Return to Video

(h) TROM - 1.1 Science (HUN)

  • 0:35 - 0:36
    Hallasz engem?
  • 0:36 - 0:37
    Igen,
  • 0:37 - 0:39
    úgy gondolom, most már hallasz
  • 0:39 - 0:41
    de nem látsz.
  • 0:41 - 0:43
    Ez azért van, mert van füled.
  • 0:43 - 0:46
    Ha becsukod a szemed és a képernyő felé nyúlsz,
  • 0:47 - 0:48
    tudni fogod, hogy ott van.
  • 0:48 - 0:50
    Érzed a bőrödön keresztül.
  • 0:51 - 0:53
    Ha nem lenne szabad megérintened,
  • 0:53 - 0:55
    legalább tudnád szagolni
  • 0:55 - 0:57
    és a meleg műanyag szagról
  • 0:57 - 1:00
    tudni fogod, hogy a monitorod ott van.
  • 1:00 - 1:03
    Szerencsére van orrod.
  • 1:03 - 1:06
    De mi történik, ha megízleled?
  • 1:06 - 1:08
    Nos, bonyolultabb lesz,
  • 1:08 - 1:11
    de idővel érezni fogod a műanyagot,
  • 1:11 - 1:13
    mert van nyelved.
  • 1:13 - 1:15
    A téged körülvevő világot,
  • 1:15 - 1:17
    úgy értem, mindent, ami körülötted van,
  • 1:18 - 1:19
    az öt érzéken keresztül értesz meg.
  • 1:19 - 1:21
    Ha van füled,
  • 1:21 - 1:22
    hallasz.
  • 1:22 - 1:24
    Ha van szemed,
  • 1:24 - 1:25
    látsz.
  • 1:25 - 1:26
    A bőröddel,
  • 1:26 - 1:27
    érzel.
  • 1:27 - 1:28
    A nyelv segít ízlelni
  • 1:28 - 1:32
    és ha van orrod, szagolhatsz.
  • 1:32 - 1:37
    A szemek, fülek, orr, nyelv és bőr az "eszközök"
  • 1:37 - 1:39
    amivel születtél.
  • 1:39 - 1:42
    Eszközök, amik segítenek megérteni a világod.
  • 1:42 - 1:44
    De honnan tudod mindezt?
  • 1:45 - 1:47
    Csak, mert észrevetted?
  • 1:47 - 1:51
    És hogy osztjuk föl őket 5 érzékre?
  • 2:12 - 2:18
    [TUDOMÁNY]
  • 2:26 - 2:28
    A válasz a tudomány
  • 2:28 - 2:30
    Mivel a világ olyan bonyolult,
  • 2:31 - 2:34
    a tudományt használjuk, hogy felfedezzünk és meghatározzunk.
  • 2:34 - 2:35
    De mi a tudomány?
  • 2:36 - 2:38
    A természet vizsgálata és tanulmányozása
  • 2:38 - 2:41
    megfigyelésen és érvelésen keresztül
  • 2:41 - 2:42
    vagy azon tudás összessége,
  • 2:42 - 2:44
    amit kutatás során szereztünk.
  • 2:44 - 2:48
    Alapvetően tesztek, számok és betűk összessége,
  • 2:48 - 2:51
    amik együtt képesek meghatározni.
  • 2:51 - 2:52
    De hogyan?
  • 2:52 - 2:55
    A legtöbb ember a jeleket értékekkel azonosítja
  • 2:55 - 2:58
    és a leginkább elterjedt csoportjuk a számok.
  • 2:58 - 3:01
    Találmányok, amik segítenek
  • 3:01 - 3:03
    megérteni környezetünket.
  • 3:04 - 3:05
    Hogy jobban megértsük, ezek a jelek
  • 3:05 - 3:07
    hogyan jöttek létre,
  • 3:07 - 3:10
    lássuk a matematika rövid történetét:
  • 3:14 - 3:17
    Emberi élőlények, már a kezdetektől,
  • 3:17 - 3:20
    kerestek megoldást az alapvető problémáikra.
  • 3:20 - 3:22
    Otthon építése, terület mérése,
  • 3:22 - 3:25
    az évszakok nyomon követése, tárgyak számlálása.
