YouTube

Hast du ein YouTube-Benutzerkonto?

Neu: ermögliche zuschauererzeugte Übersetzungen und Untertitel auf deinem YouTube-Kanal!

Hungarian Untertitel

← A genetikai csoda korszaka

Einbettcode generieren
24 Sprachen

Zeige Revision 13 erzeugt am 03/22/2019 von Csaba Lóki.

  1. Hadd kezdjem Roy Amarával.
  2. Roy állítja, hogy a legtöbb
    új technika hatását

  3. kezdetben hajlamosak vagyunk túlértékelni,
  4. majd hosszabb távon alulértékeljük,
  5. mert hozzászokunk.
  6. Tényleg [Ezek a csoda és bámulat napjai].

  7. Emlékszenek Paul Simon e nagyszerű dalára?
  8. Volt két sor benne.
  9. Mit tartottak akkoriban csodálatosnak?
  10. A lassítást – a lassított felvételt –
  11. és a távolsági beszélgetést.
  12. Mert hozzászoktak, hogy a kezelő
    félbeszakítja önöket, és beszól:
  13. "Távolsági hívás. Kapcsolhatom?"
  14. Ma a világ bármely pontjáról
    sem gond telefonálni.
  15. Valami hasonló játszódhat le
  16. az élet olvasatával és programozásával.
  17. Mielőtt azonban belefognék,

  18. beszéljünk a távcsövekről.
  19. A távcsövek hatását
    eredetileg túlbecsülték.
  20. Ez Galilei egyik modellje.
  21. Azt hitték, hogy minden
    vallást tönkretesz.
  22. (Nevetés)

  23. Ma nem sok figyelmet
    fordítunk a távcsövekre.

  24. Ám a 10 éve keletkezett távcsövek,
    mint épp szó volt róla,
  25. ezt a Volkswagent a Holdra repíthetik,
  26. és láthatjuk a Volkswagen fényszóróit
    a Holdon fölgyulladni.
  27. E felbontási teljesítmény teszi lehetővé,
  28. hogy távoli napok körül lebegő
    porszemcséket is meglássunk.
  29. Képzeljük el, hogy ez
    milliárdnyi fényévre lévő nap,
  30. és kis porszemcsék kerültek elé.
  31. Így néz ki az exobolygók földerítése.
  32. A mostani távcsövek annyira nagyszerűek,
  33. hogy a Holdon meggyújtott
    gyertya fényét is mutatnák.
  34. Ha pedig fémlapot teszünk mögé,
  35. két gyertyát látunk a távolban.
  36. Ekkora fölbontás kell,

  37. hogy képet alkothassunk a porszemcséről,
  38. ahogy a Nap előtt halad el,
  39. és kiderítsük, mutat-e kék-zöld színt.
  40. Ha kék-zöld színt mutatnak,
  41. ez azt jelenti, hogy a világmindenségben
    mindenütt van élet.
  42. Amikor a kék-zöld színt először
    pillantjuk meg egy távoli bolygón,
  43. ez azt jelenti,
    hogy ott van fotoszintézis,
  44. van víz,
  45. s annak esélye, hogy csak
    egy bolygón van fotoszintézis:
  46. mintegy nulla.
  47. Ez korszakalkotó esemény:
  48. előtte egyedül voltunk
    a világmindenségben, utána már nem.
  49. Feledjük csak el földrészek fölfedezését.
  50. Erről gondolkodva
  51. lassan képessé válunk a világmindenség
    zömének elképzelésére.
  52. Ez a csoda és bámulat ideje.
  53. Valahogy magától értetődőnek vesszük.
  54. Hasonló történik az életben is.

  55. Ilyen apróságokban értesülünk az életről.
  56. A CRISPR-ről így szoktunk hallani,
  57. így szoktunk hallani
    egyik-másik technológiáról.
  58. De kiderül, hogy az élet lényege a kód.
  59. Hogy az élet kód, az tényleg
    fontos fogalom, mert azt jelenti,
  60. hogy ugyanúgy, ahogy mondatokat írunk
  61. angolul, franciául vagy kínaiul,
  62. ugyanúgy, ahogy mondatokat másolunk,
  63. ugyanúgy, ahogy mondatokat szerkesztünk,
  64. ugyanúgy, ahogy mondatokat nyomtatunk,
  65. úgy leszünk képesek
    ezt megtenni az élettel is.
  66. Azt jelenti, hogy kezdjük
    megtanulni e nyelv olvasását.
  67. E narancs is ezt a nyelvet használja.
  68. Hogyan hajtja végre e kódot a narancs?

