WEBVTT

00:00:09.376 --> 00:00:10.790
[Alex] A legutóbbi videónkban

00:00:10.790 --> 00:00:14.224
Don Boudreaux Bob és Anne
egyszerű példáját használta

00:00:14.224 --> 00:00:16.240
a viszonylagos versenyelőny bemutatására.

00:00:16.390 --> 00:00:17.610
A következő két videóban

00:00:17.610 --> 00:00:20.120
mélyebben elmerülünk
a viszonylagos versenyelőnyben,

00:00:20.120 --> 00:00:21.500
és adunk egy házi feladatot,

00:00:21.500 --> 00:00:24.585
hogy teszteljük,
mennyire értik a koncepciót.

00:00:24.585 --> 00:00:25.576
Kezdjük is el!

00:00:30.092 --> 00:00:32.727
A viszonylagos versenyelőny
egy kereskedelmi elmélet.

00:00:32.727 --> 00:00:35.170
Arra ad magyarázatot, miért 
kereskednek az emberek,

00:00:35.170 --> 00:00:39.363
és milyen árukkal kell kereskedniük, 
ha maximalizálni szeretnék a jólétüket.

00:00:40.060 --> 00:00:43.486
A viszonylagos versenyelőny megértéséhez
tulajdonképpen hasznos

00:00:43.486 --> 00:00:45.342
egy hamis elmélettel kezdeni,

00:00:45.342 --> 00:00:48.775
a kereskedelem egy nagyon hihető,
de helytelen elméletével,

00:00:48.775 --> 00:00:51.080
nevezetesen az abszolút előny elméletével.

00:00:51.464 --> 00:00:53.274
Tekintsünk egy egyszerű modellt.

00:00:53.274 --> 00:00:56.936
Tegyük fel, hogy a termelésben
használt egyetlen áru a munka,

00:00:56.936 --> 00:01:00.154
és számítógépeket
vagy ingeket gyárthatunk.

00:01:00.154 --> 00:01:04.273
Tegyük fel, hogy Mexikóban
12 egységnyi munkába kerül

00:01:04.273 --> 00:01:06.522
egy számítógép előállítása.

00:01:06.522 --> 00:01:07.865
Ugyancsak Mexikóban

00:01:07.865 --> 00:01:11.723
két egységnyi munkába kerül
egy ing előállítása.

00:01:11.723 --> 00:01:13.750
Hasonlítsuk össze az Egyesült Államokkal.

00:01:13.750 --> 00:01:16.700
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel,
hogy az Egyesült Államokban

00:01:16.700 --> 00:01:19.983
csak egy egységnyi munkába kerül
egy számítógép előállítása,

00:01:19.983 --> 00:01:23.506
és egy egységnyi munkába
egy ing előállítása.

00:01:23.915 --> 00:01:28.660
A kereskedelem abszolút-előny elméletéből

00:01:28.660 --> 00:01:31.360
nyilvánvalónak tűnhet, hogy tulajdonképpen

00:01:31.360 --> 00:01:32.870
nem lesz itt kereskedelem.

00:01:32.870 --> 00:01:35.601
Nyilvánvalónak tűnhet,
hogy az Egyesült Államok

00:01:35.601 --> 00:01:39.785
minden szempontból felülkerekedik Mexikón.

00:01:39.785 --> 00:01:42.258
Végülis ebben a példában
az Egyesült Államok

00:01:42.258 --> 00:01:45.387
sokkal hatékonyabb
a számítógépek gyártásában

00:01:45.387 --> 00:01:49.159
és sokkal hatékonyabb
az ingek gyártásában is, mint Mexikó.

00:01:49.575 --> 00:01:50.980
Ez esetben azt gondolhatnánk,

00:01:50.980 --> 00:01:53.710
hogy az Egyesült Államok annyival jobb

00:01:53.710 --> 00:01:56.340
mind a számítógépek,
mind az ingek gyártásában,

00:01:56.340 --> 00:01:58.485
hogy biztosan nincs oka

00:01:58.485 --> 00:02:01.896
az Egyesült Államoknak, hogy Mexikóval,

00:02:01.896 --> 00:02:05.008
kevésbé hatékony
szomszédjával kereskedjen.

00:02:06.470 --> 00:02:08.733
Ez az abszolút előny elmélete.

