Világszerte minden évben emberek
tízezrei esnek át agyműtéten

egyetlen vágás nélkül:

nincs sebészkés, nincs műtőasztal,
és a betegek nem vesztenek vért.

Ehelyett ez az eljárás
egy elszigetelt helyiségben zajlik

egy méretes műszer segítségével,
amely láthatatlan fénysugarakat irányoz

egy agyon belül lévő konkrét célpontra.

A kezelés neve
sztereotaxiás sugársebészet,

amely egy sugárterápiás technika:

a sugarak feladata, hogy apránként
megsemmisítsék a rosszindulatú sejteket.

A páciens számára a folyamat
CT-vizsgálattal kezdődik,

ami a fejről háromdimenziós képet készít
röntgensugarak segítségével.

Ezáltal megállapítható a tumor
pontos helye, mérete és alakja.

A CT-vizsgálat az ún. "Hounsfield egység"
kiszámításában is segít,

amely a különféle szövetek
sugárelnyelő tulajdonságát mutatja.

Ez pedig ahhoz kell, hogy megtudjuk,
a sugárzás hogyan fog behatolni az agyba,

s ezáltal tökéletesíthetjük annak hatását.

Az orvosok mágneses rezonanciás
képalkotást, azaz MRI-t is végezhetnek,

amely kifinomultabb
képet ad a lágyszövetről,

ami a tumor alakjának és helyének
jobb meghatározásában segít.

A tumor pontos helyének
és méretének feltárása létfontosságú,

mivel a tumor kezeléséhez
nagy sugárdózisra van szükség.

A sugársebészet több sugárnyaláb
alkalmazására épül.

Külön-külön mindegyik
alacsony sugárdózist közvetít.

Azonban, csakúgy, mint az egy pontban
összefutó színpadi fények,

melyek együttesen ragyogó,
elkerülhetetlen reflektorfényt alkotnak,

egyesülve a sugárnyalábok is eléggé
erőteljesek a tumorok elpusztításához.

Amellett, hogy lehetővé teszi
a tumorok pontos megcélzását

a környező egészséges szövetek
nagyobb mértékű károsítása nélkül,

több sugárnyaláb használata
rugalmasságot is eredményez.

Az orvosok beállíthatják az agyszöveten
áthaladó legjobb szögeket és útvonalakat

a célpont eléréséhez,

és szükség szerint szabályozhatják
minden sugárnyaláb intenzitását.

Mindez az agyban lévő létfontosságú
rendszerek megóvásában segít.

De pontosan mit is csinál ez a leleményes
megközelítés a szóban forgó tumorokkal?

Mikor több sugárnyaláb kereszteződik
egy rákos sejtszaporulat szétroncsolására,

együttes erejük gyakorlatilag
szétvágja a sejtek DNS-ét,

ami a sejtek szerkezetének
összeomlásához vezet.

Ez a folyamat idővel
az egész tumort elpusztítja.

A sugarak részben a DNS közvetlen
közelében lévő területet is károsítják,

instabil részecskéket, úgynevezett
szabad gyököket létrehozva.

Mindez olyan veszélyes
mikrokörnyezetet teremt,

amely ellenséges nemcsak
a tumorral szemben,

hanem néhány, közvetlen közelben
lévő, egészséges sejttel szemben is.

A nem rákos sejtek károsításának
kockázatát csökkenti,

hogy a sugárnyalábokat
a lehető legprecízebben

a tumor pontos alakjára irányítják.

Miután a sugársebészeti kezelés
megsemmisítette a tumor sejtjeit,

elkezdődik a test természetes
méregtelenítő mechanizmusa.

Az immunrendszer gyorsan begyűjti
az elpusztult sejtmaradványokat,

hogy kiüríthesse a szervezetből,
miközben a többi sejt hegesedni kezd.

Újdonságai ellenére a sugársebészet
nem minden agytumorkezelés esetén

elsődleges választás.

Először is, általában kisebb tumorok
kezelésére alkalmazzák.

Másrészt a sugárzásnak
kumulatív hatása is van,

vagyis a korábbi sugárdózisok
összeadódhatnak a későbbiekkel.

Így a kiújuló tumorral
rendelkező páciensek

jövőbeni sugársebészeti kezelése
korlátokba ütközhet.

Azonban a hátrányokat
bőven ellensúlyozzák az előnyök.

Számos agytumor esetében

a sugársebészet ugyanolyan sikeres lehet
a rákos sejtek megsemmisítésében,

mint a hagyományos agysebészet.

Például agyhártyadaganatnál

a kiújulás ugyanolyan
vagy kisebb eséllyel következik be,

ha a páciens sugársebészeten esik át.

Továbbá a hagyományos sebészethez képest –

ami sokszor fájdalmas és hosszú
gyógyulási időszakot von maga után –

a sugársebészet általában fájdalommentes,

és gyakran alig igényel lábadozást.

Ez a kezelés nemcsak
agytumorra alkalmazható:

tüdő-, máj- és hasnyálmirigy-
daganatok ellen is használatos.

Mindeközben azzal is kísérleteznek,
miként használják olyan betegségekre,

mint a Parkinson-kór, epilepszia
és a kényszerbetegség.

Egy rákdiagnózis fájdalma lesújtó lehet,

viszont az efféle, beavatkozás nélküli
eljárásokban történő előrelépések

egy kíméletesebb gyógymód felé mutatnak.