  • 3:25 - 3:27
    Több mint 30.000 évvel ezelött
  • 3:27 - 3:28
    a korai paleolit ember
  • 3:28 - 3:30
    figyelemmel kísérte a múló évszakokat
  • 3:30 - 3:32
    és az időjárás változásait ültetésre.
  • 3:32 - 3:34
    Hogy az idő múlását valahogy ábrázolja,
  • 3:34 - 3:36
    rovás jeleket rajzolt a barlang falaira
  • 3:36 - 3:40
    vagy jelöléseket rajzolt a csontokra, kőre vagy fára.
  • 3:40 - 3:42
    Minden rovás egynek számított.
  • 3:42 - 3:44
    De ez a rendszer eléggé bonyolultnak tűnt
  • 3:44 - 3:45
    amikor nagy mennyiségű számok jöttek szóba,
  • 3:45 - 3:47
    szóval végül létrejöttek a szimbólumok
  • 3:47 - 3:49
    amik tárgyaknak a csoportjait jelentette.
  • 3:49 - 3:51
    Sumér agyag köveket találtak,
  • 3:51 - 3:54
    i.e. a negyedik évezred tájékáról.
  • 3:54 - 3:56
    Kis oszlopszerű agyag volt az 1-es,
  • 3:56 - 3:58
    egy agyaggolyó volt a 10-es,
  • 3:58 - 4:01
    és egy nagy kúp alakú volt a 60-as.
  • 4:01 - 4:05
    Írásos feljegyzések bizonyítják, hogy i.e. 3300 évvel
  • 4:05 - 4:08
    a Babilóniaiak agyagtáblákra összegeket véstek fel náddal.
  • 4:09 - 4:10
    Köröm alakút használtak 1-nek,
  • 4:10 - 4:13
    és egy 'V' az oldalán volt a 10-es
  • 4:13 - 4:15
    ezeket a szimbólumokat ötvözve írtak számokat.
  • 4:15 - 4:16
    Például:
  • 4:16 - 4:18
    A Babilóniaiak a 19-est így írták
  • 4:21 - 4:24
    Az ősi Egyiptomiak a mindennapi életükhöz tárgyakat használtak szimbolumokként.
  • 4:24 - 4:27
    Egy rúd volt 1, egy patkó volt 10,
  • 4:27 - 4:29
    egy feltekert kötél volt 100,
  • 4:29 - 4:31
    egy lótuszvirág volt 1000 és így tovább.
  • 4:31 - 4:36
    A 19-es szám egy patkó volt és 9 rúd.
  • 4:36 - 4:39
    A rómaiak olyan számrendszert alkottak,
  • 4:39 - 4:41
    amit még ma is ismerünk.
  • 4:41 - 4:42
    Más szimbólumokkal együttvéve itt,
  • 4:42 - 4:45
    a 'X' volt a tizes és a 'I' volt az egyes
  • 4:45 - 4:46
    A középkorra
  • 4:46 - 4:48
    a rómaiak az 'I'-t az 'X' jobboldalára tették,
  • 4:48 - 4:50
    hogy 11 legyen, és a baloldalára hogy 9.
  • 4:50 - 4:53
    Szóval a 19-et úgy írták, hogy 'XIX'.
  • 4:53 - 4:55
    Minden ilyen kreatív számrendszer
  • 4:55 - 4:58
    tárgyak csoportjait mutatja, úgy mint egyéni tárgyak.
  • 4:59 - 5:01
    Némelyike az ember legrégebbi számrendszerei közül,
  • 5:01 - 5:03
    a kéz és lábujjakra támaszkodott.
  • 5:03 - 5:07
    Szóval 1-esen , 5-ösön, 10-esen és 20-ason alapultak.
  • 5:07 - 5:09
    A Zului szó a 6-osra azt jelentette,
  • 5:09 - 5:11
    hogy felemeled a jobboldali hüvelykujjadat,
  • 5:11 - 5:16
    úgy, hogy az összes ujjad a bal kezeden már fent van és a másik hüvelykujjad is kellett.
  • 5:16 - 5:19
    Más rendszerek a kereskedelemből jöttek létre.
  • 5:19 - 5:20
    Yorubában , Nigériában
  • 5:20 - 5:22
    porcelán csigákat használtak fizetőeszközként
  • 5:22 - 5:25
    és egy hihetetlenül komplex számrendszert fejlesztettek ki.
