Hogyan fog halat a tengeri csiga? A csiga lassú, de a hal nem. De mégis elejti. A homok alatt kúpcsiga rejtőzik. Az a narancssárga dolog, amelyet látnak, nyelvre hasonlít. Ormánynak nevezzük. Azt használja a gyanútlan hal követésére és elejtésére. E ragadozó-zsákmány viszonyból látni, hogy ezek nyilván nem az önök kerti csigái. Ezek a tenger gyilkosai. A választott fegyverük a méreg. Méreg, mint amilyen a mérges kígyók és a skorpiók mérge. E csigák a mérgükkel halakat, férgeket és más csigákat ejtenek el. A csigák mérge nem egyszerű méreg, hanem mérgező molekulák keveréke, melyet reszelőnyelvükben tárolnak, és onnan juttatják ki. A reszelőnyelvet injekciós tűként képzelhetjük el. Nincs miért aggódnunk: a csigák helyesen bánnak a tűvel, mert mindegyiket csak egyszer használják. A mérgező lényekről meglévő ismereteik s az imént látott hátborzongató halölő videóból azt gondolhatnák, hogy a méreg veszélyes és mindig rossz. Igen is meg nem is. Alaposabban megvizsgálva, a méreg egyszerre fő gonosz és szuperhős. Laboromban a méreg evolúcióját mint jó hatású erőt vizsgáljuk e tengeri csigákban. Túlzásnak tűnik, vagy akár csodaszernek, de míg kígyókkal kapcsolatos, a termék törvényes. A méregtermék sikerének egyik oka, hogy a fizikai hadviselést biokémiaivá alakítja át. Ahol a ragadozó és zsákmánya közti kölcsönhatás általában a legdurvább, ott a méreg molekuláris szinten hat. Nem a méret a lényeg, hanem a mérgek keveréke. A fegyvertárban lévő mérgek kémiája teszi képessé Dávidot arra, hogy legyőzze Góliátot. Esetünkben Dávid a csiga. Másik sajátossága a méregnek, amely ennyire sikeressé teszi, hogy a méreganyagok svájcibicska pontosságával működnek. E méreganyagok a szervezet működését elősegítő erődítményeket támadják: a vért, az agyat és a membránokat. Mind a csiga-, mind a kígyóméreg, mindkettő tartalmaz vérrögképződést okozó összetevőt, ezt vérmérgezésnek nevezzük. Vagy gátolják az agy idegsejtjeinek rendes működését, ezt idegméregnek nevezzük. Egyes méreganyagaik kilyukasztják sejtjeink membránját, ami szakadást okoz bennük, és gyakorlatilag felrobbannak, ezeket sejtmérgeknek nevezzük. Sejtrobbanás. Ha ez nem mindenütt jelen lévő hatalom, akkor semmi sem az. Most egy keveset magamról, s arról, miért vagyok ennyire a méreg megszállottja. New York városában nőttem fel, kötelezően bejártam a Természettudományi Múzeumba. Azért mondok kötelező bejárást, mert öt gyerek egyike vagyok s szüleim a múzeumokat gyerekmegőrzésre használták. Két szabály volt: Ne veszíts el senkit, s találkozz Anyával és Apával az afrikai elefántoknál 5:30-kor, amikor zár a múzeum. Azok a teljesen felügyelet nélküli napok, amikor a múzeum folyosóin futkároztunk, tele voltak kalanddal és felfedezéssel. Ugyanezt érzem a méreg vizsgálatakor is. Ez tudományos kaland. Bátran vizsgáljuk ezt a természetet és az emberiséget összekötő entitást. A másik ok, amiért megszállottja vagyok, a méreg kettősségének köszönhető. Amikor méregarzenál összetevőit fecskendezzük be egy szervezetbe, akkor az megölheti vagy meggyógyíthatja. Molekulaszinten számos dolog történhet. Egy dolgot már láttak: a hal bénulását. Ez azért történt, mert a méreganyagok a hal sejtjei közötti kommunikációs folyamatot támadták meg, ezzel gátolták, hogy a hal elússzon. Mást is akarok méreggel támadni? Persze. Ezek egyike a rák. A rákos daganatok is sejtek. Mint minden sejt, ők is kommunikálnak egymással és a környezetükkel. Olyan méregösszetevőket akarok találni, melyek zavarni tudják a kommunikációt, úgy, ahogyan a méreg a hal sejtjei közti kommunikációt is zavarta, s ezáltal a hal nem tudott elúszni. Laboromban a rákot csatornapátiaként vizsgáljuk. Ez azt jelenti, hogy olyan méregösszetevőket keresünk, amelyek a tumorsejtekben a túlzottan kifejeződött csatornákat célozzák meg, de a normál sejteket békén hagyják. Most leginkább a májrákkal foglalkozunk. Azért, mert