WEBVTT

00:00:20.083 --> 00:00:24.166
1956-ban Jacques Cousteau egyik filmje

00:00:24.459 --> 00:00:27.834
Arany Pálma és Oscar-díjat is nyert

00:00:28.042 --> 00:00:30.918
A címe: "Le monde du silence",

00:00:30.930 --> 00:00:33.169
azaz: "A csend világa".

00:00:33.609 --> 00:00:38.860
A cím fő üzenete az volt,
hogy a víz alatti világ a csend világa.

00:00:39.509 --> 00:00:42.029
Most, 60 évvel később, már tudjuk,

00:00:42.030 --> 00:00:45.901
hogy a víz alatti világ minden,
csak nem csöndes.

00:00:45.902 --> 00:00:48.911
Bár hangjai a felszín fölött 
nem hallhatók,

00:00:48.912 --> 00:00:52.252
a helyszíntől és időponttól függően,

00:00:52.253 --> 00:00:58.417
a víz alatti világ olyan zajos lehet,
mint egy őserdő vagy esőerdő.

00:00:58.422 --> 00:01:04.569
A gerinctelenek, mint a csattogó garnéla,
a halak, tengeri emlősök hangot adnak ki.

00:01:04.879 --> 00:01:07.800
Hanggal térképezik fel élőhelyüket,

00:01:07.801 --> 00:01:11.440
tartják a kapcsolatot egymással,
tájékozódnak,

00:01:11.441 --> 00:01:13.862
ismerik fel ellenségeiket és áldozataikat.

00:01:13.863 --> 00:01:19.191
Hangok révén szereznek
ismereteket környezetükről.

00:01:19.192 --> 00:01:21.882
Nézzük például az Északi-sarkvidéket.

00:01:22.782 --> 00:01:25.993
Hatalmas, lakhatatlan területnek tartjuk,

00:01:25.994 --> 00:01:28.442
egyfajta sivatagnak,

00:01:28.443 --> 00:01:33.555
mert olyan zord és távoli,
és szinte egész évben jég borítja.

00:01:34.445 --> 00:01:40.245
Ennek ellenére nem sok helyen lennék
szívesebben, mint az Arktiszon.

00:01:40.246 --> 00:01:44.104
Különösen, amikor hosszabbodnak
a nappalok és jön a tavasz.

00:01:44.504 --> 00:01:48.914
Számomra az Arktisz példázza
azt az ellentétet,

00:01:48.915 --> 00:01:54.296
amit a felszínen látunk
és ami a felszín alatt történik.

00:01:54.586 --> 00:01:59.917
Végignézve a jégtakarón -
minden fehér, kék és hideg -

00:02:00.587 --> 00:02:02.306
nem látunk semmit.

00:02:02.646 --> 00:02:05.295
Ha viszont belehallgatunk 
a víz alatti világba,

00:02:05.296 --> 00:02:10.359
a hangok lenyűgöznek 
és elkápráztatnak bennünket.

00:02:10.919 --> 00:02:14.658
Miközben szemünk kilométeres
jégmezőkön kívül semmit sem lát,

00:02:14.659 --> 00:02:18.166
fülünk érzékeli, hogy odalenn

00:02:18.167 --> 00:02:22.542
grönlandi bálnák, belugák,
rozmárok és borjúfókák vannak.

00:02:23.542 --> 00:02:25.631
A jég maga is ad ki hangot:

00:02:25.632 --> 00:02:31.022
csikorog, reped, pattog és morog,
ahogy egymásnak ütközik és dörzsölődik,

00:02:31.023 --> 00:02:34.373
ahogy a hőmérséklet, az áramlatok,
vagy a széljárás változik.

00:02:35.123 --> 00:02:39.304
A teljesen befagyott, 
halott téli vízfelszín alatt

00:02:39.614 --> 00:02:42.145
grönlandi bálnák éneke hallatszik.

00:02:43.185 --> 00:02:45.375
Nekünk, embereknek, ez meglepő,

00:02:45.376 --> 00:02:50.503
mert mi többnyire
a látásunkra hagyatkozunk.

