1 00:00:00,000 --> 00:00:02,000 Nos, akkor ezzel kezdeném: 2 00:00:02,000 --> 00:00:04,000 néhány évvel ezelőtt felhívott egy rendezvényszervező, 3 00:00:04,000 --> 00:00:06,000 mivel egy előadást terveztem tartani. 4 00:00:06,000 --> 00:00:08,000 Felhívott és azt mondta: 5 00:00:08,000 --> 00:00:10,000 "Azzal bíbelődöm egy jó ideje, 6 00:00:10,000 --> 00:00:12,000 hogy hogyan nevezzem magát a röplapon." 7 00:00:12,000 --> 00:00:14,000 "És mit kell azzal bíbelődni?" gondoltam magamban. 8 00:00:14,000 --> 00:00:16,000 De folytatta: "Mert hát láttam magát beszélni, 9 00:00:16,000 --> 00:00:19,000 és azt hiszem, kutatónak kellene hívnom; 10 00:00:19,000 --> 00:00:21,000 de ha azt írom, hogy kutató, nem jön el majd senki, 11 00:00:21,000 --> 00:00:23,000 mert a kutatókat unalmasnak és jelentéktelennek gondolják az emberek." 12 00:00:23,000 --> 00:00:25,000 (Nevetés) 13 00:00:25,000 --> 00:00:27,000 OK. 14 00:00:27,000 --> 00:00:29,000 És így folytatta: "Ám az előadásában 15 00:00:29,000 --> 00:00:31,000 igazi mesélőnek láttam magát. 16 00:00:31,000 --> 00:00:34,000 Úgyhogy legszívesebben csak mesélőnek nevezném." 17 00:00:34,000 --> 00:00:37,000 Nos, ekkor az akadémikus, bizonytalan énem 18 00:00:37,000 --> 00:00:39,000 így szólt: "Hogy minek szeretne nevezni?" 19 00:00:39,000 --> 00:00:42,000 Mire ő: "Mesélőnek." 20 00:00:42,000 --> 00:00:45,000 Mire én: "Miért is ne? Vagy mondjuk csodatündérnek, nem?" 21 00:00:45,000 --> 00:00:48,000 (Nevetés) 22 00:00:48,000 --> 00:00:51,000 És így folytattam: "De hadd gondolkozzak csak egy picit." 23 00:00:51,000 --> 00:00:54,000 És megpróbáltam összeszedni az összes bátorságomat. 24 00:00:54,000 --> 00:00:57,000 És azt gondoltam, igen, mesélő vagyok, 25 00:00:57,000 --> 00:00:59,000 Kvalitatív kutatással foglalkozom. 26 00:00:59,000 --> 00:01:01,000 Történeteket gyűjtök; ebből élek. 27 00:01:01,000 --> 00:01:04,000 És az is lehet, hogy a történetek nagyon is olyan adatok, melyeknek lelke van. 28 00:01:04,000 --> 00:01:06,000 Úgyhogy lehet, hogy mégiscsak mesélő vagyok. 29 00:01:06,000 --> 00:01:08,000 Úgyhogy azt mondtam: "Tudja mit? 30 00:01:08,000 --> 00:01:11,000 Nem akarja inkább azt mondani, hogy kutató és mesélő?" 31 00:01:11,000 --> 00:01:14,000 Mire ő: "Ha-ha-ha. Hát olyan bizony nincs." 32 00:01:14,000 --> 00:01:16,000 (Nevetés) 33 00:01:16,000 --> 00:01:18,000 Szóval kutató és mesélő vagyok, 34 00:01:18,000 --> 00:01:20,000 és ma mesélni fogok Önöknek -- 35 00:01:20,000 --> 00:01:22,000 az érzékelés kitágításáról -- 36 00:01:22,000 --> 00:01:24,000 és ehhez elmesélek majd néhány történetet 37 00:01:24,000 --> 00:01:27,000 az egyik kutatásomról, 38 00:01:27,000 --> 00:01:30,000 amely alapjaimban megváltoztatott, 39 00:01:30,000 --> 00:01:33,000 és azt is megváltoztatta, ahogy élek és szeretek 40 00:01:33,000 --> 00:01:35,000 meg azt is, ahogy dolgozom, vagy ahogy gyermeket nevelek. 41 00:01:35,000 --> 00:01:37,000 És itt kezdődik hát az én történetem. 42 00:01:37,000 --> 00:01:40,000 Amikor fiatal kutató voltam, doktorandusz, 43 00:01:40,000 --> 00:01:42,000 első évben volt egy professzorunk, 44 00:01:42,000 --> 00:01:44,000 aki azt mondta nekünk, 45 00:01:44,000 --> 00:01:46,000 "A lényeg a következő: 46 00:01:46,000 --> 00:01:49,000 amit nem tudunk megmérni, az nem létezik." 47 00:01:49,000 --> 00:01:52,000 Azt hittem, csak a szám íze szerint fogalmaz. 48 00:01:52,000 --> 00:01:55,000 "Valóban?" kérdeztem, mire ő: "Kétségtelenül." 49 00:01:55,000 --> 00:01:57,000 Nos, hogy jól értsék: 50 00:01:57,000 --> 00:01:59,000 szociális munkás diplomám van, szociális munkás mesterdiplomám van, 51 00:01:59,000 --> 00:02:01,000 és akkor épp a doktorimat csináltam szociális munkából, 52 00:02:01,000 --> 00:02:03,000 azaz: egész akadémiai pályafutásom során 53 00:02:03,000 --> 00:02:05,000 olyan emberekkel voltam körülvéve, 54 00:02:05,000 --> 00:02:07,000 akik abban hittek, 55 00:02:07,000 --> 00:02:10,000 hogy az élet zűrös dolog, de szeretni kell! 56 00:02:10,000 --> 00:02:12,000 Én meg mindig is olyan ember voltam, hogy "az élet zűrös dolog, 57 00:02:12,000 --> 00:02:15,000 takarítsunk ki és tegyünk rendet, gyerekek" 58 00:02:15,000 --> 00:02:17,000 és az egészet tegyük be szépen egy műanyag dobozba. 