1 00:00:20,083 --> 00:00:24,166 1956-ban Jacques Cousteau egyik filmje 2 00:00:24,459 --> 00:00:27,834 Arany Pálma és Oscar-díjat is nyert 3 00:00:28,042 --> 00:00:30,918 A címe: "Le monde du silence", 4 00:00:30,930 --> 00:00:33,169 azaz: "A csend világa". 5 00:00:33,609 --> 00:00:38,860 A cím fő üzenete az volt, hogy a víz alatti világ a csend világa. 6 00:00:39,509 --> 00:00:42,029 Most, 60 évvel később, már tudjuk, 7 00:00:42,030 --> 00:00:45,901 hogy a víz alatti világ minden, csak nem csöndes. 8 00:00:45,902 --> 00:00:48,911 Bár hangjai a felszín fölött nem hallhatók, 9 00:00:48,912 --> 00:00:52,252 a helyszíntől és időponttól függően, 10 00:00:52,253 --> 00:00:58,417 a víz alatti világ olyan zajos lehet, mint egy őserdő vagy esőerdő. 11 00:00:58,422 --> 00:01:04,569 A gerinctelenek, mint a csattogó garnéla, a halak, tengeri emlősök hangot adnak ki. 12 00:01:04,879 --> 00:01:07,800 Hanggal térképezik fel élőhelyüket, 13 00:01:07,801 --> 00:01:11,440 tartják a kapcsolatot egymással, tájékozódnak, 14 00:01:11,441 --> 00:01:13,862 ismerik fel ellenségeiket és áldozataikat. 15 00:01:13,863 --> 00:01:19,191 Hangok révén szereznek ismereteket környezetükről. 16 00:01:19,192 --> 00:01:21,882 Nézzük például az Északi-sarkvidéket. 17 00:01:22,782 --> 00:01:25,993 Hatalmas, lakhatatlan területnek tartjuk, 18 00:01:25,994 --> 00:01:28,442 egyfajta sivatagnak, 19 00:01:28,443 --> 00:01:33,555 mert olyan zord és távoli, és szinte egész évben jég borítja. 20 00:01:34,445 --> 00:01:40,245 Ennek ellenére nem sok helyen lennék szívesebben, mint az Arktiszon. 21 00:01:40,246 --> 00:01:44,104 Különösen, amikor hosszabbodnak a nappalok és jön a tavasz. 22 00:01:44,504 --> 00:01:48,914 Számomra az Arktisz példázza azt az ellentétet, 23 00:01:48,915 --> 00:01:54,296 amit a felszínen látunk és ami a felszín alatt történik. 24 00:01:54,586 --> 00:01:59,917 Végignézve a jégtakarón - minden fehér, kék és hideg - 25 00:02:00,587 --> 00:02:02,306 nem látunk semmit. 26 00:02:02,646 --> 00:02:05,295 Ha viszont belehallgatunk a víz alatti világba, 27 00:02:05,296 --> 00:02:10,359 a hangok lenyűgöznek és elkápráztatnak bennünket. 28 00:02:10,919 --> 00:02:14,658 Miközben szemünk kilométeres jégmezőkön kívül semmit sem lát, 29 00:02:14,659 --> 00:02:18,166 fülünk érzékeli, hogy odalenn 30 00:02:18,167 --> 00:02:22,542 grönlandi bálnák, belugák, rozmárok és borjúfókák vannak. 31 00:02:23,542 --> 00:02:25,631 A jég maga is ad ki hangot: 32 00:02:25,632 --> 00:02:31,022 csikorog, reped, pattog és morog, ahogy egymásnak ütközik és dörzsölődik, 33 00:02:31,023 --> 00:02:34,373 ahogy a hőmérséklet, az áramlatok, vagy a széljárás változik. 34 00:02:35,123 --> 00:02:39,304 A teljesen befagyott, halott téli vízfelszín alatt 35 00:02:39,614 --> 00:02:42,145 grönlandi bálnák éneke hallatszik. 36 00:02:43,185 --> 00:02:45,375 Nekünk, embereknek, ez meglepő, 37 00:02:45,376 --> 00:02:50,503 mert mi többnyire a látásunkra hagyatkozunk. 