  • 5:25 - 5:27
    20-as számrendszeren alapult,
  • 5:27 - 5:28
    a szorzás műveletén,
  • 5:28 - 5:31
    kivonáson és összeadáson.
  • 5:31 - 5:31
    Például:
  • 5:31 - 5:37
    45 náluk úgy jön ki, hogy (3x20) - 10 - 5.
  • 5:37 - 5:39
    Számos kultúrában, mint a Perzsák,
  • 5:39 - 5:42
    zsinórokon és húrokon, csomókat kötöttek, hogy feljegyezzék az összegeket.
  • 5:43 - 5:45
    Az inkák egy finomítottabb változatot használtak,
  • 5:45 - 5:47
    amit úgy hívnak "a kipu"
  • 5:47 - 5:49
    Egy vastag zsinór vízszintesen tartva
  • 5:49 - 5:50
    ahonnan egy csomózott zsineg lóg.
  • 5:50 - 5:52
    Ez a fajta csomó amit az Inkák használtak
  • 5:52 - 5:54
    a hossza és a színe alapján a zsinóron
  • 5:54 - 5:56
    1-est 10-est és 100-ast is ábrázoltak.
  • 5:56 - 5:59
    A mai világban majdnem minden ipari kultúránál,
  • 5:59 - 6:01
    használjuk a 0-tól 9-ig való számjegyeket.
  • 6:01 - 6:04
    De ezek a szimbólumok csak i.e. harmadik században lettek kitalálva Indiában.
  • 6:04 - 6:06
    És még 800 évet kellett várni, hogy
  • 6:06 - 6:10
    kialakítsák a 0-át , mint helyiértéket.
  • 6:10 - 6:11
    Ez a nagy ötlet
  • 6:11 - 6:14
    drámaian változtatta meg a matematika arculatát.
  • 6:15 - 6:17
    Mi, emberek mindig osztoztunk egymással.
  • 6:17 - 6:20
    Mikor a korai kultúrák az ételt vagy az italt osztották meg
  • 6:20 - 6:21
    vagy a földjüket akarták felosztani
  • 6:21 - 6:23
    olyan módon, hogy az igazságos és egyenlő legyen,
  • 6:23 - 6:25
    a törtek megjelenését hozták felszínre,
  • 6:25 - 6:27
    mint szimbólumai az ilyen igazságos felosztásoknak.
  • 6:27 - 6:30
    Az ősi egyiptomiak alap törteket használtak.
  • 6:30 - 6:32
    Törtek hol a számláló volt az 1,
  • 6:32 - 6:35
    mint 1/2, 1/3 és 1/5,
  • 6:35 - 6:37
    és hozzáadták és felezték ezeket a törteket.
  • 6:37 - 6:40
    Ha szétakartak osztani 3 egész kenyeret egyenlő részre,
  • 6:40 - 6:42
    5 családi tag között,
  • 6:42 - 6:45
    elöször az első és a második kenyeret kellett elosztani három részre.
  • 6:46 - 6:48
    Azután harmadik kenyeret kellett elosztani öt részre.
  • 6:50 - 6:52
    Végül, fogták a megmaradt harmadrészt,
  • 6:52 - 6:55
    a második kenyérből és azt is elosztották öt részre.
  • 6:56 - 7:00
    Ezt úgy írták , mint 1/3, 1/5, 1/15.
  • 7:01 - 7:05
    Mi ezt az elosztást 3/5-el ábrázolnánk ma.
  • 7:05 - 7:07
    3/5 rész kenyér mindenkinek,
  • 7:07 - 7:10
    vagy 3 kenyér szétosztva 5 ember között.
  • 7:10 - 7:12
    A sumérok és a korai babilóniaiak
  • 7:12 - 7:14
    feltalálták a törtek egyfajta számrendszerét
  • 7:14 - 7:18
    ami a 60as számrendszeren alapult, és még most is használjuk 4000 évvel később.
  • 7:18 - 7:20
    Egy napunk 60perces órákból,
  • 7:20 - 7:21
    és 60 másodperces percekből áll,
  • 7:21 - 7:24
    és a köreink 360fokot zárnak körbe.
  • 7:25 - 7:27
    A Kínai társadalmak abacus-t használtak
  • 7:27 - 7:31
    10-es számrendszerrel, annak ellenére hogy nem volt 0 számjegy bennük.
