1920. január 17-én hat felfegyverzett férfi kirabolt egy chicagói tehervonatot. De nem pénzre utaztak. Kevesebb mint egy órával a szeszes italok egyesült államokbeli betiltása után, a rablók több ezer dollár értékű whiskey-vel léptek meg. Ez ízelítő volt a szesztilalom nem kívánt következményeiből. A szeszfőzés és -értékesítés országos tilalma az oroszországi tilalom nyomán jött létre, amelyet pedig háborús intézkedésként hoztak az első világháború idején. De a nyugati világbeli nézet, hogy az alkohol minden társadalmi probléma forrása, sokkal régebbi. Először az ipari forradalom alatt nyert teret, amikor új munkavállalók tömegei özönlöttek a városokba, és a férfiak talponállókba jártak inni. A 19. századra mértékletességi mozgalom néven alkoholellenes csoportok tűntek fel az USA-ban és Európa egyes részein. A mértékletességi csoportok azt hitték, hogy a szesz a szegénység és a családon belüli erőszak fő mozgatórugója, és erről a kormányokat is megpróbálták meggyőzni. Míg néhányan a mértékletes ivást támogatták, sokan gondolták úgy, hogy az alkoholt teljesen be kell tiltani. Ezek a mozgalmak a társadalom széles köréből kaptak támogatást. Nőegyletek már a kezdetektől tevékeny résztvevők voltak, azzal érvelve, hogy az iszákos férfiak elhanyagolják családjukat, és verik feleségüket. Vallási hatóságok, különösen a protestánsok, az alkoholt a kísértéshez és bűnhöz vezető útként ítélték meg. Haladó munkáspárti aktivisták úgy hitték, hogy az alkohol károsítja a munkások szervezőképességét. A szesztilalom gondolata a kormányoknak sem volt idegen. Az USA-beli és kanadai őslakos közösségekben fehér telepesek honosították meg a rumot és a többi égetett szeszt, majd pedig az alkoholt okolták a közösségek felbomlásáért, habár hatásuk sok más szempontból is romboló volt. Az amerikai és a kanadai kormány megtiltotta az alkohol árusítását az őslakos népességnek, valamint a rezervátumok területén. Amerikai mértékletességi mozgalmak akkor nyertek először állami és helyi szinten, amikor Maine és más államok betiltották a szeszes italok gyártását és árusítását az 1850-es években. 1919-ben az USA alkotmányának 18. kiegészítése megtiltotta az alkoholos italok gyártását, árusítását és szállítását. A kiegészítés egy évvel később lépett hatályba a Volstead-törvény képében. Mivel a törvény nem tiltotta a személyes fogyasztást, a gazdagok megragadták a lehetőséget, hogy beraktározzanak, addig az éttermek és a bárok siettek eladni a megmaradt készleteiket. A dolgozók elvesztették állásukat, amikor a főzdék, gyárak és pincészetek bezártak. Szervezett bűnözői csoportok siettek kielégíteni az alkohol iránti igényt, jövedelmező feketepiacot hozva létre a tiltott italok gyártására, csempészésére és árusítására. Gyakran együttműködtek korrupt rendőrökkel és kormánytisztviselőkkel. 1928-ban Illinois állam főügyészi előválasztásán még robbantást is hajtottak végre az egyik politikai frakció támogatására. Több tízezer illegális bár, zugkocsma kezdett alkoholt kínálni. Bárhogy kinézhettek piszkos alagsoroktól kezdve kifinomult tánctermekig. Saját fogyasztásra otthon bárki készíthetett alkoholt, vagy szerezhetett legálisan orvosi receptre vagy vallási célokra. Hogy megakadályozzák a denaturált szesz fogyasztását, a kormány kötelezte a gyártókat káros vegyszerek hozzáadására, több ezer mérgezéses halálesetet okozva. Nem tudjuk pontosan, mennyi alkohol fogyott a szesztilalom alatt, mert az illegális alkohol nem volt szabályozva vagy adóztatva. De az 1920-as évek végére világossá vált, hogy a szesztilalom nem hozta meg az ígért társadalmi fejlődést. Ehelyett hozzájárult a politikai korrupcióhoz és a szervezett bűnözéshez, és a polgárok milliói fittyet hánytak rá. Egy detroiti sörözőben tartott razziában ivászatért letartóztatták a helyi seriffet, polgármestert és egy képviselőt. 1929-ben, a nagy gazdasági világválság kezdetén, a kormánynak szüksége volt a szeszeladásból származó adóbevételre, és feltételezte, hogy a szesztilalom eltörlése élénkítené a gazdaságot. 1933-ban, a Kongresszus elfogadta a 21. kiegészítést, amely visszavonta a 18.-at, ez az egyetlen teljes mértékben hatályon kívül helyezett módosítás. A mértékletességi mozgalmak tagjai az alkoholt vélték a társadalmi bajok gyökerének, de a valóság ennél bonyolultabb. Miközben a teljes betiltása nem működött, az alkohol egészségügyi és társadalmi hatásai ma is aggodalomra adnak okot.