1
00:00:09,376 --> 00:00:10,790
[Alex] A legutóbbi videónkban

2
00:00:10,790 --> 00:00:14,224
Don Boudreaux Bob és Anne
egyszerű példáját használta

3
00:00:14,224 --> 00:00:16,240
a viszonylagos versenyelőny bemutatására.

4
00:00:16,390 --> 00:00:17,610
A következő két videóban

5
00:00:17,610 --> 00:00:20,120
mélyebben elmerülünk
a viszonylagos versenyelőnyben,

6
00:00:20,120 --> 00:00:21,500
és adunk egy házi feladatot,

7
00:00:21,500 --> 00:00:24,585
hogy teszteljük,
mennyire értik a koncepciót.

8
00:00:24,585 --> 00:00:25,576
Kezdjük is el!

9
00:00:30,092 --> 00:00:32,727
A viszonylagos versenyelőny
egy kereskedelmi elmélet.

10
00:00:32,727 --> 00:00:37,153
Elmagyarázza, miért kereskednek az embe-
rek, és milyen árukkal kell kereskedniük,

11
00:00:37,153 --> 00:00:39,427
ha maximalizálni szeretnék a jólétet.

12
00:00:40,060 --> 00:00:43,486
A viszonylagos versenyelőny megértéséhez
tulajdonképpen hasznos

13
00:00:43,486 --> 00:00:45,342
egy hamis elmélettel kezdeni,

14
00:00:45,342 --> 00:00:48,775
a kereskedelem egy nagyon hihető,
de helytelen elméletével,

15
00:00:48,775 --> 00:00:51,080
nevezetesen az abszolút előny elméletével.

16
00:00:51,464 --> 00:00:53,274
Tekintsünk egy egyszerű modellt.

17
00:00:53,274 --> 00:00:56,936
Tegyük fel, hogy a termelésben
használt egyetlen áru a munka,

18
00:00:56,936 --> 00:01:00,154
és számítógépeket
vagy ingeket gyárthatunk.

19
00:01:00,154 --> 00:01:04,273
Tegyük fel, hogy Mexikóban
12 egységnyi munkába kerül

20
00:01:04,273 --> 00:01:06,522
egy számítógép előállítása.

21
00:01:06,522 --> 00:01:07,865
Ugyancsak Mexikóban

22
00:01:07,865 --> 00:01:11,723
két egységnyi munkába kerül
egy ing előállítása.

23
00:01:11,723 --> 00:01:13,750
Hasonlítsuk össze az Egyesült Államokkal.

24
00:01:13,750 --> 00:01:16,700
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel,
hogy az Egyesült Államokban

25
00:01:16,700 --> 00:01:19,983
csak egy egységnyi munkába kerül
egy számítógép előállítása,

26
00:01:19,983 --> 00:01:23,506
és egy egységnyi munkába
egy ing előállítása.

27
00:01:23,915 --> 00:01:28,660
A kereskedelem abszolút előny elméletéből

28
00:01:28,660 --> 00:01:31,360
nyilvánvalónak tűnhet, hogy tulajdonképpen

29
00:01:31,360 --> 00:01:32,870
nem lesz itt kereskedelem.

30
00:01:32,870 --> 00:01:35,601
Nyilvánvalónak tűnhet,
hogy az Egyesült Államok

31
00:01:35,601 --> 00:01:39,785
minden szempontból felülkerekedik Mexikón.

32
00:01:39,785 --> 00:01:42,258
Végülis ebben a példában
az Egyesült Államok

33
00:01:42,258 --> 00:01:45,387
sokkal hatékonyabb
a számítógépek gyártásában

34
00:01:45,387 --> 00:01:49,159
és sokkal hatékonyabb
az ingek gyártásában is, mint Mexikó.

35
00:01:49,575 --> 00:01:50,980
Ez esetben azt gondolhatnánk,

36
00:01:50,980 --> 00:01:53,710
hogy az Egyesült Államok annyival jobb

37
00:01:53,710 --> 00:01:56,340
mind a számítógépek,
mind az ingek gyártásában,

38
00:01:56,340 --> 00:01:58,485
hogy biztosan nincs oka

39
00:01:58,485 --> 00:02:01,896
az Egyesült Államoknak, hogy Mexikóval,

40
00:02:01,896 --> 00:02:05,008
kevésbé hatékony
szomszédjával kereskedjen.

41
00:02:06,470 --> 00:02:08,733
Ez az abszolút előny elmélete.

