1
00:00:01,080 --> 00:00:03,840
"Az űr, a legvégső határ."

2
00:00:05,880 --> 00:00:09,336
Még csak hat éves voltam,
amikor ezt először hallottam,

3
00:00:09,360 --> 00:00:11,616
és teljesen lenyűgözött.

4
00:00:11,640 --> 00:00:14,016
Különös, új világokat akartam felfedezni,

5
00:00:14,040 --> 00:00:15,536
új élet jelei után kutatni.

6
00:00:15,560 --> 00:00:18,760
Mindent látni akartam,
amit csak felkínál a világegyetem.

7
00:00:19,840 --> 00:00:23,536
Azok az álmok, azok a szavak
elindítottak egy úton,

8
00:00:23,560 --> 00:00:25,016
a felfedezés útján,

9
00:00:25,040 --> 00:00:27,216
az iskolában, aztán az egyetemen,

10
00:00:27,240 --> 00:00:30,680
ledoktoráltam, aztán végre
igazi csillagász lettem.

11
00:00:31,920 --> 00:00:34,936
Ma már két elképesztő dolgot tudok:

12
00:00:34,960 --> 00:00:36,496
az egyikkel akkor szembesültem,

13
00:00:36,520 --> 00:00:38,576
amikor a doktorimat írtam.

14
00:00:38,600 --> 00:00:41,016
Sajnos bele kellett törődnöm,

15
00:00:41,040 --> 00:00:44,200
hogy egyhamar nem vezethetek űrhajót.

16
00:00:45,440 --> 00:00:50,056
Ugyanakkor azt is megtanultam,
hogy az űr furcsa, gyönyörű és óriási,

17
00:00:50,080 --> 00:00:52,880
annyira hatalmas, hogy űrhajóval
nem is tudnánk felfedezni.

18
00:00:53,720 --> 00:00:57,080
Ezért a csillagászat és a teleszkópok
felé fordítottam a figyelmem.

19
00:00:57,840 --> 00:01:00,616
Most hadd mutassak önöknek
egy képet az éjszakai égboltról.

20
00:01:00,640 --> 00:01:02,560
A világ bármely szegletében láthatjuk.

21
00:01:03,040 --> 00:01:07,000
Ezek a csillagok mind a mi galaxisunk,
a Tejútrendszer részei.

22
00:01:07,560 --> 00:01:10,256
Ha igazán sötét helyről
néznénk fel az égre,

23
00:01:10,280 --> 00:01:12,816
például valahol a sivatagban,

24
00:01:12,840 --> 00:01:15,256
megláthatnánk galaxisunk közepét,

25
00:01:15,280 --> 00:01:18,240
száz meg száz milliárdnyi csillag
tárulna a szemünk elé.

26
00:01:18,840 --> 00:01:20,416
Igazán elbűvölő látvány.

27
00:01:20,440 --> 00:01:21,776
Sziporkázóan színes.

28
00:01:21,800 --> 00:01:25,416
És mint mondtam, ez az univerzumunknak
csak egy kicsiny szeglete.

29
00:01:25,440 --> 00:01:28,736
Az is látható, hogy furcsa,
sötét por húzódik végig rajta.

30
00:01:28,760 --> 00:01:30,736
Ez a helyi por

31
00:01:30,760 --> 00:01:33,416
homályosítja el a csillagok fényét.

32
00:01:33,440 --> 00:01:35,016
De ez is igazán szép munka.

33
00:01:35,040 --> 00:01:38,496
Szabad szemmel láthatjuk
univerzumunk kicsiny szegletét.

34
00:01:38,520 --> 00:01:39,856
És ezen még javíthatunk is

35
00:01:39,880 --> 00:01:43,640
csodálatos teleszkópokkal,
mint pl. a Hubble űrteleszkóp.

36
00:01:44,200 --> 00:01:46,376
Ezt a képet csillagászok állították össze.

37
00:01:46,400 --> 00:01:48,296
Hubble Deep Field (Mély Mező) a neve,

38
00:01:48,320 --> 00:01:52,656
és csak ezt a kis részt is sok száz órás
megfigyelés útján tárták fel.

39
00:01:52,680 --> 00:01:55,080
Akkora, mint kisujjunk a karunkhoz képest.

40
00:01:55,520 --> 00:01:56,776
Ezen a képen pedig

41
00:01:56,800 --> 00:01:58,456
galaxisok ezreit láthatjuk.

