Talán furcsán hangzik, hogy felhozom a munkát, de amikor szerelembe esünk, sokszor számításba vesszük, milyen hatással lesz a szerelem az életünkre, és a munkánk valamint a karrierünk nagy szerepet játszanak ebben. [Így dolgozunk mi] [Létrejött a Dropbox támogatásával] Minden dolgozó pár nehéz döntések előtt áll, és ezek lehetnek tét nélküli játszmák. Az egyik félnek munkát ajánlanak fel egy másik városban, így a másiknak ott kell hagynia a munkáját és elölről kezdeni. Az egyik fél jobban kiveszi részét a gyereknevelésben, felfüggeszti karrierjét, így a másik fél küzdhet egy kiváló előléptetésért. Az egyik nyer, a másik veszít. És míg egyes párok, akik e döntéseket hozzák, elégedettek, addig mások keservesen megbánják őket. Mi a különbség? Az elmúlt hét évet dolgozó párok tanulmányozásával töltöttem, és rájöttem, a kulcs nem az, mit választanak a párok, hanem az, hogyan választanak. Természetesen nem tudjuk uralni körülményeinket, és korlátlan választási lehetőségeink sincsenek. De hogyan tudnak a párok jól választani a meglévők közül? Először is, kezdjék korán, még jóval az előtt, hogy választani kéne. A nehéz döntés előtt álló pillanatban – mondjuk, egyikük újrakezdené az iskolát, vagy elfogadna egy rizikós munkaajánlatot – már túl késő. A jó választás azon alapszik, hogy időben megértik egymás vágyait – vágyakat, mint egy kisvállalkozás elkezdése, a nagycsalád közelében élni, elég pénzt gyűjteni egy saját házra, vagy még egy gyereket vállalni. Sokan az alapján mérik életüket, hogy összehasonlítják vágyaikkal, amit tesznek. Amikor kicsi a különbség, elégedettnek, amikor viszont nagy, boldogtalannak érzik magukat. És ha kapcsolatban vannak, részben partnerüket hibáztatják. Évente legalább kétszer időt kell szakítani arra, hogy megbeszéljék vágyaikat. Nagy híve vagyok annak, hogy készüljön feljegyzés e beszélgetésekről. Tollat ragadni partnerünkkel segít abban, hogy észben tartsuk egymás vágyait, és hogy közösen írjuk életünk történetét. A következő: azon lehetőségek a megszüntetése, melyek nem segítik a közös életet. Meghúzhatják ezeket a határokat, amik megkönnyítik a nehéz döntéseket. Határok, mint a földrajz: Hol szeretnének élni és dolgozni? Idő: Heti hány munkaóra mellett lehetséges a családi élet? Utazás: Hány üzleti út férne igazán bele? Amint leszögezték a határokat, a döntés könnyűvé válik, amikor egy olyan lehetőséget kapnak, ami ezen kívül esik. "Nem megyek arra az állásinterjúra, mert eldöntöttük, hogy nem akarunk az ország másik felébe költözni". Vagy: "Le fogom csökkenteni a túlóráimat, mert megegyeztünk, hogy a család, több időt tölt együtt". Azok a párok, akik megértik egymás vágyait, és elköteleződnek az erős határok mellett, megbánás nélkül engedhetik el a látszólag vonzó lehetőségeket. Ha a határokon belüli lehetőségekkel találják szembe magukat, akkor az számít, hogy a döntés, amit meghoznak, tartósan egyensúlyban tartja a párkapcsolatot, még akkor is, ha nem teljesen felel meg mindkét fél vágyainak egyidejűleg. Ha döntéseiket nagyrészt csak az egyik fél hozza meg, vagy az egyik fél vágyait jobban támogatja, mint a másikét, hatalmi kiegyensúlyozatlanság alakul ki. A kiegyensúlyozatlanság, amit találtam, felelős azért, hogy a legtöbb dolgozó pár elbukik. Végül az egyik megunja, hogy inkább támaszték, mintsem társ. Azért, hogy ezt elkerüljétek, kövessétek időről-időre döntéseiket. Ellentétben a vágyakkal és határokkal, nem kell részletes jegyzőkönyvet készíteni minden egyes meghozott döntésről. Csak beszélgessenek nyíltan arról, hogy mennyire érzik késznek magukat mindkettőjüket befolyásoló döntést hozni. Honnan fogják tudni, hogy jól döntöttetek? Egy gyakori félreértés, hogy csak utólag tudhatják, hogy jó döntést hoztak. És talán igaz, hogy utólag ítéljük meg az életet, de muszáj előre tekinteni. Úgy találtam, hogy a párok, akik jónak tartják döntéseiket, nem csak a végkifejlet miatt éreznek így; hanem azért, mert a döntés egyénileg és párként is elősegítette a fejlődésüket, az, ahogy meghozták. Nem azért, amit választottak, hanem azért, mert szándékosan választottak, és ettől közelebb kerültek egymáshoz és szabadabbá váltak.