetileg a Parkes képen láttuk, amit korábban mutattam, 00:09:16.480 --> 00:09:18.856 alacsony felbontásban, fekete-fehérben, 00:09:18.880 --> 00:09:20.960 és rávetítjük a GLEAM képét, 00:09:22.200 --> 00:09:26.056 láthatják, hogy százszorosára nőtt a felbontás mértéke. 00:09:26.080 --> 00:09:28.936 Színesben láthatjuk az eget, 00:09:28.960 --> 00:09:30.296 technicolor minőségben. 00:09:30.320 --> 00:09:33.296 És ez nem színtorzulás. 00:09:33.320 --> 00:09:35.720 Ezek valódi rádiószínek. 00:09:36.600 --> 00:09:39.416 Csak vörösre festettem a legalacsonyabb frekvenciát, 00:09:39.440 --> 00:09:41.056 kékre a legmagasabbat, 00:09:41.080 --> 00:09:42.656 a közepeseket pedig zöldre. 00:09:42.680 --> 00:09:44.896 És ettől lett ilyen szivárványhatású. 00:09:44.920 --> 00:09:47.176 Úgyhogy ezek bizony valódi színek. 00:09:47.200 --> 00:09:50.136 A kép színei az univerzumban zajló fizikai folyamatokról 00:09:50.160 --> 00:09:51.400 mesélnek nekünk. 00:09:51.974 --> 00:09:54.736 Így pl. ha végignézünk a galaxis síkján, 00:09:54.760 --> 00:09:56.216 látjuk, hogy narancsvöröses 00:09:56.240 --> 00:09:58.616 a szinktrotronsugárzás miatt, 00:09:58.640 --> 00:10:01.760 de ha jobban megfigyeljük, kis kék pontokat is észreveszünk. 00:10:02.320 --> 00:10:03.896 Ha most kinagyítom, 00:10:03.920 --> 00:10:06.456 ezek a pontok ionizált plazmák, 00:10:06.480 --> 00:10:08.120 nagy fényességű csillagok körül, 00:10:08.680 --> 00:10:11.456 és azért látszanak kéknek, mert nem eresztik át 00:10:11.480 --> 00:10:13.120 a vörös fényt. 00:10:13.880 --> 00:10:16.816 Ezek pedig galaxisunk csillagformáló régióiról 00:10:16.840 --> 00:10:18.096 mesélnek nekünk. 00:10:18.120 --> 00:10:19.736 Mindjárt meglátjuk őket. 00:10:19.760 --> 00:10:22.816 Nézzük a galaxist, a színek mesélnek arról, hogy ott vannak. NOTE Paragraph 00:10:22.840 --> 00:10:24.416 Kis szappanbuborékokat láthatunk, 00:10:24.440 --> 00:10:27.856 kicsi, kerek képeket a galaktikus sík körül, 00:10:27.880 --> 00:10:29.880 ezek szupernóva-maradványok. 00:10:30.600 --> 00:10:32.296 Amikor egy csillag felrobban, 00:10:32.320 --> 00:10:34.776 ledobja a külső rétegét, 00:10:34.800 --> 00:10:38.096 ami szétszóródik az űrben, anyagot gyűjt maga köré, 00:10:38.120 --> 00:10:40.080 és így egy kis, új héj keletkezik. 00:10:40.800 --> 00:10:44.176 A csillagászokat régóta foglalkoztatja a kérdés: 00:10:44.200 --> 00:10:46.280 hová tűnnek ezek a maradványok. 00:10:46.960 --> 00:10:51.296 Tudjuk, hogy a síkban megszámlálhatatlan magasabb energiájú elektron lehet, 00:10:51.320 --> 00:10:53.976 ezek okozzák a szinkrotronsugárzást, amit látunk, 00:10:54.000 --> 00:10:56.626 szerintünk ezeket a szupernóva maradványai hozzák létre. 00:10:56.656 --> 00:10:58.376 Ám ez kevésnek tűnik. 00:10:58.400 --> 00:11:02.296 Szerencsére a GLEAM nagyon jól ki tudja mutatni ezeket a maradványokat, 00:11:02.320 --> 00:11:04.800 ezért abban bízunk, hogy hamarosan erről is írhatunk. NOTE Paragraph 00:11:05.800 --> 00:11:07.056 Eddig minden remek. 