42
00:01:58,480 --> 00:02:01,936
És biztosan tudjuk, hogy sok-sok
milliónyi, milliárdnyi galaxis létezik

43
00:02:01,960 --> 00:02:03,330
az egész univerzumban,

44
00:02:03,330 --> 00:02:06,016
a miénkhez hasonlók,
és a miénktől teljesen eltérők is.

45
00:02:06,040 --> 00:02:08,696
Így arra gondolhatnak: 
jó, akkor továbbléphetek.

46
00:02:08,720 --> 00:02:11,416
Nem nagy ügy,
fogok egy jó erős teleszkópot,

47
00:02:11,440 --> 00:02:13,240
felnézek az égre, ennyi az egész.

48
00:02:13,960 --> 00:02:17,976
Valójában nagy hiba lenne,
ha csak ennyit tennénk.

49
00:02:18,000 --> 00:02:20,736
Ugyanis idáig csak a látható
spektrumról beszéltem,

50
00:02:20,760 --> 00:02:24,656
arról a tartományról,
melyet képes észlelni a szemünk,

51
00:02:24,680 --> 00:02:26,096
ez pedig egy vékonyka szelet,

52
00:02:26,120 --> 00:02:29,480
az univerzum nagyon-nagyon
vékonyka szelete.

53
00:02:30,160 --> 00:02:34,896
Két fontos problémát is felvet,
ha látható fénnyel dolgozunk.

54
00:02:34,920 --> 00:02:37,656
Egyrészt az összes többi
olyan folyamat kimarad,

55
00:02:37,680 --> 00:02:40,856
ami másfajta fényt bocsát ki,

56
00:02:40,880 --> 00:02:42,296
másrészt van még két bökkenő.

57
00:02:42,320 --> 00:02:45,696
Az első az, hogy a por,
amiről az előbb beszéltem,

58
00:02:45,720 --> 00:02:48,656
megakadályozza, hogy
a fény eljusson hozzánk.

59
00:02:48,680 --> 00:02:53,376
Vagyis minél messzebbre nézünk,
annál kevesebb fényt látunk.

60
00:02:53,400 --> 00:02:54,960
A por ugyanis elnyeli.

61
00:02:55,520 --> 00:02:58,936
A látható fénynél azonban
akad egy másik furcsa gond is,

62
00:02:58,960 --> 00:03:00,920
ha fel akarjuk tárni az univerzumot.

63
00:03:01,640 --> 00:03:03,896
Hadd tegyek egy kis kitérőt.

64
00:03:03,920 --> 00:03:06,600
Mondjuk, egy zsúfolt,
forgalmas utcasarkon állunk.

65
00:03:07,080 --> 00:03:08,576
Autók zúgnak el mellettünk.

66
00:03:08,600 --> 00:03:10,000
Mentőautó közeledik.

67
00:03:10,840 --> 00:03:12,216
Fülsiketítően szirénázik.

68
00:03:12,240 --> 00:03:15,976
(Mutatja, ahogy a sziréna elhalad)

69
00:03:16,000 --> 00:03:18,336
Ahogy elsuhan mellettünk,

70
00:03:18,360 --> 00:03:20,440
úgy változik a szirénahang.

71
00:03:20,960 --> 00:03:24,840
Nem a sofőr szórakozik vele,
hogy minket idegesítsen.

72
00:03:26,040 --> 00:03:28,440
Ez az észlelésünkből adódik.

73
00:03:28,440 --> 00:03:31,376
Minél közelebb ér hozzánk az autó,
annál jobban összenyomódnak

74
00:03:31,400 --> 00:03:32,616
a hanghullámok,

75
00:03:32,640 --> 00:03:34,576
és magasabb frekvencián szólnak.

76
00:03:34,600 --> 00:03:37,376
Miután az autó elhalad,
a hanghullámok megnyúlnak,

77
00:03:37,400 --> 00:03:39,456
és alacsonyabb frekvencián szólnak.

78
00:03:39,480 --> 00:03:41,480
Ugyanez történik a fény esetében is.

79
00:03:42,040 --> 00:03:44,416
Ahogy az objektumok közelednek felénk,

80
00:03:44,440 --> 00:03:47,616
fényhullámaik összenyomódnak,
és kékebbnek látjuk őket.

