Return to Video

Az óceán homályzónájában ránk váró felfedezések

  • 0:01 - 0:04
    Lefogadom, hogy mindannyian láttak
    már hasonló képeket az óceánról,
  • 0:05 - 0:07
    de a helyzet az,
  • 0:07 - 0:09
    hogy az óceán legnagyobb része
    közel sem ilyen.
  • 0:09 - 0:12
    A napsütötte felszíni vizek alatt
  • 0:12 - 0:14
    létezik egy túlvilági birodalom,
  • 0:14 - 0:16
    amelyet homályzónaként emlegetnek.
  • 0:17 - 0:20
    200–1000 méterrel a felszín alatt
  • 0:20 - 0:22
    a napfény csak alig-alig csillan fel.
  • 0:22 - 0:25
    Apró részecskék örvénylenek
    lefelé a sötétben,
  • 0:25 - 0:29
    miközben a fel-felvillanó
    biolumineszcencia arról árulkodik,
  • 0:29 - 0:32
    hogy ezek a vizek hemzsegnek az élettől:
  • 0:32 - 0:35
    mikrobák, planktonok, halak vannak itt.
  • 0:35 - 0:38
    Minden itt található élőlény
    lenyűgöző módon alkalmazkodik
  • 0:38 - 0:41
    a szélsőséges környezet
    jelentette kihívásokhoz.
  • 0:42 - 0:45
    Ezek az állatok segítenek olyan
    csúcsragadozók ellátásában,
  • 0:45 - 0:48
    mint a bálna, a tonhal,
    a kardhal vagy a cápa.
  • 0:49 - 0:51
    Tízszer több halbiomassza lehet odalent,
  • 0:52 - 0:53
    mint azt korábban gondoltuk.
  • 0:53 - 0:57
    Sőt, talán több, mint az óceán
    többi részében együttvéve.
  • 0:58 - 1:03
    Számtalan felfedezetlen faj
    él a mély vizekben,
  • 1:03 - 1:08
    és a homályzóna élővilága
    összefügg a Föld éghajlatával.
  • 1:09 - 1:12
    A homályzóna gyakorlatilag
    mégis felderítetlen.
  • 1:12 - 1:15
    Sok mindent még nem tudunk róla.
  • 1:16 - 1:18
    Úgy vélem, ezen változtathatunk.
  • 1:18 - 1:22
    Pont az efféle kihívások miatt
    vonzódom az óceánkutatáshoz.
  • 1:22 - 1:24
    Ez a terület a tudomány, a technológia
  • 1:25 - 1:28
    és az ismeretlen tökéletes
    találkozását jelenti számomra,
  • 1:28 - 1:33
    a szikrát, amely oly sok áttörő
    felfedezéshez vezethet a földi életről.
  • 1:34 - 1:36
    Egyetemi hallgatóként
  • 1:36 - 1:40
    kutatócsoportot kísértem
    atlanti-óceáni expedícióra,
  • 1:40 - 1:42
    akik nagy teljesítményű lézerrel
  • 1:42 - 1:44
    vizsgáltak mikroszkopikus algákat.
  • 1:45 - 1:47
    Megdöbbentő dolog történt az úton:
  • 1:47 - 1:52
    felfedeztünk valamit,
    amit addig senki sem vett észre:
  • 1:53 - 1:57
    elképzelhetetlenül apró
    fotoszintetizáló sejteket találtunk.
  • 1:58 - 2:00
    Mára már tudjuk, hogy e sejtek
  • 2:00 - 2:03
    a leggyakoribb, fotoszintézist végző
    organizmusok a Földön.
  • 2:04 - 2:08
    Ezt a hihetetlen felfedezést a modern
    technológia használata tette lehetővé,
  • 2:08 - 2:11
    ugyanis így más perspektívából
    vizsgálhattuk meg az óceánt.
  • 2:12 - 2:15
    Meg vagyok róla győződve,
  • 2:16 - 2:19
    hogy a homályzónában is
    lélegzetelállító felfedezések várnak ránk.
  • 2:20 - 2:24
    Azért tudunk oly keveset a homályzónáról,
    mert a tanulmányozása igen nehéz.