  • 7:31 - 7:33
    Egy korai formája a tizedestörteknek
  • 7:33 - 7:34
    az abacustól származik.
  • 7:34 - 7:35
    Például:
  • 7:35 - 7:38
    3/5 úgy nézne ki, hogy 10-ből 6 egy abacuson.
  • 7:38 - 7:41
    A kínaiak előszeretettel hívták a számlálót "a fiú"-nak
  • 7:41 - 7:43
    és a nevezőt "az anyának".
  • 7:44 - 7:46
    A 12.századig kellett várni, hogy a közönséges törteket,
  • 7:46 - 7:50
    a törtvonallal , amit ma is használunk feltalálják.
  • 7:50 - 7:52
    Még ekkor sem volt széles körben elterjedve
  • 7:52 - 7:55
    egészen a reneszánsz korig, alig 500 évvel korábban.
  • 7:55 - 7:58
    A történelem során az egész világon minden kultúrában
  • 7:58 - 8:01
    találékony módokat használtak a számoláshoz.
  • 8:01 - 8:04
    Hogy megoldjunk egy problémát, legyen az ... 12x15,
  • 8:04 - 8:08
    a korai orosz parasztemberek egy rendszert használtak ami a felezésen és a duplázáson alapult.
  • 8:10 - 8:13
    Ha egy páratlan szám felezésekor törtre végződött,
  • 8:13 - 8:16
    lefele kerekítettek,
  • 8:16 - 8:18
    majd hozzáadták azokat a számokat
  • 8:18 - 8:24
    amelyek a páratlan szorzókhoz kapcsolódtak.
  • 8:24 - 8:27
    Az ősi egyiptomiak a duplázás eljárására támaszkodtak
  • 8:27 - 8:30
    és addig dupláztak amíg nem jött ki az elegendő csoportot.
  • 8:32 - 8:35
    Ezután összeadták ezeket a csoportokat, hogy rájöjjenek a megoldásra.
  • 8:41 - 8:43
    Európán és Ázsián keresztül, a középkorban,
  • 8:44 - 8:47
    az abacus volt a kézi számológép a maga korában.
  • 8:47 - 8:48
    De csak nagyon kevés ember tudta használni,
  • 8:48 - 8:51
    általában gazdag kereskedők és pénz hitelezők.
  • 8:51 - 8:55
    Egyszerűen a gyöngyök mozgatásával úgy, hogy mindegyiknek külön helyi értéke volt,
  • 8:55 - 8:57
    az abacus egy nagyon hatékony módja volt a számolásnak.
  • 8:57 - 9:00
    Ezután a nagy arab matematikus Al-khwarizmi
  • 9:00 - 9:03
    bemutatta a hindu arab számokat 0-tól 9-ig,
  • 9:03 - 9:04
    Észak-Amerikában és Európában
  • 9:04 - 9:07
    és új számítási eljárásokat hozott létre.
  • 9:07 - 9:10
    Ezeket az algoritmusokat papírra lehetett írni.
  • 9:10 - 9:12
    Az évszázadok alatt algoritmusokat tanulva,
  • 9:12 - 9:14
    az egész az oktatás jele lett
  • 9:14 - 9:17
    ahogyan diákokat tanítottak meg számolni több oszlopon keresztül számokkal,
  • 9:17 - 9:19
    kivonás egymás alatt, összeadás egymás alatt,
  • 9:19 - 9:22
    és hosszú osztásokat végeztek el, eredményesen és megbízhatóan.
  • 9:22 - 9:24
    Most már fel tudják jegyezni ezeket a számolásokat,
  • 9:24 - 9:26
    és ellenőrizni a végeredményt.
  • 9:26 - 9:29
    Manapság bonyolult számításokat a kézi számológépünkkel végzünk.
  • 9:29 - 9:31
    Ez azt jelenti, hogy a tanulónak tudnia kell ellenőrizni
  • 9:31 - 9:33
    a megoldás ésszerűségét.
  • 9:34 - 9:35
    és hogy ez a képesség meglegyen,
  • 9:35 - 9:37
    a szellemi matematikai stratégiák segítenek.
  • 9:38 - 9:41
    A legegyszerübb számítások mint a 12x15,
  • 9:41 - 9:46
    megoldható fejben különböző stratégiák segítségével.