81
00:03:47,640 --> 00:03:49,856
A távolodó objektumok

82
00:03:49,880 --> 00:03:52,536
fényhullámai megnyúlnak,
így vörösebbnek látszanak.

83
00:03:52,560 --> 00:03:55,440
Ezt a jelenséget
kék- illetve vöröseltolódásnak hívjuk.

84
00:03:56,440 --> 00:03:59,376
Az univerzumunk tágul,

85
00:03:59,400 --> 00:04:03,576
így minden folyamatosan
távolodik egymástól,

86
00:04:03,600 --> 00:04:06,280
ez pedig azt jelenti,
hogy minden vörösnek látszik.

87
00:04:07,040 --> 00:04:10,776
És furcsa módon, minél mélyebbre
nézünk a világegyetemben,

88
00:04:10,800 --> 00:04:15,096
annál gyorsabban távolodnak
a messzebb lévő objektumok,

89
00:04:15,120 --> 00:04:16,839
így egyre vörösebbnek látszanak.

90
00:04:17,560 --> 00:04:20,495
Tehát, visszatérve a Hubble Deep Fieldre:

91
00:04:20,519 --> 00:04:23,216
ha tovább szemléljük figyelmesen
az univerzum mélyét

92
00:04:23,240 --> 00:04:24,776
csupán a Hubble segítségével,

93
00:04:24,800 --> 00:04:27,496
egy bizonyos távolság után

94
00:04:27,520 --> 00:04:29,120
mindent vörösnek látunk.

95
00:04:29,920 --> 00:04:31,896
És ez bizony gondot jelent.

96
00:04:31,920 --> 00:04:33,976
Végül egészen

97
00:04:34,000 --> 00:04:36,976
az infravörös tartományig eljutunk,

98
00:04:37,000 --> 00:04:39,000
és egyáltalán semmit nem látunk.

99
00:04:39,680 --> 00:04:41,376
De kell lennie valamilyen kiútnak,

100
00:04:41,400 --> 00:04:43,216
különben csak korlátozottan utazhatok.

101
00:04:43,240 --> 00:04:45,136
Az egész univerzumot fel akarom tárni,

102
00:04:45,160 --> 00:04:49,080
nem csak a látható részét,
mielőtt a vöröseltolódás bezavar.

103
00:04:50,160 --> 00:04:51,416
Létezik egy technika.

104
00:04:51,440 --> 00:04:52,816
A rádiócsillagászat.

105
00:04:52,840 --> 00:04:55,176
Csillagászok évtizedek óta alkalmazzák.

106
00:04:55,200 --> 00:04:56,496
Fantasztikus technika.

107
00:04:56,520 --> 00:05:00,006
Íme a Parkes Rádióteleszkóp,
úgy becézik: "A Tányér".

108
00:05:00,040 --> 00:05:01,816
Talán látták is a filmet,

109
00:05:01,840 --> 00:05:03,416
és a rádió tényleg fantasztikus.

110
00:05:03,440 --> 00:05:05,976
Sokkal mélyebb megfigyelést tesz lehetővé.

111
00:05:06,000 --> 00:05:08,696
A por sem jelent akadályt,

112
00:05:08,720 --> 00:05:10,976
így mindent láthatunk az univerzumban,

113
00:05:11,000 --> 00:05:12,856
a vöröseltolódás is kisebb gond,

114
00:05:12,880 --> 00:05:16,080
mert szélessávú antennákkal
tudjuk fogni a jeleket.

115
00:05:16,600 --> 00:05:20,536
Nos, mit is látunk a Parkerral,
ha a Tejút közepére irányítjuk?

116
00:05:20,560 --> 00:05:22,520
Valami egészen bámulatosat, ugye?

117
00:05:23,160 --> 00:05:26,056
Tény, hogy egészen különös látvány:

118
00:05:26,080 --> 00:05:27,736
minden por eltűnt.

119
00:05:27,760 --> 00:05:31,200
Mint mondtam, a rádióhullámok
áthatolnak a poron, ez nem okoz gondot.

120
00:05:31,840 --> 00:05:33,736
A látvány azonban nagyon más.

121
00:05:33,760 --> 00:05:37,576
A Tejút középpontja fényesen sugárzik,

122
00:05:37,600 --> 00:05:39,280
és ez nem csillagfény.

123
00:05:39,960 --> 00:05:43,096
Ezt a fényt úgy hívjuk:
szinkrotronsugárzás,

124
00:05:43,120 --> 00:05:47,720
a kozmikus mágneses mezők körül
keringő elektronok hozzák létre.

