Return to Video

Sugár, átmérő, kerület és a π | A kör kerülete és területe | Matematika | Khan Academy magyar

  • 0:00 - 0:04
    A kör az egyik legalapvetőbb alakzat az univerzumunkban.
  • 0:04 - 0:06
    Akár a bolygók pályájának alakját,
  • 0:06 - 0:08
    a kerekek formáját,
  • 0:08 - 0:10
    vagy akár a molekuláris szintet nézzük,
  • 0:10 - 0:12
    a kör megjelenik újra és újra és újra.
  • 0:12 - 0:15
    Így érdemes megismernünk
    néhány tulajdonságát.
  • 0:15 - 0:17
    Az első dolog, amit talán mondhatunk róla,
  • 0:17 - 0:21
    az az, hogy a kör azon pontok összessége,
  • 0:21 - 0:25
    amelyek egyenlő távolságra vannak
    a kör középpontjától.
  • 0:25 - 0:32
    A körvonalon lévő pontok mindegyike
    egyenlő távolságra van ettől a középponttól.
  • 0:32 - 0:37
    Ezt a távolságot, a kör középpontja
    és a körvonal pontjai között,
  • 0:37 - 0:41
    a kör sugarának nevezzük.
  • 0:41 - 0:45
    Ez itt a sugár, és kis r betűvel jelöljük.
  • 0:45 - 0:50
    Ez egyszerűen a középpontól
    a körvonalig tartó távolság.
  • 0:50 - 0:55
    Ha az a sugár 3 centiméter, akkor
    ez a sugár is 3 centiméter lesz,
  • 0:55 - 0:58
    és ez a sugár is 3 centiméter lesz.
  • 0:58 - 1:01
    Ez sosem változik egy körön belül.
  • 1:01 - 1:05
    A definíciója szerint a kör azon pontok összessége,
  • 1:05 - 1:08
    amelyek egyenlő távolságra vannak
    a középponttól,
  • 1:08 - 1:11
    és ez a távolság a sugár.
  • 1:11 - 1:14
    A következő érdekes dolog,
    ami az embernek eszébe juthat,
  • 1:14 - 1:16
    az az, hogy mégis milyen széles egy kör?
  • 1:16 - 1:19
    Mekkora a legnagyobb szélessége?
  • 1:19 - 1:23
    Vagy mondhatnánk, hogy milyen hosszú
    a leghosszabb szakasz,
  • 1:23 - 1:26
    amit bele tudunk rajzolni a körbe?
  • 1:26 - 1:28
    Ha mondjuk fel akarnánk vágni
    a leghosszabb szakasz mentén,
  • 1:28 - 1:31
    milyen hosszú lenne ez a vágás?
  • 1:31 - 1:36
    És ennek nem muszáj itt lennie, felvághatnám mondjuk így is,
  • 1:36 - 1:40
    itt is ugyanolyan széles lenne.
  • 1:40 - 1:44
    De nem vághatom fel például így,
  • 1:44 - 1:47
    mert ez már nem a
    leghosszabb szakasz mentén lenne.
  • 1:47 - 1:49
    Szóval több helyen is felvághatom,
  • 1:49 - 1:52
    és ugyanúgy a leghosszabb szakaszt kapnám.
  • 1:52 - 1:53
    Az előbb megismertük a sugarat,
  • 1:53 - 1:58
    ami a kör középpontját köti össze a kör egy
    tetszőleges pontjával,
  • 1:58 - 2:03
    és most azt is látjuk, hogy a leghosszabb
    szakasz keresztülmegy a középponton.
  • 2:03 - 2:06
    Úgyhogy ez gyakorlatilag két sugár.
  • 2:06 - 2:11
    Itt az egyik sugár, és itt a másik.
  • 2:11 - 2:18
    Ezt a távolságot két legtávolabbi pont között
    a kör átmérőjének nevezzük.
  • 2:18 - 2:25
    Ez itt az átmérő, és kis d betűvel jelöljük.
  • 2:25 - 2:28
    Úgyhogy ez itt a kör átmérője.
  • 2:28 - 2:31
    Az átmérő és a sugár közötti kapcsolat könnyen megérthető:
  • 2:31 - 2:43
    az átmérő hossza kétszerese a sugárnak.
    Tehát az átmérő egyenlő kétszer a sugárral.
  • 2:43 - 2:48
    Egy másik dolog, amire kíváncsi lehetsz, az
    az, hogy milyen hosszú az út a kör mentén?
