[Alex] A legutóbbi videónkban
Don Boudreaux Bob és Anne
egyszerű példáját használta
a viszonylagos versenyelőny bemutatására.
A következő két videóban
mélyebben elmerülünk
a viszonylagos versenyelőnyben,
és adunk egy házi feladatot,
hogy teszteljük,
mennyire értik a koncepciót.
Kezdjük is el!
A viszonylagos versenyelőny
egy kereskedelmi elmélet.
Elmagyarázza, miért kereskednek az embe-
rek, és milyen árukkal kell kereskedniük,
ha maximalizálni szeretnék a jólétet.
A viszonylagos versenyelőny megértéséhez
tulajdonképpen hasznos
egy hamis elmélettel kezdeni,
a kereskedelem egy nagyon hihető,
de helytelen elméletével,
nevezetesen az abszolút előny elméletével.
Tekintsünk egy egyszerű modellt.
Tegyük fel, hogy a termelésben
használt egyetlen áru a munka,
és számítógépeket
vagy ingeket gyárthatunk.
Tegyük fel, hogy Mexikóban
12 egységnyi munkába kerül
egy számítógép előállítása.
Ugyancsak Mexikóban
két egységnyi munkába kerül
egy ing előállítása.
Hasonlítsuk össze az Egyesült Államokkal.
Az egyszerűség kedvéért tegyük fel,
hogy az Egyesült Államokban
csak egy egységnyi munkába kerül
egy számítógép előállítása,
és egy egységnyi munkába
egy ing előállítása.
A kereskedelem abszolút előny elméletéből
nyilvánvalónak tűnhet, hogy tulajdonképpen
nem lesz itt kereskedelem.
Nyilvánvalónak tűnhet,
hogy az Egyesült Államok
minden szempontból felülkerekedik Mexikón.
Végülis ebben a példában
az Egyesült Államok
sokkal hatékonyabb
a számítógépek gyártásában
és sokkal hatékonyabb
az ingek gyártásában is, mint Mexikó.
Ez esetben azt gondolhatnánk,
hogy az Egyesült Államok annyival jobb
mind a számítógépek,
mind az ingek gyártásában,
hogy biztosan nincs oka
az Egyesült Államoknak, hogy Mexikóval,
kevésbé hatékony
szomszédjával kereskedjen.
Ez az abszolút előny elmélete.
Nagyon hihető. És nagyon hibás is.
Hogy lássuk, miért hibás,
vegyünk egy másik egyszerű példát.
Ezen a képen Martha Stewart
vasalja az ingét.
Mondjuk ki, hogy Martha Stewartnak
abszolút előnye van a vasalásban.
Olyan előnye van a vasalásban,
mint az Egyesült Államoknak
a számítógépek és ingek gyártásában
az előző példában.
Más szóval azt mondjuk ki,
hogy Martha Stewart
jobban és rövidebb idő alatt tud
kivasalni egy inget, mint bárki más.
Ha tehát Martha Stewartnak
abszolút előnye van a vasalásban,
vasalja-e ki Martha Stewart
a saját ingeit?
A válasz természetesen az, hogy nem.
Miért nem?
Minden óra, amit Martha Stewart
az ingei vasalásával tölt,
egy olyan óra, amit nem
valami más tevékenységgel tölt,
ami még értékesebb,
például a vállalkozás vezetése,
a több milliárd dolláros
vállalkozás vezetése.
És valójában Martha Stewart
egy híres nyilatkozatában
- mert ő nagyon bölcs -
azt mondta: "Nem mindig
én csinálom az egész vasalást,
pedig szeretném, ha megtehetném."
Vegyük át valamivel részletesebben,
miért nincs értelme,
hogy Martha Stewart
kivasalja a saját ingeit.
A legfontosabb pont,
amire emlékeznünk kell,
hogy a fontos költség
az alternatív költség.
Mi tehát az alternatív költsége annak,
hogy Martha Stewart
eltölt egy órát
a saját ingei kivasalásával?
Lehet, hogy több ezer dollár, legalább.
Martha Stewart jobban jár,
ha specializálja magát
a tévéműsora gyártására,
majd köt egy ügyletet másvalakivel,
akinél a vasalás
alternatív költsége kisebb.
Nincs értelme, hogy Martha Stewart
vasalja a saját ingeit,
mert ha így tesz, az megakadályozza,
hogy olyasmire fordítsa az idejét,
ahol ő még értékesebb,
még jobb,
és ez a tévéműsor gyártása.
Martha Stewartnak tehát
van egy viszonylagos előnye
a vállalat vezetésében,
illetve kicsit másképp kifejezve
van egy viszonylagos hátránya
a vasalásban.