42
00:02:08,950 --> 00:02:11,909
Nagyon hihető. És nagyon hibás is.

43
00:02:11,909 --> 00:02:14,762
Hogy lássuk, miért hibás,
vegyünk egy másik egyszerű példát.

44
00:02:14,969 --> 00:02:17,757
Ezen a képen Martha Stewart
vasalja az ingét.

45
00:02:18,022 --> 00:02:20,894
Mondjuk ki, hogy Martha Stewartnak

46
00:02:20,894 --> 00:02:23,711
abszolút előnye van a vasalásban.

47
00:02:23,975 --> 00:02:27,080
Olyan előnye van a vasalásban,
mint az Egyesült Államoknak

48
00:02:27,080 --> 00:02:29,753
a számítógépek és ingek gyártásában

49
00:02:29,753 --> 00:02:31,284
az előző példában.

50
00:02:31,284 --> 00:02:34,027
Más szóval azt mondjuk ki,
hogy Martha Stewart

51
00:02:34,027 --> 00:02:38,762
jobban és rövidebb idő alatt tud
kivasalni egy inget, mint bárki más.

52
00:02:39,265 --> 00:02:43,186
Ha tehát Martha Stewartnak
abszolút előnye van a vasalásban,

53
00:02:43,638 --> 00:02:46,286
vasalja-e ki Martha Stewart
a saját ingeit?

54
00:02:46,870 --> 00:02:49,772
A válasz természetesen az, hogy nem.

55
00:02:50,080 --> 00:02:51,177
Miért nem?

56
00:02:51,446 --> 00:02:54,378
Minden óra, amit Martha Stewart

57
00:02:54,378 --> 00:02:58,017
az ingei vasalásával tölt,
egy olyan óra, amit nem

58
00:02:58,017 --> 00:03:01,045
valami más tevékenységgel tölt,
ami még értékesebb,

59
00:03:01,045 --> 00:03:03,274
például a vállalkozás vezetése,

60
00:03:03,274 --> 00:03:05,501
a több milliárd dolláros
vállalkozás vezetése.

61
00:03:05,501 --> 00:03:08,238
És valójában Martha Stewart
egy híres nyilatkozatában

62
00:03:08,238 --> 00:03:09,997
- mert ő nagyon bölcs -

63
00:03:09,997 --> 00:03:13,448
azt mondta: "Nem mindig
én csinálom az egész vasalást,

64
00:03:13,448 --> 00:03:15,387
pedig szeretném, ha megtehetném."

65
00:03:15,869 --> 00:03:19,261
Vegyük át valamivel részletesebben,
miért nincs értelme,

66
00:03:19,261 --> 00:03:22,046
hogy Martha Stewart
kivasalja a saját ingeit.

67
00:03:22,830 --> 00:03:24,981
A legfontosabb pont,
amire emlékeznünk kell,

68
00:03:24,981 --> 00:03:29,023
hogy a fontos költség
az alternatív költség.

69
00:03:29,489 --> 00:03:32,495
Mi tehát az alternatív költsége annak,
hogy Martha Stewart

70
00:03:32,495 --> 00:03:34,830
eltölt egy órát
a saját ingei kivasalásával?

71
00:03:35,291 --> 00:03:38,233
Lehet, hogy több ezer dollár, legalább.

72
00:03:38,563 --> 00:03:41,350
Martha Stewart jobban jár,

73
00:03:41,350 --> 00:03:45,255
ha specializálja magát
a tévéműsora gyártására,

74
00:03:45,255 --> 00:03:47,126
majd köt egy ügyletet másvalakivel,

75
00:03:47,126 --> 00:03:50,307
akinél a vasalás
alternatív költsége kisebb.

76
00:03:50,307 --> 00:03:52,580
Nincs értelme, hogy Martha Stewart

77
00:03:52,580 --> 00:03:54,400
vasalja a saját ingeit,

78
00:03:54,400 --> 00:03:56,927
mert ha így tesz, az megakadályozza,

79
00:03:56,927 --> 00:04:01,230
hogy olyasmire fordítsa az idejét,
ahol ő még értékesebb,

80
00:04:01,230 --> 00:04:03,161
még jobb,

81
00:04:03,161 --> 00:04:05,490
és ez a tévéműsor gyártása.

82
00:04:06,128 --> 00:04:09,255
Martha Stewartnak tehát
van egy viszonylagos előnye

83
00:04:09,255 --> 00:04:12,690
a vállalat vezetésében,
illetve kicsit másképp kifejezve

84
00:04:12,690 --> 00:04:15,826
van egy viszonylagos hátránya
a vasalásban.