  • 2:24 - 2:26
    Óriási kiterjedésű,
  • 2:26 - 2:28
    az Északi-sarktól a Déli-óceánig húzódik,
  • 2:28 - 2:30
    és az egész bolygón átível.
  • 2:30 - 2:32
    Helyenként eltérő tulajdonságú,
  • 2:32 - 2:35
    és a víz, valamint az állatok
    mozgása miatt gyorsan változik.
  • 2:35 - 2:40
    Mély, sötét és hideg,
    az ott uralkodó nyomás pedig hatalmas.
  • 2:41 - 2:44
    Amit viszont tudunk, az lenyűgöző.
  • 2:44 - 2:48
    Önök úgy képzelhetik, hogy a mély vízben
    hatalmas szörnyek ólálkodnak,
  • 2:49 - 2:52
    azonban az ott élő állatok
    többsége nagyon kicsi,
  • 2:54 - 2:57
    mint ez a gyöngyöshal.
  • 3:00 - 3:03
    Ez a vad kinézetű hal pedig
    a nagyszájúhal-alakúak közé tartozik.
  • 3:03 - 3:07
    Hiszik vagy sem,
    ezek a leggyakoribb gerincesek a Földön,
  • 3:07 - 3:11
    és sok faj olyan kicsi, hogy akár
    tucatnyi is beleférne ebbe a tartályba.
  • 3:13 - 3:15
    De van ennél érdekesebb is:
  • 3:15 - 3:20
    kicsik, de nagy számuk miatt erősek.
  • 3:21 - 3:25
    Mélyre hatoló hanglokátorok azt mutatják,
    hogy tömör rétegeket alkotnak.
  • 3:25 - 3:28
    Ezt a jelenséget az ábrákon
    400 méternél látható
  • 3:28 - 3:31
    piros és sárga színek mutatják.
  • 3:31 - 3:33
    Akkora itt a hangvisszaverődés,
  • 3:33 - 3:35
    hogy tévedésből az óceán
    fenekének is hitték már.
  • 3:36 - 3:41
    De ha jobban megnézzük, ez lehetetlen,
    mivel a réteg napközben mélyen van,
  • 3:41 - 3:43
    viszont éjszaka felemelkedik,
  • 3:43 - 3:45
    és a jelenség minden nap ismétlődik.
  • 3:46 - 3:50
    Ez a legnagyobb állatvándorlás a Földön.
  • 3:51 - 3:53
    Minden nap végbemegy
    a bolygónk egész területén,
  • 3:53 - 3:57
    hatalmas élő hullámként
    söpörve végig a világóceánon:
  • 3:57 - 4:00
    a homályzóna lakói
    több száz métert tesznek meg,
  • 4:00 - 4:02
    hogy éjszakánként a felszíni
    vizekben táplálkozzanak,
  • 4:02 - 4:07
    majd napközben visszatérnek a mélyebb,
    sötétebb vizek viszonylagos biztonságába.
  • 4:07 - 4:11
    Ezen állatok és a vándorlásuk
    fontos módon kapcsolják össze
  • 4:12 - 4:14
    a felszínt és az óceán mélyét.
  • 4:15 - 4:17
    A felszínhez közel táplálkoznak,
  • 4:18 - 4:21
    így a táplálékkal szenet
    juttatnak a mélyebb vizekbe,
  • 4:22 - 4:24
    ahol a szén egy része lerakódik,
  • 4:24 - 4:30
    és több száz vagy több ezer évre
    kikerül a légkörből.
  • 4:32 - 4:36
    Ily módon a vándorlásuk elősegítheti,
  • 4:36 - 4:38
    hogy a szén-dioxid
    a légkörön kívül maradjon,
  • 4:38 - 4:42
    és csökkenjen a globális
    felmelegedés éghajlati hatása.
  • 4:43 - 4:45
    Azonban még mindig sok a kérdőjel.
  • 4:45 - 4:47
    Nem tudjuk, mely fajok vándorolnak,
  • 4:47 - 4:49
    mivel táplálkoznak,
  • 4:49 - 4:51
    velük ki táplálkozik,
  • 4:51 - 4:54
    vagy hogy mennyi szenet tudnak szállítani.
  • 4:56 - 4:59
    Az óceán élővilágát tanulmányozó