38 00:02:50,504 --> 00:02:53,336 Többségünk, bár nem mindenki, 39 00:02:53,346 --> 00:02:56,544 látása segítségével tájékozódik a világban. 40 00:02:56,545 --> 00:02:59,464 A tengeri emlősök számára a víz alatt, 41 00:02:59,465 --> 00:03:03,493 ahová a kémiai jelek és a fény alig jutnak el, 42 00:03:03,494 --> 00:03:06,794 a hallás az elsődleges érzékszerv. 43 00:03:06,795 --> 00:03:10,915 A hang nagyon jól terjed a vízben, sokkal jobban, mint a levegőben. 44 00:03:10,916 --> 00:03:14,504 A jelek így nagyon messzire eljutnak. 45 00:03:14,505 --> 00:03:17,689 Az Arktiszon ez különösen fontos, 46 00:03:17,690 --> 00:03:21,423 mert a tengeri emlősöknek nemcsak egymást kell hallaniuk, 47 00:03:21,424 --> 00:03:24,785 hanem olyan környezeti jeleket is érzékelniük kell, 48 00:03:24,786 --> 00:03:29,176 melyek nagy jégtömegek vagy nyílt víz jelenlétét jelzik. 49 00:03:29,177 --> 00:03:32,695 Bár életük nagy része a víz alatt zajlik, ne felejtsük el, 50 00:03:32,696 --> 00:03:36,557 hogy ők emlősök, így levegőért fel kell jönniük a felszínre. 51 00:03:36,807 --> 00:03:40,748 Figyelik a vékony jéggel borított, vagy jégmentes területeket, 52 00:03:40,749 --> 00:03:44,369 vagy a közeli jégről érkező visszhangot. 53 00:03:45,289 --> 00:03:51,168 Az északi-tengeri emlősök gazdag és színes víz alatti hangképet érzékelnek. 54 00:03:51,169 --> 00:03:54,497 Tavasszal hangok kavalkádja tölti be. 55 00:03:54,498 --> 00:03:57,496 (Kerregő, süvítő, nyikorgó, fütyülő, búgó hangok) 56 00:04:11,219 --> 00:04:14,293 Viszont amikor a jég megszilárdul, 57 00:04:14,294 --> 00:04:17,892 és a hőmérséklet és az áramlatok többé-kevésbé állandósulnak, 58 00:04:17,894 --> 00:04:22,489 az Arktisz víz alatti világa lesz a legcsöndesebb terület 59 00:04:22,490 --> 00:04:24,239 a világ óceánjai közül. 60 00:04:24,459 --> 00:04:25,999 Ez azonban változik. 61 00:04:26,000 --> 00:04:29,932 Az éghajlat és a tengeri jég kiterjedésének változása 62 00:04:29,932 --> 00:04:33,870 az Arktisz víz alatti hangképét is alakítja, 63 00:04:33,871 --> 00:04:38,091 ami az üvegházgázok kibocsátásának közvetlen hatása. 64 00:04:38,451 --> 00:04:41,251 A klímaváltozással tehát nyilvánvalóan 65 00:04:41,252 --> 00:04:45,370 egy teljesen kontrollálatlan kísérletet folytatunk a bolygónkkal. 66 00:04:45,710 --> 00:04:47,886 Az elmúlt 30 évben 67 00:04:47,887 --> 00:04:51,692 az északi-sarkköri területen az időszakos jégtakaró területe 68 00:04:51,693 --> 00:04:56,561 hat héttől négy hónapig terjedő ideig csökken. 69 00:04:56,562 --> 00:05:00,283 A tengeri jégnek ezt az összehúzódását 70 00:05:00,284 --> 00:05:03,161 szokás a nyíltvizes időszak kiterjedésével kifejezni . 71 00:05:03,162 --> 00:05:07,213 Ez az az időszak, amikor a sarkköri vizek hajózhatók. 