85
00:04:15,826 --> 00:04:19,532
Annak a költsége,
hogy ő vasaljon, nagyon magas,

86
00:04:19,532 --> 00:04:24,323
pontosan azért, mert annyival
hatékonyabb más feladatokban.

87
00:04:24,659 --> 00:04:27,852
Martha Stewart tehát abban
szeretne specializálódni,

88
00:04:27,852 --> 00:04:30,852
amiben a legjobb,

89
00:04:30,852 --> 00:04:33,646
ahol viszonylagos előnye van.

90
00:04:34,114 --> 00:04:37,770
Más emberek majdnem olyan jók
vasalásban, mint ő,

91
00:04:37,770 --> 00:04:42,261
de nem olyan jók abban,
hogy saját tévéműsort gyártsanak.

92
00:04:42,630 --> 00:04:46,099
Ezért nem kellene Martha Stewartnak
a saját ingeit vasalnia.

93
00:04:46,450 --> 00:04:48,520
Menjünk vissza az előző példánkhoz

94
00:04:48,520 --> 00:04:51,216
az Egyesült Államokkal és Mexikóval.

95
00:04:51,580 --> 00:04:55,067
A viszonylagos előny kulcsa tehát
az alternatív költség megértése.

96
00:04:55,579 --> 00:04:59,711
Vegyük ezt az előző ábrát
egy előző diáról,

97
00:04:59,711 --> 00:05:02,672
és változtassuk alternatív költség ábrává.

98
00:05:02,984 --> 00:05:05,659
Emlékezzünk rá, mit mutat ez a felső ábra:

99
00:05:05,659 --> 00:05:08,184
azt mutatja például, hogy Mexikóban

100
00:05:08,184 --> 00:05:11,159
12 egységnyi munkába kerül
egy számítógépet gyártani,

101
00:05:11,159 --> 00:05:13,146
és Mexikóban két egységnyi munkába kerül

102
00:05:13,146 --> 00:05:15,543
egy inget gyártani, stb.

103
00:05:16,008 --> 00:05:18,676
Az Egyesült Államokban csak
egy egységnyi munkába kerül

104
00:05:18,676 --> 00:05:21,085
egy számítógépet vagy inget gyártani.

105
00:05:21,400 --> 00:05:24,869
Kezdjük egy egyszerű esettel.

106
00:05:25,448 --> 00:05:30,055
Mennyi egy számítógép alternatív költsége
az Egyesült Államokban?

107
00:05:30,787 --> 00:05:34,081
Más szóval ahhoz,
hogy egy további számítógépet gyártsunk

108
00:05:34,081 --> 00:05:36,849
az Egyesült Államokban,
miről kellene lemondanunk?

109
00:05:37,567 --> 00:05:39,963
Azért, hogy egy további
számítógépre tegyünk szert,

110
00:05:39,963 --> 00:05:42,118
munkaerőt kellene elvennünk
az inggyártásból,

111
00:05:42,118 --> 00:05:44,705
és áttennünk a számítógépgyártásba.

112
00:05:45,001 --> 00:05:47,706
Konkrétan egy egységnyi
munkaerőt kell elvenni

113
00:05:47,706 --> 00:05:51,089
az inggyártásból
és áttenni a számítógépgyártásba.

114
00:05:51,606 --> 00:05:56,025
Így eggyel több számítógépünk lesz
egy ing árán.

115
00:05:56,296 --> 00:05:58,243
Tehát egy számítógép
alternatív költsége

116
00:05:58,243 --> 00:06:01,524
az Egyesült Államokban egy ing.

117
00:06:02,014 --> 00:06:04,200
Mennyi egy ing alternatív költsége?

118
00:06:04,474 --> 00:06:06,467
Egy ing alternatív költsége,

119
00:06:06,467 --> 00:06:08,870
amiről le kell mondanunk
egy plusz ing gyártásáért,

120
00:06:08,870 --> 00:06:10,570
az egy számítógép.

121
00:06:10,834 --> 00:06:13,780
Kicsit nehezebb eset:

122
00:06:14,062 --> 00:06:18,914
mennyi egy számítógép
alternatív költsége Mexikóban?

123
00:06:19,471 --> 00:06:22,945
Mexikóban annak érdekében, hogy
egy további számítógépre tegyünk szert,

124
00:06:22,945 --> 00:06:24,605
munkaerőt kell átvinni

125
00:06:24,605 --> 00:06:27,420
az inggyártásból a számítógépgyártásba.

