[Alex] A legutóbbi videónkban Don Boudreaux Bob és Anne egyszerű példáját használta a viszonylagos versenyelőny bemutatására. A következő két videóban mélyebben elmerülünk a viszonylagos versenyelőnyben, és adunk egy házi feladatot, hogy teszteljük, mennyire értik a koncepciót. Kezdjük is el! A viszonylagos versenyelőny egy kereskedelmi elmélet. Elmagyarázza, miért kereskednek az embe- rek, és milyen árukkal kell kereskedniük, ha maximalizálni szeretnék a jólétet. A viszonylagos versenyelőny megértéséhez tulajdonképpen hasznos egy hamis elmélettel kezdeni, a kereskedelem egy nagyon hihető, de helytelen elméletével, nevezetesen az abszolút előny elméletével. Tekintsünk egy egyszerű modellt. Tegyük fel, hogy a termelésben használt egyetlen áru a munka, és számítógépeket vagy ingeket gyárthatunk. Tegyük fel, hogy Mexikóban 12 egységnyi munkába kerül egy számítógép előállítása. Ugyancsak Mexikóban két egységnyi munkába kerül egy ing előállítása. Hasonlítsuk össze az Egyesült Államokkal. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy az Egyesült Államokban csak egy egységnyi munkába kerül egy számítógép előállítása, és egy egységnyi munkába egy ing előállítása. A kereskedelem abszolút előny elméletéből nyilvánvalónak tűnhet, hogy tulajdonképpen nem lesz itt kereskedelem. Nyilvánvalónak tűnhet, hogy az Egyesült Államok minden szempontból felülkerekedik Mexikón. Végülis ebben a példában az Egyesült Államok sokkal hatékonyabb a számítógépek gyártásában és sokkal hatékonyabb az ingek gyártásában is, mint Mexikó. Ez esetben azt gondolhatnánk, hogy az Egyesült Államok annyival jobb mind a számítógépek, mind az ingek gyártásában, hogy biztosan nincs oka az Egyesült Államoknak, hogy Mexikóval, kevésbé hatékony szomszédjával kereskedjen. Ez az abszolút előny elmélete. Nagyon hihető. És nagyon hibás is. Hogy lássuk, miért hibás, vegyünk egy másik egyszerű példát. Ezen a képen Martha Stewart vasalja az ingét. Mondjuk ki, hogy Martha Stewartnak abszolút előnye van a vasalásban. Olyan előnye van a vasalásban, mint az Egyesült Államoknak a számítógépek és ingek gyártásában az előző példában. Más szóval azt mondjuk ki, hogy Martha Stewart jobban és rövidebb idő alatt tud kivasalni egy inget, mint bárki más. Ha tehát Martha Stewartnak abszolút előnye van a vasalásban, vasalja-e ki Martha Stewart a saját ingeit? A válasz természetesen az, hogy nem. Miért nem? Minden óra, amit Martha Stewart az ingei vasalásával tölt, egy olyan óra, amit nem valami más tevékenységgel tölt, ami még értékesebb, például a vállalkozás vezetése, a több milliárd dolláros vállalkozás vezetése. És valójában Martha Stewart egy híres nyilatkozatában - mert ő nagyon bölcs - azt mondta: "Nem mindig én csinálom az egész vasalást, pedig szeretném, ha megtehetném." Vegyük át valamivel részletesebben, miért nincs értelme, hogy Martha Stewart kivasalja a saját ingeit. A legfontosabb pont, amire emlékeznünk kell, hogy a fontos költség az alternatív költség. Mi tehát az alternatív költsége annak, hogy Martha Stewart eltölt egy órát a saját ingei kivasalásával? Lehet, hogy több ezer dollár, legalább. Martha Stewart jobban jár, ha specializálja magát a tévéműsora gyártására, majd köt egy ügyletet másvalakivel, akinél a vasalás alternatív költsége kisebb. Nincs értelme, hogy Martha Stewart vasalja a saját ingeit, mert ha így tesz, az megakadályozza, hogy olyasmire fordítsa az idejét, ahol ő még értékesebb, még jobb, és ez a tévéműsor gyártása. Martha Stewartnak tehát van egy viszonylagos előnye a vállalat vezetésében, illetve kicsit másképp kifejezve van egy viszonylagos hátránya a