00:02:08.950 --> 00:02:11.909
Nagyon hihető. És nagyon hibás is.

00:02:11.909 --> 00:02:14.762
Hogy lássuk, miért hibás,
vegyünk egy másik egyszerű példát.

00:02:14.969 --> 00:02:17.757
Ezen a képen Martha Stewart
vasalja az ingét.

00:02:18.022 --> 00:02:20.894
Mondjuk ki, hogy Martha Stewartnak

00:02:20.894 --> 00:02:23.711
abszolút előnye van a vasalásban.

00:02:23.975 --> 00:02:27.080
Olyan előnye van a vasalásban,
mint az Egyesült Államoknak

00:02:27.080 --> 00:02:29.753
a számítógépek és ingek gyártásában

00:02:29.753 --> 00:02:31.284
az előző példában.

00:02:31.284 --> 00:02:34.027
Más szóval azt mondjuk ki,
hogy Martha Stewart

00:02:34.027 --> 00:02:38.762
jobban és rövidebb idő alatt tud
kivasalni egy inget, mint bárki más.

00:02:39.265 --> 00:02:43.186
Ha tehát Martha Stewartnak
abszolút előnye van a vasalásban,

00:02:43.638 --> 00:02:46.286
neki kellene-e kivasalni a a saját ingeit?

00:02:46.870 --> 00:02:49.772
A válasz természetesen az, hogy nem.

00:02:50.080 --> 00:02:51.177
Miért nem?

00:02:51.446 --> 00:02:54.378
Minden óra, amit Martha Stewart

00:02:54.378 --> 00:02:58.017
az ingei vasalásával tölt,
olyan óra, amit nem

00:02:58.017 --> 00:03:01.045
valami más tevékenységgel tölt,
ami még értékesebb,

00:03:01.045 --> 00:03:03.274
pl. a vállalkozása vezetése,

00:03:03.274 --> 00:03:05.501
egy több milliárd dolláros
vállalkozás vezetése.

00:03:05.501 --> 00:03:08.238
És valóban, Martha Stewart
egy híres nyilatkozatában,

00:03:08.238 --> 00:03:09.997
mert ő nagyon bölcs,

00:03:09.997 --> 00:03:13.448
azt mondta: "Nem mindig
én csinálom az egész vasalást,

00:03:13.448 --> 00:03:15.387
pedig szeretném, ha megtehetném."

00:03:15.869 --> 00:03:19.261
Vegyük át valamivel részletesebben,
miért nincs értelme,

00:03:19.261 --> 00:03:22.046
hogy Martha Stewart
vasalja a saját ingeit.

00:03:22.710 --> 00:03:24.981
A legfontosabb dolog,
amit meg kell jegyeznünk,

00:03:24.981 --> 00:03:29.023
hogy itt a legfontosabb költség
az alternatív költség.

00:03:29.489 --> 00:03:32.495
Mi tehát az alternatív költsége annak,
hogy Martha Stewart

00:03:32.495 --> 00:03:34.830
eltölt egy órát saját ingei vasalásával?

00:03:35.291 --> 00:03:38.233
Lehet, hogy több ezer dollár, legalább.

00:03:38.563 --> 00:03:41.350
Martha Stewart jobban jár,

00:03:41.350 --> 00:03:45.255
ha specializálja magát
a tévéműsora gyártására,

00:03:45.255 --> 00:03:47.296
majd köt egy ügyletet másvalakivel,

00:03:47.296 --> 00:03:50.307
akinél a vasalás
alternatív költsége kisebb.

00:03:50.307 --> 00:03:52.580
Nincs értelme, hogy Martha Stewart

00:03:52.580 --> 00:03:54.400
vasalja a saját ingeit,

00:03:54.400 --> 00:03:56.927
mert ha így tesz, az megakadályozza,

00:03:56.927 --> 00:04:01.230
hogy olyasmire fordítsa az idejét,
ahol ő még értékesebb,

00:04:01.230 --> 00:04:03.161
még jobb,

00:04:03.161 --> 00:04:05.490
és ez a tévéműsor készítés.

00:04:06.128 --> 00:04:09.255
Martha Stewartnak tehát
van egy viszonylagos előnye

00:04:09.255 --> 00:04:12.690
a vállalat vezetésében,
illetve kicsit másképp kifejezve

00:04:12.690 --> 00:04:15.826
van egy viszonylagos hátránya
a vasalásban.