126
00:06:28,136 --> 00:06:30,273
De hány egységnyi munkaerőt kell átvinni?

127
00:06:30,273 --> 00:06:32,825
12 egységnyi munkaerőt kell átvinni.

128
00:06:32,825 --> 00:06:35,300
Annak érdekében,
hogy egy számítógépre tegyünk szert,

129
00:06:35,300 --> 00:06:37,450
ki kell venni 12 egységnyi munkaerőt

130
00:06:37,450 --> 00:06:38,959
az inggyártásból.

131
00:06:38,959 --> 00:06:41,116
Az mennyivel kevesebb inget jelent?

132
00:06:41,629 --> 00:06:44,287
Mivel egy ing gyártása
két egységnyi munkába kerül,

133
00:06:44,287 --> 00:06:47,079
és 12 egységnyi munkaerőt kell átvinni,

134
00:06:47,079 --> 00:06:51,824
ez azt jelenti, hogy egy számítógép
alternatív költsége hat ing.

135
00:06:52,323 --> 00:06:54,325
Ha egy további számítógépre
van szükségünk,

136
00:06:54,325 --> 00:06:57,330
az abba fog kerülni,
hogy hattal kevesebb ing készül,

137
00:06:57,330 --> 00:06:59,286
hogy az a számítógép elkészülhessen.

138
00:06:59,997 --> 00:07:03,189
A másik irányban ahhoz,
hogy egy további ingre tegyünk szert,

139
00:07:03,189 --> 00:07:06,567
le kell mondanunk egyhatod számítógépről.

140
00:07:06,911 --> 00:07:09,773
Megvannak tehát az alternatív költségeink,

141
00:07:09,820 --> 00:07:11,581
és most tulajdonképpen elég egyszerű,

142
00:07:11,581 --> 00:07:14,891
mert a viszonylagos előny
elmélete azt állítja,

143
00:07:14,891 --> 00:07:19,170
hogy a legkisebb költséggel
kell és lehet termelni.

144
00:07:19,850 --> 00:07:24,660
Tehát hol lehet a legkisebb
költséggel számítógépet gyártani?

145
00:07:25,672 --> 00:07:27,987
A számítógépgyártás legkisebb költsége

146
00:07:27,987 --> 00:07:29,442
az Egyesült Államokban van.

147
00:07:29,442 --> 00:07:32,602
Az Egyesült Államok
kis alternatív költségű gyártója

148
00:07:32,602 --> 00:07:34,006
a számítógépeknek.

149
00:07:34,497 --> 00:07:38,476
Ki az ingek kis költségű gyártója?

150
00:07:39,223 --> 00:07:42,562
Hát Mexikó.

151
00:07:42,825 --> 00:07:46,470
Mexikóban csak egyhatod
számítógépről kell lemondanunk,

152
00:07:46,470 --> 00:07:47,701
hogy egy inget gyártsunk.

153
00:07:47,701 --> 00:07:49,870
Az USA-ban egy egész gépről
le kell mondanunk,

154
00:07:49,870 --> 00:07:51,072
hogy egy inget gyártsunk.

155
00:07:51,072 --> 00:07:54,304
Tehát sokkal inkább gyártanánk ingeket
Mexikóban,

156
00:07:54,304 --> 00:07:57,559
ahol az alternatív költség kisebb.

157
00:07:57,858 --> 00:08:00,757
Itt azt tanuljuk,

158
00:08:00,757 --> 00:08:05,116
hogy Mexikónak a számítógépekre
kellene specializálnia magát,

159
00:08:05,116 --> 00:08:08,240
mert ők a kis költségű gyártók,

160
00:08:08,240 --> 00:08:09,646
bocsánat, ingekre,

161
00:08:09,646 --> 00:08:11,840
mert ők az ingek kis költségű gyártói.

162
00:08:12,120 --> 00:08:16,490
Az Egyesült Államoknak inkább a számító-
gépek irányába kellene specializálódnia,

163
00:08:16,490 --> 00:08:19,321
mert ők a számítógépek
kis költségű gyártói.

164
00:08:19,612 --> 00:08:20,995
Nézzük meg részletesebben.

165
00:08:21,561 --> 00:08:23,723
Igazából néhány részletet
önökre fogok hagyni,

166
00:08:23,723 --> 00:08:25,600
meg néhány kérdést
házi feladatként,

167
00:08:25,600 --> 00:08:28,188
amelyeket a következő videóban
fogunk venni.