00:02:50.504 --> 00:02:53.336
Többségünk, bár nem mindenki,

00:02:53.346 --> 00:02:56.544
látása segítségével 
tájékozódik a világban.

00:02:56.545 --> 00:02:59.464
A tengeri emlősök számára a víz alatt,

00:02:59.465 --> 00:03:03.493
ahová a kémiai jelek 
és a fény alig jutnak el,

00:03:03.494 --> 00:03:06.794
a hallás az elsődleges érzékszerv.

00:03:06.795 --> 00:03:10.915
A hang nagyon jól terjed a vízben,
sokkal jobban, mint a levegőben.

00:03:10.916 --> 00:03:14.504
A jelek így nagyon messzire eljutnak.

00:03:14.505 --> 00:03:17.689
Az Arktiszon ez különösen fontos,

00:03:17.690 --> 00:03:21.423
mert a tengeri emlősöknek
nemcsak egymást kell hallaniuk,

00:03:21.424 --> 00:03:24.785
hanem olyan környezeti jeleket
is érzékelniük kell,

00:03:24.786 --> 00:03:29.176
melyek nagy jégtömegek 
vagy nyílt víz jelenlétét jelzik.

00:03:29.177 --> 00:03:32.695
Bár életük nagy része a víz alatt zajlik,
ne felejtsük el,

00:03:32.696 --> 00:03:36.557
hogy ők emlősök, így levegőért 
fel kell jönniük a felszínre.

00:03:36.807 --> 00:03:40.748
Figyelik a vékony jéggel borított,
vagy jégmentes területeket,

00:03:40.749 --> 00:03:44.369
vagy a közeli jégről érkező visszhangot.

00:03:45.289 --> 00:03:51.168
Az északi-tengeri emlősök gazdag és
színes víz alatti hangképet érzékelnek.

00:03:51.169 --> 00:03:54.497
Tavasszal hangok kavalkádja tölti be.

00:03:54.498 --> 00:03:57.496
(Kerregő, süvítő, nyikorgó,
fütyülő, búgó hangok)

00:04:11.219 --> 00:04:14.293
Viszont amikor a jég megszilárdul,

00:04:14.294 --> 00:04:17.892
és a hőmérséklet és az áramlatok
többé-kevésbé állandósulnak,

00:04:17.894 --> 00:04:22.489
az Arktisz víz alatti világa 
lesz a legcsöndesebb terület

00:04:22.490 --> 00:04:24.239
a világ óceánjai közül.

00:04:24.459 --> 00:04:25.999
Ez azonban változik.

00:04:26.000 --> 00:04:29.932
Az éghajlat és a tengeri jég 
kiterjedésének változása

00:04:29.932 --> 00:04:33.870
az Arktisz víz alatti 
hangképét is alakítja,

00:04:33.871 --> 00:04:38.091
ami az üvegházgázok kibocsátásának 
közvetlen hatása.

00:04:38.451 --> 00:04:41.251
A klímaváltozással tehát nyilvánvalóan

00:04:41.252 --> 00:04:45.370
egy teljesen kontrollálatlan
kísérletet folytatunk a bolygónkkal.

00:04:45.710 --> 00:04:47.886
Az elmúlt 30 évben

00:04:47.887 --> 00:04:51.692
az északi-sarkköri területen
az időszakos jégtakaró területe

00:04:51.693 --> 00:04:56.561
hat héttől négy hónapig 
terjedő ideig csökken.

00:04:56.562 --> 00:05:00.283
A tengeri jégnek ezt az összehúzódását

00:05:00.284 --> 00:05:03.161
szokás a nyíltvizes időszak 
kiterjedésével kifejezni .

00:05:03.162 --> 00:05:07.213
Ez az az időszak, amikor 
a sarkköri vizek hajózhatók.

00:05:07.313 --> 00:05:10.043
Nemcsak a jég kiterjedése változik,

00:05:10.843 --> 00:05:14.993
hanem a jég kora és vastagsága is.