125
00:05:48,280 --> 00:05:51,376
Ez okozza a sugárzó fényt.

126
00:05:51,400 --> 00:05:54,696
Furcsa, kiálló rojtokat is látunk benne,

127
00:05:54,720 --> 00:05:57,216
és olyan objektumokat,

128
00:05:57,240 --> 00:05:59,560
amiket szabad szemmel
sosem vennénk észre.

129
00:06:00,520 --> 00:06:02,656
Ezt a képet viszont
tényleg nehéz értelmezni,

130
00:06:02,680 --> 00:06:05,456
mert amint látjuk,
nagyon alacsony felbontású.

131
00:06:05,480 --> 00:06:07,656
A rádióhullámok hosszúak,

132
00:06:07,680 --> 00:06:09,976
emiatt lesz rosszabb a felbontás.

133
00:06:10,000 --> 00:06:12,056
Ez a kép is fekete-fehér,

134
00:06:12,080 --> 00:06:15,840
így nem tudhatjuk,
valójában milyenek ott a színek.

135
00:06:16,640 --> 00:06:18,016
Ugorjunk vissza a jelenbe.

136
00:06:18,040 --> 00:06:19,496
Vannak olyan teleszkópjaink,

137
00:06:19,520 --> 00:06:22,136
melyek erre megoldást nyújtanak.

138
00:06:22,160 --> 00:06:25,496
Itt egy kép a Murchison
Rádió Obszervatóriumról,

139
00:06:25,520 --> 00:06:28,296
a legjobb hely
rádióteleszkópok telepítésére.

140
00:06:28,320 --> 00:06:30,616
Sík és száraz terep,

141
00:06:30,640 --> 00:06:33,616
és ami a legfontosabb:
rádiómentes övezet,

142
00:06:33,640 --> 00:06:36,736
nincs mobilhálózat, se wifi, semmi,

143
00:06:36,760 --> 00:06:39,256
csak a mélységesen mély rádiócsend,

144
00:06:39,280 --> 00:06:42,000
tökéletes helyszín
rádióteleszkóp telepítésére.

145
00:06:42,880 --> 00:06:45,736
Itt a teleszkóp,
amin néhány évig dolgoztam:

146
00:06:45,760 --> 00:06:47,696
a Murchison Széleslátóterű Hálózat,

147
00:06:47,720 --> 00:06:50,736
mindjárt be is mutatom önöknek,
hogyan épült fel.

148
00:06:50,760 --> 00:06:54,016
Egyetemisták és posztgraduális hallgatók
csapata van itt

149
00:06:54,040 --> 00:06:55,296
a perthi egyetemen.

150
00:06:55,320 --> 00:06:57,056
Diákseregnek hívjuk őket,

151
00:06:57,080 --> 00:06:59,896
önkéntesként, szabadidejükben
építették a rádióteleszkópot.

152
00:06:59,920 --> 00:07:01,560
Nem jár érte semmilyen kreditpont.

153
00:07:02,320 --> 00:07:05,216
Ők szerelik össze
ezeket a dipólus antennákat,

154
00:07:05,240 --> 00:07:10,200
amik alacsony frekvencián vesznek jeleket,
kicsit úgy, mint a rádióink, tévéink.

155
00:07:11,000 --> 00:07:14,050
Itt pedig telepítjük őket a sivatagban.

156
00:07:14,050 --> 00:07:16,536
A végleges teleszkóp
10 négyzetkilométert foglal el

157
00:07:16,560 --> 00:07:18,696
a Nyugat-Ausztrál sivatagban.

158
00:07:18,720 --> 00:07:21,696
Külön érdekessége, hogy nincs
egyetlen mozgó alkatrésze sem.

159
00:07:21,720 --> 00:07:23,976
Lényegében csirkehálóra telepítettük

160
00:07:24,000 --> 00:07:25,856
ezeket a kis antennákat.

161
00:07:25,880 --> 00:07:27,296
Igazán olcsó megoldás.

162
00:07:27,320 --> 00:07:29,296
Kábelek fogják a jeleket

163
00:07:29,320 --> 00:07:31,376
az antennákból,

164
00:07:31,400 --> 00:07:33,936
és továbbítják a központi
feldolgozó egységekbe.

