Figyelemreméltó régiséget
tartok a kezemben.
Régebbi bármely,
ember készítette tárgynál,
régebbi a földi életnél,
régebbi a kontinenseknél
és a közöttük lévő óceánoknál.
Több mint négymilliárd éve alakult ki,
a Naprendszer keletkezésének hajnalán,
amikor a bolygók épp csak formálódtak.
Ez a rozsdás nikkel-vasdarab
nem látszik különösnek,
de ha fölvágjuk,
láthatjuk, hogy más, mint a földi fémek.
Olyan fémkristályokat tartalmaz,
amelyek csak a világűrben képződnek,
ahol a fémolvadék csak igen lassan hűl le:
millió évenként csupán pár fokkal.
Valaha ez egy sokkal
nagyobb tárgyhoz tartozott,
a bolygók kialakulása után
fennmaradtak egyikéhez.
Kisbolygóknak, aszteroidáknak hívjuk őket.
A kisbolygók legidősebb és legnagyobb
számú kozmikus szomszédaink.
Az ábra a Nap körül keringő
Föld-közeli kisbolygókat mutatja
sárgával jelölve,
a Föld pályájához közelieket pedig
kékkel jelölve.
A Föld, a Nap és a kisbolygók
méretét eltorzítottuk,
hogy szemügyre vehessék őket.
Tudóscsoportok világszerte
keresik e kisbolygókat,
s nap mint nap újabbakat fedeznek föl,
folyamatosan kutatva a Föld körüli teret.
A legtöbb munkát a NASA pénzeli.
Szerintem a kisbolygók fölkutatása is
egy óriási beruházási projekt,
csak most nem autópályát építünk,
hanem felderítjük a világűrt,
és nemzedékeken keresztül fennmaradó
archívumokat építünk ki.
Ezt az 1 556 Föld-közeli kisbolygót
csupán 2016-ban fedezték föl,
ez pedig az összes ismert
Föld-közeli kisbolygó;
összesen 13 733 van belőlük.
Mindegyiket lefotózták, katalogizálták
és Nap körüli pályájukat meghatározták.
Bár a kisbolygók különböznek,
legtöbbjük pályáját évtizedekkel
előre meg lehet jósolni.
Bizonyos kisbolygók pályáját
hihetetlen pontosan lehet megjósolni.
Pl. a Propulsion Laboratory tudósai
30 km-es pontossággal megjósolták,
hol lesz a Toutatis kisbolygó
négy év múlva.
A négy év alatt
a Toutatis 8,5 milliárd km-t tett meg.
A számítási hiba
0,000000004.
(Nevetés)
Azért hoztam magammal ezt
a csodaszép kisbolygódarabot,
mert mint szomszédoknál szokás,
a kisbolygók néha váratlanul
bekukkantanak hozzánk.
(Nevetés)
Három éve
egy apró kisbolygó fölrobbant
Cseljabinszk orosz város fölött.
A tárgy 19 m átmérőjű volt,
akkora, mint egy kisebb vegyesbolt.
Ekkora tárgyak kb. 50 évente
eltalálják a Földet.
66 millió éve
egy sokkal nagyobb tárgy csapódott be,
és tömeges kihalást okozott.
A növény- és állatfajok 75%-a kipusztult,
sajnos, a dinoszauruszokkal együtt.
Az a tárgy 10 km-es lehetett,
ez a Boing 747-es utazómagassága.
Legközelebb, ha repülőre szállnak,
csapjanak le egy ablak melletti ülésre,
nézzenek ki, s képzeljenek el egy sziklát,
amely akkora a földtől számítva,
hogy súrolja a gép szárnyvégeit.
Olyan széles, hogy a gép
egy teljes percig repül el mellette.
Ekkora kisbolygó csapódott a Földbe.
Csak életem során kezdték
úgy vélni, hogy a kisbolygók
valós fenyegetést jelentenek Földünkre.
Azóta tesznek komoly erőfeszítéseket
e tárgyak fölfedezésére
és katalogizálására.
Szerencsém van részt venni e munkában.
Tagja vagyok a NASA NEOWISE távcsövét
használó tudóscsoportnak.
A NEOWISE rendeltetése
nem kisbolygók keresése.
Föld körüli keringésre
és a Naprendszeren túli
leghidegebb csillagok s legfényesebb
galaxisok fölkutatására tervezték.
Héthavi tervezett élettartama
során igen jól végezte dolgát.
De hat év múltán ma még mindig kering.
Célja módosult: fedezzen fel
s tanulmányozzon kisbolygókat.
Noha ez egy csodás kis űrrobot,
ma már olyan, mint egy használt kocsi.
Az érzékelők hűtésére szolgáló
hűtőanyag már régen elszállt,
ezért viccelődünk,
hogy a légkondija lerobbant.
Távolságmérője 1 480 millió km-t mutat,
de még remekül működik,
és 11 másodpercenként
megbízhatóan fotózza az eget.
Mióta beszélek, 23 fényképet készített.
Az NEOWISE részben azért becses,
mert az eget infravörös fényben látja.
Nem a kisbolygók által
visszavert napfényt látja,
hanem az általuk kisugárzott hőt.
Ez lényeges képessége,
mert némely kisbolygó szénfekete,
és más teleszkóppal nehezen
vagy egyáltalán nem észlelhető.
De a NEOWISE-nak bármilyen
kisbolygó fényesen ragyog.
A csillagászok minden
eszközt fölhasználnak
kisbolygók fölfedezésére
és tanulmányozására.
2010-ben történelmi mérföldkőhöz értünk.
A tudóscsoport több mint 90%-ban
olyan kisbolygókat talált,
amelyek átmérője meghaladja az 1 km-t;
ekkora tárgy óriási pusztítást
végezne a Földön.
De a munka még tart.
Egy legalább 140 m átmérőjű tárgy
egy középméretű országot megtizedelne.
Eddig csak 25%-ukat találtuk meg.
Tovább kell folytatnunk a Föld méretű
kisbolygók utáni kutatást.
A mi fajunk ért egyedül
a differenciál- és integrálszámításhoz
és a távcsőépítéshez.
Tudjuk, hogyan találhatók meg e tárgyak.
Ez a mi felelősségünk.
Ha idejében megtaláljuk
a veszélyes kisbolygókat,
letaszíthatjuk őket pályájukról.
A földrengéstől, orkántól
és vulkánkitöréstől eltérően
a kisbolygók hatása
pontosan előrejelezhető
és megelőzhető.
Teendőnk a Föld-közeli űr föltérképezése.
Tovább kell folytatnunk az ég kutatását.
Köszönöm.
(Taps)