  69. Nem nullákkal és egyesekkel,
    mint a számítógép.
  70. Fán lóg, és egyszer csak:
  71. zsupsz!
  72. Ez azt jelenti: végrehajtva.
  73. AATCAAG: növessz nekem gyökerecskét!
  74. TCGACC: növessz nekem törzsecskét!
  75. GAC: növessz nekem leveleket!
    AGC: növessz nekem virágokat!
  76. Majd a GCAA: növessz nekem
    még narancsokat!
  77. Ha szövegszerkesztővel látok neki
    egy angol nyelvű mondatnak,

  78. akkor végigmehetek az egyes szavakon.
  79. Ha valamit ebben a narancsban szerkesztek,
  80. és belerakom a GCAAC-t a CRISPR
    vagy valami más segítségével,
  81. akkor a narancsból citrom
  82. vagy grapefruit lesz,
  83. vagy mandarinná változik.
  84. Ha meg az ezer betűből egyet szerkesztek,
  85. akkor ön a mellette ülővé változik.
  86. Vigyázzanak, hová ülnek.
  87. (Nevetés)

  88. A technológia igen drága volt kezdetben,

  89. akárcsak a távolsági hívások.
  90. De a költsége 50%-kal gyorsabban zuhan,
    mint a Moore-törvény szerint várnánk.
  91. Tegnap jelentette be a Veritas
    először a 200 dolláros árat.
  92. Ha megnézzük e rendszereket:
  93. ez se számít, az se számít,
    amaz se, aztán igen.
  94. Tekintsük át, miről van szó.

  95. Ez nagy fölfedezés.
  96. 23 kromoszóma van.
  97. Klassz.
  98. Fogjunk hozzá a távcsőváltozattal,
    de távcső helyett
  99. használjunk mikroszkópot,
  100. hogy belelássunk a kisebb kromoszómákba.
  101. nevezetesen az Y-kromoszómákba.
  102. Mérete az X-kromoszóma harmada,
    recesszív és mutáns.
  103. De végül is
  104. csak férfi!
  105. Ha ránézünk erre a dologra,
  106. mintha egy ország térképe tárulna elénk
  107. 400 bázispár felbontásban,
  108. majd kinagyítjuk 550, sőt 850 bázispárra,
  109. eközben egyre több gént azonosíthatunk.
  110. Majd szövetségi állam szintjére nagyítunk,
  111. így előtűnik, ki leukémiás,
  112. hogyan betegedett meg,
    milyen fajtájú leukémiája van.
  113. mi honnan és hová került.
  114. Aztán a Google utcaképre nagyítunk.
  115. Ez annak a betegnek az esete
    betű mélységű felbontásban,
  116. akinek vastagbél- és végbélrákja van.
  117. Ezekből információt gyűjtünk,

  118. és hatalmas mennyiségű
    adatot állítunk elő.
  119. Ez a világ egyik legnagyobb adatbázisa,
  120. és gyorsabban gyarapszik, mint tárolására
    alkalmas számítógépeket építenénk.
  121. Hihetetlen térképeket készíthetünk vele.
  122. Pl. meg akarjuk érteni a pestist:
    az egyik miért bubópestis,
  123. a másik meg eltérő típusú,
  124. a harmadik fajta miért megint más?
  125. Ez a pestis térképe.
  126. Egyesek halálosak az emberre,
  127. mások nem.
  128. Figyeljék meg, ahogy lefelé haladunk,
  129. mennyire hasonlít a tébécére?
  130. Ez a különbség a tébécé
    és a pestis egyes fajtái között,
  131. és detektívesdit játszhatunk vele,
  132. mert pl. megnézhetünk
    egy különleges kolerafajtát,
  133. amelyik Haitiban pusztított,
  134. megnézhetjük, melyik országból jött,
  135. melyik vidékről,
  136. talán azt is, melyik katona
    hurcolta be Afrikából Haitira.
  137. Csökkentjük a felbontást.