az 1980-as évek óta megduplázódott a májrák halálozási rátája, s ez erősödő fenyegetés az USA-ban. Egy szűrővizsgálatban, amelyben méhnyak-, neuroblasztóma-, prosztata- és májráksejtek voltak, találtunk egy terebridcsiga-vegyületet, amely úgy tűnik, hogy megtámadja a rákos májsejteket, csakis a rákos sejteket, de a többi tesztelt sejtet nem. Majd mikor a vegyületet beadtuk egereknek, amelyek rákos májsejteket fejeztek ki, az jelentősen gátolta a daganatok növekedését. Még nem teljesen ismerjük a működését, még vizsgáljuk a hatásmechanizmust, s hogy miként tehetnénk még hatékonyabbá a vegyületet, mivel nem rohanhatunk patikába, hogy a májrákra gyilkos csigán alapuló gyógykezelést rendeljünk. Még nem. Alapvetően azt gondoljuk, hogy meghatározott csatornát zár le a vegyület. Ezzel megakadályozza a jeltovábbító vegyi anyag terjedését, amely lehetővé teszi a daganatsejt osztódását, és hogy vérrel lássa el magát. A méregösszetevők tanulmányozása arra szolgál, hogy humán kórok és rendellenességek elleni gyógymódokhoz jussunk. De ez nem új, ezt nevezzük természetes gyógyszerek felfedezésének, és ez már évszázadok óta világszerte minden kultúrában zajlik. A mérgek nemcsak klassz új vegyületeket adnak nekünk, hanem új gondolkodásmódokat is humán kórok és rendellenességek kezelésével kapcsolatban. Mondok három példát. Az első, természetesen a gyilkos csigákra vonatkozik. A csigákból származó első kapható gyógyszer neve zikonotid vagy Prialt. Idült fájdalom kezelésére használják HIV- és rákos betegeknél. A Prialt függőséget nem okozó fájdalomcsillapító. Három varázsszó, ha belegondolunk a jelenlegi fájdalomkezelésbe. A mostani szerek függőséget okoznak. Gondoljunk csak a morfiumra, vagy bármelyik másik kedvenc opioidunkra! A csigák a fájdalom kezelésére függőségmentes módot kínáltak, ami nagyszerű. A másik példa a brazil lándzsakígyó. Ezekből a kígyókból egy kaptopril nevű vegyületet vontunk ki. A kaptoprilt magas vérnyomás kezelésére használják, Áttörést hozó gyógyszer. Nemcsak önmagában véve, hanem mert gyógyszerek egész csoportját is kifejlesztették belőle, melyeket ACE-gátlókként ismerünk, melyeket a leggyakrabban magas vérnyomás kezelésére s szívelégtelenségre írnak fel. Az utolsó példám a viperagyík. Ez nagyon izgalmas példa az összefüggésre e lények ökológiájának megértése és a hatékony gyógyszer-felfedezések között. A viperagyíkok folyamatosan zabálnak. Amikor egy nagy ételbe harapnak, mérgükbe vércukorszint-csökkentő anyagokat engednek. Vajon melyik gyógyszert nyertük ki a viperagyíkból? A cukorbetegek vércukorszintjét csökkentő vegyületet. Ez három csodálatos példa, de még csak a felszínt karcoltuk meg. Sokkal több tanulmányozandó méreg létezik még. Úgy gondoljuk, hogy a bolygón élő állatok 15%-a termel mérget. Azt hiszem, ez szerény becslés, hiszen nem vizsgáltuk végig bolygónk összes állatát. Talán a természet talált valamit, ami tetszik neki, s folyton megismételt, és ez vezetett a rengeteg állathoz, amelyek köröttünk és az élet fáján láthatók. Akár a kedvenceimről, a gyilkos csigákról beszélünk, vagy a medúzákról, akár a pillangók és lepkék lárváiról vagy a kacsacsőrű emlősről vagy a lajhármakikról, akár tengeren, szárazföldön vagy levegőben, biztosan találkozunk mérges élőlénnyel. Emlékszenek, amikor mondtam, a méreg lehet szuperhős és fő gonosz is, s nem hittek nekem? Ugye? Sietünk kihasználni a méreganyagok előnyeit, mielőtt elveszítenénk bolygónk állatvilágának zömét. Ez holisztikus folyamat. Nem léteznek állatok nélküli gyógykezelések. Nem léteznek állatok az ökorendszerük nélkül. Nekem s a csigáknak ez azt jelenti, hogy meg kell védenünk az óceánokat. Mivel a mérget termelő állatok bárhol fellelhetők, meg kell védenünk a bolygót. Tegyük meg a mérget termelő állatokért, ha már magunkért nem akarjuk! S ki tudja, a csigaméreg egy napon talán életünket mentheti meg. Köszönöm.