1 00:00:01,358 --> 00:00:03,587 Voltak már valaha magányosak? 2 00:00:04,712 --> 00:00:08,151 Érezték már azt a sürgető érzést, hogy kapcsolatba kerüljenek emberekkel, 3 00:00:08,151 --> 00:00:11,472 de úgy tűnt, nincs igazán senki, akivel kapcsolatba akarnának kerülni? 4 00:00:11,877 --> 00:00:14,689 Vagy mikor péntek este másokkal szeretnének lenni, 5 00:00:14,713 --> 00:00:20,266 de nincs energiájuk kimozdulni, így hát inkább otthon ülnek egész este, 6 00:00:20,290 --> 00:00:21,796 Netflixet néznek, 7 00:00:21,820 --> 00:00:24,727 és magányosabbnak érzik magukat, mint valaha? 8 00:00:25,001 --> 00:00:27,308 Szörnynek érzik magukat olyan emberek között, 9 00:00:27,327 --> 00:00:29,474 akiknél minden működni látszik. 10 00:00:30,193 --> 00:00:34,252 Én így éltem meg a magányt. 11 00:00:35,856 --> 00:00:37,241 Művész vagyok, 12 00:00:37,265 --> 00:00:42,068 és úgy dolgozom fel az érzéseim, hogy megosztom őket a művészetemen keresztül. 13 00:00:42,846 --> 00:00:45,566 Ha megosztjuk az érzéseinket valakivel, 14 00:00:45,800 --> 00:00:49,295 aki megérti és osztozkodik ezeken az érzéseken, 15 00:00:49,379 --> 00:00:52,866 akkor mély érzelmi kötődés alakul ki. 16 00:00:53,456 --> 00:00:57,477 Ezért van az, hogy hiába vesszük körbe magunkat emberek százaival, 17 00:00:57,711 --> 00:01:00,177 ugrálunk egyik jelölttől a másikig, 18 00:01:00,591 --> 00:01:02,895 mégis magányosnak érezzük magunkat. 19 00:01:02,919 --> 00:01:07,507 Azért, mert ezek a mély kapcsolatok nem alakultak ki. 20 00:01:09,258 --> 00:01:12,070 Mindig is boldog gyerek voltam. 21 00:01:12,094 --> 00:01:14,751 Szerintem nincs is olyan képem, 22 00:01:14,775 --> 00:01:17,752 amin ne mosolyognék, nevetnék vagy viccelődnék. 23 00:01:17,776 --> 00:01:20,246 És ez tartott olyan... 24 00:01:20,270 --> 00:01:22,193 nos, még mindig ez a helyzet. 25 00:01:22,217 --> 00:01:26,477 Sok barátom volt, 26 00:01:26,501 --> 00:01:30,102 amíg fiatal felnőttként el nem költöztem egy másik városba, 27 00:01:30,126 --> 00:01:32,947 mikor megkaptam első képregényrajzolói munkám. 28 00:01:33,857 --> 00:01:38,360 És mint minden ambiciózus fiatal a világon, 29 00:01:38,694 --> 00:01:42,618 minden energiámat a munkámba fektettem. 30 00:01:43,816 --> 00:01:49,296 De ha a napi kapacitásunk kb. 90%-át arra fordítjuk, 31 00:01:49,510 --> 00:01:51,608 hogy sikeresek legyünk a munkánkban, 32 00:01:51,632 --> 00:01:53,228 akkor persze az már nem fér bele, 33 00:01:53,252 --> 00:01:56,059 hogy az élet más fontos dolgaival is foglalkozzunk, 34 00:01:56,213 --> 00:01:58,292 mint az emberi kapcsolatokkal. 35 00:01:59,665 --> 00:02:04,353 Felnőtt korban már munka egy barátságot ápolni. 36 00:02:05,520 --> 00:02:09,071 Következetesnek kell lenni a kapcsolattartásban. 37 00:02:09,095 --> 00:02:11,528 Nyitottnak és őszintének kell lenni. 38 00:02:11,692 --> 00:02:13,811 És ez számomra nehéz volt, 39 00:02:13,835 --> 00:02:16,848 mert hajlamos vagyok álcázni az igazi érzéseimet azzal, 40 00:02:16,872 --> 00:02:19,096 hogy mindig boldognak próbálok mutatkozni, 41 00:02:19,120 --> 00:02:21,488 és másokat is igyekszem boldoggá tenni úgy, 42 00:02:21,512 --> 00:02:23,803 hogy próbálom megoldani a problémáikat. 