00:11:07.080 --> 00:11:09.416 Feltártuk kis helyi univerzumunkat, 00:11:09.440 --> 00:11:11.816 de mélyebbre akartam jutni, tovább akartam lépni. 00:11:11.840 --> 00:11:13.920 Meg akartam nézni, mi van a Tejúton túl. 00:11:14.520 --> 00:11:18.296 Nos, egy igen érdekes objektumot láthatunk a kép jobb felső sarkában, 00:11:18.320 --> 00:11:20.536 ez pedig egy közeli rádiógalaxis, 00:11:20.560 --> 00:11:21.800 a Centaurus A. 00:11:22.240 --> 00:11:23.906 Ha ráközelítünk, úgy látszik, 00:11:23.926 --> 00:11:26.920 mintha két nagy hajcsomó terjeszkedne ki az űrbe. 00:11:27.600 --> 00:11:30.496 Közvetlenül a középpontban a két felhő között, 00:11:30.520 --> 00:11:32.896 olyan galaxist láthatunk, mint a miénk. 00:11:32.920 --> 00:11:35.376 Spirálvonalú. Van rajta egy porsáv. 00:11:35.400 --> 00:11:37.016 Normális galaxis. 00:11:37.040 --> 00:11:40.656 De ezek a sugarak csak rádiójelekkel észlelhetők. 00:11:40.680 --> 00:11:43.856 A látható tartományban azt sem észlelnénk, hogy ott vannak. 00:11:43.880 --> 00:11:46.920 Ezerszer nagyobbak, mint a gazdagalaxis. NOTE Paragraph 00:11:47.480 --> 00:11:49.880 Mi folyik itt? Hogyan keletkeznek ezek a sugarak? 00:11:51.160 --> 00:11:54.696 Amennyire tudjuk, minden galaxis középpontjában 00:11:54.720 --> 00:11:56.976 van egy szupersűrű fekete lyuk. 00:11:57.000 --> 00:12:00.416 Márpedig minden fekete lyuk láthatatlan. Innen kapták a nevüket. 00:12:00.440 --> 00:12:03.456 Csak a körülöttük lévő fényelhajlást látjuk, 00:12:03.480 --> 00:12:07.776 és időnként, ha egy csillag vagy egy gázfelhő rátér a pályájukra, 00:12:07.800 --> 00:12:10.536 azt továbblöki a gravitációs erejük, 00:12:10.560 --> 00:12:13.040 és létrejön egy ún. akkréciós korong. 00:12:13.640 --> 00:12:16.856 Az akkréciós korong fényesen ragyog a röntgensugaraktól, 00:12:16.880 --> 00:12:21.296 és hatalmas mágneses mezők lőhetik ki az anyagot az űrbe 00:12:21.320 --> 00:12:23.040 szinte fénysebességgel. 00:12:23.520 --> 00:12:26.680 Ezeket a jeleket rádióval észlelhetjük, 00:12:27.240 --> 00:12:29.400 és ez az, amit láthatunk a térképen. NOTE Paragraph 00:12:30.040 --> 00:12:34.056 Ó, milyen nagyszerű, jaj de jó, láttunk egy rádiógalaxist. 00:12:34.080 --> 00:12:36.256 De ha ennek a képnek a felső részét nézik, 00:12:36.280 --> 00:12:38.016 egy másikat is láthatnak. 00:12:38.040 --> 00:12:41.280 Valamivel kisebb, épp azért, mert távolabb van. 00:12:41.800 --> 00:12:44.456 Na jó. Két rádiógalaxis. 00:12:44.480 --> 00:12:46.056 Látjuk mindkettőt. Nagyszerű. 00:12:46.080 --> 00:12:47.816 De akkor mi az a többi pont? 00:12:47.840 --> 00:12:49.400 Talán csillagok? 00:12:49.880 --> 00:12:51.096 Hát nem, nem azok. 00:12:51.120 --> 00:12:52.720 Azok is mind rádiógalaxisok. 00:12:53.320 --> 00:12:56.216 Ezen a képen minden egyes pont 00:12:56.240 --> 00:12:57.976 egy-egy távoli galaxis, 00:12:58.000 --> 00:13:00.780 millió és milliárd fényévekre tőlünk, 00:13:00.780 --> 00:13:03.496 és mindnek szupersűrű fekete lyuk van a középpontjában, 00:13:03.520 --> 00:13:07.096 ami csaknem fénysebességgel löki az anyagot az űrbe. 00:13:07.120 --> 00:13:08.880 Egészen elképesztő. 