Saida Aden Said: Még mindig
élénken él bennem ez a rettenetes kép.

Láttam, hogy emberek esnek el,

hallottam a lövéseket.

Nagyon megrémültem,

és rengeteget sírtam.

Édesapám és édesanyám egyik ismerőse
megragadta a kezem, és azt mondta:

"Gyerünk! Gyerünk!"

Én meg kérdezgettem:
"Hol van anya? Hol az anyukám?"

Noria Dambrine Dusabireme:
Esténként lövöldözést

és fegyvereket hallottunk.

Ekkor lettek volna a választások.

Fiatalok özönlötték el az utcákat,

tiltakozásokat tartottak,

és legtöbben életüket vesztették.

SAS: Felszálltunk egy járműre,

túl sokan voltunk rajta.

Az emberek az életükért futottak.

Így hagytam el Szomáliát.

Hiányoztam az édesanyámnak,

de nem mondták meg neki, hogy hova mentem.

NDD: Az, hogy nem jártunk iskolába,

hogy nem mehettünk bevásárolni,
és a lakásban ragadtunk,

ébresztett rá arra, hogy ha
alkalmam nyílik valami jobbra,

meg kell ragadnom a lehetőséget,
hogy szebb jövőm lehessen.

(Zene)

Ignazio Matteini: A menekültek száma

globális szinten folyamatosan növekszik.

Jelenleg nagyjából 60 millió
ilyen emberről beszélhetünk,

és sajnos a növekedés nem áll meg.

Chrystina Russell: Szerintem
a humanitárius közösségek

a kutatások és az események
hatására kezdenek rájönni,

hogy állandósult problémáról van szó.

Baylie Damtie Yeshita:
A diákoknak felsőoktatásra

és olyan diplomára van szükségük,
amit hasznosítani tudnak.

Például ha egy hallgató Ruandában él,

és máshová költözik, fontos,
hogy folytathassa a tanulmányait,

mert a diplomája hasznos lesz majd,
bárhol legyen is.

CR: Merész tervünk az volt,
hogy leteszteljük,

hogy a South New Hampshire Egyetem
Globális Oktatási Mozgalma

képes-e arra, hogy nagy
mennyiségben biztosítson

diplomát és munkát a menekülteknek

és azoknak, akik számára egyébként
nem lenne elérhető a felsőoktatás.

SAS: Menekültként
szinte lehetetlen volt továbbtanulnom

és karriert építenem.

Saida Aden Said vagyok,

és Szomáliából jöttem.

Kilencéves voltam, amikor Kakumába jöttem,

és 17 évesen kezdtem iskolába járni.

Most alapképzésen tanulok

a South New Hampshire Egyetemen.

NDD: Noria Dambrine Dusabireme vagyok,

kommunikáció szakos hallgató

üzleti specializációval.

CR: Öt különböző országból
vannak diákjaink:

Libanon, Kenya, Malawi,
Ruanda és Dél-Afrika.

Büszke vagyok, hogy 800 diákunk végzett
általános képzésben, 400 alapképzésben,

és közel 1000 új diák iratkozott be.

A "titok" az, hogy a menekültek
képzését az életvitelükhöz igazítjuk:

nincsenek órák,

nincsenek előadások,

nincsenek határidők,

nincsenek záróvizsgák.

A diploma megszerzése kompetencia alapú,
és nincsenek időbeli megkötések.

Mindenki maga dönti el, 
mikor kezd el egy projektet.

Mindenki maga dönti el,
hogyan fogja kivitelezni.

NDD: Ha megnyitjuk a felületet,
látjuk a célokat.

Minden célhoz projekteket rendeltek.

Ha megnyitunk egy projektet, látjuk,

milyen kompetenciákat kell elsajátítanunk,

látjuk az instrukciókat,

és áttekinthetjük az egész projektet.

CR: Az egyetem titka,

hogy vegyíti a kompetencia
alapú online tanulást

és a személyes tanulást,
amit segítőkkel végezhetnek a diákok,

így teljeskörű támogatást nyújtunk nekik.

Ide tartozik a tanulás támogatása,

a pszichoszociális támogatás,

az egészségügyi támogatás,

és a munkakeresésben nyújtott támogatás,

aminek köszönhetően
a diákok 95%-a szerez diplomát,

és 88%-a talál munkát.

NDD: Egy közösségi médiával
foglalkozó cég gyakornoka vagyok.

Ez kapcsolódik a kommunikáció
szakhoz, amit tanulok.

Nagyon sokat tanultam
a projekten túl és a gyakorlatban is.

CR: A strukturált gyakornoki program
valódi lehetőség a diákoknak,

hogy begyakorolják a készségeket,

és számunkra is, hogy kapcsolatot építsünk

a gyakorlat és egy későbbi
munkalehetőség között.

(Zene)

Ebben a modellben nem az idő,

az egyetemi szabályzat
és az eljárásrend van a középpontban,

hanem a diákok.

Ez az egyetemi modell 
felrúgja a szabályokat -

nagyon erőteljesen.

Teljesen szakít a felsőoktatás
hagyományos módszereivel.

Meg tudja változtatni azoknak
a diákoknak az életét,

akik nehéz sorsú és menekült
közösségekben élnek.

NDD: Ha megszerzem a diplomám,

egyszerűen visszajöhetek, és bárhol
dolgozhatok, ahol csak akarok.

Bátran jelentkezhetek
angol mesterképzésre,

amiről ezelőtt nem is álmodhattam.

És elég magabiztos
és képzett vagyok ahhoz,

hogy kilépjek a világba,
és félelem nélkül álljak helyt

a munkahelyemen is.

SAS: Mindig is a közösségben
szerettem volna dolgozni.

Egy civil szervezetet akarok indítani,

ahol a nők iskoláztatását támogatjuk.

Olyan akarok lenni, mint egy nagykövet,

aki tanulásra biztatja a nőket,

és elmondja nekik, hogy sosem késő.

Ez az álmom.