Annak a költsége,
hogy ő vasaljon, nagyon magas,
pontosan azért, mert annyival
hatékonyabb más feladatokban.
Martha Stewart tehát abban
szeretne specializálódni,
amiben a legjobb,
ahol viszonylagos előnye van.
Más emberek majdnem olyan jók
vasalásban, mint ő,
de nem olyan jók abban,
hogy saját tévéműsort gyártsanak.
Ezért nem kellene Martha Stewartnak
a saját ingeit vasalnia.
Menjünk vissza az előző példánkhoz
az Egyesült Államokkal és Mexikóval.
A viszonylagos előny kulcsa tehát
az alternatív költség megértése.
Vegyük ezt az előző ábrát
egy előző diáról,
és változtassuk alternatív költség ábrává.
Emlékezzünk rá, mit mutat ez a felső ábra:
azt mutatja például, hogy Mexikóban
12 egységnyi munkába kerül
egy számítógépet gyártani,
és Mexikóban két egységnyi munkába kerül
egy inget gyártani, stb.
Az Egyesült Államokban csak
egy egységnyi munkába kerül
egy számítógépet vagy inget gyártani.
Kezdjük egy egyszerű esettel.
Mennyi egy számítógép alternatív költsége
az Egyesült Államokban?
Más szóval ahhoz,
hogy egy további számítógépet gyártsunk
az Egyesült Államokban,
miről kellene lemondanunk?
Azért, hogy egy további
számítógépre tegyünk szert,
munkaerőt kellene elvennünk
az inggyártásból,
és áttennünk a számítógépgyártásba.
Konkrétan egy egységnyi
munkaerőt kell elvenni
az inggyártásból
és áttenni a számítógépgyártásba.
Így eggyel több számítógépünk lesz
egy ing árán.
Tehát egy számítógép
alternatív költsége
az Egyesült Államokban egy ing.
Mennyi egy ing alternatív költsége?
Egy ing alternatív költsége,
amiről le kell mondanunk
egy plusz ing gyártásáért,
az egy számítógép.
Kicsit nehezebb eset:
mennyi egy számítógép
alternatív költsége Mexikóban?
Mexikóban annak érdekében, hogy
egy további számítógépre tegyünk szert,
munkaerőt kell átvinni
az inggyártásból a számítógépgyártásba.
De hány egységnyi munkaerőt kell átvinni?
12 egységnyi munkaerőt kell átvinni.
Annak érdekében,
hogy egy számítógépre tegyünk szert,
ki kell venni 12 egységnyi munkaerőt
az inggyártásból.
Az mennyivel kevesebb inget jelent?
Mivel egy ing gyártása
két egységnyi munkába kerül,
és 12 egységnyi munkaerőt kell átvinni,
ez azt jelenti, hogy egy számítógép
alternatív költsége hat ing.
Ha egy további számítógépre
van szükségünk,
az abba fog kerülni,
hogy hattal kevesebb ing készül,
hogy az a számítógép elkészülhessen.
A másik irányban ahhoz,
hogy egy további ingre tegyünk szert,
le kell mondanunk egyhatod számítógépről.
Megvannak tehát az alternatív költségeink,
és most tulajdonképpen elég egyszerű,
mert a viszonylagos előny
elmélete azt állítja,
hogy a legkisebb költséggel
kell és lehet termelni.
Tehát hol lehet a legkisebb
költséggel számítógépet gyártani?
A számítógépgyártás legkisebb költsége
az Egyesült Államokban van.
Az Egyesült Államok
kis alternatív költségű gyártója
a számítógépeknek.
Ki az ingek kis költségű gyártója?
Hát Mexikó.
Mexikóban csak egyhatod
számítógépről kell lemondanunk,
hogy egy inget gyártsunk.
Az USA-ban egy egész gépről
le kell mondanunk,
hogy egy inget gyártsunk.
Tehát sokkal inkább gyártanánk ingeket
Mexikóban,
ahol az alternatív költség kisebb.
Itt azt tanuljuk,
hogy Mexikónak a számítógépekre
kellene specializálnia magát,
mert ők a kis költségű gyártók,
bocsánat, ingekre,
mert ők az ingek kis költségű gyártói.
Az Egyesült Államoknak inkább a számító-
gépek irányába kellene specializálódnia,
mert ők a számítógépek
kis költségű gyártói.
Nézzük meg részletesebben.
Igazából néhány részletet
önökre fogok hagyni,
meg néhány kérdést
házi feladatként,
amelyeket a következő videóban
fogunk venni.