72 00:05:07,313 --> 00:05:10,043 Nemcsak a jég kiterjedése változik, 73 00:05:10,843 --> 00:05:14,993 hanem a jég kora és vastagsága is. 74 00:05:15,303 --> 00:05:18,381 Hallhattunk már a szezonális tengeri jég csökkenéséről, 75 00:05:18,382 --> 00:05:22,172 ami a jeget igénylő állatok, például fókák, rozmárok, 76 00:05:22,173 --> 00:05:26,235 jegesmedvék élőhelyének megszűnését okozza. 77 00:05:26,555 --> 00:05:31,333 A tengeri jég mennyiségének csökkenése fokozza az eróziót a parti településeken, 78 00:05:31,334 --> 00:05:35,475 és megváltoztatja a tengeri madarak és emlősök táplálékforrásait. 79 00:05:35,925 --> 00:05:39,875 A klímaváltozás és a jég mennyiségének csökkenése 80 00:05:39,875 --> 00:05:44,044 a Sarkvidék víz alatti hangképére is hatással van. 81 00:05:44,045 --> 00:05:46,185 Mit értek hangkép alatt? 82 00:05:46,635 --> 00:05:49,635 Mi, akik hivatásszerűen hallgatózunk az óceánokban, 83 00:05:49,636 --> 00:05:53,890 ún. hidrofonokat, víz alatti mikrofonokat használunk. 84 00:05:53,891 --> 00:05:57,896 Rögzítjük a bennünket körülvevő környezeti zajokat. 85 00:05:57,897 --> 00:06:01,176 A hangkép ennek a hangmezőnek a különböző lakóit, 86 00:06:01,177 --> 00:06:02,786 a zajok okozóit írja le. 87 00:06:02,787 --> 00:06:05,397 A hidrofonokon keresztül hallható hangok 88 00:06:05,398 --> 00:06:09,257 a klímaváltozás valóságának hangjai. 89 00:06:09,467 --> 00:06:12,396 Ezek a változások három területen érzékelhetők: 90 00:06:12,886 --> 00:06:17,598 a levegőben, a vízben, és a szárazföldön. 91 00:06:18,108 --> 00:06:20,748 Kezdjük a levegővel. 92 00:06:20,748 --> 00:06:23,357 A szél a vízen hullámokat kelt. 93 00:06:23,357 --> 00:06:26,538 A hullámok buborékokat, a buborékok pedig kipukkadnak. 94 00:06:26,539 --> 00:06:29,468 Ezáltal hangot keltenek, 95 00:06:29,469 --> 00:06:33,878 és ez a hang egy állandó, susogó háttérzajként érzékelhető. 96 00:06:33,879 --> 00:06:36,970 Amikor a sarkköri területet jég borítja, 97 00:06:36,971 --> 00:06:40,720 a szélzaj nem megy át a vízoszlopba, 98 00:06:40,721 --> 00:06:45,550 mert a jég ütközőként viselkedik a légkör és a víz között. 99 00:06:45,551 --> 00:06:51,042 Ez az egyik ok, amiért az Arktisz zajszintje nagyon alacsony tud lenni. 100 00:06:51,322 --> 00:06:54,051 A szezonális jégtakaró csökkenése azonban 101 00:06:54,052 --> 00:06:58,572 nemcsak azt jelenti, hogy az Arktisz most már ki van téve ennek a hullámzajnak, 102 00:06:59,152 --> 00:07:01,912 hanem azt is, hogy a viharok száma 103 00:07:01,913 --> 00:07:04,301 és erőssége is növekszik az Arktiszon. 104 00:07:04,302 --> 00:07:09,583 Ezek együttesen okozzák a korábban csöndes óceán zajszintjének emelkedését. 105 00:07:10,273 --> 00:07:12,854 Aztán itt van a víz. 106 00:07:13,614 --> 00:07:18,662 Mivel csökken a jégtakaró, a szubarktikus fajok északra húzódnak, 107 00:07:18,663 --> 00:07:23,346 és elfoglalják a szabad vízfelület teremtette újabb élőhelyeket. 108 00:07:23,576 --> 00:07:28,415 A sarki bálnáknak, mint a grönlandi bálnának, nincs hátúszójuk, 109 00:07:28,416 --> 00:07:33,166 mert alkalmazkodtak a jéggel borított vízben való élethez és úszáshoz. 