    tudós vagyok.
  • 5:00 - 5:03
    Kíváncsiságom nagy hajtóerő
    ebben a kérdésben,
  • 5:05 - 5:07
    de más is áll a motiváció hátterében.
  • 5:08 - 5:12
    Válaszokat kell keresnünk ezekre
    a kérdésekre, mégpedig gyorsan,
  • 5:12 - 5:14
    mert a homályzónát veszély fenyegeti.
  • 5:15 - 5:17
    A nyílt óceáni halfeldolgozó hajók
  • 5:17 - 5:19
    több százezer tonnányi
  • 5:19 - 5:23
    apró, rákszerű, krillnek
    nevezett állatot halásznak ki.
  • 5:23 - 5:25
    Ezeket haleledelbe darálják,
  • 5:25 - 5:28
    hogy kielégítsék a növekvő igényt
    vízi állatok tenyésztésére,
  • 5:28 - 5:31
    és táplálékkiegészítőket,
    pl. krillolajat, készítenek belőlük.
  • 5:31 - 5:33
    Az ipar azt tervezi,
  • 5:33 - 5:36
    hogy a halászterületét
    a középső zónára is kiterjeszti,
  • 5:36 - 5:40
    ez pedig egyfajta aranylázat
    indíthat el a homályzónában,
  • 5:40 - 5:44
    amelyre nem vonatkoznak
    a nemzeti halászati szabályozások.
  • 5:45 - 5:49
    Ez visszafordíthatatlan,
    globális szintű hatással lehet
  • 5:49 - 5:51
    a tengeri élővilágra
    és a táplálékhálókra.
  • 5:52 - 5:55
    Még a halászat hatásainak
    bekövetkezése előtt
  • 5:55 - 5:58
    meg kell értenünk
    az óceán ezen fontos részét.
  • 5:59 - 6:01
    A Woods Hole Oceanográfiai Intézetnél
  • 6:01 - 6:05
    szerencsém van olyan kollégákkal dolgozni,
    akiknek szintén ez a szenvedélyük.
  • 6:06 - 6:09
    Készen állunk arra, hogy együtt
    nagyszabású kutatást indítsunk
  • 6:09 - 6:11
    a homályzónában.
  • 6:11 - 6:13
    Észak-atlanti expedíciókat tervezünk
  • 6:13 - 6:15
    azonnali kezdéssel,
  • 6:15 - 6:17
    melyek során legyőzzük a nagy kihívásokat,
  • 6:17 - 6:21
    melyeket a homályzóna csodás
    változatosságának vizsgálata állít elénk.
  • 6:22 - 6:27
    Ez a többszintű, többdimenziós kutatás
  • 6:27 - 6:29
    új technológiák alkalmazását igényli.
  • 6:30 - 6:34
    Hadd mutassak be egy friss példát,
    amely megváltoztatta az elképzeléseinket.
  • 6:35 - 6:39
    Állatokra, pl. cápákra szerelt
    műholdas nyomkövetők kimutatják,
  • 6:39 - 6:41
    hogy sok csúcsragadozó
  • 6:42 - 6:45
    rendszeresen lemerül
    a homályzónába táplálékért.
  • 6:45 - 6:50
    Ha térképre visszük a mozgási szokásaikat,
    és összevetjük őket a műholdas adatokkal,
  • 6:50 - 6:52
    kiderül, hogy a táplálkozási csomópontok,
  • 6:52 - 6:55
    valamint az áramlatok és más
    jellemzők összefüggnek.
  • 6:56 - 7:01
    Korábban azt hittük, ezek az állatok
    csak felszíni vizekben táplálkoznak.
  • 7:01 - 7:05
    Most úgy véljük, a homályzónától függnek.
  • 7:06 - 7:09
    Azonban még ki kell derítenünk,
    hogyan lelnek rá a legjobb vadászmezőkre,
  • 7:09 - 7:11
    mivel táplálkoznak,
  • 7:11 - 7:15
    és mennyire függ az étrendjük
    a homályzónában élő fajoktól.
  • 7:16 - 7:20
    Az éghajlati összefüggések vizsgálatához
    is új technológiák kellenek majd.