43 00:02:24,843 --> 00:02:28,207 És tudom, hogy sokaknak fel lehetne ezt róni, 44 00:02:28,231 --> 00:02:32,082 mert könnyű módja ez annak, hogy ne gondoljunk a saját problémáinkra. 45 00:02:32,106 --> 00:02:33,384 Nem igaz? 46 00:02:33,408 --> 00:02:34,888 Hm? Hm? Hm? 47 00:02:34,912 --> 00:02:37,174 (Nevetés) 48 00:02:37,198 --> 00:02:38,348 Rendben. 49 00:02:39,428 --> 00:02:42,213 A fordulópont akkor jött, 50 00:02:42,237 --> 00:02:47,123 mikor egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatba kerültem 51 00:02:47,367 --> 00:02:48,891 néhány évvel ezelőtt. 52 00:02:49,492 --> 00:02:51,713 A párom elszigetelt másoktól, 53 00:02:51,737 --> 00:02:55,370 és mikor elhagyott, magányosabb voltam, mint valaha. 54 00:02:56,565 --> 00:02:58,347 Ez volt életem legnagyobb mélypontja, 55 00:02:58,371 --> 00:03:01,451 de fel is ébresztett egyben, 56 00:03:01,475 --> 00:03:03,463 mert ez volt az első alkalom, 57 00:03:03,487 --> 00:03:06,552 hogy igazán éreztem, milyen a magány. 58 00:03:08,354 --> 00:03:11,306 Sok művész a művészetén keresztül fejezi ki az érzéseit. 59 00:03:11,747 --> 00:03:15,996 Végtelenül sok könyvet, filmet, festményt és zenét találhatunk, 60 00:03:16,270 --> 00:03:19,130 amelyek telis-tele vannak a művészek igazi érzéseivel. 61 00:03:19,154 --> 00:03:21,966 Mivel én is művész vagyok, ugyanezt tettem. 62 00:03:21,990 --> 00:03:24,228 Megosztottam az érzéseim. 63 00:03:25,199 --> 00:03:29,406 Segíteni akartam az embereknek, hogy megbirkózzanak a magánnyal. 64 00:03:29,630 --> 00:03:32,253 Azt szerettem volna, hogy megértsék, 65 00:03:32,277 --> 00:03:35,851 és a művészetemen keresztül átéljék 66 00:03:36,265 --> 00:03:39,478 egy interaktív történet, 67 00:03:39,758 --> 00:03:41,461 egy videójáték formájában. 68 00:03:42,825 --> 00:03:44,942 A játékunkban, 69 00:03:45,086 --> 00:03:48,431 amit "Sea of Solitude"-nak, "A magány tengerének" neveztünk el, 70 00:03:48,455 --> 00:03:50,956 a főhős neve Kay, 71 00:03:50,980 --> 00:03:54,358 aki annyira szenved a magánytól, 72 00:03:54,382 --> 00:03:56,696 hogy a belső érzései, 73 00:03:56,720 --> 00:03:57,958 mint a düh, 74 00:03:57,982 --> 00:04:01,771 a reménytelenség és értéktelenség érzése 75 00:04:01,795 --> 00:04:03,774 a felszínre törnek, 76 00:04:03,774 --> 00:04:05,574 és ettől Kay szörnnyé változik. 77 00:04:05,869 --> 00:04:08,086 A játék, vagyis Kay 78 00:04:08,110 --> 00:04:11,093 valójában engem jelképez, 79 00:04:11,117 --> 00:04:15,422 és azt az utat, amit bejártam, hogy leküzdjem a problémáim. 80 00:04:16,309 --> 00:04:18,421 A játék Kay elméjében játszódik le, 81 00:04:18,445 --> 00:04:23,268 tehát egy olyan világon haladunk át, melyet az ő könnyei áztatnak, 82 00:04:23,292 --> 00:04:27,494 és az időjárás is úgy változik, 83 00:04:27,518 --> 00:04:29,461 ahogy Kay hangulata. 84 00:04:30,301 --> 00:04:35,420 Az egyetlen dolog, amit Kay magával visz, 85 00:04:35,644 --> 00:04:37,327 az egyetlen holmija, 86 00:04:37,521 --> 00:04:39,130 a hátitáskája. 87 00:04:40,272 --> 00:04:44,423 Ez az a csomag, amit mindannyian cipelünk életünk során. 88 00:04:44,797 --> 00:04:48,232 Kay nem tudja, hogyan dolgozza fel helyesen az érzéseit, 89 00:04:48,276 --> 00:04:51,024 így a hátitáskája egyre nagyobb és nagyobb lesz, 90 00:04:51,048 --> 00:04:52,362 amíg ki nem hasad, 91 00:04:52,516 --> 00:04:56,794 és ekkor végre muszáj szembenéznie a gondjaival. 