00:05:15.303 --> 00:05:18.381
Hallhattunk már a szezonális
tengeri jég csökkenéséről,

00:05:18.382 --> 00:05:22.172
ami a jeget igénylő állatok,
például fókák, rozmárok,

00:05:22.173 --> 00:05:26.235
jegesmedvék élőhelyének 
megszűnését okozza.

00:05:26.555 --> 00:05:31.333
A tengeri jég mennyiségének csökkenése
fokozza az eróziót a parti településeken,

00:05:31.334 --> 00:05:35.475
és megváltoztatja a tengeri madarak
és emlősök táplálékforrásait.

00:05:35.925 --> 00:05:39.875
A klímaváltozás és a jég 
mennyiségének csökkenése

00:05:39.875 --> 00:05:44.044
a Sarkvidék víz alatti hangképére
is hatással van.

00:05:44.045 --> 00:05:46.185
Mit értek hangkép alatt?

00:05:46.635 --> 00:05:49.635
Mi, akik hivatásszerűen
hallgatózunk az óceánokban,

00:05:49.636 --> 00:05:53.890
ún. hidrofonokat, víz alatti 
mikrofonokat használunk.

00:05:53.891 --> 00:05:57.896
Rögzítjük a bennünket körülvevő 
környezeti zajokat.

00:05:57.897 --> 00:06:01.176
A hangkép ennek a hangmezőnek
a különböző lakóit,

00:06:01.177 --> 00:06:02.786
a zajok okozóit írja le.

00:06:02.787 --> 00:06:05.397
A hidrofonokon keresztül hallható hangok

00:06:05.398 --> 00:06:09.257
a klímaváltozás valóságának hangjai.

00:06:09.467 --> 00:06:12.396
Ezek a változások
három területen érzékelhetők:

00:06:12.886 --> 00:06:17.598
a levegőben, a vízben, és a szárazföldön.

00:06:18.108 --> 00:06:20.748
Kezdjük a levegővel.

00:06:20.748 --> 00:06:23.357
A szél a vízen hullámokat kelt.

00:06:23.357 --> 00:06:26.538
A hullámok buborékokat,
a buborékok pedig kipukkadnak.

00:06:26.539 --> 00:06:29.468
Ezáltal hangot keltenek,

00:06:29.469 --> 00:06:33.878
és ez a hang egy állandó,
susogó háttérzajként érzékelhető.

00:06:33.879 --> 00:06:36.970
Amikor a sarkköri területet jég borítja,

00:06:36.971 --> 00:06:40.720
a szélzaj nem megy át a vízoszlopba,

00:06:40.721 --> 00:06:45.550
mert a jég ütközőként viselkedik
a légkör és a víz között.

00:06:45.551 --> 00:06:51.042
Ez az egyik ok, amiért az Arktisz
zajszintje nagyon alacsony tud lenni.

00:06:51.322 --> 00:06:54.051
A szezonális jégtakaró csökkenése azonban

00:06:54.052 --> 00:06:58.572
nemcsak azt jelenti, hogy az Arktisz
most már ki van téve ennek a hullámzajnak,

00:06:59.152 --> 00:07:01.912
hanem azt is, hogy a viharok száma

00:07:01.913 --> 00:07:04.301
és erőssége is növekszik az Arktiszon.

00:07:04.302 --> 00:07:09.583
Ezek együttesen okozzák a korábban
csöndes óceán zajszintjének emelkedését.

00:07:10.273 --> 00:07:12.854
Aztán itt van a víz.

00:07:13.614 --> 00:07:18.662
Mivel csökken a jégtakaró,
a szubarktikus fajok északra húzódnak,

00:07:18.663 --> 00:07:23.346
és elfoglalják a szabad vízfelület
teremtette újabb élőhelyeket.

00:07:23.576 --> 00:07:28.415
A sarki bálnáknak, mint a grönlandi 
bálnának, nincs hátúszójuk,

00:07:28.416 --> 00:07:33.166
mert alkalmazkodtak a jéggel borított
vízben való élethez és úszáshoz.