59 00:02:17,000 --> 00:02:19,000 (Nevetés) 60 00:02:19,000 --> 00:02:22,000 Azt gondolván tehát, hogy megtaláltam az utam, 61 00:02:22,000 --> 00:02:25,000 a pályát, ami elvisz -- 62 00:02:25,000 --> 00:02:28,000 de tényleg, szociális munkások között bevett mondás, 63 00:02:28,000 --> 00:02:31,000 hogy élvezni kell a munka kényelmetlenségét. 64 00:02:31,000 --> 00:02:34,000 És én azt gondoltam, majd adok én annak a kényelmetlenségnek, 65 00:02:34,000 --> 00:02:36,000 fogom, oldalra söpröm, és csupa ötösöm lesz. 66 00:02:36,000 --> 00:02:39,000 Ez volt a mantrám. 67 00:02:39,000 --> 00:02:41,000 Úgyhogy nagyon izgatott lettem. 68 00:02:41,000 --> 00:02:44,000 És arra gondoltam: ez az, ez lesz az én pályám, 69 00:02:44,000 --> 00:02:47,000 mert érdekelnek a zűrös dolgok. 70 00:02:47,000 --> 00:02:49,000 De szeretném majd nem zűrössé tenni őket. 71 00:02:49,000 --> 00:02:51,000 Megérteni a dolgokat. 72 00:02:51,000 --> 00:02:53,000 Megtalálni az igazán fontos dolgok 73 00:02:53,000 --> 00:02:55,000 rejtélyének nyitját, 74 00:02:55,000 --> 00:02:57,000 és felmutatni a megoldást. 75 00:02:57,000 --> 00:03:00,000 Nos, a kiindulópontom a kapcsolat volt. 76 00:03:00,000 --> 00:03:03,000 Mert ha 10 éve szociális munkás az ember, 77 00:03:03,000 --> 00:03:05,000 rádöbben, 78 00:03:05,000 --> 00:03:08,000 hogy a kapcsolat miatt vagyunk itt. 79 00:03:08,000 --> 00:03:11,000 A kapcsolat ad értelmet és jelentést életünknek. 80 00:03:11,000 --> 00:03:13,000 Erről szól az egész. 81 00:03:13,000 --> 00:03:15,000 Nem számít, olyan emberekkel beszélsz-e, 82 00:03:15,000 --> 00:03:18,000 akik szociális, mentálhigiénés, vagy erőszakellenes téren dolgoznak, 83 00:03:18,000 --> 00:03:20,000 egyet tudunk: hogy a kapcsolat, 84 00:03:20,000 --> 00:03:23,000 a kapcsolat érzésének képessége -- 85 00:03:23,000 --> 00:03:26,000 így van kitalálva az ember biológiailag -- 86 00:03:26,000 --> 00:03:28,000 ez az, amiért itt vagyunk. 87 00:03:28,000 --> 00:03:31,000 Így hát arra gondoltam, akkor a kapcsolat témával kezdem. 88 00:03:31,000 --> 00:03:34,000 Biztos ismerik: 89 00:03:34,000 --> 00:03:36,000 megkapják a főnöktől az éves értékelést, 90 00:03:36,000 --> 00:03:39,000 melyben felsorol 37 dolgot, amit istenien csinálnak 91 00:03:39,000 --> 00:03:41,000 és egyetlen dolgot -- amin lehetne még javítani... 92 00:03:41,000 --> 00:03:43,000 (Nevetés) 93 00:03:43,000 --> 00:03:46,000 És az ember csak a problémás területre tud gondolni, nemde? 94 00:03:47,000 --> 00:03:50,000 Nos, így volt ez az én munkámmal is, 95 00:03:50,000 --> 00:03:53,000 mert ha a szeretetről kérdezem az embereket, 96 00:03:53,000 --> 00:03:55,000 az összetört szívekről beszélnek. 97 00:03:55,000 --> 00:03:57,000 Ha a valahová tartozásról érdeklődöm, 98 00:03:57,000 --> 00:04:00,000 legfájdalmasabb tapasztalatukról, 99 00:04:00,000 --> 00:04:02,000 a kiközösítésről mesélnek. 100 00:04:02,000 --> 00:04:04,000 És ha a kapcsolatról kérdeztem az embereket, 101 00:04:04,000 --> 00:04:07,000 a történetek annak hiányáról szóltak. 102 00:04:07,000 --> 00:04:10,000 Így hát elég gyorsan -- a kutatás kezdete után 6 héttel -- 103 00:04:10,000 --> 00:04:13,000 beleütköztem valamibe, 104 00:04:13,000 --> 00:04:16,000 valamibe, ami megoldotta a kapcsolat rejtélyét 105 00:04:16,000 --> 00:04:19,000 mégpedig úgy, ahogy sosem gondoltam rá. 106 00:04:19,000 --> 00:04:21,000 Így leálltam a kutatással, 107 00:04:21,000 --> 00:04:24,000 és arra gondoltam, ki kell találnom, mi az. 108 00:04:24,000 --> 00:04:27,000 Kiderült, hogy nem más, mint a szégyen. 109 00:04:27,000 --> 00:04:29,000 És a szégyent elég könnyű értelmezni: 110 00:04:29,000 --> 00:04:31,000 a szégyen ugyanis nem más, mint félelem, hogy a kapcsolat megszűnik. 111 00:04:31,000 --> 00:04:33,000 Van bennem valami, 112 00:04:33,000 --> 00:04:36,000 ami, ha mások tudják vagy látják, 113 00:04:36,000 --> 00:04:39,000 érdemtelenné tesz a kapcsolatra? 114 00:04:39,000 --> 00:04:41,000 Ami elmondható róla még: 115 00:04:41,000 --> 00:04:43,000 hogy univerzális, mindannyiunkban megvan. 116 00:04:43,000 --> 00:04:45,000 Csak azok nem tapasztalják meg a szégyent 117 00:04:45,000 --> 00:04:47,000 akik nem képesek empátiára vagy emberi kapcsolatra. 118 00:04:47,000 --> 00:04:49,000 Persze senki nem akar róla beszélni, 119 00:04:49,000 --> 00:04:52,000 de minél kevesebbet beszélünk róla, annál inkább ott van bennünk. 