  • 9:54 - 9:57
    Ahogyan végig utaztunk a gazdag és élénk matematika történelmén
  • 9:57 - 10:01
    láthatjuk milyen gondolatok és alkotások születtek az emberek szükségleteiből,
  • 10:01 - 10:05
    hogy megoldják a mindennapi problémáikat.
  • 10:05 - 10:06
    Az időn keresztül, a matematikai felfedezések
  • 10:06 - 10:08
    férfiaktól, nőktől a világ minden tájáról,
  • 10:08 - 10:10
    lenyűgöző képet adtak
  • 10:10 - 10:16
    hogy matematikailag megszemlélhessük és ezáltal értelmet adjunk a világunkról.
  • 10:16 - 10:18
    A tudomány tények gyűjteménye
  • 10:18 - 10:21
    azáltal, hogy meghatározza mit vizsgál meg
  • 10:21 - 10:23
    és teszteket végez, hogy felfedezzen.
  • 10:24 - 10:30
    Matematika, kémia és fizika állandó nyelveket képviselnek
  • 10:30 - 10:33
    melyek nem tartoznak az értelmezéshez.
  • 10:33 - 10:35
    Nyelvek, melyek leírják mit figyelünk meg és
  • 10:36 - 10:39
    tesztelik ezeket a megfigyeléseket, azért hogy bizonyítani tudjuk őket.
  • 10:39 - 10:41
    Gondolj a DNS-re,
  • 10:41 - 10:44
    sejtekre, galaxisokra,
  • 10:45 - 10:47
    gyümölcsök,
  • 10:47 - 10:49
    laptopok,
  • 10:49 - 10:52
    légkondícionálás.
  • 10:52 - 10:54
    Gondolj a kocsikra,
  • 10:54 - 10:57
    élelmiszer,
  • 10:57 - 10:59
    házak,
  • 11:00 - 11:03
    állatvilág,
  • 11:04 - 11:07
    növényvilág.
  • 11:07 - 11:10
    Gondolj az atomokra,
  • 11:10 - 11:11
    testrészekre,
  • 11:11 - 11:15
    éghajlat,
  • 11:15 - 11:17
    vagy a ruhák amiket hordasz.
  • 11:21 - 11:23
    És vedd észre, hogy minden meghatározott,
  • 11:23 - 11:25
    vagy létrehozott
  • 11:25 - 11:28
    a tudomány által.
  • 11:34 - 11:37
    Hogy megértsd a tudomány egész fogalmát,
  • 11:37 - 11:40
    érdemes tudnod mi is a tudományos elmélet:
  • 11:40 - 11:42
    " A tudományos elmélet
  • 11:42 - 11:44
    magába foglalja a fogalmak gyűjteményét,
  • 11:44 - 11:48
    beleértve az elvonatkoztatásokat a megfigyelhető jelenségekről,
  • 11:48 - 11:51
    számszerűsíthető tulajdonságokkal kifejezve,
  • 11:51 - 11:53
    röviden szabályokkal ( tudományos törvényekkel)
  • 11:53 - 11:55
    amelyek kapcsolatot fejeznek ki
  • 11:55 - 12:01
    a fogalmak megfigyelései között. "
  • 12:01 - 12:02
    A tudományos elmélet úgy van kialakítva,
  • 12:02 - 12:08
    hogy megfeleljen a rendelkezésre álló tapasztalati adatok észrevételeinek,
  • 12:08 - 12:10
    és hogy elvként működjön vagy az elvnek a részeként
  • 12:10 - 12:13
    megmagyarázza egy adott osztály jelenségét.
  • 12:13 - 12:15
    A tudományos elmélet teljesen különböző
  • 12:15 - 12:17
    bármilyen más elmélettől,
  • 12:17 - 12:21
    mert ez a legvalószínűbb változata köszönhetően a legújabb felfedezéseknek.
  • 12:33 - 12:37
    A tudomány a legjobb eszköz amit valaha kigondoltak
  • 12:37 - 12:40
    hogy megértsük hogyan működik a világunk.
  • 12:40 - 12:42
    A tudomány, tudás emberi formában.
  • 12:42 - 12:45
    Mi mindig az ismert dolgok szélén vagyunk.
  • 12:45 - 12:50
    A tudomány egy együttműködő vállalat generációkat átívelve.
