-
Titel:
A gombák tanításai piacról és gazdaságról
-
Beschreibung:
Az erőforrások egyenlőtlensége az egyik legnagyobb kihívásunk, de ez nem emberi sajátosság. A növények és fák gyökerében élő mikorrhiza gombák hozzánk hasonlóan stratégiailag kereskednek, lopnak és tartanak vissza nyersanyagokat, figyelemre méltó párhuzamot mutatva az emberi opportunizmussal (és néha kegyetlenséggel) – mindezt tudat hiányában. Az evolúciós biológus Toby Kiers hihetetlen előadásában megosztja velünk, hogy a gombahálózatok és kapcsolataik mit árulnak el az emberek gazdaságáról, és mit tudnak mondani nekünk az egyenlőtlenségről.
-
Sprecher:
Toby Kiers
-
Evolúciós biológusként állok önök előtt,
-
az evolúciós biológia professzora vagyok,
-
ami eléggé cifra címnek hangzik,
ha fogalmazhatok így.
-
Két témáról fogok beszélni,
-
amelyeket általában
nem említenek egy lapon.
-
Ezek a piacgazdaság és a gombák [fungi].
-
Angolul többféle akcentussal
mondhatjuk a "fungi" szót.
-
Még mindig nincs egyetértés
a szó kiejtéséről.
-
Kérem, képzeljenek el egy piacgazdaságot,
¶
-
ami 400 millió éves,
-
annyira elterjedt a világon, hogy szinte
minden ökoszisztémában megtalálható,
-
olyan hatalmas, hogy kereskedők millióit
tudja egyszerre összekapcsolni,
-
és olyan ellenálló,
-
hogy túlélte a tömeges kihalásokat.
-
Itt van most is a lábunk alatt,
-
csak nem látják.
-
Az emberek gazdaságától eltérően –
-
amely a tudatra támaszkodik
a döntések meghozatalakor –
-
ennek a piacnak a kereskedői koldulnak,
kölcsönkérnek, lopnak, csalnak,
-
mindezt a gondolkodás képessége nélkül.
-
Szóval a szemünk elől rejtve
¶
-
a növények gyökérzetét meghódítja
az arbuszkuláris mikorrhiza gomba.
-
Ez a gomba komplex
földalatti hálózatokat hoz létre
-
pamutszálnál is vékonyabb sejtfonalaiból.
-
Egy ilyen gombát vizsgálva láthatják,
-
hogy egyszerre több
növényhez is kapcsolódik.
-
Úgy gondolhatnak rá,
mint egy metróhálózatra,
-
ahol minden gyökér
egy megállónak felel meg,
-
ahol a nyersanyagokat ki- és berakodják.
-
Emellett nagyon sűrű,
-
jó pár méter,
akár egy kilométer is megtalálható
-
egyetlen gramm földben.
-
Ez tíz futball pálya hossza
-
csupán egy gyűszűnyi talajban.
-
És mindenhol megtalálható.
-
Úgyhogy ha elhaladnak egy fa, cserje,
inda, vagy akár egy apró gyom mellett,
-
akkor egy mikorrhiza hálózat
mellett mennek el.
-
Nagyjából az összes növényfaj 80 százaléka
-
kapcsolatban áll ezekkel
a mikorrhiza gombákkal.
-
Nos, mi köze lehet
egy gombával borított gyökérnek
¶
-
a világgazdaságunkhoz?
-
És miért töltöttem evolúciós biológusként
az utóbbi 10 évemet
-
a közgazdász nyelvezet tanulásával?
-
Nos, az első dolog,
amit meg kell érteniük,
-
hogy a növények és gombák
között létesülő kereskedelmi üzletek
-
meglepően hasonlítanak
-
az általunk kötött üzletekre,
-
de talán még stratégiaibbak.
-
Nézzék, a növények és gombák
-
nem részvényekkel
és kötvényekkel kereskednek,
-
hanem létfontosságú nyersanyagokkal.
-
A gombának ezek a cukrok és a zsírok.
-
Minden számukra szükséges szénvegyületet
a növényektől szereznek be.
-
Ez akkora mennyiség, hogy minden évben
nagyjából öt milliárd tonna szénvegyület
-
kerül a növényektől
ebbe a földalatti hálózatba.
-
A gyökereknek pedig
foszforra és nitrogénre van szükségük,
-
így a szénvegyületeik cseréjével
-
hozzájuthatnak a gombahálózat által
gyűjtött összes tápanyaghoz.