00:13:09.680 --> 00:13:13.416 Ez a térkép jóval nagyobb, mint amennyit most bemutattam belőle. 00:13:13.440 --> 00:13:15.976 Ha lekicsinyítem, hogy egészben legyen előttünk a kép, 00:13:16.000 --> 00:13:20.096 láthatják, hogy 300 ezer rádiógalaxist tártam fel a felmérés során. 00:13:20.120 --> 00:13:23.016 Úgyhogy ez tényleg hatalmas kaland. 00:13:23.040 --> 00:13:25.696 Felfedeztük ezeket a galaxisokat 00:13:25.720 --> 00:13:29.280 egészen a legelső szupersűrű fekete lyukakig. 00:13:29.960 --> 00:13:32.740 Nagyon büszke vagyok rá, jövő héten meg is jelenik a cikk. NOTE Paragraph 00:13:33.280 --> 00:13:36.096 De ez még nem minden. 00:13:36.120 --> 00:13:40.456 Ezzel a felméréssel eljutottam a galaxis legtávolabbi határaihoz, 00:13:40.480 --> 00:13:43.440 de van még valami ezen a képen, ami ennél is több. 00:13:44.320 --> 00:13:47.616 Most visszaviszem önöket az idők kezdetére. 00:13:47.640 --> 00:13:51.296 Az univerzum az ősrobbanás hatására alakult ki, 00:13:51.320 --> 00:13:55.376 mely teleszórta hidrogénnel az egészet, 00:13:55.400 --> 00:13:56.896 semleges hidrogénnel. 00:13:56.920 --> 00:13:59.696 Majd amikor a legelső csillagok galaxisokká alakultak, 00:13:59.720 --> 00:14:01.816 ionizálták a hidrogént. 00:14:01.840 --> 00:14:05.280 Így az univerzum semlegesből ionizált lett. 00:14:06.160 --> 00:14:09.336 Ez lenyomatot hagyott körülöttünk. 00:14:09.360 --> 00:14:11.096 Átjár mindent, minket is, 00:14:11.120 --> 00:14:12.536 akárcsak az Erő. 00:14:12.560 --> 00:14:16.280 De mivel mindez nagyon régen történt, 00:14:17.000 --> 00:14:18.800 a jel vöröseltolódáson ment át, 00:14:19.560 --> 00:14:22.856 így már csak nagyon alacsony frekvencián sugároz. 00:14:22.880 --> 00:14:25.336 Ugyanaz a frekvencia, mint a felmérésben, 00:14:25.360 --> 00:14:26.736 de túl halvány. 00:14:26.760 --> 00:14:30.640 Egymilliárdszor kisebb az ereje, mint bármelyik objektumnak a térképen. 00:14:31.320 --> 00:14:36.216 Ezért teleszkópjaink nem biztos, hogy képesek észlelni ezeket a jeleket. 00:14:36.240 --> 00:14:38.736 Van viszont egy új rádióteleszkóp. 00:14:38.760 --> 00:14:40.416 Szóval lehet, hogy nincs űrhajóm, 00:14:40.440 --> 00:14:41.696 de remélem, 00:14:41.720 --> 00:14:44.576 enyém a világ egyik legnagyobb rádióteleszkópja. 00:14:44.600 --> 00:14:48.216 Építjük a Négyzetkilométeres Hálózatot, egy új rádióteleszkópot, 00:14:48.240 --> 00:14:50.976 ezerszer nagyobb lesz, mint az MWA, 00:14:51.000 --> 00:14:54.216 ezerszer érzékenyebb lesz, és még jobb felbontású. 00:14:54.240 --> 00:14:56.456 Galaxisok tízmillióit fogjuk feltárni. 00:14:56.480 --> 00:14:58.816 És talán, annak a jelnek a mélyén 00:14:58.840 --> 00:15:03.016 meglátom majd a legelső csillagok és galaxisok kialakulását, 00:15:03.040 --> 00:15:05.400 meglátom az idők kezdetét. NOTE Paragraph 00:15:05.920 --> 00:15:07.136 Köszönöm. NOTE Paragraph 00:15:07.160 --> 00:15:09.920 (Taps)