110 00:07:33,167 --> 00:07:35,384 Egy hátból kiálló testrész 111 00:07:35,385 --> 00:07:38,385 nem igazán praktikus a jégtáblák közti vándorláshoz, 112 00:07:38,386 --> 00:07:42,596 és az állatot gyakorlatilag kizárná a jégtáblák közül. 113 00:07:42,597 --> 00:07:46,576 De mindenfelé, ahol csak hallgatóztunk, hallottuk óriásbálnák, 114 00:07:46,576 --> 00:07:50,006 hosszúszárnyú bálnák és kardszárnyú delfinek hangját, 115 00:07:50,007 --> 00:07:52,357 egyre északabbra, 116 00:07:52,358 --> 00:07:54,997 és az évszakon belül egyre később. 117 00:07:54,998 --> 00:08:00,557 Valójában a hangokból ítélve, az Arktiszt elárasztják a szubarktikus fajok, 118 00:08:00,737 --> 00:08:02,968 és még nem tudjuk, ez mit jelent. 119 00:08:02,969 --> 00:08:08,106 Táplálékverseny fog kialakulni az arktikus és szubarktikus fajok között? 120 00:08:08,107 --> 00:08:13,631 Vagy a szubarktikus fajok betegségeket vagy kórokozókat hurcolnak az Arktiszra? 121 00:08:13,971 --> 00:08:17,017 Milyen hatásuk lesz az általuk keltett zajoknak 122 00:08:17,018 --> 00:08:19,728 a víz alatti hangképre? 123 00:08:19,729 --> 00:08:21,809 Végül pedig a szárazföld. 124 00:08:21,810 --> 00:08:24,849 A szárazföld alatt az embereket értem. 125 00:08:25,239 --> 00:08:29,275 A nyílt vízfelület növekedése növekvő emberi aktivitást okoz. 126 00:08:29,835 --> 00:08:31,319 Az elmúlt nyáron már 127 00:08:31,320 --> 00:08:35,349 egy hatalmas óceánjáró átkelt az Észak-nyugati Átjárón, 128 00:08:35,350 --> 00:08:39,119 az Európa és a Csendes-óceán közti, egykor legendás útvonalon. 129 00:08:39,799 --> 00:08:45,698 A jégtakaró csökkenése lehetővé teszi újabb sarkvidéki területek elfoglalását, 130 00:08:45,699 --> 00:08:50,249 az olaj- és gázkutatás és kitermelés növelését, 131 00:08:50,250 --> 00:08:52,849 a kereskedelmi hajózás kiterjesztését, 132 00:08:52,850 --> 00:08:54,901 valamint a turizmus felfuttatását. 133 00:08:56,001 --> 00:09:00,930 Tudjuk, hogy a hajók által keltett zaj emeli a bálnák stresszhormon-szintjét, 134 00:09:00,931 --> 00:09:03,250 és káros táplálkozási viselkedésükre. 135 00:09:03,660 --> 00:09:05,374 A légfegyverek által keltett hangos, 136 00:09:05,375 --> 00:09:10,834 10-20 másodpercenkénti, alacsony frekvenciájú durranások 137 00:09:11,482 --> 00:09:14,982 megváltoztatják a bálnák úszási és hangképzési szokásait. 138 00:09:15,322 --> 00:09:20,050 Ezek a hangforrások együttesen szűkítik az akusztikus teret, 139 00:09:20,051 --> 00:09:23,563 melyet a sarki tengeri emlősök kommunikációra használhatnak. 140 00:09:24,293 --> 00:09:28,922 Az északi-sarki tengeri emlősök az év bizonyos szakában 141 00:09:28,922 --> 00:09:30,832 hozzá vannak szokva a magas zajszinthez, 142 00:09:30,833 --> 00:09:34,741 de ennek okozói elsősorban más állatok vagy a tengeri jég. 143 00:09:34,742 --> 00:09:37,372 Ezek olyan hangok, melyek között felnőnek, 144 00:09:37,373 --> 00:09:40,656 és melyek nélkülözhetetlenek a túlélésükhöz. 