168
00:08:28,460 --> 00:08:31,822
Első kérdés: tegyük fel,
hogy Mexikónak és az Egyesült Államoknak

169
00:08:31,822 --> 00:08:34,128
egyaránt 24 egységnyi munkaereje van,

170
00:08:34,128 --> 00:08:36,480
és mindegyik 12 egységnyi munkaerőt szán

171
00:08:36,480 --> 00:08:37,786
a számítógépgyártásra

172
00:08:37,786 --> 00:08:40,311
és 12 egységnyit az inggyártásra.

173
00:08:40,577 --> 00:08:44,039
Ez lesz az alapforgatókönyvünk. A kérdés:

174
00:08:44,039 --> 00:08:47,228
Mennyi a világ össztermelése
ezzel a forgatókönyvvel?

175
00:08:47,228 --> 00:08:48,626
Ez az első kérdés.

176
00:08:48,626 --> 00:08:49,860
Második kérdés.

177
00:08:49,860 --> 00:08:53,770
Tegyük fel, hogy Mexikó
annak a gyártására specializálódik,

178
00:08:53,770 --> 00:08:56,380
amit a legkisebb
alternatív költséggel gyárt,

179
00:08:56,380 --> 00:08:58,410
láttuk, hogy ezek az ingek voltak,

180
00:08:58,410 --> 00:09:01,657
és tegyük fel, hogy az USA
áttesz két egységnyi munkaerőt

181
00:09:01,657 --> 00:09:04,558
az ingektől abba a gyártásba,

182
00:09:04,558 --> 00:09:07,573
amelynek a legkisebb az
alternatív költsége, és az a számítógép.

183
00:09:07,847 --> 00:09:11,334
Mennyi ekkor a világ össztermelése?

184
00:09:12,030 --> 00:09:15,556
Végül növelheti-e a kereskedés
mindkét ország jólétét?

185
00:09:15,556 --> 00:09:19,182
És itt azt szeretném,
hogy adjanak egy konkrét példát

186
00:09:19,182 --> 00:09:23,290
arra, hány egységgel kell kereskedni,
honnan hova,

187
00:09:23,290 --> 00:09:25,080
hogy mindkét ország jobban járjon,

188
00:09:25,080 --> 00:09:26,963
ha az a gyakorlatban lehetséges.

189
00:09:27,483 --> 00:09:29,177
Hogy egy kis segítséget adjak,

190
00:09:29,177 --> 00:09:30,927
tudom, hogy ez nagy falat volt,

191
00:09:30,927 --> 00:09:33,681
nézzünk rá erre egy diagram alapján.

192
00:09:34,300 --> 00:09:37,515
Hogy segítsek, azt szeretném,
hogy töltsék ki ezeket a táblázatokat.

193
00:09:37,540 --> 00:09:38,682
Az alapvető táblázatunk,

194
00:09:38,682 --> 00:09:41,980
amelyből adatokat fognak nyerni,
itt van fent.

195
00:09:41,980 --> 00:09:44,800
Ha mindkét országnak
24 egységnyi munkaereje van,

196
00:09:44,800 --> 00:09:47,930
fele a számítógépre, fele az ingekre
szánva, nincs kereskedelem,

197
00:09:47,930 --> 00:09:49,941
tehát a termelés egyenlő a fogyasztással

198
00:09:49,941 --> 00:09:53,584
ebben az első példában,
mennyi lesz a termelés?

199
00:09:54,111 --> 00:09:57,350
Mexikóban 12 egységnyi munkaerő
a számítógépeknél, 12 az ingeknél.

200
00:09:57,350 --> 00:09:59,000
Hány számítógép, hány ing?

201
00:09:59,000 --> 00:10:00,440
Ugyanez az Egyesült Államokra.

202
00:10:00,440 --> 00:10:02,000
Hány számítógép? Hány ing?

203
00:10:02,000 --> 00:10:04,546
Mennyi a világ össztermelése?

204
00:10:04,546 --> 00:10:06,560
Ezután tegyük fel, hogy specializáció van,

205
00:10:06,560 --> 00:10:08,074
mennyi lesz a termelés?

206
00:10:08,074 --> 00:10:12,668
Mexikóban nulla egységnyi munkaerő van
a számítógépeknél, 24 az ingeknél.

207
00:10:12,668 --> 00:10:17,060
Az USA-nak 14 egységnyi munkaereje van
a számítógépeknél, 10 az ingeknél.

208
00:10:17,060 --> 00:10:18,825
Mennyi a termelés az egyes esetekben?