vasalásban. Annak a költsége, hogy ő vasaljon, nagyon magas, pontosan azért, mert annyival hatékonyabb más feladatokban. Martha Stewart tehát abban szeretne specializálódni, amiben a legjobb, ahol viszonylagos előnye van. Más emberek majdnem olyan jók vasalásban, mint ő, de nem olyan jók abban, hogy saját tévéműsort gyártsanak. Ezért nem kellene Martha Stewartnak a saját ingeit vasalnia. Menjünk vissza az előző példánkhoz az Egyesült Államokkal és Mexikóval. A viszonylagos előny kulcsa tehát az alternatív költség megértése. Vegyük ezt az előző ábrát egy előző diáról, és változtassuk alternatív költség ábrává. Emlékezzünk rá, mit mutat ez a felső ábra: azt mutatja például, hogy Mexikóban 12 egységnyi munkába kerül egy számítógépet gyártani, és Mexikóban két egységnyi munkába kerül egy inget gyártani, stb. Az Egyesült Államokban csak egy egységnyi munkába kerül egy számítógépet vagy inget gyártani. Kezdjük egy egyszerű esettel. Mennyi egy számítógép alternatív költsége az Egyesült Államokban? Más szóval ahhoz, hogy egy további számítógépet gyártsunk az Egyesült Államokban, miről kellene lemondanunk? Azért, hogy egy további számítógépre tegyünk szert, munkaerőt kellene elvennünk az inggyártásból, és áttennünk a számítógépgyártásba. Konkrétan egy egységnyi munkaerőt kell elvenni az inggyártásból és áttenni a számítógépgyártásba. Így eggyel több számítógépünk lesz egy ing árán. Tehát egy számítógép alternatív költsége az Egyesült Államokban egy ing. Mennyi egy ing alternatív költsége? Egy ing alternatív költsége, amiről le kell mondanunk egy plusz ing gyártásáért, az egy számítógép. Kicsit nehezebb eset: mennyi egy számítógép alternatív költsége Mexikóban? Mexikóban annak érdekében, hogy egy további számítógépre tegyünk szert, munkaerőt kell átvinni az inggyártásból a számítógépgyártásba. De hány egységnyi munkaerőt kell átvinni? 12 egységnyi munkaerőt kell átvinni. Annak érdekében, hogy egy számítógépre tegyünk szert, ki kell venni 12 egységnyi munkaerőt az inggyártásból. Az mennyivel kevesebb inget jelent? Mivel egy ing gyártása két egységnyi munkába kerül, és 12 egységnyi munkaerőt kell átvinni, ez azt jelenti, hogy egy számítógép alternatív költsége hat ing. Ha egy további számítógépre van szükségünk, az abba fog kerülni, hogy hattal kevesebb ing készül, hogy az a számítógép elkészülhessen. A másik irányban ahhoz, hogy egy további ingre tegyünk szert, le kell mondanunk egyhatod számítógépről. Megvannak tehát az alternatív költségeink, és most tulajdonképpen elég egyszerű, mert a viszonylagos előny elmélete azt állítja, hogy a legkisebb költséggel kell és lehet termelni. Tehát hol lehet a legkisebb költséggel számítógépet gyártani? A számítógépgyártás legkisebb költsége az Egyesült Államokban van. Az Egyesült Államok kis alternatív költségű gyártója a számítógépeknek. Ki az ingek kis költségű gyártója? Hát Mexikó. Mexikóban csak egyhatod számítógépről kell lemondanunk, hogy egy inget gyártsunk. Az USA-ban egy egész gépről le kell mondanunk, hogy egy inget gyártsunk. Tehát sokkal inkább gyártanánk ingeket Mexikóban, ahol az alternatív költség kisebb. Itt azt tanuljuk, hogy Mexikónak a számítógépekre kellene specializálnia magát, mert ők a kis költségű gyártók, bocsánat, ingekre, mert ők az ingek kis költségű gyártói. Az Egyesült Államoknak inkább a számító- gépek irányába kellene specializálódnia, mert ők a számítógépek kis költségű gyártói. Nézzük meg részletesebben. Igazából néhány részletet önökre fogok hagyni, meg néhány kérdést házi feladatként, amelyeket a következő videóban fogunk venni. Első kérdés: tegyük fel, hogy Mexikónak