-
A csere létrejöttéhez
-
a gomba behatol
a gazdanövény gyökerének sejtjeibe,
-
és létrehoz egy arbuszkulum nevű
apró képletet,
-
ami latinul azt jelenti, hogy "apró fa".
-
Gondoljanak erre úgy,
-
mint a piacgazdaság
klasszikus értéktőzsdéjére.
-
Egészen eddig minden
nagyon harmonikusnak tűnik.
¶
-
Igaz? Amilyen az adjonisten,
olyan a fogadjisten,
-
mindegyik fél megkapja,
amire szüksége van.
-
De itt meg kell állnunk,
-
és meg kell értenünk az evolúció
és a természetes kiválasztódás erejét.
-
Tudják, ezen a piacon
nincs helyük az amatőr kereskedőknek.
-
A helyes kereskedési stratégia alkalmazása
-
meghatározza azt, ki él és ki hal meg.
-
Most a stratégia szót használom,
¶
-
de persze a növényeknek
és a gombáknak nincs agyuk.
-
Ezeket az üzleteket
-
a gondolkodás képessége nélkül
hajtják végre.
-
De mi tudósok
magatartást leíró fogalmakkal –
-
mint például a stratégia –
-
jellemzünk bizonyos körülményekre,
-
akciókra, reakciókra adott válaszokat,
-
amelyek az élőlény DNS-ébe
vannak programozva.
-
Ezeket a kereskedési stratégiákat
kezdtem tanulmányozni
¶
-
19 éves koromban,
-
mikor Panama trópusi esőerdőiben éltem.
-
Akkoriban mindenkit a talajszint feletti
hihetetlen sokszínűség érdekelt.
-
És ez hiperdiverzitás volt.
Ezek trópusi esőerdők.
-
De engem a talajszint alatti
kompexitás érdekelt.
-
Tudtuk, hogy a hálózatok léteznek,
tudtuk hogy fontosak,
-
és ismét hangsúlyozom,
hogy a fontos alatt fontosat értek,
-
ez az alapja a növények táplálkozásának,
-
és a talajszint felett
látható sokszínűségnek.
-
De akkoriban nem tudtuk,
hogyan működnek ezek a hálózatok.
-
Nem tudtuk, hogyan látják el funkciójukat.
-
Bizonyos növények miért csak
bizonyos gombákkal lépnek kapcsolatba?
-
Ugorjunk előre, mikor
megalapítottam a csapatomat,
-
és érdemben kezdtünk foglalkozni
ezzel a kereskedőpiaccal.
-
Tudják, manipuláltuk a körülményeket.
-
Létrehoztunk egy jó üzlettársat azzal,
hogy napfényen növesztettünk egy növényt,
-
és rossz üzlettársat azzal,
hogy az árnyékban neveltük.
-
Aztán összekapcsoltuk ezeket
egy gombahálózattal.
-
Azt figyeltük meg, hogy a gombák
folyamatosan jól teljesítettek
-
a jó és rossz üzlettársak
megkülönböztetésében.
-
Annak a növénynek adtak több nyersanyagot,
amely több szénvegyületet juttatott nekik.
-
Aztán elvégeztük a kísérlet fordítottját,
¶
-
amikor a növényt
jó és rossz gombával oltottuk be,
-
és ők is hasonlóan jók voltak
az üzlettársak megkülönböztetésében.
-
Tehát minden feltétel adott
egy piac leírásához.
-
Ez egy egyszerű piac,
-
de akkor is piac,
-
ahol a jobb kereskedő partnert
mindig előnyben részesítik.
-
De ez egy igazságos piac?
¶
-
Itt kell megérteniük,
hogy az emberekhez hasonlóan
-
a növények és gombák
hihetetlenül opportunisták.
-
Vannak bizonyítékok arra,
hogy a növény sejtjeibe behatoló gomba
-
el tudja téríteni a növény
tápanyag felvételi rendszerét.
-
Ezt úgy éri el, hogy meggátolja
a növény képességét,
-
hogy tápanyagokat vegyen
magához a talajból.
-
Ez létrehozza a növény
gombától való függését.
-
Ez bizonyos tekintetben hamis függőség,
-
amely következtében a növénynek
táplálnia kell a gombát,
-
hogy hozzájusson a gyökere körül
található nyersanyagokhoz.
-
Arra is van bizonyíték, hogy a gombák
ügyesen felhajtják a tápanyagok árát.
-
Ezt úgy érik el, hogy kivonják
a tápanyagokat a talajból,
-
de ahelyett, hogy átadnák őket
a gazdanövénynek,
-
felhalmozzák azokat a hálózatukban,
-
elérhetetlenné téve őket a növénynek
és más versengő gombáknak.
