Kézzelfogható problémák.

Mindig is úgy éreztem, amióta az eszemet tudom, hogy a tudomány a fontos,

sürgős problémák megoldására képes erő.

Amikor kémia szakon voltam a Princeton egyetemen az egész annyira elméletinek tűnt.

Arra gondoltam, hogy ha talán átmennék fizikára, akkor ez talán változna.

Át is jelentkeztem, de nagyot kellett csalódjak.

A hullámterjedésről tanultunk, és volt egy egyenlet, egy probléma, amit nem értettem.

Így hát odamentem a profersszorhoz, és megkérdeztem tőle, hogy miről szól ez az egész, hol létezik ez a probléma?

Ezt a választ kaptam: Hát, igazából mint olyan, nem létezik, csak kitaláltam.

Mondom: Jaa, értem, ok. Tehát ezt tesszük mi itt.

Egyike volt ez azon fordulópontoknak, amikor kénytelen voltam feltenni magamnak a kérdést: Mit is keresek én itt?

Teljes és totális pazarlása ez a forrásoknak és az energiának,

az emberi fejlődésnek, a kultúrának, és gyakorlatilag minden egyébnek.