00:07:33.167 --> 00:07:35.384
Egy hátból kiálló testrész

00:07:35.385 --> 00:07:38.385
nem igazán praktikus 
a jégtáblák közti vándorláshoz,

00:07:38.386 --> 00:07:42.596
és az állatot gyakorlatilag 
kizárná a jégtáblák közül.

00:07:42.597 --> 00:07:46.576
De mindenfelé, ahol csak hallgatóztunk,
hallottuk óriásbálnák,

00:07:46.576 --> 00:07:50.006
hosszúszárnyú bálnák 
és kardszárnyú delfinek hangját,

00:07:50.007 --> 00:07:52.357
egyre északabbra,

00:07:52.358 --> 00:07:54.997
és az évszakon belül egyre később.

00:07:54.998 --> 00:08:00.557
Valójában a hangokból ítélve, az Arktiszt
elárasztják a szubarktikus fajok,

00:08:00.737 --> 00:08:02.968
és még nem tudjuk, ez mit jelent.

00:08:02.969 --> 00:08:08.106
Táplálékverseny fog kialakulni
az arktikus és szubarktikus fajok között?

00:08:08.107 --> 00:08:13.631
Vagy a szubarktikus fajok betegségeket
vagy kórokozókat hurcolnak az Arktiszra?

00:08:13.971 --> 00:08:17.017
Milyen hatásuk lesz
az általuk keltett zajoknak

00:08:17.018 --> 00:08:19.728
a víz alatti hangképre?

00:08:19.729 --> 00:08:21.809
Végül pedig a szárazföld.

00:08:21.810 --> 00:08:24.849
A szárazföld alatt az embereket értem.

00:08:25.239 --> 00:08:29.275
A nyílt vízfelület növekedése
növekvő emberi aktivitást okoz.

00:08:29.835 --> 00:08:31.319
Az elmúlt nyáron már

00:08:31.320 --> 00:08:35.349
egy hatalmas óceánjáró átkelt
az Észak-nyugati Átjárón,

00:08:35.350 --> 00:08:39.119
az Európa és a Csendes-óceán közti,
egykor legendás útvonalon.

00:08:39.799 --> 00:08:45.698
A jégtakaró csökkenése lehetővé teszi
újabb sarkvidéki területek elfoglalását,

00:08:45.699 --> 00:08:50.249
az olaj- és gázkutatás 
és kitermelés növelését,

00:08:50.250 --> 00:08:52.849
a kereskedelmi hajózás kiterjesztését,

00:08:52.850 --> 00:08:54.901
valamint a turizmus felfuttatását.

00:08:56.001 --> 00:09:00.930
Tudjuk, hogy a hajók által keltett zaj
emeli a bálnák stresszhormon-szintjét,

00:09:00.931 --> 00:09:03.250
és káros táplálkozási viselkedésükre.

00:09:03.660 --> 00:09:05.374
A légfegyverek által keltett hangos,

00:09:05.375 --> 00:09:10.834
10-20 másodpercenkénti,
alacsony frekvenciájú durranások

00:09:11.482 --> 00:09:14.982
megváltoztatják a bálnák úszási 
és hangképzési szokásait.

00:09:15.322 --> 00:09:20.050
Ezek a hangforrások együttesen
szűkítik az akusztikus teret,

00:09:20.051 --> 00:09:23.563
melyet a sarki tengeri emlősök
kommunikációra használhatnak.

00:09:24.293 --> 00:09:28.922
Az északi-sarki tengeri emlősök
az év bizonyos szakában

00:09:28.922 --> 00:09:30.832
hozzá vannak szokva 
a magas zajszinthez,

00:09:30.833 --> 00:09:34.741
de ennek okozói elsősorban
más állatok vagy a tengeri jég.

00:09:34.742 --> 00:09:37.372
Ezek olyan hangok, melyek között felnőnek,

00:09:37.373 --> 00:09:40.656
és melyek nélkülözhetetlenek
a túlélésükhöz.