92 00:04:58,135 --> 00:05:03,221 Történetünkben a magány több formáját mutatjuk be. 93 00:05:04,443 --> 00:05:08,428 A társadalmi kirekesztés a magány leggyakoribb formája. 94 00:05:09,041 --> 00:05:12,983 Játékunkban Kay testvérét zaklatják az iskolában, 95 00:05:13,007 --> 00:05:15,655 ezért semmi mást nem akar csak elbújni és elrepülni. 96 00:05:15,679 --> 00:05:19,923 Ezért egy hatalmas szörnymadárként ábrázoljuk, akit vastag köd vesz körül. 97 00:05:21,317 --> 00:05:23,816 A játékosnak át kell haladnia az iskolán, 98 00:05:23,840 --> 00:05:27,592 és át kell élnie, ténylegesen éreznie kell azt a fájdalmat, 99 00:05:27,616 --> 00:05:29,437 amin Kay testvére is átment, 100 00:05:30,488 --> 00:05:33,612 mert már hosszú idő óta senki sem hallgatja meg őt igazán. 101 00:05:34,081 --> 00:05:39,243 De abban a pillanatban, hogy a barátai és a családja elkezdenek odafigyelni rá, 102 00:05:39,537 --> 00:05:44,270 megteszik az első lépést afelé, hogy leküzdjék a magánynak ezt a formáját. 103 00:05:44,374 --> 00:05:48,083 Bemutatjuk a párkapcsolati magányt is: 104 00:05:48,367 --> 00:05:53,139 például mikor a szülők csak a gyerekek miatt maradnak együtt, 105 00:05:53,163 --> 00:05:56,022 de a végén az egész családnak fájdalmat okoznak ezzel. 106 00:05:57,182 --> 00:06:03,279 A játékost az éppen veszekedő szülők közé tesszük, 107 00:06:03,303 --> 00:06:05,154 és ez fájdalmat okoz neki. 108 00:06:05,545 --> 00:06:10,146 Csak akkor veszik észre, hogy a lányuk, Kay is ott van, 109 00:06:10,170 --> 00:06:11,891 mikor már összeomlik. 110 00:06:13,016 --> 00:06:18,047 A magányt mentális egészségügyi problémákon keresztül is ábrázoljuk 111 00:06:18,071 --> 00:06:22,150 Kay barátjával, aki depresszióban szenved, 112 00:06:22,174 --> 00:06:26,427 és megmutatja, hogy néha az a legfontosabb, 113 00:06:26,427 --> 00:06:29,926 hogy a saját jóllétünket helyezzük előtérbe. 114 00:06:31,770 --> 00:06:35,233 A barátja is hajlamos arra, hogy álcázza saját érzéseit, 115 00:06:35,257 --> 00:06:39,352 így egy magányos, csillogó fehér farkas formájában jelenik meg. 116 00:06:39,376 --> 00:06:43,828 De amint kapcsolatba lép barátnőjével, Kay-jel, 117 00:06:43,852 --> 00:06:45,439 ez a maszk leesik, 118 00:06:45,463 --> 00:06:48,829 és meglátjuk a mögötte rejlő fekete kutyát: 119 00:06:48,853 --> 00:06:50,152 a depressziót. 120 00:06:51,355 --> 00:06:54,623 Néha mosolygunk 121 00:06:54,647 --> 00:06:58,015 ahelyett, hogy a megoldásra váró problémákkal foglalkoznánk, 122 00:06:58,328 --> 00:07:01,006 és ez végül csak rosszabbá teszi a dolgokat, 123 00:07:01,030 --> 00:07:03,138 hatással van a körülöttünk lévő emberekre, 124 00:07:03,162 --> 00:07:05,220 és árt a kapcsolatainknak. 125 00:07:07,561 --> 00:07:08,867 Kay-t magát 126 00:07:08,891 --> 00:07:13,281 ábrázolásunkban alapvető érzéseire bontjuk szét. 127 00:07:14,457 --> 00:07:15,732 Némelyik segít nekünk, 128 00:07:15,756 --> 00:07:17,880 némelyik próbál megállítani. 129 00:07:18,994 --> 00:07:22,165 Önkétely egy óriási teremtmény, 130 00:07:22,189 --> 00:07:25,408 aki mindig azt mondja Kay-nek, hogy milyen értéktelen, 131 00:07:25,432 --> 00:07:27,690 és hogy nem tehet mást, fel kell adnia. 