00:04:15.826 --> 00:04:19.532
Annak a költsége,
hogy ő vasaljon, nagyon magas,

00:04:19.532 --> 00:04:24.323
pontosan azért, mert sokkal
hatékonyabb más feladatokban.

00:04:24.659 --> 00:04:27.852
Martha Stewart tehát abban
szeretne specializálódni,

00:04:27.852 --> 00:04:30.852
amiben a legjobb,

00:04:30.852 --> 00:04:33.646
ahol viszonylagos előnye van.

00:04:34.114 --> 00:04:37.770
Más emberek majdnem olyan jók
vasalásban, mint ő,

00:04:37.770 --> 00:04:42.261
de nem olyan jók tévéműsor készítésben.

00:04:42.630 --> 00:04:46.099
Ezért nem kellene Martha Stewartnak
a saját ingeit vasalnia.

00:04:46.450 --> 00:04:48.520
Menjünk vissza az előző példánkhoz

00:04:48.520 --> 00:04:51.216
az Egyesült Államokkal és Mexikóval.

00:04:51.580 --> 00:04:55.067
A viszonylagos előny kulcsa tehát
az alternatív költség megértése.

00:04:55.579 --> 00:04:59.711
Vegyük ezt az előző ábrát
egy előző diáról,

00:04:59.711 --> 00:05:02.672
és változtassuk alternatív költség ábrává.

00:05:02.984 --> 00:05:05.659
Emlékezzünk rá, mit mutat a felső ábra:

00:05:05.659 --> 00:05:08.184
azt mutatja pl., hogy Mexikóban

00:05:08.184 --> 00:05:11.159
12 egységnyi munkába kerül
egy számítógép gyártása,

00:05:11.159 --> 00:05:13.146
és Mexikóban két egységnyi munkába kerül

00:05:13.146 --> 00:05:15.543
egy ing gyártása, stb.

00:05:16.008 --> 00:05:18.676
Az Egyesült Államokban csak
egy egységnyi munkába kerül

00:05:18.676 --> 00:05:21.085
egy számítógépet vagy inget gyártani.

00:05:21.400 --> 00:05:24.869
Kezdjük egy egyszerű esettel.

00:05:25.448 --> 00:05:30.055
Mennyi egy számítógép alternatív költsége
az Egyesült Államokban?

00:05:30.787 --> 00:05:34.081
Más szóval ahhoz,
hogy egy további számítógépet gyártsunk

00:05:34.081 --> 00:05:36.849
az Egyesült Államokban,
miről kellene lemondanunk?

00:05:37.567 --> 00:05:39.963
Azért, hogy egy további
számítógépre tegyünk szert,

00:05:39.963 --> 00:05:42.118
munkaerőt kellene elvennünk
az inggyártásból,

00:05:42.118 --> 00:05:44.705
és áttennünk a számítógépgyártásba.

00:05:45.001 --> 00:05:47.706
Konkrétan egy egységnyi
munkaerőt kell elvenni

00:05:47.706 --> 00:05:51.089
az inggyártásból
és áttenni a számítógépgyártásba.

00:05:51.606 --> 00:05:56.025
Így eggyel több számítógépünk lesz
egy ing árán.

00:05:56.296 --> 00:05:58.243
Tehát egy számítógép
alternatív költsége

00:05:58.243 --> 00:06:01.524
az Egyesült Államokban egy ing.

00:06:02.014 --> 00:06:04.200
Mennyi egy ing alternatív költsége?

00:06:04.474 --> 00:06:06.467
Egy ing alternatív költsége,

00:06:06.467 --> 00:06:08.870
amiről le kell mondanunk
egy plusz ing gyártásáért,

00:06:08.870 --> 00:06:10.570
az egy számítógép.

00:06:10.834 --> 00:06:13.780
Kicsit nehezebb eset:

00:06:14.062 --> 00:06:18.914
mennyi egy számítógép
alternatív költsége Mexikóban?

00:06:19.471 --> 00:06:22.945
Mexikóban annak érdekében, hogy
egy további számítógépre tegyünk szert,

00:06:22.945 --> 00:06:24.605
munkaerőt kell átvinni

00:06:24.605 --> 00:06:27.420
az inggyártásból a számítógépgyártásba.

