Return to Video

Mit adhat a Szaturnusz legrejtélyesebb holdja az élet keletkezésének megfejtéséhez?

  • 0:03 - 0:06
    Képzeljenek maguk elé
    egy változatos felszínű világot.
  • 0:06 - 0:07
    Sűrű légkör borítja,
  • 0:08 - 0:10
    melyben szelek fújnak a talaj mentén,
  • 0:10 - 0:11
    és esik az eső.
  • 0:11 - 0:13
    Hegységek, síkságok,
  • 0:13 - 0:15
    folyók, tavak és tengerek,
  • 0:15 - 0:17
    homokdűnék és becsapódási kráterek
    váltakoznak rajta.
  • 0:18 - 0:20
    A Földhöz hasonlónak tűnik, igaz?
  • 0:20 - 0:21
    Ez a Titán.
  • 0:22 - 0:23
    1981 augusztusában
  • 0:23 - 0:27
    a Voyager–2 készítette ezt a felvételt
    a Szaturnusz legnagyobb holdjáról.
  • 0:28 - 0:31
    A Voyager űrszondák minden korábbinál
    messzebb jutottak a világűrben,
  • 0:31 - 0:33
    sikeresen feltérképezve a Naprendszert
  • 0:33 - 0:35
    és az azon túli térséget.
  • 0:35 - 0:39
    Ez a felvétel, ez a ködös hold
    azonban élesen rávilágított arra,
  • 0:39 - 0:41
    hogy mennyi rejtély maradt még.
  • 0:42 - 0:46
    Ismereteink exponenciálisan növekedtek,
    ahogy az űrszondák a holdhoz értek,
  • 0:46 - 0:51
    arról azonban fogalmunk sem volt,
    hogy mi rejlik a ködtakaró alatt.
  • 0:52 - 0:53
    Jéggel borított vidék
  • 0:53 - 0:57
    a Szaturnusz és Jupiter holdjaihoz
    hasonló felszíni formákkal?
  • 0:58 - 1:02
    Vagy folyékony metánból álló
    hatalmas óceán?
  • 1:03 - 1:05
    A Titán ködbe burkolózó felszíne
  • 1:05 - 1:08
    óriási rejtélyt jelentett.
  • 1:08 - 1:10
    Ennek megoldására tervezték
    az 1997-ben elindított,
  • 1:10 - 1:14
    keringő- és leszállóegységből álló
    Cassini–Huygens űrszondapárost.
  • 1:14 - 1:17
    2004-ben érkeztek meg,
  • 1:17 - 1:20
    és az első felvételek, melyeket
    a Cassini küldött a Titán felszínéről,
  • 1:20 - 1:22
    csak tovább fokozták a kíváncsiságot.
  • 1:23 - 1:27
    Hónapokig tartott, mire megértettük,
    mit látunk a felszínen,
  • 1:27 - 1:29
    hogy például
  • 1:29 - 1:30
    a felismerhetetlenség miatt
  • 1:30 - 1:35
    kezdetben macskakarmolásként
    emlegetett sötét csíkok
  • 1:36 - 1:38
    valójában szerves homokból álló dűnék.
  • 1:39 - 1:43
    A Cassini 13 éven át tanulmányozta
  • 1:43 - 1:45
    a Szaturnusz gyűrűit és holdjait;
  • 1:45 - 1:46
    ez idő alatt eljutottunk onnan,
  • 1:46 - 1:49
    hogy semmit sem tudtunk
    a Titán felszínéről,
  • 1:49 - 1:51
    oda, hogy megértettük a geológiáját,
  • 1:52 - 1:54
    légkörének felszínformáló szerepét,
  • 1:55 - 1:58
    sőt kaptunk némi támpontot,
    hogy mi lehet e felszín alatt.
  • 1:59 - 2:02
    A Titán egyike a Mars pályáján
    és a kisbolygóövezeten túl,
  • 2:03 - 2:05
    a Naprendszer külső, fagyos részében lévő,
  • 2:05 - 2:07
    óceánnal borított világoknak, holdaknak,
  • 2:08 - 2:12
    melyek felszíne nagy mennyiségű
    folyékony vízből álló óceánokat rejt.
  • 2:12 - 2:16
    A Titán belső óceánját akár
    tízszer több folyékony víz is alkothatja,
  • 2:16 - 2:20
    mint a Föld folyóit, tavait,
    tengereit, óceánjait együttesen.