-
Alapvető közgazdasági tétel,
-
ahogy csökken az erőforrás elérhetősége,
úgy növekszik az értéke.
-
A növény arra kényszerül, hogy többet
fizessen ugyanannyi nyersanyagért.
-
De nem minden kedvez a gombának.
¶
-
A növények is irtó ravaszak tudnak lenni.
-
Néhány orchidea –
-
mindig úgy gondolok rájuk,
mint a legfondorlatosabb fajra
-
a világ összes növényfaja közül –
-
szóval van néhány orchidea,
-
amelyek közvetlenül csapolják meg
a gombahálózatot,
-
és ellopják az összes szénvegyületét.
-
Ezek az orchideák még csak nem is hajtanak
zöld leveleket a fotoszintetizáláshoz.
-
Fehér színűek.
-
Fotoszintetizálás helyett inkább
-
megcsapolják a hálózatot,
-
ellopják a szénvegyületeket,
-
és nem adnak semmit cserébe.
-
Azt hiszem, mondhatjuk,
hogy az efféle élősködők
¶
-
az emberek piacain is virágoznak.
-
Ahogy elkezdtük megfejteni
ezeket a stratégiákat,
-
megtanultunk néhány leckét.
-
Az első, hogy nincs önzetlenség
ebben a rendszerben.
-
Nincsenek kereskedelmi szívességek.
-
Nem láttunk meggyőző bizonyítékot arra,
-
hogy a gombák haldokló vagy küszködő
növényeknek segítenének,
-
hacsak nem származik
közvetlen hasznuk belőle.
-
Nem állítom, hogy ez jó vagy rossz.
¶
-
Velünk ellentétben, egy gomba nem tudja
persze megítélni saját erkölcsösségét.
-
És biológusként
-
nem támogatom ezeket a kegyetlen
neoliberális piaci dinamizmusokat,
-
amiket a gombák képviselnek.
-
De a kereskedelmi rendszer
-
egy viszonyítási pontot biztosít nekünk
-
annak tanulmányozására,
hogy milyen egy gazdaság akkor,
-
ha természetes kiválasztódás alakítja
-
több százmillió éve
-
erkölcs hiányában,
-
amikor a stratégiák
-
csak az információ begyűjtésén
és feldolgozásán alapulnak,
-
a tudat által érintetlenül:
-
nincs féltékenység, nincs rosszindulat,
-
de remény és öröm sem.
-
Tehát eddig a pontig haladást értünk el
¶
-
a legalapvetőbb kereskedelmi
alapelvek megfejtésében,
-
de tudósként mindig a következő
szintre akarunk lépni,
-
és az összetettebb közgazdasági kérdések
foglalkoztatnak minket.
-
Különösen az egyenlőtlenség hatásai
érdekelnek minket.
-
Az egyenlőtlenség tényleg
meghatározó tényezője lett
¶
-
napjaink gazdasági berendezkedésének.
-
De az egyenlőtlenség kihívásai
-
nem csak az emberek világára jellemzőek.
-
Úgy vélem, mi emberek hajlamosak vagyunk
hinni, hogy mindenben egyediek vagyunk,
-
de a természetben az élőlényeknek
-
a folyamatos változással kell megküzdeniük
a nyersanyagokhoz való hozzáférés során.
-
Az akár több méter hosszú gomba
¶
-
hogyan változtatja
a kereskedelmi stratégiáját,
-
amikor a jó és a rossz választást
egyszerre felkínálják neki?
-
Még általánosabban,
-
az élőlények a természetben hogyan
kovácsolnak hasznot a kereskedelemből,
-
amikor bizonytalansággal szembesülnek
-
a nyersanyagokhoz való
hozzáférés szempontjából?
-
Beavatom önöket egy titokba:
¶
-
a földalatti kereskedelem
tanulmányozása rendkívül nehéz.
-
Nem lehet látni, hol és mikor születnek
a fontos kereskedelmi megállapodások.
-
A csapatunk segített kidolgozni
egy módszert, egy technológiát,
-
melynek során nanorészecskékkel
jelölhetjük meg a tápanyagokat,
-
kvantumpontoknak nevezett
fluoreszkáló nanorészecskékkel.
-
A kvantumpontok valójában
lehetővé teszik számunkra,
-
hogy kivilágítsuk a tápanyagokat,
-
így vizuálisan tudjuk
nyomon követni a mozgásukat
-
a gombahálózaton keresztül
-
a gazdanövények gyökerébe.