165
00:07:33,960 --> 00:07:35,736
És a teleszkóp mérete,

166
00:07:35,760 --> 00:07:38,416
azért építettük be vele
az egész sivatagot,

167
00:07:38,440 --> 00:07:41,240
mert jobb felbontást nyújt,
mint a Parkes.

168
00:07:41,880 --> 00:07:45,416
Végül az összes kábel
egy egységhez továbbítja a jeleket,

169
00:07:45,440 --> 00:07:48,976
onnan pedig ide, Perthbe,
egy szuperszámítógépbe jutnak.

170
00:07:49,000 --> 00:07:50,286
És itt jövök én a képbe.

171
00:07:51,320 --> 00:07:52,536
(Sóhajt)

172
00:07:52,560 --> 00:07:53,776
A rádióadatok.

173
00:07:53,800 --> 00:07:55,616
Az elmúlt öt évben

174
00:07:55,640 --> 00:07:58,496
nagyon bonyolult, nagyon érdekes
adatokat dolgoztam fel,

175
00:07:58,520 --> 00:08:00,496
amiket addig még soha senki nem vizsgált.

176
00:08:00,520 --> 00:08:02,656
Sokáig tartott, míg kalibráltam ezeket,

177
00:08:02,680 --> 00:08:06,576
több millió CPU-órányi programfuttatás
szuperszámítógépeken.

178
00:08:06,600 --> 00:08:08,800
Igyekeztem értelmezni az adatokat.

179
00:08:09,360 --> 00:08:11,296
Ezzel a teleszkóppal,

180
00:08:11,320 --> 00:08:12,576
ezzel az adathalmazzal

181
00:08:12,600 --> 00:08:16,536
megalkottuk az egész déli égbolt
átfogó képét:

182
00:08:16,560 --> 00:08:21,656
a GaLaktikus és Extragalaktikus
Egész-égboltos MWA Térképet,

183
00:08:21,680 --> 00:08:23,560
röviden a GLEAM-et.

184
00:08:24,440 --> 00:08:25,896
Roppant izgatott vagyok.

185
00:08:25,920 --> 00:08:29,301
Hamarosan publikáljuk,
de még nem jelent meg sehol,

186
00:08:29,325 --> 00:08:31,256
tehát szó szerint önök látják először

187
00:08:31,280 --> 00:08:34,080
az egész égbolt déli részének térképét.

188
00:08:34,799 --> 00:08:38,120
Örömmel osztok meg önökkel
néhány képet ezek közül.

189
00:08:38,880 --> 00:08:40,775
Most képzeljék magukat a Murchisonba,

190
00:08:40,799 --> 00:08:42,895
letáboroznak a csillagos ég alatt,

191
00:08:42,919 --> 00:08:44,536
és a déli égbolt felé néznek.

192
00:08:44,560 --> 00:08:46,227
Meglátják a déli sarkcsillagot,

193
00:08:46,251 --> 00:08:47,456
a galaxis épp felkelőben.

194
00:08:47,480 --> 00:08:50,096
Ha bekapcsolom a rádiófényt,

195
00:08:50,120 --> 00:08:52,776
ugyanezt látjuk a térképünkön.

196
00:08:52,800 --> 00:08:55,856
A galaxis síkját már nem takarja porfelhő.

197
00:08:55,880 --> 00:08:58,296
Szinkrotronsugárzással ragyogó

198
00:08:58,320 --> 00:09:00,816
kicsiny pontok ezreit látjuk az égen.

199
00:09:00,840 --> 00:09:04,136
Legközelebbi galaktikus szomszédunk,
a Magellán-felhő

200
00:09:04,160 --> 00:09:07,376
már nem kék-fehér, mint eddig,
hanem narancsszínű.

201
00:09:07,400 --> 00:09:10,776
Ebből sok minden következik.
Nézzük meg kicsit közelebbről.

202
00:09:10,800 --> 00:09:13,216
Ha újra megnézzük
a galaktikus középpontot,

203
00:09:13,240 --> 00:09:16,456
ahogy eredetileg a Parkes képen láttuk,
amit korábban mutattam,

204
00:09:16,480 --> 00:09:18,856
alacsony felbontásban, fekete-fehérben,

205
00:09:18,880 --> 00:09:20,960
és rávetítjük a GLEAM képét,

206
00:09:22,200 --> 00:09:26,056
láthatják, hogy százszorosára
nőtt a felbontás mértéke.