  • 2:21 - 2:24
    A Titán felszínén
    folyékony metánból és etánból álló
  • 2:24 - 2:27
    különleges tavak és tengerek is vannak.
  • 2:28 - 2:29
    Az óceánvilágok
  • 2:29 - 2:32
    a Naprendszer legérdekesebb
    helyei közé tartoznak,
  • 2:32 - 2:35
    és csak nemrég kezdtük felfedezni őket.
  • 2:37 - 2:38
    Ez a Dragonfly.
  • 2:39 - 2:42
    A Johns Hopkins Egyetem
    kutatóintézetében fejlesztjük ki
  • 2:42 - 2:45
    a NASA New Frontiers nevű
    programja keretében.
  • 2:46 - 2:50
    A tervek szerint 2026-ban indul,
    és 2034-re éri el a Titánt
  • 2:50 - 2:53
    ez a forgószárnyas leszállóeszköz.
  • 2:53 - 2:56
    Mérete alapján hasonló egy marsjáróhoz
    vagy kisebb autóhoz.
  • 2:57 - 3:01
    A Titán sűrű légköre
    gyenge gravitációval párosul,
  • 3:01 - 3:03
    így könnyű repülni ezen a holdon –
  • 3:03 - 3:05
    és pontosan erre tervezték a Dragonflyt.
  • 3:06 - 3:08
    A nyolcrotoros drón
  • 3:08 - 3:13
    mobil laboratóriumként
    képes lesz ide-oda repülni
  • 3:13 - 3:15
    összes tudományos eszközével együtt.
  • 3:16 - 3:20
    A Dragonfly egyedülálló módon fogja
    feltérképezni a Titánt;
  • 3:20 - 3:22
    tanulmányozza majd
    időjárását, geológiáját,
  • 3:22 - 3:24
    sőt mintákat is vesz,
  • 3:24 - 3:26
    hogy megtudjuk,
    milyen anyag borítja a felszínét.
  • 3:27 - 3:31
    Összesen három évig kutatná a holdat,
  • 3:31 - 3:33
    részletesen felmérné
    kémiai tulajdonságait,
  • 3:33 - 3:36
    megvizsgálná légkörét
    és a felszínalakító tevékenységét,
  • 3:36 - 3:38
    sőt a Titán kérgében támadt
    földrengéseket,
  • 3:38 - 3:41
    pontosabban
    titánrengéseket is megfigyelné.
  • 3:43 - 3:44
    A Dragonfly fejlesztőcsapata –
  • 3:44 - 3:47
    több száz ember Észak-Amerikában
    és szerte a világban –
  • 3:48 - 3:50
    kitartóan dolgozik
    a küldetés megtervezésén,
  • 3:50 - 3:54
    építi a forgószárnyas eszközt,
    az autonóm navigációs rendszerét
  • 3:54 - 3:55
    és műszereit,
  • 3:55 - 3:57
    melyeknek összehangoltan kell működniük,
  • 3:57 - 4:00
    hogy tudományos méréseket
    végezhessenek a Titán felszínén.
  • 4:01 - 4:03
    A Dragonfly a következő nagy lépés
  • 4:03 - 4:06
    e csodálatos "természetes
    laboratórium" felderítésében.
  • 4:06 - 4:09
    A lehetőséget először a Voyager
    mutatta meg, amikor elrepült mellette.
  • 4:09 - 4:13
    A Cassini–Huygens űrszonda
    tíz évig keringett a Szaturnusz körül,
  • 4:13 - 4:15
    és a Titán légkörén keresztül
    a holdra leereszkedve
  • 4:15 - 4:18
    valamelyest fellebbentette a fátylat.
  • 4:19 - 4:23
    A Dragonfly otthonosan fog mozogni
    a Titán közegében,
  • 4:24 - 4:27
    melyről ez idáig
    egyetlen közeli felvételünk van:
  • 4:27 - 4:30
    a képet a Huygens-szonda
    készítette 2005 januárjában.
  • 4:31 - 4:35
    Sok szempontból
    a Titán hasonlít legjobban a korai,
  • 4:36 - 4:38
    még az élet kialakulása előtti Földhöz.
