Return to Video

Mitől különlegesek a viking hajók? – Jan Bill

  • 0:07 - 0:10
    A vikingek a zord és barátságtalan
    északról származnak,
  • 0:10 - 0:13
    a mai skandináv területekről.
  • 0:13 - 0:16
    Míg a Római Birodalom
    tovább fejlődött délen,
  • 0:16 - 0:22
    a kis skandináv települések központi
    irányítás s pénzérmerendszer nélkül éltek.
  • 0:22 - 0:23
    De a 11. századra
  • 0:23 - 0:26
    a vikingek messze eljutottak
    Skandináviából,
  • 0:26 - 0:30
    megszerezték az európai kereskedelmi
    útvonalak fölötti ellenőrzést,
  • 0:30 - 0:32
    afrikai királyságokat hódítottak meg,
  • 0:32 - 0:36
    és észak-amerikai előőrsöket alakítottak.
  • 0:36 - 0:39
    Sikerük kulcsa a hajóikban rejlik.
  • 0:39 - 0:41
    A csodálatos viking ún. hosszúhajók ősei
  • 0:41 - 0:46
    az egyszerű bödönhajók vagy rönkhajók.
  • 0:46 - 0:47
    Évezredeken át
  • 0:47 - 0:51
    a skandináv lakosok kenuval szállítottak.
  • 0:51 - 0:56
    A sűrű erdők és magas hegyek
    nehezítették a szárazföldi utazást,
  • 0:56 - 1:00
    de a hosszú partok, számos folyó,
    tavak és fjordok
  • 1:00 - 1:03
    megvalósítható alternatívát kínáltak.
  • 1:03 - 1:07
    Az első kenukat fatörzsből vájták ki,
    és evezőkkel hajtották.
  • 1:07 - 1:10
    Később padlót tettek az aljukba.
  • 1:10 - 1:13
    A palánksor ferde összeszerelése után
  • 1:13 - 1:15
    következett a bordák beillesztése
  • 1:15 - 1:19
    és végeik rugalmas vesszőkkel
    való kötözése.
  • 1:19 - 1:21
    Ahogy a Római Birodalom
    északra terjeszkedett,
  • 1:21 - 1:25
    pár skandináv beállt a szomszéd seregébe,
  • 1:25 - 1:28
    és római tengeri haditechnikai
    ismeretekkel tért haza.
  • 1:28 - 1:31
    A Római Birodalom központi részén élő
    mediterrán kultúrák
  • 1:31 - 1:34
    nagy hadihajókkal uralkodtak a tengereken,
  • 1:34 - 1:38
    és voltak vízi áruszállítóik.
  • 1:38 - 1:41
    A hajókat a szél és evezősök hajtották.
  • 1:41 - 1:45
    Erős vázszerkezete volt,
  • 1:45 - 1:50
    réz-, acél- és faszegecsekkel a külső
    palánkhoz erősített belső gerendákkal.
  • 1:50 - 1:54
    A skandinávok átvették az új technológiát,
  • 1:54 - 1:57
    a lötyögő evezőlapátokat
    rögzített evezőkre cserélték le.
  • 1:57 - 2:00
    E változtatás növelte
    a legénység hatékonyságát,
  • 2:00 - 2:03
    de erősebb hajókat igényelt.
  • 2:03 - 2:08
    A hajóépítők is már szegecseltek
    kötözés helyett.
  • 2:08 - 2:12
    Felhagytak a hosszúhajó aljzattal
    a hajógerinc deszkázott padlója kedvéért,
  • 2:12 - 2:15
    a hajók magasabbak lettek, és jobban
    ellenálltak a tengeri viszonyoknak.
  • 2:15 - 2:19
    De a csónakok alapelgondolása megmaradt:
  • 2:19 - 2:23
    szilárdságuk a külső faréteg
    minőségétől függött,
  • 2:23 - 2:26
    nem a belső keretektől és gerendáktól.
  • 2:26 - 2:29
    Kagylószerűen építették,
    vékony, erős falakkal.
  • 2:29 - 2:32
    Sokkal könnyebbek voltak a római hajóknál.
  • 2:32 - 2:37
    A vezérek finomítottak a konstrukción,
    hogy még hatékonyabb legyen.
  • 2:37 - 2:40