Első kérdés: tegyük fel,
hogy Mexikónak és az Egyesült Államoknak
egyaránt 24 egységnyi munkaereje van,
és mindegyik 12 egységnyi munkaerőt szán
a számítógépgyártásra
és 12 egységnyit az inggyártásra.
Ez lesz az alapforgatókönyvünk. A kérdés:
Mennyi a világ össztermelése
ezzel a forgatókönyvvel?
Ez az első kérdés.
Második kérdés.
Tegyük fel, hogy Mexikó
annak a gyártására specializálódik,
amit a legkisebb
alternatív költséggel gyárt,
láttuk, hogy ezek az ingek voltak,
és tegyük fel, hogy az USA
áttesz két egységnyi munkaerőt
az ingektől abba a gyártásba,
amelynek a legkisebb az
alternatív költsége, és az a számítógép.
Mennyi ekkor a világ össztermelése?
Végül növelheti-e a kereskedés
mindkét ország jólétét?
És itt azt szeretném,
hogy adjanak egy konkrét példát
arra, hány egységgel kell kereskedni,
honnan hova,
hogy mindkét ország jobban járjon,
ha az a gyakorlatban lehetséges.
Hogy egy kis segítséget adjak,
tudom, hogy ez nagy falat volt,
nézzünk rá erre egy diagram alapján.
Hogy segítsek, azt szeretném,
hogy töltsék ki ezeket a táblázatokat.
Az alapvető táblázatunk,
amelyből adatokat fognak nyerni,
itt van fent.
Ha mindkét országnak
24 egységnyi munkaereje van,
fele a számítógépre, fele az ingekre
szánva, nincs kereskedelem,
tehát a termelés egyenlő a fogyasztással
ebben az első példában,
mennyi lesz a termelés?
Mexikóban 12 egységnyi munkaerő
a számítógépeknél, 12 az ingeknél.
Hány számítógép, hány ing?
Ugyanez az Egyesült Államokra.
Hány számítógép? Hány ing?
Mennyi a világ össztermelése?
Ezután tegyük fel, hogy specializáció van,
mennyi lesz a termelés?
Mexikóban nulla egységnyi munkaerő van
a számítógépeknél, 24 az ingeknél.
Az USA-nak 14 egységnyi munkaereje van
a számítógépeknél, 10 az ingeknél.
Mennyi a termelés az egyes esetekben?
Mennyi a világméretű összeg?
Végül tudunk-e
termeléssel, specializációval,
tudunk-e most találni egy módot,
hogy úgy kereskedjünk,
hogy mindkét ország jobban járjon?
És mi a pontos árarány,
amelynél a kereskedés létrejön?
Ezt fogjuk venni a következő videóban.
Végül hadd térjek rá
néhány záró megjegyzésre
a viszonylagos versenyelőnyről.
Egy figyelmeztetéssel szeretném zárni
és a viszonylagos versenyelőny
átfogó nézetével.
A két országos/személyes példákban,
amelyekkel dolgoztam,
hogy elmagyarázzam az elméletet,
a kereskedelemmel mindenki jobban jár.
Nagyobb példákban a kereskedelem
növelni fogja az összvagyont,
de előfordulhat,
hogy néhány egyén rosszabbul jár.
És ez teljesen érthető.
Végülis ha A és B kereskedtek,
naztán azért, mert csökkennek a vámok
vagy mert csökkennek
a szállítási költségek,
ha A elkezd C-vel kereskedni,
akkor B rosszabbul járhat
annak ellenére, hogy A, B és C
összesített vagyona nagyobb.
Ez tehát csak egy észben tartandó
figyelmeztetés.
Az átfogó nézet.
A viszonylagos versenyelőny
vonatkozik emberekre,
csoportokra, országokra.
Nevezik néha a társulás törvényének.
És nem csak egy gyönyörű elmélet,
egy nagyon pozitív és optimista elmélet,
mert azt állítja, hogy a kereskedelem
mindannyiunknak hasznot hoz.
Azt állítja, hogy ha összedolgozunk,
növelhetjük az összvagyont.
Sőt meg tudjuk, illetve én szeretem
ezt politikailag korrekt
szlogenként megfogalmazni:
"A sokféleség erő."
Ezt a szlogent valószínűleg már hallották.
A viszonylagos versenyelőny
azt teszi ehhez hozzá,
hogy a sokféleség erő,
ha kereskedelemmel kombináljuk,
a kereskedelem változtatja erővé
a sokféleséget.
Ez igazából a viszonylagos
versenyelőny lényege.
Folytatjuk a következő videókban.
Köszönöm.
- [Narrátor] Ha szeretné magát tesztelni,
kattintson a kérdésekre.
Ha pedig készen áll a folytatásra,
kattintson a következő videóra.