és az Egyesült Államoknak egyaránt 24 egységnyi munkaereje van, és mindegyik 12 egységnyi munkaerőt szán a számítógépgyártásra és 12 egységnyit az inggyártásra. Ez lesz az alapforgatókönyvünk. A kérdés: Mennyi a világ össztermelése ezzel a forgatókönyvvel? Ez az első kérdés. Második kérdés. Tegyük fel, hogy Mexikó annak a gyártására specializálódik, amit a legkisebb alternatív költséggel gyárt, láttuk, hogy ezek az ingek voltak, és tegyük fel, hogy az USA áttesz két egységnyi munkaerőt az ingektől abba a gyártásba, amelynek a legkisebb az alternatív költsége, és az a számítógép. Mennyi ekkor a világ össztermelése? Végül növelheti-e a kereskedés mindkét ország jólétét? És itt azt szeretném, hogy adjanak egy konkrét példát arra, hány egységgel kell kereskedni, honnan hova, hogy mindkét ország jobban járjon, ha az a gyakorlatban lehetséges. Hogy egy kis segítséget adjak, tudom, hogy ez nagy falat volt, nézzünk rá erre egy diagram alapján. Hogy segítsek, azt szeretném, hogy töltsék ki ezeket a táblázatokat. Az alapvető táblázatunk, amelyből adatokat fognak nyerni, itt van fent. Ha mindkét országnak 24 egységnyi munkaereje van, fele a számítógépre, fele az ingekre szánva, nincs kereskedelem, tehát a termelés egyenlő a fogyasztással ebben az első példában, mennyi lesz a termelés? Mexikóban 12 egységnyi munkaerő a számítógépeknél, 12 az ingeknél. Hány számítógép, hány ing? Ugyanez az Egyesült Államokra. Hány számítógép? Hány ing? Mennyi a világ össztermelése? Ezután tegyük fel, hogy specializáció van, mennyi lesz a termelés? Mexikóban nulla egységnyi munkaerő van a számítógépeknél, 24 az ingeknél. Az USA-nak 14 egységnyi munkaereje van a számítógépeknél, 10 az ingeknél. Mennyi a termelés az egyes esetekben? Mennyi a világméretű összeg? Végül tudunk-e termeléssel, specializációval, tudunk-e most találni egy módot, hogy úgy kereskedjünk, hogy mindkét ország jobban járjon? És mi a pontos árarány, amelynél a kereskedés létrejön? Ezt fogjuk venni a következő videóban. Végül hadd térjek rá néhány záró megjegyzésre a viszonylagos versenyelőnyről. Egy figyelmeztetéssel szeretném zárni és a viszonylagos versenyelőny átfogó nézetével. A két országos/személyes példákban, amelyekkel dolgoztam, hogy elmagyarázzam az elméletet, a kereskedelemmel mindenki jobban jár. Nagyobb példákban a kereskedelem növelni fogja az összvagyont, de előfordulhat, hogy néhány egyén rosszabbul jár. És ez teljesen érthető. Végülis ha A és B kereskedtek, naztán azért, mert csökkennek a vámok vagy mert csökkennek a szállítási költségek, ha A elkezd C-vel kereskedni, akkor B rosszabbul járhat annak ellenére, hogy A, B és C összesített vagyona nagyobb. Ez tehát csak egy észben tartandó figyelmeztetés. Az átfogó nézet. A viszonylagos versenyelőny vonatkozik emberekre, csoportokra, országokra. Nevezik néha a társulás törvényének. És nem csak egy gyönyörű elmélet, egy nagyon pozitív és optimista elmélet, mert azt állítja, hogy a kereskedelem mindannyiunknak hasznot hoz. Azt állítja, hogy ha összedolgozunk, növelhetjük az összvagyont. Sőt meg tudjuk, illetve én szeretem ezt politikailag korrekt szlogenként megfogalmazni: "A sokféleség erő." Ezt a szlogent valószínűleg már hallották. A viszonylagos versenyelőny azt teszi ehhez hozzá, hogy a sokféleség erő, ha kereskedelemmel kombináljuk, a kereskedelem változtatja erővé a sokféleséget. Ez igazából a viszonylagos versenyelőny lényege. Folytatjuk a következő videókban. Köszönöm. - [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni, kattintson a kérdésekre. Ha pedig készen áll a folytatásra, kattintson a következő videóra.