  • 2:48 - 2:56
    Mondjuk, ha elővennél egy mérőszalagot,
    és lefektetnéd pontosan a körvonal mentén,
  • 2:56 - 2:59
    akkor mekkora lenne ez a hossz?
  • 2:59 - 3:09
    Ezt a hosszt a kör kerületének nevezzük.
    Ez itt a kerület, és nagy K-val jelöljük.
  • 3:09 - 3:14
    Azt már tudjuk, hogy mi az összefüggés
    az átmérő és a sugár között,
  • 3:14 - 3:17
    de vajon mi a kapcsolat az átmérő
    és a kerület között?
  • 3:17 - 3:20
    Sokezer évvel ezelőtt az emberek fogták a
    mérőszalagjukat,
  • 3:20 - 3:24
    és megmérték vele
    mindenféle kör kerületét és átmérőjét.
  • 3:24 - 3:31
    Arra voltak kíváncsiak, hogy hogyan aránylik
    a kör átmérője a kör kerületéhez.
  • 3:31 - 3:34
    A mérőszalagjaik viszont
    nem voltak túl pontosak.
  • 3:34 - 3:40
    Megmérték egy kör kerületét, és azt látták
    mondjuk, hogy az körülbelül 3 méter.
  • 3:40 - 3:47
    Aztán lemérték a kör átmérőjét,
    és azt mondták, hogy ez nagyjából 1 méter.
  • 3:47 - 3:51
    A kettő arányára voltak kíváncsiak.
  • 3:51 - 4:06
    A kerület átmérőhöz viszonyított arányára.
  • 4:06 - 4:08
    Ez egész érdekes.
  • 4:08 - 4:11
    Gondolták, lehetséges, hogy a kerület
    mindig az átmérő háromszorosa.
  • 4:11 - 4:16
    Persze eddig csak ezt az egy kört láttuk, de
    mondjuk, utána megmértek egy másikat is.
  • 4:16 - 4:21
    Mondjuk egy ilyet – ezt kisebbre rajzolom.
  • 4:21 - 4:29
    Mondjuk, hogy ezt a kört is körbemérték, és
    azt kapták, hogy a kerület kb. 6 centiméter.
  • 4:29 - 4:31
    A mérőszalagjaik még mindig
    pontatlanok voltak.
  • 4:31 - 4:38
    Aztán megállapították, hogy az átmérő
    körülbelül 2 centiméter.
  • 4:38 - 4:45
    Ismételten, a kerület és az átmérő aránya nagyjából 3-ra jött ki.
  • 4:45 - 4:50
    Lehetséges lenne, hogy a kerület és az
    átmérő aránya állandó minden körre nézve?
  • 4:50 - 4:54
    Ezt mélyebben akarták tanulmányozni, úgyhogy pontosabb mérőszalagokat szereztek.
  • 4:54 - 4:57
    Amikor a mérőszalagjaik pontosabbak lettek,
  • 4:57 - 5:02
    az egyik méréskor azt kapták,
    hogy az átmérő pontosan 1.
  • 5:02 - 5:06
    Az átmérő pontosan 1,
    de amikor megmérték a kerületet,
  • 5:06 - 5:11
    rájöttek, hogy az közelebb volt 3,1-hez.
  • 5:11 - 5:13
    Ugyanez volt a helyzet ennél is.
  • 5:13 - 5:17
    Azt kezdték észrevenni, hogy ez az arány is
    közelebb volt 3,1-hez.
  • 5:17 - 5:22
    Még jobban pontosítottak a mérőszalagokon,
    és megkaptak egy számot:
  • 5:22 - 5:27
    3,14159...
  • 5:27 - 5:31
    Egyre csak írták a számjegyeket,
    és sosem értek el egy ismétlődő szakaszhoz.
  • 5:31 - 5:35
    Egy nagyon rejtélyes szám volt ez,
    ami mindig felbukkant valahol.
  • 5:35 - 5:39
    Mivel a kör az univerzum egyik alapja,
    emiatt ez a szám is egy alapvető szám.
  • 5:39 - 5:44
    És mivel ez a szám minden körnél megjelent,
    a kerület és az átmérő arányaként,
  • 5:44 - 5:49
    már majdnem hogy bűvös szám ez,
    ezért adtak neki egy nevet.
  • 5:49 - 5:55
    Elnevezték pí-nek – görög betűvel pedig így írjuk: π.