132 00:07:28,167 --> 00:07:29,646 Mint a valós életben, 133 00:07:30,531 --> 00:07:32,869 Önkétely akadályoz minket az úton, 134 00:07:32,893 --> 00:07:35,128 és lehetetlennek tűnik kikerülni őt. 135 00:07:36,271 --> 00:07:40,705 Mindenütt ott van, és ennek véget venni lassú folyamat. 136 00:07:40,729 --> 00:07:44,501 A játékban lassan úgymond összezsugoríthatjuk, 137 00:07:44,525 --> 00:07:46,911 és így az önkételkedésből 138 00:07:46,911 --> 00:07:48,815 egészséges kételkedés lesz, 139 00:07:48,815 --> 00:07:51,045 melynek tanácsaiban végre megbízhatunk. 140 00:07:52,544 --> 00:07:55,251 Bemutatjuk Önrombolást is. 141 00:07:55,769 --> 00:07:57,391 Ez egy hatalmas szörny, 142 00:07:57,415 --> 00:08:00,722 aki mindig a közelben rejtőzik a víz felszíne alatt. 143 00:08:01,627 --> 00:08:04,635 Önrombolás igazából a legnagyobb ellenség a játékban, 144 00:08:04,659 --> 00:08:08,673 és mindig próbál a könnyek tengerébe fojtani minket. 145 00:08:09,432 --> 00:08:11,857 De amikor már éppen megfojtana, 146 00:08:11,881 --> 00:08:13,878 pár pillanattal előtte felébredünk, 147 00:08:13,902 --> 00:08:16,732 és esélyt kapunk a folytatásra. 148 00:08:17,432 --> 00:08:19,913 Meg akartuk mutatni, 149 00:08:19,937 --> 00:08:23,737 hogy mindannyian küzdünk nehézségekkel – mindannyian. 150 00:08:23,761 --> 00:08:29,458 De ha felállunk, és megpróbálunk előre haladni, 151 00:08:29,482 --> 00:08:34,079 akkor esélyünk van arra, hogy megbirkózzunk a nehézségekkel, 152 00:08:34,103 --> 00:08:35,599 lépésről lépésre. 153 00:08:37,742 --> 00:08:43,897 Öröm olyan valaki, akit Kay nem igazán tud megölelni vagy megérinteni. 154 00:08:43,921 --> 00:08:46,675 Mindig nagyon távol van. 155 00:08:46,699 --> 00:08:49,198 Örömöt Kay gyerekkori énjével ábrázoltuk 156 00:08:49,222 --> 00:08:50,590 sárga esőkabátban; 157 00:08:50,614 --> 00:08:53,834 ő tehát sebezhetetlen a könnyek óceánjával szemben. 158 00:08:53,858 --> 00:08:57,101 De Öröm megszállottsággá is válhat, 159 00:08:57,125 --> 00:08:59,188 és árthat Kay-nak, 160 00:08:59,212 --> 00:09:02,284 mint mikor a barátja megszállottjává kezd válni. 161 00:09:02,974 --> 00:09:08,656 Öröm nem változik vissza rendes állapotába, míg Kay be nem látja, 162 00:09:08,680 --> 00:09:13,502 hogy saját boldogságáért nem egy másik ember, 163 00:09:13,526 --> 00:09:15,700 hanem ő maga a felelős. 164 00:09:17,977 --> 00:09:20,904 Tehát a szörnyeink nagyok és ijesztőek, 165 00:09:20,928 --> 00:09:24,203 de ha legyőzzük az idegenkedésünket, és közelebb megyünk hozzájuk, 166 00:09:24,227 --> 00:09:28,278 hamarosan láthatjuk, hogy nem is szörnyek igazából, 167 00:09:28,302 --> 00:09:33,603 csak törékeny lények, akiket eltiport mindaz, amit az élet az utukba sodort. 168 00:09:36,325 --> 00:09:39,062 Mindezek az érzelmek, 169 00:09:39,086 --> 00:09:42,311 legyen az önkétely vagy önrombolás, 170 00:09:42,535 --> 00:09:44,838 nem tűnnek el teljesen a játékunkban. 171 00:09:46,292 --> 00:09:51,870 A kulcsfontosságú üzenet nemcsak az, hogy űzzük az örömöt és a boldogságot, 172 00:09:52,214 --> 00:09:54,904 hanem hogy fogadjuk el az összes érzelmet, 173 00:09:55,188 --> 00:09:57,365 és hozzuk egyensúlyba őket. 174 00:09:59,138 --> 00:10:02,934 Rendben van, ha valami nincs rendben. 