120 00:04:54,000 --> 00:04:56,000 És ami ezt a szégyen mögött van, 121 00:04:56,000 --> 00:04:58,000 az pedig a "Nem vagyok elég jó" érzése -- 122 00:04:58,000 --> 00:05:00,000 jól ismerjük ezt az érzést: 123 00:05:00,000 --> 00:05:02,000 "Nem vagyok elég. Nem vagyok elég vékony, 124 00:05:02,000 --> 00:05:04,000 nem vagyok elég gazdag, elég szép, elég okos, 125 00:05:04,000 --> 00:05:06,000 elég jó pozícióban." 126 00:05:06,000 --> 00:05:08,000 És ami meg emögött van, 127 00:05:08,000 --> 00:05:11,000 az a sebezhetőség kínzó érzése, 128 00:05:11,000 --> 00:05:13,000 ami nem más, mint hogy ahhoz, 129 00:05:13,000 --> 00:05:15,000 hogy létrejöjjön kapcsolat, 130 00:05:15,000 --> 00:05:18,000 engednünk kell, hogy lássanak minket, 131 00:05:18,000 --> 00:05:20,000 igazán. 132 00:05:20,000 --> 00:05:23,000 És hát, ezzel én sem nem állok jól. Ugyanis - nagyon nem szeretem, hogy sebezhető vagyok. 133 00:05:23,000 --> 00:05:25,000 Úgyhogy kezdtem azt érezni: eljött az én időm, 134 00:05:25,000 --> 00:05:28,000 majd jól elpáholom én a sebezhetőséget a kis mérőrudammal. 135 00:05:28,000 --> 00:05:31,000 Belevetem magam, végére járok a dolognak, 136 00:05:31,000 --> 00:05:34,000 rámegy egy évem, de darabjaira szedem a szégyent, 137 00:05:34,000 --> 00:05:36,000 megértem, hogyan működik a sebezhetőség, 138 00:05:36,000 --> 00:05:39,000 és majd jól túljárok az eszén. 139 00:05:39,000 --> 00:05:42,000 Úgyhogy startra kész és izgatott voltam. 140 00:05:44,000 --> 00:05:46,000 És hát - talán már sejtik - persze hogy kudarc várt rám. 141 00:05:46,000 --> 00:05:49,000 (Nevetés) 142 00:05:49,000 --> 00:05:51,000 Ezek szerint ismerik az ilyesmit. 143 00:05:51,000 --> 00:05:53,000 Úgyhogy sokat tudnék mesélni a szégyenről, 144 00:05:53,000 --> 00:05:55,000 de ahhoz jóval több időre lenne szükségünk. 145 00:05:55,000 --> 00:05:58,000 De röviden összefoglalva elmondhatom, mire jutottam -- 146 00:05:58,000 --> 00:06:01,000 és meglehet, ez az egyik legfontosabb dolog, amit tanultam 147 00:06:01,000 --> 00:06:04,000 ez alatt egy évtizednyi kutatás alatt. 148 00:06:04,000 --> 00:06:06,000 Az egy évből 149 00:06:06,000 --> 00:06:08,000 hat év lett, 150 00:06:08,000 --> 00:06:10,000 több ezer történet, 151 00:06:10,000 --> 00:06:13,000 több száz hosszú beszélgetés, fókuszcsoport. 152 00:06:13,000 --> 00:06:15,000 És az emberek még naplóbejegyzéseket is küldtek, 153 00:06:15,000 --> 00:06:18,000 elküldték nekem a történeteiket -- 154 00:06:18,000 --> 00:06:21,000 több ezer adatfoszlány a hat év során. 155 00:06:21,000 --> 00:06:23,000 És lassan sikerült megragadnom a dolgot. 156 00:06:23,000 --> 00:06:25,000 Lassan megértettem, hogy mi is az a szégyen, 157 00:06:25,000 --> 00:06:27,000 és hogy hogyan működik. 158 00:06:27,000 --> 00:06:29,000 Írtam egy könyvet, 159 00:06:29,000 --> 00:06:31,000 megjelentettem egy elméletet, 160 00:06:31,000 --> 00:06:34,000 de valami nem stimmelt -- 161 00:06:34,000 --> 00:06:36,000 és ami nem stimmelt, az az volt, 162 00:06:36,000 --> 00:06:38,000 hogy ha vettem az embereket, akiket megkérdeztem, 163 00:06:38,000 --> 00:06:41,000 és beosztottam őket két csoportba, 164 00:06:41,000 --> 00:06:44,000 az egyikbe azokat, akik úgy érzik, érdemesek -- 165 00:06:44,000 --> 00:06:46,000 mert erről van szó, 166 00:06:46,000 --> 00:06:48,000 a valamire érdemesség érzéséről -- 167 00:06:48,000 --> 00:06:51,000 akiknek az az érzése, hogy szeretik őket és tartoznak valahová -- 168 00:06:51,000 --> 00:06:53,000 és a másik csoportba meg azokat, akik mindezért csak küzdenek, 169 00:06:53,000 --> 00:06:55,000 akiknek sokszor kérdéses, hogy egyáltalán elegek-e. 170 00:06:55,000 --> 00:06:57,000 Egyetlen változó választotta el 171 00:06:57,000 --> 00:06:59,000 azokat, akik egyértelműen úgy érezték, 172 00:06:59,000 --> 00:07:01,000 hogy szeretik őket, és tartoznak valahová, 173 00:07:01,000 --> 00:07:03,000 azoktól, akik csak küzdöttek ugyanezért. 174 00:07:03,000 --> 00:07:05,000 És ez az volt, hogy azok, akik 175 00:07:05,000 --> 00:07:07,000 szeretettel és valakihez tartozással telinek élték meg a világot, 176 00:07:07,000 --> 00:07:10,000 hitték, hogy érdemesek a szeretetre és a valakihez tartozásra. 177 00:07:10,000 --> 00:07:12,000 Ennyi. 