  • 5:55 - 5:58
    Ez a betű jelképezi azt a számot, amely
  • 5:58 - 6:02
    valószínűleg a legfigyelemreméltóbb szám az univerzumunkban.
  • 6:02 - 6:04
    Először a kerület és az átmérő arányaként
    jelenik meg,
  • 6:04 - 6:08
    de a tanulmányaid során látni fogod,
    hogy ez a szám mindenhol előfordul.
  • 6:08 - 6:13
    Akárcsak a kör, a pí (π) is egyike
    az univerzum alapvető dolgainak.
  • 6:13 - 6:16
    De hogyan is tudjuk ezt használni
    az alapfokú matematikában?
  • 6:16 - 6:19
    Tehát tudjuk, hogy a kerület és az átmérő aránya,
  • 6:19 - 6:27
    ami csak annyit jelent, hogy a kerület
    osztva az átmérővel, az pí.
  • 6:27 - 6:30
    A π egyszerűen ezt a számot jelenti itt.
  • 6:30 - 6:36
    Írhatnám azt, hogy 3,14159...
    és így tovább,
  • 6:36 - 6:39
    de csak időpocsékolás lenne,
    és nehezen kezelhető úgy a szám.
  • 6:39 - 6:43
    Amúgy is, mivel a pí egy végtelen,
    nem szakaszos tizedes tört,
  • 6:43 - 6:46
    számokkal sosem tudnám
    a pontos értékét kifejezni.
  • 6:46 - 6:48
    Mindig csak kerekített értékekkel dolgozhatnék.
  • 6:48 - 6:52
    A görög betű viszont a pí pontos értékét
    fejezi ki, úgyhogy legtöbbször csak
  • 6:52 - 6:55
    így szoktuk leírni ezt a számot.
  • 6:55 - 6:58
    Nézzük meg, hogy milyen összefüggéseket
    láthatunk itt!
  • 6:58 - 7:03
    Megszorozhatjuk mindkét oldalt
    az átmérővel, és mondhatjuk, hogy
  • 7:03 - 7:11
    a kerület egyenlő az átmérőször π-vel,
    azaz d-szer π-vel.
  • 7:11 - 7:15
    Vagy, mivel az átmérő kétszerese
    a sugárnak, mondhatjuk,
  • 7:15 - 7:30
    hogy a kerület az 2-szer a sugár-szor π,
    azaz 2rπ. Tehát a kör kerülete 2rπ.
  • 7:30 - 7:33
    Próbáljuk meg ezt alkalmazni néhány feladatban!
  • 7:33 - 7:39
    Tegyük fel, hogy van egy körünk, így.
  • 7:39 - 7:49
    Itt a sugara – ez a sugár itt három.
    Tehát a sugár egyenlő hárommal.
  • 7:49 - 7:53
    Írjunk mellé valami mértékegységet is!
    Legyen mondjuk 3 méter.
  • 7:53 - 7:59
    A kérdés az, hogy mekkora a kör kerülete?
  • 7:59 - 8:04
    A kerület egyenlő 2-szer a sugár-szor π-vel.
  • 8:04 - 8:10
    Tehát ez 2-szer a sugár, ami most 3 méter,
    szorozva π-vel.
  • 8:10 - 8:17
    Ez egyenlő lesz 6・π, azaz 6π-vel,
    vagy 6π méterrel
  • 8:17 - 8:21
    Ezt ki is számolhatnám.
    Jegyezd meg, a π csak egy szám!
  • 8:21 - 8:27
    A π = 3,14159... és így tovább.
  • 8:27 - 8:30
    Ne zavarjon meg a görög betű az eredményben.
  • 8:30 - 8:36
    Egy gyors fejszámolás után láthatod, hogy ha megszoroznád 6-tal a 3,14159...-et, akkor
  • 8:36 - 8:41
    kb. 18 egész valahány m lesz az eredmény.
    Ha van számológéped, kiszámolhatod,
  • 8:41 - 8:44
    de általában csak π-ben fejezzük ki
    az eredményt, mert így egyszerűbb.
  • 8:44 - 8:48
    Nincs nálam számológép, hogy pontosan megmondjam, de ehelyett a szám helyett
  • 8:48 - 8:54
    írhatsz simán 6π-t.
    Szerintem nem fogja meghaladni a 19-et.
  • 8:54 - 8:58
    Itt egy másik kérdés:
    Mekkora a kör átmérője?