  138. Nem csak nagyítani lehet.
  139. Ez az ember alkotta
    egyik legnagyszerűbb térkép.
  140. Össze van gyűjtve rajta
  141. az összes faj genetikai információja,
  142. ez az élet fája egyetlen oldalon.
  143. Kinagyíthatjuk és fordítva.
  144. Ez alakult ki először,
    így diverzifikálódott, így ágazott el,
  145. mekkora a genom
  146. egyetlen oldalon.
  147. Az élet világmindensége a Földön;
  148. állandóan korszerűsödik és kiegészül.
  149. Ha ezt nézzük,

  150. a valóban fontos változás,
    hogy a régi biológia leíró jellegű volt.
  151. Egykor sok biológusunk
    mikroszkópok fölött ült,
  152. nagyítókat tartva,
    és állatokat figyeltek meg.
  153. Az új biológia kezdeményező.
  154. Nemcsak megfigyel, hanem teremt is.
  155. Ez óriási változás,
  156. mert így ilyen dolgokat hozhatunk létre.
  157. Tudom, hogy fölvillanyozódtak e képtől.
  158. (Nevetés)

  159. Csak négy év és 40 millió dollár kellett,

  160. hogy e képet elkészíthessük.
  161. (Nevetés)

  162. Kivettük a teljes génkódot

  163. a sejtből –
  164. nem 1-2 gént, hanem a teljes génkódot –,
  165. teljesen új génkódot állítottunk elő,
  166. beillesztettük a sejtbe,
  167. rájöttünk, hogyan vehetjük rá
    a sejtet, hogy végrehajtsa a kódot,
  168. és egészen új fajt hoztunk létre.
  169. Ez a világ első szintetikus életformája.
  170. Mit kezdjünk vele?

  171. Ez megváltoztatja a világot.
  172. Három rövid távú tendenciát mutatok be,
  173. amely világosan jelzi,
    hogyan változtatja meg a világot.
  174. Az első az új ipari forradalom.

  175. Szó szerint értem.
  176. Ugyanúgy, ahogy Svájc,
    Németország és Nagy-Britannia
  177. az előcsarnokban látható
    gépekhez hasonló szerkezetekkel,
  178. energiát termelt,
  179. a CERN ugyanígy változtatja meg a világot
  180. új eszközök és a világmindenségről
    alkotott fogalmunk felhasználásával.
  181. A programozható életformák
    is megváltoztatják a világot,
  182. mert ha már sejteket programozhatunk,
  183. ahogy a számítógép csipjét,
  184. akkor majdnem mindent megtehetünk.
  185. Számítógépcsipjük fényképeket,

  186. zenét, filmet állíthat elő,
  187. szerelmes leveleket, táblázatokat.
  188. Csak egyesek és nullák röpködnek.
  189. Ha az ATCG-ket képesek
    vagyunk átfuttatni a sejteken,
  190. akkor e szoftver előállítja a hardverét,
  191. ami azt jelenti: igen gyorsan fejlődik.
  192. Történjék bármi,
  193. ha mobiljukat ágyuk mellett hagyják,
  194. reggelre nem lesz belőle
    milliárdnyi telefon.
  195. Ám ha ugyanezt élő szervezettel művelik,
  196. nagyban állíthatják elő ezt a dolgot.
  197. Az egyik lehetőség, hogy 2025-ig
  198. ipari léptékben elkezdik gyártani
  199. a majdnem szén-semleges üzemanyagokat,
  200. ezt tesszük az Exxonnal közösen.
  201. De mezőgazdasági
    területeket is kiválthatunk.
  202. Növényolaj vagy fehérje
    az erre használt 100 hektár helyett
  203. ezekben a tartályokban
  204. 10–100-szoros hektáronkénti
    termelékenységgel állítható elő.
  205. Vagy információt tárolhatunk,
    vagy a világ összes oltóanyagát
  206. e három tartályban állíthatjuk elő.
  207. Vagy e három tartályban tárolhatjuk
    a CERN-ben lévő információ javát.
  208. A DNS valóban hatékony tárolóeszköz.
  209. A második fordulat:

  210. megjelenik az elméleti biológia.
  211. Az orvostudományi egyetemi
    tanszékek maradi helyek.
  212. Majdnem ugyanúgy tanítják az anatómiát,
  213. mint 100 évvel ezelőtt.
  214. "Üdvözöljük, hallgató!
    Ezt a holttestet boncolja!"
  215. Új tanszékek alapításában nem jeleskednek
    az orvostudományi egyetemek,
  216. ezért szokatlan az elméleti biológia.
  217. Isaac Kohane informatikán, adatokon
    és tudáson alapuló tanszéket alapított
  218. a Harvard orvosi karán.
  219. Bizonyos értelemben,
  220. ahogy a biológia elég adathoz jut,
  221. kezd a fizika nyomában járni.
  222. A fizika egykor megfigyelő jellegű
  223. és kísérleti fizikusok terepe volt.
  224. Kezdett kialakulni az elméleti biológia.
  225. Ennek vagyunk tanúi,
  226. mert rengeteg orvosi följegyzésünk van,
  227. mert rengeteg adatunk van emberekről:
  228. megvan a genomjuk, megvan a viromjuk,
  229. megvan a mikrobiomjuk.
  230. S ahogy az információ gyűlik,
  231. hozzáláthatunk az előrejelzésekhez.
  232. A harmadik dolog a fogyasztóra irányul.

  233. Önök is szekvenáltathatják a génjeiket.
  234. Így jönnek létre a 23andMe-féle cégek,
  235. és e cégekből
  236. mind több adathoz jutunk,
  237. nemcsak rokonainkról,
  238. hanem magunkról és testünkről;
  239. összevetik az adatokat
  240. időbeli alakulásuk alapján,
  241. és hatalmas adatbázisok jönnek létre.
  242. Ám váratlan módon

  243. ezek üzleti tevékenységekre is hatnak.
  244. Mikor hirdetünk, nem szeretnénk,
  245. ha a fogyasztó a hirdetésünket
    bevinné a vécébe, és lepisilné.
  246. Hacsak nem az IKEA vagyunk.
  247. Mert ha kitépjük a brosúrából,
    és rápisilünk,
  248. a papír megkékül, ha terhesek vagyunk.
  249. (Nevetés)

  250. Akkor árengedményt kapunk
    tőlük a gyerekágyra.

  251. (Nevetés)

  252. Mert ha vevő-felhatalmazásról beszélek,

  253. és ez a biotechnológián túlra is terjed,
  254. komolyan beszélek.
  255. A Synthetic Genomicsnál
    most kezdtük el

  256. nyomtatók gyártását,
  257. amelyek sejttervezést tesznek lehetővé:
  258. sejtet nyomtatnak,
  259. programot hajtanak végre a sejten.
  260. Oltóanyagokat nyomtathatunk egyidejűleg,
  261. ahogy a repülőgép fölszáll,
  262. mielőtt leszállna.
  263. Idén 78 ilyen gépet szállítunk.
  264. Ez nem elméleti biológia;
    ez nyomtatási biológia.
  265. Szólok két trendről,

  266. amely hosszabb távon hat majd önökre.
  267. Az első: kezdjük a fajokat áttervezni.
  268. Erről már hallottak, ugye?
  269. Áttervezzük a fákat, virágokat,
  270. áttervezzük a joghurtot,
  271. sajtokat, amit csak akarunk.
  272. Ez pedig érdekes kérdést vet föl:
  273. az embert hogyan és mikor tervezzük át?
  274. Sokan gondolják: "Na, ne, az embert
    soha nem akarjuk áttervezni."
  275. Hacsak gyermekükben
    nincs benne a Huntington-gén,
  276. s ezáltal halálra van kárhoztatva.
  277. Vagy hacsak nem adjuk tovább
    a cisztás fibrózis génjét.
  278. Ez esetben nemcsak
    magunkat akarjuk áttervezni,
  279. hanem gyerekeinket és unokáinkat is.
  280. Ezek bonyolult vitakérdések,
    és folyamatosan fölvetődnek.
  281. Mondok erre egy köznapi példát.

