Kézzelfogható problémák.
Mindig is úgy éreztem, amióta az eszemet tudom, hogy a tudomány a fontos,
sürgős problémák megoldására képes erő.
Amikor kémia szakon voltam a Princeton egyetemen az egész annyira elméletinek tűnt.
Arra gondoltam, hogy ha talán átmennék fizikára, akkor ez talán változna.
Át is jelentkeztem, de nagyot kellett csalódjak.
A hullámterjedésről tanultunk, és volt egy egyenlet, egy probléma, amit nem értettem.
Így hát odamentem a profersszorhoz, és megkérdeztem tőle, hogy miről szól ez az egész, hol létezik ez a probléma?
Ezt a választ kaptam: Hát, igazából mint olyan, nem létezik, csak kitaláltam.
Mondom: Jaa, értem, ok. Tehát ezt tesszük mi itt.
Egyike volt ez azon fordulópontoknak, amikor kénytelen voltam feltenni magamnak a kérdést: Mit is keresek én itt?
Teljes és totális pazarlása ez a forrásoknak és az energiának,
az emberi fejlődésnek, a kultúrának, és gyakorlatilag minden egyébnek.