175 00:10:05,468 --> 00:10:09,099 Mindenkinek megvan a saját története a magányról. 176 00:10:09,123 --> 00:10:12,794 Az, hogy erre rájöttem, mindent megváltoztatott számomra. 177 00:10:13,910 --> 00:10:16,053 Nyitottabbá váltam az érzéseimet illetően, 178 00:10:16,077 --> 00:10:19,842 és jobban koncentrálok a magánéletemre, 179 00:10:19,866 --> 00:10:22,270 a barátaimra, a családomra. 180 00:10:23,274 --> 00:10:24,641 Amikor megjelent a játék, 181 00:10:24,665 --> 00:10:27,985 szó szerint rajongók ezrei írtak nekünk, 182 00:10:28,009 --> 00:10:30,606 mindannyian megosztották velünk a történetüket, 183 00:10:30,630 --> 00:10:35,439 és elmondták, hogy már nem érezték olyan magányosnak magukat, 184 00:10:35,463 --> 00:10:37,796 csak mert játszottak a játékkal. 185 00:10:38,497 --> 00:10:41,419 Sokan írták, hogy reménykednek, 186 00:10:41,443 --> 00:10:45,102 hogy jobb lesz a jövőjük – évtizedek óta először. 187 00:10:45,955 --> 00:10:48,625 Sokan írták, hogy elkezdtek terápiára járni, 188 00:10:49,584 --> 00:10:54,054 csak mert játszottak a játékunkkal, 189 00:10:54,078 --> 00:10:57,060 és remény töltötte el őket, hogy megküzdhetnek a problémáikkal. 190 00:10:59,155 --> 00:11:00,629 A játékunk nem terápia. 191 00:11:00,653 --> 00:11:02,273 Nem terápiának készült. 192 00:11:02,297 --> 00:11:05,217 Annyi csak, hogy a barátaim és én megosztottuk a történetünket 193 00:11:05,241 --> 00:11:07,932 a művészetünkön, a videójátékunkon keresztül. 194 00:11:07,956 --> 00:11:12,687 De nagyon hálásak vagyunk minden egyes üzenetért, 195 00:11:12,687 --> 00:11:14,731 azért, hogy az emberek jobban érzik magukat, 196 00:11:14,731 --> 00:11:17,999 csak mert megosztottuk velük a történetünket. 197 00:11:19,456 --> 00:11:20,915 Tehát... 198 00:11:20,939 --> 00:11:26,952 nem igazán múlt el nálam az az érzés, hogy segíteni akarok másokon, 199 00:11:27,932 --> 00:11:30,549 de többé már nem is akarok megszabadulni tőle. 200 00:11:30,740 --> 00:11:32,113 Imádom. 201 00:11:32,137 --> 00:11:36,358 Csak egészséges szintre kellett hoznom, 202 00:11:36,772 --> 00:11:39,843 hogy már ne álljon a mélyebb kapcsolatok útjába, 203 00:11:39,843 --> 00:11:42,702 hanem inkább segítsen az emberi kapcsolatok kialakításában. 204 00:11:44,264 --> 00:11:47,743 Tehát, ha van egy belső szörnyünk, 205 00:11:47,767 --> 00:11:51,456 akit negatív érzelmek szültek, 206 00:11:51,480 --> 00:11:54,915 nemcsak az a cél, hogy elpusztítsuk ezt a szörnyet, 207 00:11:54,939 --> 00:11:58,775 hanem hogy megértsük, hogy mi, emberek összetett lények vagyunk. 208 00:11:59,918 --> 00:12:06,173 Figyeljék meg, mi az, ami úgy eluralkodik az életükön, hogy elnyom más dolgokat. 209 00:12:06,920 --> 00:12:10,354 Figyeljék meg, melyek azok az érzések, amelyeket ritkán éreznek, 210 00:12:10,378 --> 00:12:12,012 és melyek vannak túlságosan jelen, 211 00:12:12,012 --> 00:12:14,541 és próbálják ezeket egyensúlyba hozni. 212 00:12:15,191 --> 00:12:17,772 Legfőképp azt fontos megérteni, 213 00:12:17,796 --> 00:12:21,500 hogy az érzelmek és küzdelmek széles skálája az, 214 00:12:21,524 --> 00:12:23,939 ami azzá tesz minket, amik vagyunk: 215 00:12:23,963 --> 00:12:25,183 emberekké. 216 00:12:26,162 --> 00:12:27,324 Köszönöm. 217 00:12:27,348 --> 00:12:29,142 (Taps)