00:06:28.136 --> 00:06:30.273
De hány egységnyi munkaerőt kell átvinni?

00:06:30.273 --> 00:06:32.825
12 egységnyi munkaerőt kell átvinni.

00:06:32.825 --> 00:06:35.300
Annak érdekében,
hogy egy számítógépre tegyünk szert,

00:06:35.300 --> 00:06:37.450
ki kell venni 12 egységnyi munkaerőt

00:06:37.450 --> 00:06:38.959
az inggyártásból.

00:06:38.959 --> 00:06:41.116
Az mennyivel kevesebb inget jelent?

00:06:41.629 --> 00:06:44.287
Mivel egy ing gyártása
két egységnyi munkába kerül,

00:06:44.287 --> 00:06:47.079
és 12 egységnyi munkaerőt kell átvinni,

00:06:47.079 --> 00:06:51.824
ez azt jelenti, hogy egy számítógép
alternatív költsége hat ing.

00:06:52.323 --> 00:06:54.325
Ha egy további számítógépre
van szükségünk,

00:06:54.325 --> 00:06:57.330
annak az ára az, 
hogy hattal kevesebb ing készül,

00:06:57.330 --> 00:06:59.286
hogy az a számítógép elkészülhessen.

00:06:59.997 --> 00:07:03.189
A másik irányban ahhoz,
hogy egy további ingre tegyünk szert,

00:07:03.189 --> 00:07:06.567
le kell mondanunk egyhatod számítógépről.

00:07:06.911 --> 00:07:09.773
Megvannak tehát az alternatív költségeink,

00:07:09.820 --> 00:07:11.581
innen már elég egyszerű,

00:07:11.581 --> 00:07:14.891
mert a viszonylagos előny
elmélete azt állítja,

00:07:14.891 --> 00:07:19.170
hogy a legkisebb költséggel
kell és lehet termelni.

00:07:19.850 --> 00:07:24.660
Tehát hol lehet a legkisebb
költséggel számítógépet gyártani?

00:07:25.672 --> 00:07:27.987
A számítógépgyártás legkisebb költsége

00:07:27.987 --> 00:07:29.442
az Egyesült Államokban van.

00:07:29.442 --> 00:07:32.602
Az Egyesült Államok
kis alternatív költségű gyártója

00:07:32.602 --> 00:07:34.006
a számítógépeknek.

00:07:34.497 --> 00:07:38.476
Ki az ingek kis költségű gyártója?

00:07:39.223 --> 00:07:42.562
Hát Mexikó.

00:07:42.825 --> 00:07:46.470
Mexikóban csak egyhatod
számítógépről kell lemondanunk,

00:07:46.470 --> 00:07:47.701
hogy egy inget gyártsunk.

00:07:47.701 --> 00:07:49.870
Az USA-ban egy egész gépről
le kell mondanunk,

00:07:49.870 --> 00:07:51.072
hogy egy inget gyártsunk.

00:07:51.072 --> 00:07:54.304
Tehát sokkal inkább gyártanánk ingeket
Mexikóban,

00:07:54.304 --> 00:07:57.559
ahol az alternatív költség kisebb.

00:07:57.858 --> 00:08:00.757
A tanulság ebből az,

00:08:00.757 --> 00:08:05.116
hogy Mexikónak a számítógépekre
kellene specializálnia magát,

00:08:05.116 --> 00:08:08.240
mert ők a kis költségű gyártók,

00:08:08.240 --> 00:08:09.646
bocsánat, ingekre,

00:08:09.646 --> 00:08:11.840
mert ők az ingek kis költségű gyártói.

00:08:12.120 --> 00:08:16.490
Az Egyesült Államoknak inkább a számító-
gépek irányába kellene specializálódnia,

00:08:16.490 --> 00:08:19.321
mert ők a számítógépek
kis költségű gyártói.

00:08:19.612 --> 00:08:20.995
Nézzük meg részletesebben.

00:08:21.561 --> 00:08:23.723
Igazából néhány részletet
önökre fogok hagyni

00:08:23.723 --> 00:08:25.600
házi feladatként,

00:08:25.600 --> 00:08:28.188
amelyeket a következő videóban
nézünk majd meg.