209
00:10:18,825 --> 00:10:20,800
Mennyi a világméretű összeg?

210
00:10:20,800 --> 00:10:23,559
Végül tudunk-e

211
00:10:23,559 --> 00:10:25,591
termeléssel, specializációval,

212
00:10:25,591 --> 00:10:28,171
tudunk-e most találni egy módot,
hogy úgy kereskedjünk,

213
00:10:28,171 --> 00:10:30,653
hogy mindkét ország jobban járjon?

214
00:10:30,653 --> 00:10:34,070
És mi a pontos árarány,

215
00:10:34,070 --> 00:10:35,672
amelynél a kereskedés létrejön?

216
00:10:35,955 --> 00:10:38,220
Ezt fogjuk venni a következő videóban.

217
00:10:38,220 --> 00:10:40,950
Végül hadd térjek rá
néhány záró megjegyzésre

218
00:10:40,950 --> 00:10:42,539
a viszonylagos versenyelőnyről.

219
00:10:43,079 --> 00:10:44,870
Egy figyelmeztetéssel szeretném zárni

220
00:10:44,870 --> 00:10:47,590
és a viszonylagos versenyelőny
átfogó nézetével.

221
00:10:47,865 --> 00:10:50,651
A két országos/személyes példákban,
amelyekkel dolgoztam,

222
00:10:50,651 --> 00:10:52,588
hogy elmagyarázzam az elméletet,

223
00:10:52,588 --> 00:10:54,476
a kereskedelemmel mindenki jobban jár.

224
00:10:55,074 --> 00:10:58,800
Nagyobb példákban a kereskedelem
növelni fogja az összvagyont,

225
00:10:58,800 --> 00:11:01,189
de előfordulhat,
hogy néhány egyén rosszabbul jár.

226
00:11:01,450 --> 00:11:02,802
És ez teljesen érthető.

227
00:11:02,802 --> 00:11:06,343
Végülis ha A és B kereskedtek,

228
00:11:06,343 --> 00:11:08,190
naztán azért, mert csökkennek a vámok

229
00:11:08,190 --> 00:11:10,260
vagy mert csökkennek
a szállítási költségek,

230
00:11:10,260 --> 00:11:14,290
ha A elkezd C-vel kereskedni,
akkor B rosszabbul járhat

231
00:11:14,290 --> 00:11:17,660
annak ellenére, hogy A, B és C
összesített vagyona nagyobb.

232
00:11:17,660 --> 00:11:19,943
Ez tehát csak egy észben tartandó
figyelmeztetés.

233
00:11:20,170 --> 00:11:21,810
Az átfogó nézet.

234
00:11:21,810 --> 00:11:24,655
A viszonylagos versenyelőny
vonatkozik emberekre,

235
00:11:24,655 --> 00:11:26,308
csoportokra, országokra.

236
00:11:26,308 --> 00:11:29,344
Nevezik néha a társulás törvényének.

237
00:11:29,344 --> 00:11:31,273
És nem csak egy gyönyörű elmélet,

238
00:11:31,273 --> 00:11:34,033
egy nagyon pozitív és optimista elmélet,

239
00:11:34,033 --> 00:11:37,250
mert azt állítja, hogy a kereskedelem
mindannyiunknak hasznot hoz.

240
00:11:37,250 --> 00:11:42,210
Azt állítja, hogy ha összedolgozunk,
növelhetjük az összvagyont.

241
00:11:43,208 --> 00:11:46,689
Sőt meg tudjuk, illetve én szeretem
ezt politikailag korrekt

242
00:11:46,689 --> 00:11:50,460
szlogenként megfogalmazni:
"A sokféleség erő."

243
00:11:50,460 --> 00:11:52,556
Ezt a szlogent valószínűleg már hallották.

244
00:11:52,828 --> 00:11:55,440
A viszonylagos versenyelőny
azt teszi ehhez hozzá,

245
00:11:55,440 --> 00:11:59,613
hogy a sokféleség erő,
ha kereskedelemmel kombináljuk,

246
00:11:59,613 --> 00:12:04,360
a kereskedelem változtatja erővé
a sokféleséget.

247
00:12:04,360 --> 00:12:07,182
Ez igazából a viszonylagos
versenyelőny lényege.

248
00:12:07,182 --> 00:12:09,209
Folytatjuk a következő videókban.

249
00:12:09,209 --> 00:12:10,239
Köszönöm.

250
00:12:11,179 --> 00:12:14,609
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.

251
00:12:15,163 --> 00:12:18,391
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.