207
00:09:26,080 --> 00:09:28,936
Színesben láthatjuk az eget,

208
00:09:28,960 --> 00:09:30,296
technicolor minőségben.

209
00:09:30,320 --> 00:09:33,296
És ez nem színtorzulás.

210
00:09:33,320 --> 00:09:35,720
Ezek valódi rádiószínek.

211
00:09:36,600 --> 00:09:39,416
Csak vörösre festettem
a legalacsonyabb frekvenciát,

212
00:09:39,440 --> 00:09:41,056
kékre a legmagasabbat,

213
00:09:41,080 --> 00:09:42,656
a közepeseket pedig zöldre.

214
00:09:42,680 --> 00:09:44,896
És ettől lett ilyen szivárványhatású.

215
00:09:44,920 --> 00:09:47,176
Úgyhogy ezek bizony valódi színek.

216
00:09:47,200 --> 00:09:50,136
A kép színei az univerzumban zajló
fizikai folyamatokról

217
00:09:50,160 --> 00:09:51,400
mesélnek nekünk.

218
00:09:51,974 --> 00:09:54,736
Így pl. ha végignézünk a galaxis síkján,

219
00:09:54,760 --> 00:09:56,216
látjuk, hogy narancsvöröses

220
00:09:56,240 --> 00:09:58,616
a szinktrotronsugárzás miatt,

221
00:09:58,640 --> 00:10:01,760
de ha jobban megfigyeljük,
kis kék pontokat is észreveszünk.

222
00:10:02,320 --> 00:10:03,896
Ha most kinagyítom,

223
00:10:03,920 --> 00:10:06,456
ezek a pontok ionizált plazmák,

224
00:10:06,480 --> 00:10:08,120
nagy fényességű csillagok körül,

225
00:10:08,680 --> 00:10:11,456
és azért látszanak kéknek,
mert nem eresztik át

226
00:10:11,480 --> 00:10:13,120
a vörös fényt.

227
00:10:13,880 --> 00:10:16,816
Ezek pedig galaxisunk
csillagformáló régióiról

228
00:10:16,840 --> 00:10:18,096
mesélnek nekünk.

229
00:10:18,120 --> 00:10:19,736
Mindjárt meglátjuk őket.

230
00:10:19,760 --> 00:10:22,816
Nézzük a galaxist, a színek
mesélnek arról, hogy ott vannak.

231
00:10:22,840 --> 00:10:24,416
Kis szappanbuborékokat láthatunk,

232
00:10:24,440 --> 00:10:27,856
kicsi, kerek képeket
a galaktikus sík körül,

233
00:10:27,880 --> 00:10:29,880
ezek szupernóva-maradványok.

234
00:10:30,600 --> 00:10:32,296
Amikor egy csillag felrobban,

235
00:10:32,320 --> 00:10:34,776
ledobja a külső rétegét,

236
00:10:34,800 --> 00:10:38,096
ami szétszóródik az űrben,
anyagot gyűjt maga köré,

237
00:10:38,120 --> 00:10:40,080
és így egy kis, új héj keletkezik.

238
00:10:40,800 --> 00:10:44,176
A csillagászokat régóta
foglalkoztatja a kérdés:

239
00:10:44,200 --> 00:10:46,280
hová tűnnek ezek a maradványok.

240
00:10:46,960 --> 00:10:51,296
Tudjuk, hogy a síkban megszámlálhatatlan
magasabb energiájú elektron lehet,

241
00:10:51,320 --> 00:10:53,976
ezek okozzák a szinkrotronsugárzást, 
amit látunk,

242
00:10:54,000 --> 00:10:56,626
szerintünk ezeket a szupernóva
maradványai hozzák létre.

243
00:10:56,656 --> 00:10:58,376
Ám ez kevésnek tűnik.

244
00:10:58,400 --> 00:11:02,296
Szerencsére a GLEAM nagyon jól
ki tudja mutatni ezeket a maradványokat,

245
00:11:02,320 --> 00:11:04,800
ezért abban bízunk,
hogy hamarosan erről is írhatunk.

246
00:11:05,800 --> 00:11:07,056
Eddig minden remek.

247
00:11:07,080 --> 00:11:09,416
Feltártuk kis helyi univerzumunkat,

248
00:11:09,440 --> 00:11:11,816
de mélyebbre akartam jutni,
tovább akartam lépni.

249
00:11:11,840 --> 00:11:13,920
Meg akartam nézni, mi van a Tejúton túl.