    A könnyebb hajókat könnyebb manőverezni,
  • 2:40 - 2:44
    kevesebb erőforrás kell hozzájuk,
  • 2:44 - 2:47
    ami előny a decentralizált kultúrában,
  • 2:47 - 2:50
    ahol nincs nagy személyzetutánpótlás.
  • 2:50 - 2:53
    A hajóknak még mindig
    nem volt vitorlájuk, mert az költséges.
  • 2:53 - 2:57
    Az evezős hajók
    megfeleltek az igényeiknek.
  • 2:57 - 3:00
    A Nyugat-római Birodalom
    5. századi bukása után
  • 3:00 - 3:03
    a helyzet megváltozott.
  • 3:03 - 3:05
    Nyugat-Európát komoly gazdasági
    csapás érte,
  • 3:05 - 3:09
    lehetőséget adva a skandinávok
    felzárkózására.
  • 3:09 - 3:10
    Ahogy a vidék fellendült,
  • 3:10 - 3:15
    Skandinávián keresztül-kasul
    új és élénk kereskedelmi utak nyíltak.
  • 3:15 - 3:17
    A gazdagság az útvonalak mentén terjedt,
  • 3:17 - 3:22
    új, sikeres és erős skandináv
    társadalmi osztály jelent meg,
  • 3:22 - 3:24
    melynek tagjai
  • 3:24 - 3:28
    a kereskedelmi utakért és területekért
    folyamatosan versengtek egymással.
  • 3:28 - 3:32
    A 8. századra a vitorlás hajó
    létjogosultságot kapott:
  • 3:32 - 3:37
    zsákmány után portyázva
    gyorsabban és messzebb tudott menni.
  • 3:37 - 3:41
    A vitorlákkal felszerelt
    könnyű és gyors hajók
  • 3:41 - 3:43
    szinte verhetetlenek lettek.
  • 3:43 - 3:46
    A viking hajó kialakult.
  • 3:46 - 3:51
    A hosszúhajó hamarosan 100 vikinget
    szállíthatott csatába.
  • 3:51 - 3:53
    Egész flotta szállta meg a partokat,
  • 3:53 - 3:59
    felhajóztak a folyamok torkolatában,
    és alkalmanként átemelték a szárazföldre.
  • 3:59 - 4:00
    Mikor nem harcoltak,
  • 4:00 - 4:04
    akkor a hajókat árukereskedelemre
    használták, kereskedelmi utakon voltak.
  • 4:04 - 4:08
    Voltak kisebb változatok halászatra
    és helyi kirándulásokhoz,
  • 4:08 - 4:11
    és nagyobbak tengeri utakra,
  • 4:11 - 4:14
    melyek több tízezer tonna
    rakományt szállíthattak.
  • 4:14 - 4:18
    A szárazföldi nehézségekre
    leleményesen reagáltak.
  • 4:18 - 4:21
    A gyenge gazdasági helyzet miatt
    a vikingek nyugatra hajóztak,
  • 4:21 - 4:25
    észak-atlanti területeken telepedtek le,
    feltárták Észak-Amerika partjait
  • 4:25 - 4:29
    évszázadokkal más európai beutazók előtt.
Title:
Mitől különlegesek a viking hajók? – Jan Bill
Speaker:
Jan Bill
Description:

A teljes lecke angol nyelven itt található: https://ed.ted.com/lessons/what-was-so-special-about-viking-ships-jan-bill

Mikor a Római Birodalom virágzott, a skandinávoknak kis településeik voltak, és nem volt központi kormányuk. Mégis a 11. századra messze földre eljutottak Skandináviától, megszerezték a kereskedelmi utak ellenőrzését egész Európában, királyságokat hódítottak meg Afrikában, támaszpontokat építettek ki Észak-Amerikában. Mi volt sikerük titka? Jan Bill a csodálatos viking hajók történelmében kutatott.

Lecke: Jan Bill, animáció: TOTEM Studio.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TED-Ed
Duration:
04:30

Hungarian subtitles

Revisions Compare revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.