  • 4:39 - 4:41
    A Cassini–Huygens mérései alapján tudjuk,
  • 4:41 - 4:42
    hogy az élet alkotóelemei,
  • 4:42 - 4:44
    legalábbis az általunk ismert életé,
  • 4:44 - 4:46
    jelen voltak a Titánon,
  • 4:46 - 4:50
    és a Dragonfly teljesen belemerül majd
    ebbe az idegen közegbe,
  • 4:51 - 4:53
    kutatni fog olyan vegyületek után,
  • 4:53 - 4:56
    melyek hasonlók a földi élet
    kialakulását elősegítő összetevőkhöz,
  • 4:57 - 5:00
    elmélyítve ezzel tudásunkat
    más égitestek lakhatóságáról.
  • 5:02 - 5:04
    A lakhatóság roppant érdekes.
  • 5:05 - 5:09
    Mitől válik alkalmassá egy égitest
    az élet befogadására –
  • 5:09 - 5:11
    akár a Földön általunk megismert élet
  • 5:11 - 5:16
    vagy egészen más körülmények között
    kialakult különleges élet befogadására?
  • 5:17 - 5:19
    Az élet lehetősége más bolygókon
  • 5:19 - 5:23
    mindig is ösztönzőleg hatott
    az emberi képzeletre és felfedezésre.
  • 5:24 - 5:25
    Ezért váltak
  • 5:25 - 5:27
    a Naprendszer külső részében
    lévő óceánvilágok
  • 5:27 - 5:29
    ilyen fontos kutatási célponttá.
  • 5:30 - 5:34
    A "mi van akkor, ha" kérdések
    hajtják előre a felderítést.
  • 5:35 - 5:39
    Nem tudjuk, hogy itt a Földön
    hogyan lett a kémiából biológia,
  • 5:40 - 5:44
    de hasonló kémiai folyamatok
    végbemehetettek a Titánon is,
  • 5:44 - 5:47
    ahol volt rá esély,
  • 5:47 - 5:50
    hogy szerves molekulák folyékony
    vízzel keveredjenek a felszínen.
  • 5:50 - 5:53
    Elindultak-e szerves szintézisek
    ilyen körülmények között?
  • 5:53 - 5:55
    És ha igen, meddig jutottak?
  • 5:55 - 5:58
    Nem tudjuk – egyelőre.
  • 5:59 - 6:03
    A Dragonfly által nyerhető tudás,
    ez a sajátosan emberi törekvés
  • 6:03 - 6:05
    szívbe markoló.
  • 6:05 - 6:09
    Kutatás olyan építőkövek,
    alkotóelemek, kémiai reakciók után,
  • 6:10 - 6:12
    melyek lehetővé tették
    az élet kialakulását a Földön.
  • 6:13 - 6:16
    Nem tudjuk pontosan, hogy mit találunk
    a Titánon, amikor odaérünk,
  • 6:17 - 6:19
    de éppen ezért indulunk el.
  • 6:20 - 6:22
    Carl Sagan ezt írta 1994-ben:
  • 6:22 - 6:25
    "A Titánon az elmúlt négymilliárd évben
  • 6:25 - 6:28
    mennyei mannaként lehulló molekulák
  • 6:28 - 6:30
    lehet, hogy most is ott vannak,
  • 6:30 - 6:34
    szinte változatlanul, fagyott állapotban,
    és várják a vegyészeket a Földről."
  • 6:36 - 6:38
    Mi vagyunk ezek a vegyészek.
  • 6:38 - 6:41
    A Dragonfly célja,
    hogy mélyebben megértsük
  • 6:41 - 6:44
    nemcsak a Titánt
    és a Naprendszer rejtélyeit,
  • 6:45 - 6:46
    hanem saját eredetünket is.
  • 6:47 - 6:48
    Köszönöm.
Title:
Mit adhat a Szaturnusz legrejtélyesebb holdja az élet keletkezésének megfejtéséhez?
Speaker:
Elizabeth "Zibi" Turtle
Description:

A NASA Dragonfly (Szitakötő) nevű robotikus, forgószárnyas leszállóeszköze képes lesz ide-oda röpködni egy idegen égitest felszínén. A tervek szerint 2026-ban indul útnak a Naprendszer távoli vidéke felé, hogy felderítse a Szaturnusz legnagyobb holdját, a Titánt. Elizabeth "Zibi" Turtle bolygókutató bemutatja, hogy e rejtélyes, az ősi Földhöz hasonlónak vélt hold tanulmányozása hogyan visz közelebb bennünket más bolygók lakhatóságának és az élet eredetének megértéséhez.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
07:06

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.