178 00:07:12,000 --> 00:07:14,000 Hitték, hogy érdemesek rá. 179 00:07:15,000 --> 00:07:18,000 És számomra a legnehezebb azt volt megérteni, 180 00:07:18,000 --> 00:07:21,000 hogy ami nem engedi, hogy kapcsolatot létesítsünk, 181 00:07:21,000 --> 00:07:24,000 az az, hogy félünk attól, hogy nem érdemeljük meg a kapcsolatot, 182 00:07:24,000 --> 00:07:26,000 és úgy éreztem, ezt mind személyes és szakmai szempontból 183 00:07:26,000 --> 00:07:29,000 jobban meg kell vizsgálnom. 184 00:07:29,000 --> 00:07:32,000 Így hát 185 00:07:32,000 --> 00:07:34,000 fogtam az összes interjút, 186 00:07:34,000 --> 00:07:37,000 amelyben az érdemesség érzése megjelent, 187 00:07:37,000 --> 00:07:40,000 amelyben olyanokkal beszélgettem, akik így éltek, 188 00:07:40,000 --> 00:07:42,000 és megnéztem csak azokat. Mi a közös az ilyen emberekben? 189 00:07:42,000 --> 00:07:44,000 Van egy kis irodaszer-mániám, 190 00:07:44,000 --> 00:07:47,000 de arról majd egy másik előadásban szólnék. 191 00:07:47,000 --> 00:07:50,000 Volt tehát egy nagy mappám és egy ceruzám, 192 00:07:50,000 --> 00:07:52,000 és azon járt a fejem: akkor most hogy is nevezzem ezt a kutatást? 193 00:07:52,000 --> 00:07:54,000 És az első szó, ami eszembe jutott 194 00:07:54,000 --> 00:07:56,000 a "teljes szívvel élők" kifejezés volt. 195 00:07:56,000 --> 00:07:59,000 A teljes szívvel élő emberek, akik abban a meggyőződésben élnek, hogy érdemesek. 196 00:07:59,000 --> 00:08:02,000 Úgyhogy ezt írtam a mappára, 197 00:08:02,000 --> 00:08:04,000 és elkezdtem elemezni az adatokat. 198 00:08:04,000 --> 00:08:06,000 Valójában először 199 00:08:06,000 --> 00:08:08,000 egy négy napos, maratoni 200 00:08:08,000 --> 00:08:11,000 adatelemzést végeztem, 201 00:08:11,000 --> 00:08:14,000 úgy, hogy visszamentem, elővettem az interjúkat, a történeteket, az eseményeket. 202 00:08:14,000 --> 00:08:17,000 Mi a közös? Milyen mintát látunk? 203 00:08:17,000 --> 00:08:20,000 A férjem elutazott a gyerekekkel 204 00:08:20,000 --> 00:08:23,000 mert ilyenkor eléggé - hogy is mondjam - magamnak való leszek, 205 00:08:23,000 --> 00:08:25,000 és csak írok, írok, 206 00:08:25,000 --> 00:08:28,000 vagyis kutató üzemmódba kapcsolok. 207 00:08:28,000 --> 00:08:30,000 Nos, a következő derült ki. 208 00:08:32,000 --> 00:08:34,000 Az volt a közös bennük, 209 00:08:34,000 --> 00:08:36,000 hogy volt bennük bátorság. 210 00:08:36,000 --> 00:08:39,000 És válasszuk el a bátorságot a merészségtől. 211 00:08:39,000 --> 00:08:41,000 A bátorság szó eredetileg - 212 00:08:41,000 --> 00:08:43,000 amikor először bekerült az angol nyelvbe -- 213 00:08:43,000 --> 00:08:46,000 a latin "cor" szóból származik, ami annyit tesz, hogy "szív" -- 214 00:08:46,000 --> 00:08:48,000 és a szó eredetileg olyan emberekre utalt 215 00:08:48,000 --> 00:08:51,000 akik elmeséli önmaguk történetét - mégpedig teljes szívvel. 216 00:08:51,000 --> 00:08:53,000 Ezeknek az embereknek tehát volt 217 00:08:53,000 --> 00:08:55,000 bátorságuk, vagy másképp fogalmazva, 218 00:08:55,000 --> 00:08:57,000 volt merszük - tökéletlennek lenni. 219 00:08:58,000 --> 00:09:00,000 Együtt mertek érezni 220 00:09:00,000 --> 00:09:03,000 előbb magukkal, és aztán másokkal is, 221 00:09:03,000 --> 00:09:06,000 mert, mint kiderül, nem tudunk másokkal együtt érezni, 222 00:09:06,000 --> 00:09:09,000 amíg nem tudunk önmagunkhoz kedvesek lenni. 223 00:09:09,000 --> 00:09:11,000 És végül, volt kapcsolatuk, 224 00:09:11,000 --> 00:09:13,000 és -- és ez volt a legnehezebb -- 225 00:09:13,000 --> 00:09:16,000 hitelességük eredményeképpen, 226 00:09:16,000 --> 00:09:19,000 képesek voltak lemondani arról, hogy milyennek kellene lenniük, 227 00:09:19,000 --> 00:09:21,000 azért, hogy önmaguk lehessenek, 228 00:09:21,000 --> 00:09:24,000 mert a kapcsolatokhoz 229 00:09:24,000 --> 00:09:26,000 ez elengedhetetlen. 230 00:09:28,000 --> 00:09:30,000 És volt még egy közös tulajdonságuk, 231 00:09:30,000 --> 00:09:32,000 éspedig a következő: 232 00:09:35,000 --> 00:09:38,000 Teljes mértékben elfogadták, hogy sérülhetnek is. 233 00:09:40,000 --> 00:09:43,000 Mert hitük szerint 234 00:09:43,000 --> 00:09:46,000 épp az, ami sebezhetővé tette őket, 235 00:09:46,000 --> 00:09:48,000 volt az, ami széppé tette őket. 236 00:09:50,000 --> 00:09:52,000 Nem állították, hogy a sebezhetőség 237 00:09:52,000 --> 00:09:54,000 kényelmes dolog, 238 00:09:54,000 --> 00:09:57,000 de azt sem, hogy kínzó tapasztalat -- 239 00:09:57,000 --> 00:09:59,000 szemben azokkal, akikkel a szégyenről beszélgettem. 