00:09:41.116 --> 00:09:44.495
Az új hangok viszont hangosak 
és idegenek számukra.

00:09:44.815 --> 00:09:49.375
Ezeknek a környezetre gyakorolt
hatását úgy hisszük, hogy részben értjük,

00:09:49.945 --> 00:09:52.452
másrészt viszont nem.

00:09:52.662 --> 00:09:57.284
Ne feledjük, hogy ezen állatoknak
a hallás a legfontosabb érzékszervük;

00:09:57.285 --> 00:10:01.726
és nemcsak az Arktisz fizikai
élőhelyeit érinti a gyors változás,

00:10:01.966 --> 00:10:04.715
hanem az akusztikus élőhelyeket is.

00:10:04.716 --> 00:10:08.348
Olyan ez, mintha ezeket az állatokat
csöndes falusi lakóhelyükről kiszakítva,

00:10:08.349 --> 00:10:12.076
csúcsforgalom idején bedobtuk volna 
egy nagyváros kellős közepébe.

00:10:12.077 --> 00:10:14.056
Nem menekülhetnek innen.

00:10:14.057 --> 00:10:16.387
De akkor mit tehetünk?

00:10:17.027 --> 00:10:19.679
Nem csökkenthetjük a szél sebességét,

00:10:19.680 --> 00:10:22.850
és nem gátolhatjuk meg a szubarktikus
állatok északra vándorlását.

00:10:22.851 --> 00:10:28.582
Helyi megoldásokkal azonban csökkenthetjük
az ember okozta víz alatti zajokat.

00:10:29.052 --> 00:10:32.399
Az egyik lehetséges megoldás
a sarkvidéket átszelő hajók

00:10:32.400 --> 00:10:34.218
sebességének csökkentése,

00:10:34.219 --> 00:10:38.143
mert a lassabb hajó egyben csöndesebb is.

00:10:38.144 --> 00:10:41.882
Évszakonként és területenként
korlátozhatjuk a forgalmat,

00:10:41.883 --> 00:10:46.710
az állatok szaporodási, táplálkozási
vagy vándorlási ciklusához igazodva.

00:10:46.950 --> 00:10:50.140
Ügyes módszerekkel csöndesebb 
hajókat készíthetünk,

00:10:50.140 --> 00:10:53.520
és javíthatjuk az óceánfenék
kutatásának technikáit.

00:10:54.120 --> 00:10:58.750
A jó hír, hogy már most is 
dolgoznak ezen emberek.

00:10:58.751 --> 00:11:03.071
Végső soron azonban nekünk,
embereknek kell a nehezét,

00:11:03.072 --> 00:11:05.952
az ember okozta légköri
változások megfordítását,

00:11:05.953 --> 00:11:09.954
vagy legalábbis csökkentését elvégeznünk.

00:11:09.955 --> 00:11:14.954
Térjünk vissza a csöndes 
víz alatti világ ideájához.

00:11:15.384 --> 00:11:17.114
Könnyen meglehet,

00:11:17.115 --> 00:11:20.413
hogy az Északi-sarkvidéken úszkáló
bálnák közül sokan,

00:11:20.414 --> 00:11:23.958
különösen a hosszú életű fajok,
mint a grönlandi bálna

00:11:23.959 --> 00:11:27.710
- melyek, ahogy az inuitok mondják:
két emberöltőig élnek -

00:11:27.735 --> 00:11:31.414
lehetséges, hogy 1956-ban,
Jacques Cousteau idejében

00:11:31.415 --> 00:11:34.006
már a világon voltak.

00:11:34.446 --> 00:11:40.535
Figyelembe véve az óceánokat 
jelenleg szennyező zajmennyiséget,

00:11:41.015 --> 00:11:44.227
talán ez régen tényleg 
"A csend világa" volt.

00:11:44.977 --> 00:11:46.385
Köszönöm.

00:11:46.386 --> 00:11:48.026
(Taps)