  • 7:21 - 7:23
    Emlékeznek ezekre a részecskékre?
  • 7:24 - 7:28
    Néhányat szalpáknak nevezett
    zselészerű állatok termelnek.
  • 7:28 - 7:31
    A szalpák nagyon hatékony
    porszívókhoz hasonlóan
  • 7:31 - 7:36
    beszippantják a planktonokat,
    és gyorsan alámerülő kaki-galacsinokat –
  • 7:36 - 7:38
    ezt ismételjék meg tízszer és gyorsan –,
  • 7:38 - 7:42
    kaki-galacsinokat termelnek,
    melyek szenet juttatnak az óceán mélyére.
  • 7:43 - 7:46
    Néha a szalpák hatalmas
    csapatokba tömörülnek.
  • 7:46 - 7:50
    Ki kell derítenünk, nagy hatással van-e
    ez a szénmegkötés a Föld éghajlatára,
  • 7:50 - 7:54
    és ha igen, akkor hol, mikor és miért.
  • 7:55 - 7:59
    E kihívások leküzdéséhez a technológia
    határait kell feszegetnünk.
  • 8:00 - 8:03
    Kamerékkal és mintavevőkkel
    felszerelt okosrobotokkal
  • 8:03 - 8:08
    pásztázzuk majd az óceánt, hogy kövessük
    a szalpák és más állatok titkos életét.
  • 8:09 - 8:11
    Fejlett hanglokátorokkal állapítjuk meg
  • 8:11 - 8:15
    az odalenn élő halak
    és más állatok számát.
  • 8:15 - 8:20
    A környezet DNS-mintáinak szekvenálásával,
    kriminalisztikai pontosságú elemzéssel
  • 8:20 - 8:22
    kiderítjük majd, milyen fajok élnek ott,
  • 8:22 - 8:24
    és mivel táplálkoznak.
  • 8:25 - 8:28
    Mivel még oly sok minden ismeretlen
    számunkra a homályzónában,
  • 8:28 - 8:32
    közel végtelen az új felfedezések
    lehetőségének száma.
  • 8:32 - 8:36
    Nézzék csak ezeket a gyönyörű,
    lenyűgöző lényeket.
  • 8:36 - 8:38
    Alig tudunk róluk valamit.
  • 8:38 - 8:41
    Képzeljék el, hány másik faj
    él még odalenn arra várva,
  • 8:41 - 8:44
    hogy az új technológiáinkkal
    felfedezzük őket.
  • 8:44 - 8:48
    Az óceánbiológusokból, mérnökökből
    és kommunikátorokból álló csapatunk
  • 8:48 - 8:51
    nem lehetne ennél lelkesebb.
  • 8:53 - 8:56
    Emellett igen sürgős ügyről van szó.
  • 8:56 - 8:59
    Nem tudjuk visszafordítani
  • 8:59 - 9:03
    az egykor kimeríthetetlennek tűnő
    óceán számtalan részében véghez vitt
  • 9:03 - 9:06
    több évtizednyi túlhalászást.
  • 9:06 - 9:11
    De jó lenne, ha most
    más utat választanánk!
  • 9:12 - 9:15
    A homályzóna valóban
    a globális közjavak közé tartozik.
  • 9:15 - 9:18
    Először meg kell ismernünk
    és meg kell értenünk ahhoz,
  • 9:18 - 9:21
    hogy felelősségteljes őrei legyünk,
  • 9:21 - 9:24
    és remélhetőleg
    fenntarthatóan halászhassuk.
  • 9:24 - 9:27
    Ez a feladat nemcsak tudósoknak szól,
  • 9:27 - 9:29
    hanem mindannyiunknak,
  • 9:29 - 9:32
    ugyanis az elkövetkező évtizedben
  • 9:32 - 9:34
    közösen hozott döntéseink
    határozzák majd meg
  • 9:34 - 9:36
    az óceán sorsát
  • 9:36 - 9:38
    a további évszázadokban.
  • 9:39 - 9:40
    Köszönöm.
  • 9:40 - 9:41
    (Taps)
Title:
Az óceán homályzónájában ránk váró felfedezések
Speaker:
Heidi M. Sosik
Description:

Mit tartogat számunkra a homályzóna, ez a hatalmas, rejtélyes, gyakorlatilag felfedezetlen birodalom, amely több száz méterrel az óceán felszíne alatt húzódik? Heidi M. Sosik, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet tudósa ezt szeretné kideríteni. Ebben a varázslatos előadásban Sosik megosztja velünk a tervét: szeretné víz alatti technológiák segítségével felfedezni ezeket az ismeretlen vizeket, amelyek akár egymillió új fajt és a világ halbiomasszájának 90%-át is magában rejtheti. A biológus szerint, amit odalenn találunk, az nem csak lenyűgöző lesz, hanem a világóceán jobb őreivé is tesz minket. (Ez a jelentőségteljes ötlet a The Audacious Project (magyarul Vakmerő Projekt) részét képezi, amelyet a TED azért kezdeményezett, hogy előremozdítsa és támogassa a globális változásokat.)
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
10:01

  • Zsófia Herczeg

    Kedves Bea és Péter!
    Kérlek, nézzétek át a módosításokat.
    Üzenjetek, ha valami nem lett így jó.
    A szövegben található módosításokon túl:
    2:32 inkább "MIVEL a víz", nem "és a víz"
    3:13-nél és 3:15-nél ugyanabban a mondatban két kettőspont is szerepel. Ennek feloldására is kérek tőletek javaslatot.
    Köszönöm:
    Zsófi

  • Péter Pallós

    Zsófi, ismételten fölhívom rá a figyelmedet, hogy az LC-khez kerülő változat a fordító és a lektor konszenzussal kialakított álláspontjának eredménye. Ne próbálkozz bármely előző változatra visszaállítani, hacsak nincs elfogadható érved rá. Különben csak többletmunkát okozol nekünk.

    0:12 Hibás az ’egy’ használata. (L. sokadszorra Klaudy Kinga előadását erről. Állítsd vissza, ahogy volt.
    0:29 Hibás szórend és névelőhasználat. Állítsd vissza, ahogy volt.
    2:32 Szó sincs róla. Az eredetiben két mondat, miért csinálnánk belőle okhatározói mondatot?
    3:07 Minek az akár? A ’tucatnyi’ = egy tucatnyi. Tautológia. Állítsd vissza, ahogy volt.
    3:13, 3:15 Megvan a szerepük: fölhívják a figyelmet az utánuk következőre. Nem kell föloldani semmit.
    5:36 Az ’egyfajta’ túlhasznált, közhelyes. Állítsd vissza, ahogy volt.
    6:06 Szükségtelen összetett mondatban kifejezni, amit tömörebben, egyszerű mondattal is lehet.
    Ha többes számú igét használunk, az azt jelenti, hogy együtt tesszük.
    A ’felderítő akció’ egyszerűen kutatás. Állítsd vissza, ahogy volt.
    6:22 A többdimenziós kutatás bizonyára nem más, mint összetett kutatás. Nem hiszem, hogy az ötödik, hatodik stb. dimenzióban is kutatni fognak. Állítsd vissza, ahogy volt.
    6:42 Hibás szórend. Állítsd vissza, ahogy volt.
    8:15 – 8:22 A változtatás indoka? Jó volt úgy is, ahogy volt.
    8:56 Hogy kell a túlhalászást visszafordítani? A visszafordítás itt szolgai fordítás. Ezért írtam jóvátennit. Állítsd vissza, ahogy volt.
    8:59 Ma már fölismertük, hogy nem kimeríthetetlen. Régen azt hittük, hogy az. Azért kell ide múlt idejű melléknévi igenév. Állítsd vissza, ahogy volt.

    Kértem, hogy ha időzítési eltérést vélsz tapasztalni, küldd vissza nekem. Valószínűtlen, hogy ennyi eltérés legyen. Ne dolgozz fölöslegesen.

  • Beáta Szabó

    Kedves Zsófi és Péter!

    A 2:32-re a következő a javaslatom:
    Helyenként eltérő tulajdonságú, és a víz, valamint az állatok mozgása miatt gyorsan változik.
    Szerintem egyébként is különböző tulajdonságokkal bír a Föld különböző részein, emellett pedig a víz és az állatok mozgása miatt változékony is. Ha nem ismétlődik a változó/változás szó, talán nem tűnik úgy, mintha ugyanarra a jelenségre vonatkozna a két tagmondat.

    Ötletek a 3:13 + 3:15-re:
    De van ennél érdekesebb is: kicsik, de nagy számuk miatt erősek.
    De van ennél érdekesebb is: kicsik, de erejük nagy számukban rejlik.

    A többi vitás esetet rátok bízom, nyilván alapból nem írok le semmi olyat, amit helytelennek vagy magyartalannak érzek, de azt hiszem, hármunk közül nekem van a legkevesebb tapasztalatom.