250
00:11:14,520 --> 00:11:18,296
Nos, egy igen érdekes objektumot
láthatunk a kép jobb felső sarkában,

251
00:11:18,320 --> 00:11:20,536
ez pedig egy közeli rádiógalaxis,

252
00:11:20,560 --> 00:11:21,800
a Centaurus A.

253
00:11:22,240 --> 00:11:23,906
Ha ráközelítünk, úgy látszik,

254
00:11:23,926 --> 00:11:26,920
mintha két nagy hajcsomó
terjeszkedne ki az űrbe.

255
00:11:27,600 --> 00:11:30,496
Közvetlenül a középpontban
a két felhő között,

256
00:11:30,520 --> 00:11:32,896
olyan galaxist láthatunk, mint a miénk.

257
00:11:32,920 --> 00:11:35,376
Spirálvonalú. Van rajta egy porsáv.

258
00:11:35,400 --> 00:11:37,016
Normális galaxis.

259
00:11:37,040 --> 00:11:40,656
De ezek a sugarak
csak rádiójelekkel észlelhetők.

260
00:11:40,680 --> 00:11:43,856
A látható tartományban
azt sem észlelnénk, hogy ott vannak.

261
00:11:43,880 --> 00:11:46,920
Ezerszer nagyobbak,
mint a gazdagalaxis.

262
00:11:47,480 --> 00:11:49,880
Mi folyik itt?
Hogyan keletkeznek ezek a sugarak?

263
00:11:51,160 --> 00:11:54,696
Amennyire tudjuk,
minden galaxis középpontjában

264
00:11:54,720 --> 00:11:56,976
van egy szupersűrű fekete lyuk.

265
00:11:57,000 --> 00:12:00,416
Márpedig minden fekete lyuk láthatatlan.
Innen kapták a nevüket.

266
00:12:00,440 --> 00:12:03,456
Csak a körülöttük lévő
fényelhajlást látjuk,

267
00:12:03,480 --> 00:12:07,776
és időnként, ha egy csillag
vagy egy gázfelhő rátér a pályájukra,

268
00:12:07,800 --> 00:12:10,536
azt továbblöki a gravitációs erejük,

269
00:12:10,560 --> 00:12:13,040
és létrejön egy ún. akkréciós korong.

270
00:12:13,640 --> 00:12:16,856
Az akkréciós korong fényesen
ragyog a röntgensugaraktól,

271
00:12:16,880 --> 00:12:21,296
és hatalmas mágneses mezők
lőhetik ki az anyagot az űrbe

272
00:12:21,320 --> 00:12:23,040
szinte fénysebességgel.

273
00:12:23,520 --> 00:12:26,680
Ezeket a jeleket rádióval észlelhetjük,

274
00:12:27,240 --> 00:12:29,400
és ez az, amit láthatunk a térképen.

275
00:12:30,040 --> 00:12:34,056
Ó, milyen nagyszerű, jaj de jó,
láttunk egy rádiógalaxist.

276
00:12:34,080 --> 00:12:36,256
De ha ennek a képnek a felső részét nézik,

277
00:12:36,280 --> 00:12:38,016
egy másikat is láthatnak.

278
00:12:38,040 --> 00:12:41,280
Valamivel kisebb, épp azért,
mert távolabb van.

279
00:12:41,800 --> 00:12:44,456
Na jó. Két rádiógalaxis.

280
00:12:44,480 --> 00:12:46,056
Látjuk mindkettőt. Nagyszerű.

281
00:12:46,080 --> 00:12:47,816
De akkor mi az a többi pont?

282
00:12:47,840 --> 00:12:49,400
Talán csillagok?

283
00:12:49,880 --> 00:12:51,096
Hát nem, nem azok.

284
00:12:51,120 --> 00:12:52,720
Azok is mind rádiógalaxisok.

285
00:12:53,320 --> 00:12:56,216
Ezen a képen minden egyes pont

286
00:12:56,240 --> 00:12:57,976
egy-egy távoli galaxis,

287
00:12:58,000 --> 00:13:00,780
millió és milliárd fényévekre tőlünk,

288
00:13:00,780 --> 00:13:03,496
és mindnek szupersűrű
fekete lyuk van a középpontjában,

289
00:13:03,520 --> 00:13:07,096
ami csaknem fénysebességgel
löki az anyagot az űrbe.