240 00:09:59,000 --> 00:10:02,000 Csak azt mondták, hogy szükséges. 241 00:10:03,000 --> 00:10:05,000 Arról beszéltek, hogy késznek kell lennünk arra, 242 00:10:05,000 --> 00:10:08,000 hogy először mondjuk ki, hogy "szeretlek", 243 00:10:08,000 --> 00:10:11,000 késznek arra, 244 00:10:11,000 --> 00:10:13,000 hogy megtegyünk valamit, 245 00:10:13,000 --> 00:10:16,000 noha nincs garancia, 246 00:10:16,000 --> 00:10:18,000 késznek arra, 247 00:10:18,000 --> 00:10:20,000 hogy nyugodtak maradjunk, amíg várjuk, hogy az orvos 248 00:10:20,000 --> 00:10:22,000 visszahívjon minket a szűrővizsgálat után. 249 00:10:23,000 --> 00:10:26,000 Ezek az emberek hajlandóak energiát fektetni egy-egy kapcsolatba, 250 00:10:26,000 --> 00:10:29,000 ami lehet, hogy sikerül, de az is lehet, hogy nem. 251 00:10:29,000 --> 00:10:32,000 És úgy vélték, hogy ez nagyon fontos dolog. 252 00:10:32,000 --> 00:10:35,000 Én személyesen meg úgy véltem, hogy ez egy nagy árulás. 253 00:10:35,000 --> 00:10:38,000 Egyszerűen nem tudtam elhinni, hogy amire felesküdtem, 254 00:10:38,000 --> 00:10:40,000 a kutatásra -- 255 00:10:40,000 --> 00:10:42,000 a kutatás célja ugyanis nem más, 256 00:10:42,000 --> 00:10:45,000 mint irányítani és megjósolni - azaz tanulmányozni a jelenségeket, 257 00:10:45,000 --> 00:10:47,000 épp kimondottan annak érdekében, 258 00:10:47,000 --> 00:10:49,000 hogy azok irányíthatóak és megjósolhatóak legyenek. 259 00:10:49,000 --> 00:10:51,000 És most, misszióm során, 260 00:10:51,000 --> 00:10:53,000 míg én megpróbáltam irányítani és megjósolni a dolgokat, 261 00:10:53,000 --> 00:10:56,000 kiderült, hogy a válasz az, hogy sebezhetőnek kell lennünk, 262 00:10:56,000 --> 00:10:59,000 és fel kell adnunk az irányítást és a jóslást. 263 00:10:59,000 --> 00:11:02,000 Nos, ez nálam egy kisebb összeomláshoz vezetett -- 264 00:11:02,000 --> 00:11:06,000 (Nevetés) 265 00:11:06,000 --> 00:11:09,000 -- ami valójában inkább így nézett ki. 266 00:11:09,000 --> 00:11:11,000 (Nevetés) 267 00:11:11,000 --> 00:11:13,000 De tényleg. 268 00:11:13,000 --> 00:11:16,000 Én összeomlásnak neveztem, a pszichiáterem meg spirituális ébredésnek hívja. 269 00:11:17,000 --> 00:11:19,000 Az, hogy "spirituális ébredés" persze jobban hangzik, mint hogy "összeomlás", 270 00:11:19,000 --> 00:11:21,000 de biztosíthatom Önöket arról, hogy tényleg összeomlás volt. 271 00:11:21,000 --> 00:11:23,000 És félre kellett raknom az adataimat, és kellett keresnem egy pszichiátert. 272 00:11:23,000 --> 00:11:26,000 Hadd mondjak el valamit: az önismeret ott kezdődik, 273 00:11:26,000 --> 00:11:29,000 amikor az ember felhívja a barátait, és megvallja: "Azt hiszem beszélnem kellene egy szakemberrel. 274 00:11:29,000 --> 00:11:32,000 Tudnál ajánlani valakit?" 275 00:11:32,000 --> 00:11:34,000 Mert a barátaim közül öten azt válaszolták, 276 00:11:34,000 --> 00:11:36,000 "Hááát... Nem szívesen lennék a pszichiátered." 277 00:11:36,000 --> 00:11:39,000 (Nevetés) 278 00:11:39,000 --> 00:11:41,000 Mire én: "Mit jelentsen ez?" 279 00:11:41,000 --> 00:11:44,000 Mire ők: "Semmi, semmi, csak úgy mondtam. 280 00:11:44,000 --> 00:11:46,000 Csak ne vidd el majd hozzá a mérőrudadat." 281 00:11:46,000 --> 00:11:49,000 Mire én: "OK." 282 00:11:51,000 --> 00:11:53,000 Úgyhogy találtam egy pszichiátert. 283 00:11:53,000 --> 00:11:56,000 Amikor először találkoztunk Dianával -- 284 00:11:56,000 --> 00:11:58,000 elvittem a listámat, 285 00:11:58,000 --> 00:12:01,000 arról, hogy mit gondolnak a teljes szívvel élők, és leültem. 286 00:12:01,000 --> 00:12:03,000 Az első kérdése az volt, hogy "Hogy vagy?" 287 00:12:03,000 --> 00:12:06,000 Mire azt válaszoltam, "Jól. Köszi." 288 00:12:06,000 --> 00:12:08,000 Mire ő: "Min mész épp keresztül?" 289 00:12:08,000 --> 00:12:11,000 És ez egy olyan terapeuta, akikhez terapeuták járnak, 290 00:12:11,000 --> 00:12:13,000 mert eleve kell ilyenekhez járnunk, 291 00:12:13,000 --> 00:12:16,000 ugyanis jól működik a hülyeség-mérőjük. 292 00:12:16,000 --> 00:12:18,000 (Nevetés) 293 00:12:18,000 --> 00:12:20,000 Azt mondtam hát neki, 294 00:12:20,000 --> 00:12:22,000 "Nos, a következő a helyzet. Küszködöm." 295 00:12:22,000 --> 00:12:24,000 Mire ő: ""És mivel küszködsz? 296 00:12:24,000 --> 00:12:27,000 Mire én: "Hát van ez a sebezhetőség nevű valami. 