Az 1900-as évek elején Kréta szigetén
Sir Arthur Evans brit régész
majdnem 3000, különös jelekkel
teleírt táblát fedezett fel.
Arra gondolt, hogy a jelek
azt a nyelvet képviselik,
amelyen Európa
legrégibb civilizációja beszélt.
Megfejtése 50 éven át
kifogott a tudósokon.
Evans a táblákra a knósszoszi palotarom
színes falfestményei tájékán
és labirintusszerű folyosóin bukkant rá.
A civilizációt minószinak nevezte el,
a mondabeli Minósz király neve alapján.
Azt tartotta, hogy a "lineáris B" nevű
írást a minószi nyelvűek használták,
de a világ tudósai mind előálltak
a maguk elméletével.
Ez az etruszkok kihalt nyelve?
Vagy a baszkok ősi nyelve?
A rejtély csak erősödött,
mivel Evans szigorúan őrizte a táblákat –
életében csak 200 feliratot tettek közzé –
de az írást képtelen volt megfejteni.
De azért két pontos megfigyelést tett:
a táblák szótagjel-rendszerű
hivatalos feljegyzéseket tartalmaztak.
Minden jel mással- és magánhangzóból áll,
de vannak köztük szavakat jelölők is.
Evans 30 évig dolgozott a lineáris B-n,
míg Alice Kober brooklyni tudós
meg nem oldotta a rejtélyt.
Kober akkor volt a Brooklyni Főiskola
klasszika-filológia professzora,
mikor kevés nő töltött be ilyen állást.
Kutatását megkönnyítendő
sok nyelvet tanulmányozott,
melyekről tudta, hogy kellhetnek
a lineáris B megfejtéséhez.
Húsz éven át elemezte a jeleket.
A kevés hozzáférhető felirat alapján
följegyezte, hogy egy-egy jel
milyen gyakran fordul elő.
Aztán följegyezte, hogy egy-egy jel milyen
gyakran fordul elő valamely másikkal.
Megállapításait cigarettás dobozokban
gyűjtött hulladékpapírokra írta,
mert a 2. világháború idején
papírhiány volt.
A gyakoriságok elemzése alapján rájött,
hogy a lineáris B nyelvben
szóvégződések alakítják ki
a mondatok nyelvtani szerkezetét.
Ebből a jelek közti kapcsolatokat
tükröző táblázatot állított össze,
és ezzel bárki másnál közelebb jutott
a lineáris B írás megfejtéséhez.
De 1950-ben 43 évesen,
valószínűleg rákban meghalt.
Mialatt Kober a táblákat elemezte,
Michael Ventris építész is
munkálkodott a lineáris B feltörésén.
Még iskolás korában Evanset hallgatva
vált rögeszméjévé a lineáris B írás.
Még a 2. világháborúban katonáskodva
is a felirat megfejtésén dolgozott.
A háború után Kober rendszerét
Ventris továbbfejlesztette,
fölhasználva a görög szárazföldön
lezajlott ásatáson,
Püloszban föllelt és közzétett
lineáris B írású táblákat.
Az igazi áttörést a püloszi feliratok
és a knósszoszi táblák összevetése hozta.
Ventris észrevette, hogy egyes szavak
a knósszoszi táblákon megvannak,
de a pülosziakról hiányoznak.
Azok vajon jellemző helységnevek?
Tudta, hogy a helységnevek
századok során sem igen változnak,
ezért úgy döntött,
összeveti a lineáris B-t
a régi ciprusi szótagírással.
A ciprusi írást századokkal
a lineáris B-t követően használták,
de bizonyos jelek hasonlók voltak.
Feltételezte, hogy tán a hangok is azok.
Amikor a ciprusi írás
bizonyos hangjait behelyettesítette
a lineáris B-vel készült feliratokba,
rábukkant a Knósszosz szóra,
a város nevére, ahol Evans
a táblákat fölfedezte.
Ezután hirtelen már egymás után
bontakoztak ki a lineáris B elemei,
és minden szóval egyre világosabbá vált,
hogy a lineáris B nyelve
nem minószi, hanem görög.
Ventris négy év múlva, 34 évesen
autóbalesetben elhunyt,
de fölfedezése átírta
a történelem egyik fejezetét.
Evans váltig állította, hogy a minósziak
igázták le a szárazföldi görögöket,
és lineáris B írásminták ezért
fordultak elő a szárazföldön.
Ám a fölfedezés, hogy a lineáris B
görög, és nem minószi, megmutatta,
hogy pont az ellenkezője történt:
a szárazföldi görögök törtek be Krétára,
és vették át nyelvükhöz a minószi írást.
De a történetnek még nincs vége.
A minósziak nyelvét más írással jegyezték,
az ún. lineáris A-val,
amely még megfejtésre vár.
A lineáris A egyelőre még rejtély.