  • 12:50 - 12:54
    Emlékszünk azokra akik kitaposták az utat,
  • 12:54 - 12:57
    rajtuk keresztül is látva azt.
  • 12:57 - 12:59
    Ha tudományosan művelt vagy,
  • 12:59 - 13:01
    akkor a világ nagyon különböző neked,
  • 13:01 - 13:05
    és ez a megértés megerősít téged.
  • 13:10 - 13:12
    Igazi költészet van a világban.
  • 13:12 - 13:16
    A tudomány a valóság költészete.
  • 13:16 - 13:18
    A tudománnyal,
  • 13:18 - 13:22
    jobbá tehetjük az életünket.
  • 13:22 - 13:25
    Igazi költészet van a világban.
  • 13:25 - 13:28
    A tudomány a valóság költészete.
  • 13:28 - 13:31
    Az emberiség történelme az ötletek történelme
  • 13:31 - 13:34
    amelyek fényt világítanak a sötét sarkokba.
  • 13:40 - 13:45
    A tudósok szeretik a rejtélyeket, szeretik az ismeretlent.
  • 13:46 - 13:49
    Nem rémülnek meg az ismeretlen dolgoktól.
  • 13:49 - 13:52
    Azt hiszem ez sokkal érdekesebb.
  • 13:52 - 13:55
    Van egy nagyobb univerzális valóság
  • 13:55 - 13:58
    aminek mi mind részei vagyunk.
  • 13:58 - 14:01
    Minél tovább vizsgáljuk az univerzumot,
  • 14:01 - 14:04
    annál jelentősebb felfedezéseket teszünk.
  • 14:04 - 14:06
    Az igazság keresése, önmagában
  • 14:06 - 14:10
    egy történet amely betekintésekkel teli.
  • 14:16 - 14:19
    Igazi költészet van a világban.
  • 14:19 - 14:23
    A tudomány a valóság költészete.
  • 14:23 - 14:29
    A tudománnyal, jobbá tehetjük az életünket.
  • 14:29 - 14:31
    Igazi költészet van az igazi világban.
  • 14:31 - 14:35
    A tudomány a valóság költészete.
  • 14:35 - 14:37
    Az emberiség történelme az ötletek történelme
  • 14:37 - 14:41
    amelyek fényt világítanak a sötét sarkokba.
  • 14:41 - 14:43
    A mi magányos pontunkból a kozmoszban
  • 14:43 - 14:46
    a gondolkodás hatalmával,
  • 14:46 - 14:49
    egy bizonyos pillanatra képesek vagyunk visszamenni,
  • 14:49 - 14:52
    a világegyetem kezdete után.
  • 14:52 - 14:54
    Azt hiszem a tudomány
  • 14:54 - 14:56
    megváltoztatja az elméd működését.
  • 14:56 - 14:59
    Hogy egy kicsit mélyebben belegondolj a dolgokba.
  • 14:59 - 15:02
    A tudomány helyettesíti a bizalmas előítéleteket,
  • 15:02 - 15:05
    nyílvánosan ellenőrízhető bizonyítékokkal.
  • 15:05 - 15:08
    Igazi költészet van a világban.
  • 15:08 - 15:12
    A tudomány a valóság költészete.
  • 15:12 - 15:17
    A tudománnyal, jobbá tehetjük az életünket.
  • 15:18 - 15:22
    A tudomány egy nagyszerű eszköz arra , hogy megértsük a körülöttünk létező világot.
  • 15:23 - 15:30
    Képzeld úgy, mintha egy nagyító lenne, amivel láthatod a valóságot körülötted.
Title:
(h) TROM - 1.1 Science (HUN)
Description:

http://tromsite.com - Full documentary, very well organized (download, youtube stream, subtitles, credits, share, get involved, and many more)

Documentary´s description :
-------------------------------------------------------------------------
TROM (The Reality of Me) represents the biggest documentary ever created, it is also the only one that tries to analyse everything : from science to the monetary system as well as real solutions to improve everyone's life.

A new and ´real´ way to see the world.

"Before the Big-Bang, till present, and beyond."
-------------------------------------------------------------------------
Made By: Mate Bekesi

more » « less
Video Language:
English
Duration:
15:34

Hungarian subtitles

Revisions