290
00:13:07,120 --> 00:13:08,880
Egészen elképesztő.

291
00:13:09,680 --> 00:13:13,416
Ez a térkép jóval nagyobb,
mint amennyit most bemutattam belőle.

292
00:13:13,440 --> 00:13:15,976
Ha lekicsinyítem, hogy egészben
legyen előttünk a kép,

293
00:13:16,000 --> 00:13:20,096
láthatják, hogy 300 ezer rádiógalaxist
tártam fel a felmérés során.

294
00:13:20,120 --> 00:13:23,016
Úgyhogy ez tényleg hatalmas kaland.

295
00:13:23,040 --> 00:13:25,696
Felfedeztük ezeket a galaxisokat

296
00:13:25,720 --> 00:13:29,280
egészen a legelső szupersűrű
fekete lyukakig.

297
00:13:29,960 --> 00:13:32,740
Nagyon büszke vagyok rá,
jövő héten meg is jelenik a cikk.

298
00:13:33,280 --> 00:13:36,096
De ez még nem minden.

299
00:13:36,120 --> 00:13:40,456
Ezzel a felméréssel eljutottam
a galaxis legtávolabbi határaihoz,

300
00:13:40,480 --> 00:13:43,440
de van még valami ezen a képen,
ami ennél is több.

301
00:13:44,320 --> 00:13:47,616
Most visszaviszem önöket
az idők kezdetére.

302
00:13:47,640 --> 00:13:51,296
Az univerzum az ősrobbanás
hatására alakult ki,

303
00:13:51,320 --> 00:13:55,376
mely teleszórta hidrogénnel az egészet,

304
00:13:55,400 --> 00:13:56,896
semleges hidrogénnel.

305
00:13:56,920 --> 00:13:59,696
Majd amikor a legelső csillagok
galaxisokká alakultak,

306
00:13:59,720 --> 00:14:01,816
ionizálták a hidrogént.

307
00:14:01,840 --> 00:14:05,280
Így az univerzum
semlegesből ionizált lett.

308
00:14:06,160 --> 00:14:09,336
Ez lenyomatot hagyott körülöttünk.

309
00:14:09,360 --> 00:14:11,096
Átjár mindent, minket is,

310
00:14:11,120 --> 00:14:12,536
akárcsak az Erő.

311
00:14:12,560 --> 00:14:16,280
De mivel mindez nagyon régen történt,

312
00:14:17,000 --> 00:14:18,800
a jel vöröseltolódáson ment át,

313
00:14:19,560 --> 00:14:22,856
így már csak nagyon alacsony
frekvencián sugároz.

314
00:14:22,880 --> 00:14:25,336
Ugyanaz a frekvencia, mint a felmérésben,

315
00:14:25,360 --> 00:14:26,736
de túl halvány.

316
00:14:26,760 --> 00:14:30,640
Egymilliárdszor kisebb az ereje,
mint bármelyik objektumnak a térképen.

317
00:14:31,320 --> 00:14:36,216
Ezért teleszkópjaink nem biztos, 
hogy képesek észlelni ezeket a jeleket.

318
00:14:36,240 --> 00:14:38,736
Van viszont egy új rádióteleszkóp.

319
00:14:38,760 --> 00:14:40,416
Szóval lehet, hogy nincs űrhajóm,

320
00:14:40,440 --> 00:14:41,696
de remélem,

321
00:14:41,720 --> 00:14:44,576
enyém a világ egyik legnagyobb
rádióteleszkópja.

322
00:14:44,600 --> 00:14:48,216
Építjük a Négyzetkilométeres Hálózatot,
egy új rádióteleszkópot,

323
00:14:48,240 --> 00:14:50,976
ezerszer nagyobb lesz, mint az MWA,

324
00:14:51,000 --> 00:14:54,216
ezerszer érzékenyebb lesz,
és még jobb felbontású.

325
00:14:54,240 --> 00:14:56,456
Galaxisok tízmillióit fogjuk feltárni.

326
00:14:56,480 --> 00:14:58,816
És talán, annak a jelnek a mélyén

327
00:14:58,840 --> 00:15:03,016
meglátom majd a legelső csillagok
és galaxisok kialakulását,

328
00:15:03,040 --> 00:15:05,400
meglátom az idők kezdetét.

329
00:15:05,920 --> 00:15:07,136
Köszönöm.

330
00:15:07,160 --> 00:15:09,920
(Taps)