Greg Gage: Ki ne szeretne
földrajzvizsgán kitűnni azzal,
hogy emlékszik az összes ország
helyére a vaktérképen,
vagy elkerülni olyan kínos szituációt,
mint mikor hirtelen elfelejtjük
a velünk szemben lévő ember nevét.
Kiderült, hogy az emlékezet ugyanúgy
erősíthető és javítható,
mint testünk izmai.
Tanulókártyákkal való gyakorolás helyett
azonban érdekes módja is van
emlékezetünk alvás közbeni
meghekkelésének.
(Zene)
Miért alszunk?
Ezt a kérdést a civilizáció
kezdete óta feltesszük.
Habár nem tudjuk rá a pontos választ,
elég sok jó elmélet létezik arra,
hogy miért van rá szükségünk.
Alvás közben agyunk továbbítja
a napközben szerzett
rövid távú emlékeinket
a hosszú távú memóriánkba.
Ez a folyamat az emlékmegerősítés,
és ennek az elmélete érdekli a tudósokat:
vajon bizonyos emlékeket
ki tudunk-e emelni a többi közül.
Ken Pallernek s northwesterni kollégáinak
a Science folyóiratban minap
megjelent cikke megerősítheti,
hogy az elmélet igaz;
és ez kíváncsivá tett minket.
Joud a feladat saját változatán
dolgozik, hogy kiderítse,
alvás közbeni hanghatásokkal
fejleszthető-e az emlékezet.
Joud, miként teszteled, fejleszthető-e
emlékezetünk alvás közben?
Joud Mar'i: Kell egy kísérleti alany.
[Első lépés: Játssz egy játékkal!]
Van iPad-en egy memóriajátékunk,
melyet az alanyunkkal játszatunk.
Emlékeznie kell a képek
helyére a képernyőn.
GG: Tehát ez olyan,
mint a gyerekkorunk memóriajátéka.
De most minden képhez
egy-egy jellemző hangot kapcsolunk.
JM: Pl. az autó képe mellé
autómotor zúgását halljuk.
(Autómotor zúgása)
GG: Elalvás előtt leteszteljük az alanyt.
Megnézzük, hogy mennyire jól
emlékszik a képek helyére.
A képek mellé hangot is fog hallani.
Most jön a kísérlet.
Lepihen egy kicsit.
[Második lépés: Pihenj!]
Amíg alszik, rögzíteni fogjuk az EEG-jét.
JM: Megvárjuk, amíg az ún.
lassú hullámú alvásba nem kerül,
mely az alvás legmélyebb fázisa,
ahonnan a legnehezebb felébredni.
GG: Oké, szünet.
Néhány információ az alvásról.
Négy fázisa van: vannak felületes
alvási periódusok és a REM,
de minket a lassú hullámú alvás érdekel.
Arról a deltahullámról kapta a nevét,
melyet az agyból rögzítünk.
Ez az alvás azon szakasza,
melyben a tudósok szerint
az emlékezet megerősödik.
Ebben a mélyalvás-fázisban
valami meglepőt fogunk csinálni.
JM: Itt kezdődik a trükkös rész,
elkezdjük lejátszani a hanghatásokat.
(Autómotor zúgása)
GG: Lejátszod az összes hangot?
JM: Nem. Csak a felét akarjuk lejátszani,
hogy lássuk, van-e különbség.
GG: Az a feltevésed,
hogy abban fog jobban teljesíteni,
amelyet alvása közben lejátszottál neki.
JM: Igen, pontosan.
GG: Amikor felébred,
és újrajátssza a játékot,
akkor jobban vagy rosszabbul
teljesít, mint a pihenés előtt?
Arra jöttünk rá, hogy ha lejátszunk
egy hanghatást, míg alszik,
pl. egy autóét,
akkor jobban emlékszik az autó helyére,
amikor felébred.
De ha nem játszunk le egy hangot,
amíg alszik, pl. egy gitárét,
akkor ébredés után
kevésbé fog emlékezni a gitárra.
Jobban emlékszik,
ha az emlékhez hang kapcsolódik,
mintha nem,
még ha nem is emlékszik magára a hangra?
JM: Igen, megkérdezzük az alanyt.
GG: Tudjuk, hogy alszik,
nem hallja, majd felébred,
és jobb lesz ezekben,
mint amiket nem játszottunk.
GG: Csodálatos!
JM: Mint egy varázslat.
GG: Joud 12 emberen tesztelte,
és az eredmény szignifikáns lett.
Nem jobban emlékszünk a dolgokra,
hanem kevésbé felejtjük el őket.
Nagyon szkeptikus voltam, amikor először
hallottam arról, hogy jobban teljesítünk,
ha hangot játszunk alvás közben.
De megismételtük a kísérleteket.
A tények és emléknyomok, amiket napközben
gyűjtünk össze, mulandók,
és könnyen elfelejtjük őket.
De azáltal, hogy alvás közben
tudtunk nélkül előhívjuk őket,
úgy tűnik, megszilárdítjuk,
és kevésbé felejtjük el őket.
Egészen hihetetlen.
Az agyunk akkor is aktív, amikor mi nem.
Tehát, ha te is olyan
feledékeny vagy, mint én,
akkor a megoldás a fülhallgató
és egy puha kanapé lehet.