297 00:12:27,000 --> 00:12:30,000 És tudom, hogy a sebezhetőség van valójában 298 00:12:30,000 --> 00:12:32,000 a szégyen és a félelem mélyén, 299 00:12:32,000 --> 00:12:34,000 és az érdemességért folytatott harc mélyén is, 300 00:12:34,000 --> 00:12:37,000 de ugyanakkor, úgy tűnik, a sebezhetőség a gyökere 301 00:12:37,000 --> 00:12:40,000 az örömnek, a kreativitásnak, 302 00:12:40,000 --> 00:12:42,000 a valahová tartozásnak és a szeretetnek is. 303 00:12:42,000 --> 00:12:44,000 És hát azt gondolom, van ezzel egy kis gondom, 304 00:12:44,000 --> 00:12:47,000 és szükségem lenne egy kis segítségre." 305 00:12:47,000 --> 00:12:49,000 És még azt is mondtam: "De ide figyelj, 306 00:12:49,000 --> 00:12:51,000 csak semmi családi cucc, 307 00:12:51,000 --> 00:12:53,000 és semmi gyerekkori szarság." 308 00:12:53,000 --> 00:12:55,000 (Nevetés) 309 00:12:55,000 --> 00:12:58,000 "Mindössze néhány jó stratégiára lenne szükségem." 310 00:12:58,000 --> 00:13:02,000 (Nevetés) 311 00:13:02,000 --> 00:13:05,000 (Taps) 312 00:13:05,000 --> 00:13:07,000 Köszönöm. 313 00:13:09,000 --> 00:13:12,000 Mire ő így reagált. 314 00:13:12,000 --> 00:13:14,000 (Nevetés) 315 00:13:14,000 --> 00:13:17,000 Mire én: "Nagy baj van, ugye?" 316 00:13:17,000 --> 00:13:20,000 Mire ő: "Se nem nagy a baj, se nem kicsi". 317 00:13:20,000 --> 00:13:22,000 (Nevetés) 318 00:13:22,000 --> 00:13:24,000 "Hanem pont olyan, amilyen." 319 00:13:24,000 --> 00:13:27,000 Mire én: "Te jó ég, ez borzalmas lesz." 320 00:13:27,000 --> 00:13:30,000 (Nevetés) 321 00:13:30,000 --> 00:13:32,000 És az is volt, meg nem is. 322 00:13:32,000 --> 00:13:35,000 És körülbelül egy évig tartott. 323 00:13:35,000 --> 00:13:37,000 És persze, mint tudjuk, vannak olyan emberek, 324 00:13:37,000 --> 00:13:40,000 akik, ha felismerik, hogy a sebezhetőség és a szeretet fontos dolgok, 325 00:13:40,000 --> 00:13:43,000 feladják a játszmájukat, és átadják magukat ennek a felismerésnek. 326 00:13:43,000 --> 00:13:45,000 Ám... A/ én nem ilyen vagyok, 327 00:13:45,000 --> 00:13:48,000 és... B/ még csak nem is ilyen emberekkel barátkozom. 328 00:13:48,000 --> 00:13:51,000 (Nevetés) 329 00:13:51,000 --> 00:13:54,000 Úgyhogy nálam ez egy egy évig tartó utcai harc volt. 330 00:13:54,000 --> 00:13:56,000 Egy iszapbirkózás volt. 331 00:13:56,000 --> 00:13:58,000 A sebezhetőség ütött egyet, én meg visszaütöttem. 332 00:13:58,000 --> 00:14:01,000 És bár elvesztettem a meccset, 333 00:14:01,000 --> 00:14:03,000 meglehet visszanyertem az életemet. 334 00:14:03,000 --> 00:14:05,000 És mindezek után visszatértem kutatni, 335 00:14:05,000 --> 00:14:07,000 és a következő pár évet annak szenteltem, 336 00:14:07,000 --> 00:14:10,000 hogy valahogy megértsem, hogy ők, a teljes szívvel élők, 337 00:14:10,000 --> 00:14:12,000 milyen döntéseket hoznak, 338 00:14:12,000 --> 00:14:14,000 és mit csinálunk mi 339 00:14:14,000 --> 00:14:16,000 a sebezhetőséggel. 340 00:14:16,000 --> 00:14:18,000 Miért küszködünk vele annyit? 341 00:14:18,000 --> 00:14:21,000 Csak én küszködöm a sebezhetőséggel? 342 00:14:21,000 --> 00:14:23,000 Nem. 343 00:14:23,000 --> 00:14:25,000 És a következőt sikerült kiderítenem. 344 00:14:26,000 --> 00:14:29,000 Eltompítjuk a sebezhetőségünket -- 345 00:14:29,000 --> 00:14:31,000 amikor a visszahívásra várunk. 346 00:14:31,000 --> 00:14:33,000 Vicces volt, egyszer kiírtam a Twitter-re és a Facebook-ra, 347 00:14:33,000 --> 00:14:35,000 hogy "Hogyan határoznátok meg a sebezhetőséget, mint olyat? 348 00:14:35,000 --> 00:14:37,000 Mikor érzitek magatokat sebezhetőnek?" 349 00:14:37,000 --> 00:14:40,000 És másfél óra alatt kaptam vagy 150 választ. 350 00:14:40,000 --> 00:14:42,000 Mert szerettem volna tudni, 351 00:14:42,000 --> 00:14:44,000 mit gondolnak az emberek. 352 00:14:45,000 --> 00:14:47,000 Amikor meg kellene kérnem a férjemet, hogy segítsen, 353 00:14:47,000 --> 00:14:50,000 mert beteg vagyok, és friss házasok vagyunk; 354 00:14:50,000 --> 00:14:53,000 amikor szerelmeskedni szeretnék a férjemmel; 355 00:14:53,000 --> 00:14:55,000 amikor szerelmeskedni szeretnék a feleségemmel; 356 00:14:55,000 --> 00:14:58,000 amikor elutasítanak; amikor el szeretnék hívni valakit valahová; 357 00:14:58,000 --> 00:15:00,000 amikor várom, hogy az orvos visszahívjon; 358 00:15:00,000 --> 00:15:03,000 amikor kirúgnak; amikor ki kell rúgni valakit -- 359 00:15:03,000 --> 00:15:05,000 nos, ebben a világban élünk. 