    Üdv, Bea

  • Péter Pallós

    2:32 Egyetértek Beával. Legyen az első tagmondat: „Helyenként eltérő tulajdonságú,”.
    3:13 + 3:15 Ebben is egyetértek Beával. Bármelyik javaslata jó. (A #15 szerinti változat is hibátlan volt.)

  • Zsófia Herczeg

    Kedves Bea és Péter!

    Köszönöm Beának a megoldásokat. Így jó lesz. 2:32-nél és 3:15-nél ezek szerint módosítottam.

    Az alábbiakban pedig Péter észrevételeire szeretnék reagálni:

    0:12
    Klaudy Kinga ilyet biztosan nem mondana, különösen nem egy ilyen helyzetben.
    Az viszont mondja, hogy:
    "Tehát az angol, német és orosz mondatok igei állítmányától jobbra álló bővítmények balra helyezése csak a HANGSÚLYOS bővítmény esetében kötelező. Ha az igén van a hangsúly, a bővítmény a magyarban is az igétől JOBBRA fog elhelyezkedni."
    (Klaudy Kinga: Bevezetés a fordítás gyakorlatába. Budapest: Scolastica, 2003. p. 243.)

    És itt pontosan az igén van a hangsúly: azon, hogy LÉTEZIK(!), nem azon, hogy túlvilági birodalom és nem valamilyen másmilyen birodalom.
    A mondat ebben a formában helyes. Nem igényel módosítást.

    0:29
    A mondat így helyes. Nem igényel módosítást. (Vö. 0:12)

    3:07
    Az "egy" itt valóban fölösleges (de nem hibás). De miért ne lehetne "akár"? Szerintem jó. Úgy látom, Bea szerint is az volt. Maradjon.

    5:36
    Sem szerintem, sem a fordító szerint nem közhelyes és nem túlhasznált.

    6:06
    "we are ready to launch..."
    Ez nem egy igei szerkezet? Miért kellene névszói szerkezetté átalakítani?
    Ennek egyetlen előnye talán a rövidség lenne, de erre ebben az esetben nem szorulunk rá.
    Minden szépen kifér (még szinkront sem kellett miatta állítani(!), és még szebben is hangzik.
    "Felderítő akció" vs. "kutatás" kérdésben teljesen egyetértek. Ezt visszaírtam. (Ha esetleg Bea nem ért egyet, kérem jelezze.)

    6:22
    Ha így lenne, valószínűleg az előadó is azt a szót használta volna, hogy "complex".

    Itt történetesen lehet szó egészen konkrétan "többdimenziós" vizsgálatokról (az adatok statisztikai elemzéséről) is mint pl. a raszteres analízis vagy a többdimenziós skálázás, vagy akár az óceán különböző dimenzióinak (tengerfenék, adott vízoszlop, vízfelszín) vizsgálatáról térben és időben (nappal, éjszaka, évszakok változásával stb.).
    https://doc.arcgis.com/en/imagery/workflows/tutorials/multidimensional-raster-analysis-in-arcgis-pro.htm
    https://en.wikipedia.org/wiki/Multidimensional_scaling
    https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1470160X18309506
    Nagyon jó lesz a "többdimenziós".

    6:42
    A szórend így helyes. (Vö. 0:12)

    8:15-8:22
    "szekven T álásával"
    Ez viszont már 43 karakter.

    8:56
    Pont erről van szó. Visszafordítani NEM tudjuk a túlhalászást, de jóvátenni még jóvátehetjük.

    8:58
    Így van, ahogy mondod. Ma már tudjuk, hogy csak úgy TŰNT; akkor viszont mindez még nagyon is valóságos volt, a jelenünk volt: kimeríthetetlennek TŰNŐ volt számunkra az óceán – ezért kell a folyamatos, vagyis egyidejű melléknévi igenév.

    A szinkronban pici eltérések voltak. Néhány felirat kicsivel előbb eltűnt, mint ahogy az előadó befejezte volna az adott szövegrészt. Szívesen megigazítottam.

    A figyelmeztetést köszönöm, Péter. Ahogy a fentiekből is látod, csak olyan helyen módosítottam, ahol erre indokom volt.

    További jó munkát kíván:
    Zsófi

  • Beáta Szabó

    Kedves Zsófi!