00:08:28.460 --> 00:08:31.822
Első kérdés: tegyük fel,
hogy Mexikónak és az Egyesült Államoknak

00:08:31.822 --> 00:08:34.128
egyaránt 24 egységnyi munkaereje van,

00:08:34.128 --> 00:08:36.480
és mindegyik 12 egységnyi munkaerőt szán

00:08:36.480 --> 00:08:37.786
a számítógépgyártásra

00:08:37.786 --> 00:08:40.311
és 12 egységnyit az inggyártásra.

00:08:40.577 --> 00:08:44.039
Ez lesz az alapforgatókönyvünk. A kérdés:

00:08:44.039 --> 00:08:47.228
Mennyi a világ össztermelése
ezzel a forgatókönyvvel?

00:08:47.228 --> 00:08:48.626
Ez az első kérdés.

00:08:48.626 --> 00:08:49.860
Második kérdés.

00:08:49.860 --> 00:08:53.770
Tegyük fel, hogy Mexikó
annak a gyártására specializálódik,

00:08:53.770 --> 00:08:56.380
amit a legkisebb
alternatív költséggel gyárt,

00:08:56.380 --> 00:08:58.410
láttuk, hogy ezek az ingek voltak,

00:08:58.410 --> 00:09:01.657
és tegyük fel, hogy az USA
áttesz két egységnyi munkaerőt

00:09:01.657 --> 00:09:04.558
az ingektől abba a gyártásba,

00:09:04.558 --> 00:09:07.573
amelynek a legkisebb az
alternatív költsége, és az a számítógép.

00:09:07.847 --> 00:09:11.334
Mennyi ekkor a világ össztermelése?

00:09:12.030 --> 00:09:15.556
Végül növelheti-e a kereskedés
mindkét ország jólétét?

00:09:15.556 --> 00:09:19.182
És itt azt szeretném,
hogy adjanak egy konkrét példát arra,

00:09:19.182 --> 00:09:23.290
hány egységgel kell kereskedni,
honnan hova,

00:09:23.290 --> 00:09:25.080
hogy mindkét ország jobban járjon,

00:09:25.080 --> 00:09:26.963
ha az a gyakorlatban lehetséges.

00:09:27.483 --> 00:09:29.177
Hogy egy kis segítséget adjak,

00:09:29.177 --> 00:09:30.927
tudom, hogy ez nagy falat volt,

00:09:30.927 --> 00:09:33.681
nézzünk meg mindezt egy ábrán.

00:09:34.300 --> 00:09:37.515
Hogy segítsek, azt szeretném,
hogy töltsék ki ezeket a táblázatokat.

00:09:37.540 --> 00:09:38.682
A kiinduló táblázatunk,

00:09:38.682 --> 00:09:41.980
amelyből adatokat fognak nyerni,
itt van fent.

00:09:41.980 --> 00:09:44.800
Ha mindkét országnak
24 egységnyi munkaereje van,

00:09:44.800 --> 00:09:47.930
fele a számítógépre, fele az ingekre
szánva, nincs kereskedelem,

00:09:47.930 --> 00:09:49.941
tehát a termelés egyenlő a fogyasztással

00:09:49.941 --> 00:09:53.584
ebben az első példában,
mennyi lesz a termelés?

00:09:54.111 --> 00:09:57.350
Mexikóban 12 egységnyi munkaerő
a számítógépeknél, 12 az ingeknél.

00:09:57.350 --> 00:09:59.000
Hány számítógép, hány ing?

00:09:59.000 --> 00:10:00.440
Ugyanez az Egyesült Államokra.

00:10:00.440 --> 00:10:02.000
Hány számítógép? Hány ing?

00:10:02.000 --> 00:10:04.546
Mennyi a világ össztermelése?

00:10:04.546 --> 00:10:06.560
Ezután tegyük fel, hogy specializáció van,

00:10:06.560 --> 00:10:08.074
mennyi lesz a termelés?

00:10:08.074 --> 00:10:12.668
Mexikóban nulla egységnyi munkaerő van
a számítógépeknél, 24 az ingeknél.

00:10:12.668 --> 00:10:17.060
Az USA-nak 14 egységnyi munkaereje van
a számítógépeknél, 10 az ingeknél.

00:10:17.060 --> 00:10:18.825
Mennyi a termelés az egyes esetekben?