  • 8:58 - 9:05
    Hát, ha ez a sugár 3, akkor az átmérő
    simán csak ennek a kétszerese.
  • 9:05 - 9:12
    Azaz 2・3, avagy 3+3,
    ami egyenlő 6 méterrel.
  • 9:12 - 9:21
    Így a kerület 6π méter, az átmérő 6 méter,
    a sugár pedig 3 méter.
  • 9:21 - 9:23
    Most induljunk a másik irányból!
  • 9:23 - 9:27
    Mondjuk van itt egy másik kör,
  • 9:27 - 9:35
    és tudjuk, hogy ennek a kerülete egyenlő
    10 méterrel, ennyi a kör kerülete.
  • 9:35 - 9:41
    Ha fognál egy mérőszalagot, és
    körbemérnéd vele a kört, akkor 10m lenne.
  • 9:41 - 9:45
    Hogyan számolnád ki ebből a kör átmérőjét?
  • 9:45 - 9:55
    Azt tudjuk, hogy az átmérőször π az egyenlő
    a kerülettel. Ez egyenlő 10 méterrel.
  • 9:55 - 9:59
    Ahhoz, hogy ezt megoldjuk,
    csak simán elosztjuk mindkét oldalt π-vel.
  • 9:59 - 10:07
    Az átmérő egyenlő 10 méter per π,
    avagy 10/π méterrel.
  • 10:07 - 10:09
    És ez megint egyszerűen csak egy szám.
  • 10:09 - 10:15
    Ha van számológéped, eloszthatod a 10-et
    3,14159-cel, és azt fogod kapni, hogy
  • 10:15 - 10:19
    az eredmény az 3 egész valahány méter.
    Nem tudom fejben kiszámolni, de ez csak
  • 10:19 - 10:24
    egy szám. Az egyszerűség és a pontosság
    kedvéért sokszor így szoktuk csak hagyni.
  • 10:24 - 10:26
    Mi a helyzet a sugárral?
  • 10:26 - 10:30
    Azt tudjuk, hogy a sugár az átmérő fele.
  • 10:30 - 10:34
    Ugye ez a távolság itt 10/π méter,
    az átmérő,
  • 10:34 - 10:38
    és ha ennek csak a felét akarjuk venni ahhoz, hogy megkapjuk a sugarat,
  • 10:38 - 10:41
    akkor csak meg kell szoroznunk 1/2-del.
  • 10:41 - 10:46
    Azaz ez itt 1/2-szer 10/π lesz,
  • 10:46 - 10:51
    vagy leegyszerűsítheted a számlálót
    és a nevezőt is kettővel.
  • 10:51 - 10:57
    Így ebből itt 5 lesz, azaz 5/π az eredmény.
  • 10:57 - 11:02
    Ami azt jelenti, hogy ez a sugár itt 5/π méter.
  • 11:02 - 11:04
    Nincs ebben semmi rendkívüli.
  • 11:04 - 11:09
    Azt hiszem, a legnehezebb az egészben az,
    hogy megértsük, hogy a π csak egy szám.
  • 11:09 - 11:13
    A π egyszerűen csak 3,14159...és a többi,
    és a többi.
  • 11:13 - 11:17
    Számtalan könyvet írtak már a π-ről.
    Egész könyveket csak erről az egy számról.
  • 11:17 - 11:21
    De ez akkor is csak egy szám.
    Egy nagyon különleges szám.
  • 11:21 - 11:24
    És ha a szokásos formában akarod írni,
    ahogy a számokat írod általában,
  • 11:24 - 11:29
    akkor ezt ki is számolhatod. De mindig csak
    egy kerekített értéket kaphatsz, mert
  • 11:29 - 11:37
    a π egy végtelen, nem szakaszos tizedes
    tört, így akár 3,14-gyel, akár 3,1415-tel,
  • 11:37 - 11:44
    vagy 3,141592654-gyel számolsz, ezek
    egyike sem a pontos értéke a π-nek.
  • 11:44 - 11:49
    Ezért érdemes a π-t csak
    görög betűként hagyni a számításokban.
  • 11:49 - 11:51
    Akárhogy is, én ezzel búcsúzom.
  • 11:51 - 11:55
    A következő videóban pedig
    a kör területét fogjuk kiszámolni.
Title:
Sugár, átmérő, kerület és a π | A kör kerülete és területe | Matematika | Khan Academy magyar
Description:

more » « less
Video Language:
Hungarian
Duration:
12:00

Hungarian subtitles

Revisions