145 00:09:41,116 --> 00:09:44,495 Az új hangok viszont hangosak és idegenek számukra. 146 00:09:44,815 --> 00:09:49,375 Ezeknek a környezetre gyakorolt hatását úgy hisszük, hogy részben értjük, 147 00:09:49,945 --> 00:09:52,452 másrészt viszont nem. 148 00:09:52,662 --> 00:09:57,284 Ne feledjük, hogy ezen állatoknak a hallás a legfontosabb érzékszervük; 149 00:09:57,285 --> 00:10:01,726 és nemcsak az Arktisz fizikai élőhelyeit érinti a gyors változás, 150 00:10:01,966 --> 00:10:04,715 hanem az akusztikus élőhelyeket is. 151 00:10:04,716 --> 00:10:08,348 Olyan ez, mintha ezeket az állatokat csöndes falusi lakóhelyükről kiszakítva, 152 00:10:08,349 --> 00:10:12,076 csúcsforgalom idején bedobtuk volna egy nagyváros kellős közepébe. 153 00:10:12,077 --> 00:10:14,056 Nem menekülhetnek innen. 154 00:10:14,057 --> 00:10:16,387 De akkor mit tehetünk? 155 00:10:17,027 --> 00:10:19,679 Nem csökkenthetjük a szél sebességét, 156 00:10:19,680 --> 00:10:22,850 és nem gátolhatjuk meg a szubarktikus állatok északra vándorlását. 157 00:10:22,851 --> 00:10:28,582 Helyi megoldásokkal azonban csökkenthetjük az ember okozta víz alatti zajokat. 158 00:10:29,052 --> 00:10:32,399 Az egyik lehetséges megoldás a sarkvidéket átszelő hajók 159 00:10:32,400 --> 00:10:34,218 sebességének csökkentése, 160 00:10:34,219 --> 00:10:38,143 mert a lassabb hajó egyben csöndesebb is. 161 00:10:38,144 --> 00:10:41,882 Évszakonként és területenként korlátozhatjuk a forgalmat, 162 00:10:41,883 --> 00:10:46,710 az állatok szaporodási, táplálkozási vagy vándorlási ciklusához igazodva. 163 00:10:46,950 --> 00:10:50,140 Ügyes módszerekkel csöndesebb hajókat készíthetünk, 164 00:10:50,140 --> 00:10:53,520 és javíthatjuk az óceánfenék kutatásának technikáit. 165 00:10:54,120 --> 00:10:58,750 A jó hír, hogy már most is dolgoznak ezen emberek. 166 00:10:58,751 --> 00:11:03,071 Végső soron azonban nekünk, embereknek kell a nehezét, 167 00:11:03,072 --> 00:11:05,952 az ember okozta légköri változások megfordítását, 168 00:11:05,953 --> 00:11:09,954 vagy legalábbis csökkentését elvégeznünk. 169 00:11:09,955 --> 00:11:14,954 Térjünk vissza a csöndes víz alatti világ ideájához. 170 00:11:15,384 --> 00:11:17,114 Könnyen meglehet, 171 00:11:17,115 --> 00:11:20,413 hogy az Északi-sarkvidéken úszkáló bálnák közül sokan, 172 00:11:20,414 --> 00:11:23,958 különösen a hosszú életű fajok, mint a grönlandi bálna 173 00:11:23,959 --> 00:11:27,710 - melyek, ahogy az inuitok mondják: két emberöltőig élnek - 174 00:11:27,735 --> 00:11:31,414 lehetséges, hogy 1956-ban, Jacques Cousteau idejében 175 00:11:31,415 --> 00:11:34,006 már a világon voltak. 176 00:11:34,446 --> 00:11:40,535 Figyelembe véve az óceánokat jelenleg szennyező zajmennyiséget, 177 00:11:41,015 --> 00:11:44,227 talán ez régen tényleg "A csend világa" volt. 178 00:11:44,977 --> 00:11:46,385 Köszönöm. 179 00:11:46,386 --> 00:11:48,026 (Taps)