-
Ez végre lehetővé teszi,
hogy lássuk a láthatatlant,
-
így tanulmányozhatjuk, hogyan alkudozik
kicsiben a gomba a gazdanövényeivel.
-
Tehát az egyenlőtlenség vizsgálatához
-
megjelöltünk egy gombahálózatot
-
változó koncentrációjú
fluoreszkáló foszforral,
-
és utánoztuk a tápanyagban
gazdag és szegény talajt
-
mesterséges környezetben.
-
Ezután gondosan számszerűsítettük
a gombakereskedelmet.
-
Két dolgot fedeztünk fel.
-
Az első, amit találtunk,
¶
-
hogy az egyenlőtlenség arra ösztönözte
a gombákat, hogy többet kereskedjenek.
-
Használhatom az "ösztönözte", "ingerelte",
vagy "kényszerítette" szavakat,
-
de a lényeg, hogy a kontroll
feltételekkel összehasonlítva
-
az egyenlőtlenség nagyobb
mértékű kereskedelemmel járt.
-
Ez fontos, mert azt sugallja,
-
hogy a kereskedelem kialakítása
a természetben segítheti az élőlényeket
-
a táplálékhoz való hozzáférés
bizonytalanságának kezelésében.
-
A második megfigyelésünk az volt,
hogy az egyenlőtlenségnek kitéve
¶
-
a gombák tápanyagokat csoportosítottak át
a hálózat gazdag részéből,
-
gyorsan szállítva azokat
a hálózat szegény részébe.
-
Természetesen azért láthattuk ezt,
-
mert az útvonalak
más színekben fluoreszkáltak.
-
Először rendkívül rejtélyes volt
ez az eredmény.
-
Ez segítségnyújtás volt
a hálózat szegény részének? Nem.
-
Azt találtuk, hogy a gomba jobban jár,
ha először oda szállítja a nyersanyagokat,
-
ahol nagyobb a kereslet.
-
Egyszerűen azzal, hogy a gomba változtatta
a kereskedés helyét a hálózatban,
-
manipulálni tudta a nyersanyagok értékét.
-
Ez arra sarkallt minket, hogy mélységében
kutassuk az információmegosztás módját.
¶
-
A megfigyelés magas szintű
kifinomultságot feltételezett,
-
vagy legalább közepes szintű
kifinomultságot
-
egy tudat nélküli élőlényben.
-
Hogy lehet, hogy a gomba érzékeli
a hálózatában a piaci körülményeket,
-
aztán számításokat végez,
hogy hol és mikor kereskedjen?
-
Így meg akartuk vizsgálni az információt,
és hálózatbeli megosztásának módját,
-
hogyan összegzi a gomba a jelzéseket.
-
Ehhez az kell, hogy ízeire szedve
nagyobb részletezettségű képet alkossunk
¶
-
magáról a hálózatról.
-
Vizsgálni kezdtük a sejtfonalhálózatban
zajló komplex áramlásokat.
-
Amit most látnak, az egy élő gombahálózat,
-
ahogy áthaladnak rajta
a sejtszintű anyagok.
-
Ez valós időben történik,
-
fent láthatják az időbélyeget.
-
Ez épp most történik.
A videó nincs felgyorsítva.
-
Ez történik épp most a talpunk alatt.
-
Van néhány dolog,
amire fel akarom hívni a figyelmüket.
-
Az áramlás felgyorsul,
lelassul, irányt változtat.
-
Most biofizikusokkal dolgozunk együtt,
¶
-
hogy ezt az összetettséget elemezzük.
-
Hogyan használják a gombák ezeket
az összetett áramlási mintákat
-
az információ feldolgozásához
és megosztásához,
-
és a kereskedelmi döntések meghozásához?
-
Jobbak a gombák
a kereskedelmi számításokban, mint mi?
-
Ez az a terület, ahonnan modelleket
tudunk kölcsönözni a természettől.
¶
-
Egyre inkább rábízzuk
a számítógépes algoritmusokra,
-
hogy jövedelmező üzleteket kössenek nekünk
a másodperc tört része alatt.
-
De a számítógépes algoritmusok és a gombák
-
hasonlóan tudattalanul működnek.
-
A gombák történetesen olyanok,
mint egy élő gép.
-
Mi történne, ha összehasonlítanánk
és versenyeztetnénk
¶
-
kettejük kereskedési stratégiáját?
-
Melyikük nyerne?
-
A parányi kapitalisták,
-
akik már a dinoszauruszok kihalása előtt
és közben is léteztek?
-
Én a gombákra fogadnék.
¶
-
-