    6:06-nál szerintem is jobb a kutatás.

    8:15-22: én szekvenálást találtam (T nélkül), linkelem is hozzá a wikipedia oldalt:
    https://hu.wikipedia.org/wiki/DNS-szekven%C3%A1l%C3%A1s

    Üdv, Bea

  • Péter Pallós

    0:12 Félreérted a Klaudy Kinga helyes megállapítását. Az teljesen másra vonatkozik. Szintúgy félreérted a forrásnyelvi mondatot is. Az angol mondatban máshol van a fókusz helye, mint a magyarban (L. erről pl. http://www.accentreductionclassroom.com/content-focus-function-words-in-american-english-sentences/). „The FOCUS word is usually the last content word in a phrase or sentence.” Márpedig a kérdéses mondatban ez az ’otherworldly realm’.
    Másfelől, önmagában nem kétséges ui., hogy van valami a napsütötte vízfelszín alatt is; ez józan ésszel is belátható. A kérdés, hogy mi. A mondatban rejlő új információ, hogy egész birodalom létezik ott.
    Ezért a magyar mondatban (a balra kihelyezési szabály értelmében) előre, az ige elé (a fókuszba) kerül az új infó.

    0:29 Csak szerinted. Egyébként igényel. (Vö. 0:12)

    3:07 Mert töltelékszó az akár (hagyjuk meg a reklámok nyelvezetében: „akár 12 órán át is hat”). Bea elfogadta a változtatást, ne hivatkozz erre.

    5:36 Azért az, mert a ’kind of’ átvétele, magyarítása. Az angolban az efféle használata „nonstandard”-nak minősül (https://englishplus.com/grammar/00000231.htm; https://www.lexico.com/en/definition/nonstandard). Bea elfogadta a változtatást, ne hivatkozz erre. (Ettől te még nyakló nélkül használhatod a fordításaidban.)

    6:06
    Mi következik abból, hogy a forrásnyelvi szöveg milyen nyelvtani szerkezetet használ? Semmi. A célnyelvre úgy fordítunk, hogy az információ ne csorbuljon, és a szöveg szabatos, tömör legyen. Nem rászorulási alapon feliratozunk. Nem sormintákat írunk, ezért az sem szempont, hogy „szépen kifér” és „még szinkront sem kellett miatta állítani”. Az, hogy szebben hangzik, a te preferenciád. Preferencia alapján viszont nem változtatunk. Ez az Amara szabálya.

    6:22 Abba nem mennék bele, mit használt volna az előadó. A találgatás és az „itt ő arra gondolt” nem az én műfajom. Viszont a https://www.collinsdictionary.com/dictionary/english/multidimensional megadja, mi értendő a szón. A szó szinonimái közt a ’complex’ is ott van (https://www.thesaurus.com/browse/multidimensional).
    Tartok tőle, hogy a fölhozott hivatkozások értelméről lövésed sincs, a guglizás eredménye semmit nem bizonyít (az Esri/ArcGIS cég szédelgő reklámja sem).
    Miféle érv a „Nagyon jó lesz”?

    6:42 Csak szerinted. A ’táplálékért’ azért került az első helyre, mert új infó: táplálékért merülnek le, nem másért.

    8:15-8:22 A DNA sequencing magyarul DNS szekvenálás, nem szekventálás.

    8:56 Nem érted a szó jelentését. Átvitt értelemben folyamatot lehet vagy nem lehet visszafordítani, tevékenységet, cselekvést nem.

    8:58 Nyelvérzék kérdése. Tudod, de rosszul. (Példamondat: A tegnapi optimista prognózisból úgy tűnt, hogy ma nem fog esni. Átalakítva: A tegnapi optimistának tűnt prognózisból kiindulva arra számítottunk, hogy ma nem fog esni.)

    Szinkron
    41 helyen változtattál a szinkronon. Nem várok ekkora áldozatot. Máskor küldd csak vissza, különben sosem derül ki, hogy szükséges volt-e bármi módosítás.

    Módosításaid

  • Péter Pallós

    Módosításaid
    Sajnos nem így változtatsz. Indokaid ugyan vannak, csak az a baj velük, hogy szakszerűtlenek, vagy nem a tárgyra vonatkoznak, vagy pusztán az elemi logikát is nélkülözik. Tudálékoskodók.