  282. Vita folyik jelenleg
    a Tudományos Akadémián,
  283. hogy megvan a hatalmunk
    önző gént juttatni szúnyogokba,
  284. hogy kipusztítsuk
    az összes maláriahordozó szúnyogot.
  285. Egyesek azt mondják:
  286. "Végzetesen fog hatni
    a környezetre, ne tegyétek!"
  287. Mások meg azt mondják:
  288. "A malária évente milliókat öl meg!
  289. Kik vagytok, hogy eldöntitek: nem
    menthetem meg népem gyermekeit?"
  290. Miért oly bonyolult a vita?
  291. Mert ha ezeket Brazíliában
  292. vagy Dél-Floridában engedjük el,
  293. a szúnyogok nem ismernek határt.
  294. A világra kiható döntést hozunk,
  295. mikor az önző gént szabadon bocsátjuk.
  296. E kiváló férfiú Nobel-díjat kapott,

  297. és miután elnyerte,
  298. azon kezdett töprengeni,
  299. hogyan alakult ki bolygónkon az élet,
  300. és mennyire valószínű,
    hogy máshol is létezik.
  301. Körbejárta végzős diákjait,
  302. és azt mondta nekik:
  303. "Hozzatok létre életet, de semmiféle
    modern vegyszer vagy eszköz!
  304. Olyat hozzatok létre,
    ami hárommilliárd éve volt itt.
  305. Lézert nem használhattok.
    Ezt sem, meg azt sem."
  306. Kaptam tőle egy üvegcsényit abból,
    amit három hete hozott létre.
  307. Mit hozott létre?
  308. Úgy néz ki, mint egy
    szappanbuborék lipidekből.
  309. A ribonukleinsav prekurzorját hozta létre.
  310. A ribonukleinsav prekurzorját
    elnyelette a sejttel,
  311. majd a sejteket osztódásra késztette.
  312. Talán nincs messze az idő –
  313. mondjuk, egy-két évtized –,
  314. és a semmiből hozhatunk létre életet
  315. proto-közösségekből.
  316. A másik hosszú távú trend:

  317. digitális korban élünk –
  318. belecsöppentünk a genom,
  319. a biológia, a CRISPR
    és a szintetikus biológia korszakába –,
  320. s ezek az agy korszakába ötvöződnek össze.
  321. Odáig jutottunk, hogy a legtöbb
    testrészünket ugyanúgy újjáépíthetjük,
  322. ahogy a törött csont
    vagy megégett bőr újra nő.
  323. Tanuljuk, hogy növesszünk új légcsövet,
  324. hogy növesszünk új húgyhólyagot.
  325. Mindkettőt már emberbe ültettük.
  326. Tony Atala 32 szerven dolgozik.
  327. De a lényeg ez lesz,
  328. mert a többi csak csomagolóanyag.
  329. Senki sem fog
    120–130–140 évnél tovább élni,
  330. csak ha ezt megoldjuk.
  331. Ez a legérdekesebb erőpróba.
  332. Ez a következő határterület,
  333. a "Milyen gyakori az élet
    a világmindenségben?"
  334. "Honnan származunk?",
  335. és hasonló kérdések mellett.
  336. Egy apokrif Einstein-idézettel fejezem be.

  337. [Élhetünk úgy,
    hogy minden dolog csodálatos,

  338. vagy úgy is, hogy semmi sem csodálatos.]
  339. Miénk a választás.

  340. Összpontosíthatunk
    a rosszra, az ijesztőre,
  341. és bizonyára sok minden ijesztő.
  342. De használjuk rá csak agyunk 10%-át,
  343. jó, legyen 20–30%.
  344. De tartsuk észben,
  345. hogy tényleg csodás dolgok
    és csodák korszakában élünk.
  346. Szerencsénk van, hogy ma élünk.
    Szerencsénk van, hogy ezt látjuk.
  347. Szerencsénk van, hogy alkalmunk van
    kapcsolatban állni azokkal,
  348. akik a teremben lévő
    dolgokat hozzák létre.
  349. Mindenkinek köszönöm, amit tesz.

  350. (Taps)