360 00:15:05,000 --> 00:15:08,000 Egy sebezhető világban élünk. 361 00:15:08,000 --> 00:15:10,000 És az egyik módja annak, hogy kezelni tudjuk a dolgokat, 362 00:15:10,000 --> 00:15:12,000 az az, ha eltompítjuk a sebezhetőséget. 363 00:15:12,000 --> 00:15:14,000 És azt hiszem, ennek elég egyértelmű jelei vannak -- 364 00:15:14,000 --> 00:15:16,000 ha nem is csak ez a tompítás az oka ezeknek a jeleknek, 365 00:15:16,000 --> 00:15:18,000 bár úgy vélem, ez a legjelentősebb oka -- 366 00:15:18,000 --> 00:15:22,000 a leges-leginkább eladósodott, 367 00:15:22,000 --> 00:15:25,000 túlsúlyos, 368 00:15:25,000 --> 00:15:28,000 szenvedélybeteg és gyógyszeren élő 369 00:15:28,000 --> 00:15:30,000 felnőtt lakosság vagyunk az USA történetében. 370 00:15:33,000 --> 00:15:36,000 A gond az -- és ezt a kutatásból veszem -- 371 00:15:36,000 --> 00:15:39,000 hogy nem lehet megválogatni, mely érzelmeinket tompítjuk el. 372 00:15:40,000 --> 00:15:43,000 Nem lehet azt mondani, ez itt a rossz része. 373 00:15:43,000 --> 00:15:45,000 Itt van a sebezhetőség, a gyász, a szégyen, 374 00:15:45,000 --> 00:15:47,000 a félelem, és itt van a csalódás, 375 00:15:47,000 --> 00:15:49,000 na ezeket nem szeretném érezni. 376 00:15:49,000 --> 00:15:52,000 Akkor kérnék szépen egy pár sört és egy diós-banános muffin-t. 377 00:15:52,000 --> 00:15:54,000 (Nevetés) 378 00:15:54,000 --> 00:15:56,000 Na ezeket nem szeretném érezni. 379 00:15:56,000 --> 00:15:58,000 És tudom, hogy most azért nevetnek, mert értik... 380 00:15:58,000 --> 00:16:01,000 Az Önök életének elemzéséből élek... 381 00:16:01,000 --> 00:16:03,000 ... Istenem...! 382 00:16:03,000 --> 00:16:05,000 (Nevetés) 383 00:16:05,000 --> 00:16:08,000 Nem lehet a kemény érzéseket eltompítani, 384 00:16:08,000 --> 00:16:10,000 csak ha az érzelmi életünket, az érzelmeinket is eltompítjuk. 385 00:16:10,000 --> 00:16:12,000 Nem lehet szelektíve tompítani. 386 00:16:12,000 --> 00:16:15,000 Úgyhogy, ha eltompítjuk a rosszakat, 387 00:16:15,000 --> 00:16:17,000 eltompul az öröm érzése is, 388 00:16:17,000 --> 00:16:19,000 a hálaérzet is, 389 00:16:19,000 --> 00:16:21,000 és a boldogságérzetünk is. 390 00:16:21,000 --> 00:16:24,000 És akkor persze rosszul érezzük majd magunkat, 391 00:16:24,000 --> 00:16:26,000 és keressük majd valami célt, értelmet, 392 00:16:26,000 --> 00:16:28,000 és majd megint sebezhetőnek érezzük magunkat, 393 00:16:28,000 --> 00:16:31,000 és akkor majd megiszunk pár sört, és megeszünk egy diós-banános muffin-t. 394 00:16:31,000 --> 00:16:34,000 És ebből aztán egy ördögi kör lesz. 395 00:16:36,000 --> 00:16:39,000 Az egyik dolog, amin szerintem megéri elgondolkoznunk, 396 00:16:39,000 --> 00:16:41,000 hogy miért és hogyan tompítunk. 397 00:16:41,000 --> 00:16:44,000 Nem is kell, hogy szenvedélybetegséggel tegyük. 398 00:16:44,000 --> 00:16:46,000 Másképp is lehet: például azzal, 399 00:16:46,000 --> 00:16:49,000 hogy a bizonytalan dolgokat biztosnak látjuk. 400 00:16:50,000 --> 00:16:53,000 A vallásból, ami régen a misztériumba és hitbe vetett nagy bizalom volt, 401 00:16:53,000 --> 00:16:55,000 mára bizonyosságok állítása lett. 402 00:16:55,000 --> 00:16:58,000 Nekem van igazam, neked meg nincs. Pofa be. 403 00:16:58,000 --> 00:17:00,000 Erről van szó. 404 00:17:00,000 --> 00:17:02,000 Csak bizonyosságok. 405 00:17:02,000 --> 00:17:04,000 Minél jobban félünk, annál sebezhetőbbek vagyunk, 406 00:17:04,000 --> 00:17:06,000 és minél sebezhetőbbek vagyunk, annál jobban félünk. 407 00:17:06,000 --> 00:17:08,000 De így néz ki ma a politika is. 408 00:17:08,000 --> 00:17:10,000 Nincsenek már valódi viták. 409 00:17:10,000 --> 00:17:12,000 Nincs párbeszéd. 410 00:17:12,000 --> 00:17:14,000 Már csak vád van. 411 00:17:14,000 --> 00:17:17,000 Tudják, hogy határozzák meg a szégyent a kutatók? 412 00:17:17,000 --> 00:17:20,000 A szégyen... "a fájdalom és a kényelmetlenség levezetésének egy módja." 413 00:17:21,000 --> 00:17:23,000 A tökéletesre törekszünk. 414 00:17:23,000 --> 00:17:26,000 Ha van olyan ember, aki szeretné, hogy az élete így nézzen ki, az én vagyok, 415 00:17:26,000 --> 00:17:28,000 de a dolgok nem így működnek. 416 00:17:28,000 --> 00:17:30,000 Mert mit is csinálunk? A fenekünkről leszívatjuk, majd 417 00:17:30,000 --> 00:17:32,000 a pofinkba pumpáltatjuk a zsírt. 