00:10:18.825 --> 00:10:20.800
Mennyi a világméretű összeg?

00:10:20.800 --> 00:10:23.559
Végül tudunk-e

00:10:23.559 --> 00:10:25.591
termeléssel, specializációval,

00:10:25.591 --> 00:10:28.171
lehet-e most oly módon kereskedni,

00:10:28.171 --> 00:10:30.653
hogy mindkét ország jobban járjon?

00:10:30.653 --> 00:10:34.070
És mi a pontos árarány,

00:10:34.070 --> 00:10:35.672
amelynél a kereskedés létrejön?

00:10:35.955 --> 00:10:38.220
Ezt fogjuk venni a következő videóban.

00:10:38.220 --> 00:10:40.950
Végül hadd térjek rá
néhány záró megjegyzésre

00:10:40.950 --> 00:10:42.539
a viszonylagos versenyelőnyről.

00:10:43.079 --> 00:10:44.870
Egy figyelmeztetéssel szeretném zárni

00:10:44.870 --> 00:10:47.590
és a viszonylagos versenyelőny
átfogó nézetével.

00:10:47.865 --> 00:10:50.651
A két országos/személyes példákban,
amelyekkel dolgoztam,

00:10:50.651 --> 00:10:52.588
hogy elmagyarázzam az elméletet,

00:10:52.588 --> 00:10:54.476
a kereskedelemmel mindenki jobban jár.

00:10:55.074 --> 00:10:58.800
Nagyobb példákban a kereskedelem
növelni fogja az összvagyont,

00:10:58.800 --> 00:11:01.189
de előfordulhat,
hogy néhány egyén rosszabbul jár.

00:11:01.450 --> 00:11:02.802
És ez teljesen érthető.

00:11:02.802 --> 00:11:06.343
Végülis ha A és B kereskedtek,

00:11:06.343 --> 00:11:08.190
de később a vámok csökkenése,

00:11:08.190 --> 00:11:10.340
vagy a szállítási költségek 
csökkenése miatt

00:11:10.340 --> 00:11:14.290
ha A elkezd C-vel kereskedni,
akkor B rosszabbul járhat

00:11:14.290 --> 00:11:17.660
annak ellenére, hogy A, B és C
összesített vagyona nagyobb.

00:11:17.660 --> 00:11:19.943
Ez tehát csak egy észben tartandó
figyelmeztetés.

00:11:20.170 --> 00:11:21.810
Az átfogó nézet.

00:11:21.810 --> 00:11:24.655
A viszonylagos versenyelőny
vonatkozik emberekre,

00:11:24.655 --> 00:11:26.308
csoportokra, országokra.

00:11:26.308 --> 00:11:29.344
Nevezik néha a társulás törvényének.

00:11:29.344 --> 00:11:31.273
És nem csak egy gyönyörű elmélet,

00:11:31.273 --> 00:11:34.033
hanem nagyon pozitív 
és optimista elmélet is,

00:11:34.033 --> 00:11:37.250
mert azt állítja, hogy a kereskedelem
mindannyiunknak hasznot hoz.

00:11:37.250 --> 00:11:42.210
Azt állítja, hogy ha összedolgozunk,
növelhetjük az összvagyont.

00:11:43.208 --> 00:11:46.689
Sőt meg tudjuk, illetve én szeretem
ezt politikailag korrekt

00:11:46.689 --> 00:11:50.460
szlogenként megfogalmazni:
"A sokféleség erő."

00:11:50.460 --> 00:11:52.556
Ezt a szlogent valószínűleg már hallották.

00:11:52.828 --> 00:11:55.440
A viszonylagos versenyelőny
azt teszi ehhez hozzá,

00:11:55.440 --> 00:11:59.613
hogy a sokféleség erő,
ha kereskedelemmel kombináljuk,

00:11:59.613 --> 00:12:04.360
a kereskedelem változtatja erővé
a sokféleséget.

00:12:04.360 --> 00:12:07.182
Ez igazából a viszonylagos
versenyelőny lényege.

00:12:07.182 --> 00:12:09.209
Folytatjuk a következő videókban.

00:12:09.209 --> 00:12:10.239
Köszönöm.

00:12:11.179 --> 00:12:14.609
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.

00:12:15.163 --> 00:12:18.391
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.