  • Zsófia Herczeg

    Kedves Bea és Péter!

    Köszönöm, Bea, a kiigazítást a DNS-szekvenálásal kapcsolatban.
    Én voltam az, aki rosszul olvastam ezt. Visszarendeztem itt a helyes megoldást.

    0:12
    Nem lehet a megállapítást félreérteni.
    A csatolt cikk – úgy látom – nem a magyar nyelv szabályszerűségeivel foglalkozik. (Épp úgy, ahogy az 5:36-nál idézett cikk sem.)

    0:12, 0:29, 3:07, 5:36, 6:06, 6:22, 6:42, 8:56 és 8:58 tekintetében szeretném kikérni Bea véleményét is. Ha ő is úgy gondolja, hogy az új változatok nem javítanak a szövegen, visszarendezem ezeket a 15-ös változat szerint.

    Köszönöm:
    Zsófi

  • Péter Pallós

    Zsófi,
    az a baj, hogy még mindig nem látod be, hogy dilettáns módra nyúlsz bele olyanokba, amihez nem értesz, és nagyképű magabiztossággal állítod, ismételgeted (érvek nélkül), hogy neked van igazad.
    Ami a szekvenálást illeti, ott nem a „rosszul olvasás” a magyarázat: nem volt mit rosszul olvasnod. Rosszul tudtad, de határozottan belepiszkáltál a jó szövegbe.

    0:12 Neked mégis sikerült félreértened. Szövegértési és szövegértelmezési nehézségeid vannak.

    Előző megjegyzésemben először a forrásnyelvi mondattal foglalkoztam. Az idézet azt tisztázza, hol az angol mondatok fókusza. Ezt konkretizáltam a kérdéses mondatra.
    Eztán tértem rá a magyar mondatra. A magyar mondattannal más szakirodalom (Mondattan; Akadémiai Kiadó, 1992 – 3.4.1. Fókuszértelmezés, 3.4.2. Topikértelmezés, 4. Balra való kihelyezés) foglalkozik. Kár, hogy nem ismered, különben nem hordanál össze tücsköt-bogarat.
    De a fókusz szerepe ugyanaz mind az angol, mind a magyar nyelvben.

    Az efféle okvetetlenkedéseiddel (rossz változtatásaid – ezekre reagálunk – viszontválaszok a mellébeszéléseidre – jó megoldásaink visszaíratása – ellenőrzés, hogy valóban visszaírtad-e) csak az időnket rabolod. Én a munkától (itt: fordítás és lektorálás) szeretek elfáradni.

  • Beáta Szabó

    Kedves Zsófi és Péter!

    Mint már korábban is említettem, a fennmaradó kérdéseket illetően (lehet, hogy hibásan, de) nem véltem rossznak az általam leadott változatot.
    Előfordulhat, hogy a felsorolt helyeken lehet rajta javítani, de nem biztos, hogy feltétlenül érdemes. Egy korábbi fordítás alkalmával már említettem Péternek, hogy én általában azt a változatot preferálom, amely az átlag nyelvhasználó számára természetes, még ha az a nagy könyv szerint néha hibás is (pl. a szórendjében vagy a névelők használatában). Természetesen vannak olyan szövegek, ahol az abszolút tökéletességre kell törekedni (és ezzel nem azt akarom mondani, hogy én nem a legjobbra törekszem, bár ez remélem, a fordításaimból is látszik), de nem írott szövegről, hanem ismeretterjesztő videókról beszélünk, ahol a saját meglátásom szerint fontos, hogy a gyorsan változó feliratok olvasása bárki számára gördülékeny legyen.
    Ebből kifolyólag úgy gondolom, tehát, hogy a Péter által lektorált (15-ös) verzió bizonyára nyelvileg helyesebb (ezért is fogadtam el a legtöbb változtatást a lektorálásnál), de a jelenlegi (18-as) verzió könnyebben befogadható és olvasóbarátabb. Mindkét oldalnak megvan a maga létjogosultsága, fordítói hozzáállás kérdése a dolog.

    Üdv, Bea

  • Zsófia Herczeg

    Köszönöm, Bea.
    Egyetértek.
    A feladatot ebben a formában zárom le.
    További jó munkát kívánok mindekettőtöknek.
    Zsófi

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.