418 00:17:32,000 --> 00:17:35,000 (Nevetés) 419 00:17:35,000 --> 00:17:37,000 Amin, reményeim szerint, száz év múlva 420 00:17:37,000 --> 00:17:39,000 az emberek csak szörnyülködni fognak: "Hú..." 421 00:17:39,000 --> 00:17:41,000 (Nevetés) 422 00:17:41,000 --> 00:17:43,000 És tökéletest akarunk fabrikálni - és ez a legveszélyesebb - 423 00:17:43,000 --> 00:17:45,000 a gyerekeinkből is. 424 00:17:45,000 --> 00:17:47,000 Hadd mondjam el, mi a véleményem a gyerekekről. 425 00:17:47,000 --> 00:17:50,000 Bennük van a küszködés, már amikor megérkeznek. 426 00:17:50,000 --> 00:17:53,000 És amikor a kezünkben tartjuk ezeket a tökéletes kis gyermekeket, 427 00:17:53,000 --> 00:17:55,000 nem az a feladatunk, hogy azt mondjuk, hogy "Nézzétek csak meg, hát nem tökéletes? 428 00:17:55,000 --> 00:17:57,000 Az a feladatom, hogy ilyen tökéletes maradjon -- 429 00:17:57,000 --> 00:18:00,000 hogy ötödikesen bekerüljön a teniszcsapatba, és hetedikesen meg egyből az egyetemre." 430 00:18:00,000 --> 00:18:02,000 Nem ez a feladatunk. 431 00:18:02,000 --> 00:18:04,000 Hanem az, hogy rájuk nézzünk, és azt mondjuk, 432 00:18:04,000 --> 00:18:07,000 "Figyelj csak... Tökéletlen vagy, és küszködnöd kell majd, 433 00:18:07,000 --> 00:18:09,000 de érdemes vagy a szeretetre és a valakihez tartozásra." 434 00:18:09,000 --> 00:18:11,000 Ez a feladatunk. 435 00:18:11,000 --> 00:18:13,000 Mutassatok nekem egy így felnevelt generációt, 436 00:18:13,000 --> 00:18:16,000 és egyből vége lesz a ma ismert gondoknak. 437 00:18:16,000 --> 00:18:20,000 Úgy teszünk, mintha az, amit teszünk, 438 00:18:20,000 --> 00:18:23,000 nem lenne hatással az emberekre. 439 00:18:23,000 --> 00:18:25,000 Ezt tesszük a személyes életünkben. 440 00:18:25,000 --> 00:18:27,000 Ezt tesszük a céges életben -- 441 00:18:27,000 --> 00:18:29,000 legyen az leépítés, olajválság, 442 00:18:29,000 --> 00:18:31,000 termékvisszahívás -- 443 00:18:31,000 --> 00:18:33,000 úgy teszünk, mintha az, amit teszünk, 444 00:18:33,000 --> 00:18:36,000 nem lenne óriási hatással más emberekre. 445 00:18:36,000 --> 00:18:39,000 Én azt üzenem a cégeknek, nem most jöttünk le a falvédőről, emberek. 446 00:18:40,000 --> 00:18:42,000 Legyetek autentikusak, és mondjátok meg a valós okot, 447 00:18:42,000 --> 00:18:44,000 és tegyétek hozzá, hogy "Bocsánat. 448 00:18:44,000 --> 00:18:47,000 Rendbe hozzuk." 449 00:18:50,000 --> 00:18:52,000 De van más út is, és ezzel lassan be is fejezem mára. 450 00:18:52,000 --> 00:18:54,000 Erre jöttem rá: 451 00:18:54,000 --> 00:18:56,000 ahhoz, hogy látszódjunk, 452 00:18:56,000 --> 00:18:58,000 hogy mélyen, igazán lássanak minket, 453 00:18:58,000 --> 00:19:01,000 hogy sebezhetőnek lássanak; 454 00:19:01,000 --> 00:19:03,000 ahhoz, hogy teljes szívünkkel szeretni tudjunk, 455 00:19:03,000 --> 00:19:05,000 noha nincs semmi garancia -- 456 00:19:05,000 --> 00:19:07,000 és ez igazán nehéz, 457 00:19:07,000 --> 00:19:10,000 és szülőként mondom, hogy ez iszonyúan nehéz -- 458 00:19:12,000 --> 00:19:15,000 hogy a hála és az öröm érzéseit megélhessük, 459 00:19:15,000 --> 00:19:17,000 a félelem közepette, 460 00:19:17,000 --> 00:19:19,000 amikor elcsodálkozunk: "Szerethetlek-e ennyire egyáltalán? 461 00:19:19,000 --> 00:19:21,000 Hihetek-e mindebben ennyire szenvedélyesen? 462 00:19:21,000 --> 00:19:24,000 Lehetek-e ennyire határozott mindezzel kapcsolatban?" 463 00:19:24,000 --> 00:19:26,000 ahhoz, hogy meg tudjunk állni, és ahelyett, hogy túldramatizálnánk, 464 00:19:26,000 --> 00:19:29,000 hogy mi minden rossz történhet, inkább azt mondjuk, hogy "Annyira hálás vagyok, 465 00:19:29,000 --> 00:19:32,000 mert sebezhetőnek érezni magam annyi, mint élni." 466 00:19:33,000 --> 00:19:36,000 És az utolsó dolog, ami talán a legfontosabb, 467 00:19:36,000 --> 00:19:39,000 hogy el tudjuk hinni, hogy elegek vagyunk. 468 00:19:39,000 --> 00:19:41,000 Mert ha abból indulunk ki 469 00:19:41,000 --> 00:19:44,000 hogy "Elég vagyok", 470 00:19:45,000 --> 00:19:48,000 akkor már nem kiabálunk, hanem elkezdtünk figyelni, 471 00:19:49,000 --> 00:19:51,000 kedvesebbek és gyöngédebbek lettünk a körülöttünk lévőkhöz, 472 00:19:51,000 --> 00:19:54,000 és egyben kedvesebbek és gyöngédebbek lettünk önmagunkhoz is. 473 00:19:54,000 --> 00:19:56,000 Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen. 474 00:19:56,000 --> 00:19:59,000 (Taps)