Ne szeress, szexelj? Fókuszban az ösztöneink! | Heike Melzer | TEDxStuttgart

Dr. Med. Heike Melzer neurológus, pszichoterapeuta és a Milton-Erickson Hipnózis Társaság docense. München szívében található magánpraxisa, ahol szexuálterápiával és párkapcsolati tanácsadással foglalkozik.

Egyéni gondolkodásmódjával közelít meg tabutémákat a szexualitás és a szerelem terén. A pornó, a szex játékok, valamint a kötetlen és megvásárolható szerelmet hirdető portálok és alkalmazások a vágyak és a túlzások végtelen játékmezejére terelik ösztöneinket, miközben a szexualitás lassan kialszik a komoly kapcsolatokból.

A kapcsolatok határai egyre lazábbak, és az eddig intimnek vélt dolgokat online felületen tesszük láthatóvá. Az okostelefon, mint legfontosabb hétköznapi tárgy kulcsfontosságú funkciót tölt be. Belépőjegy a vágyak mágikus színházába, és gyakran veszekedések tényezője is a kapcsolatokban. Egyesek a folyton rendelkezésre álló ingerek miatt elveszítik nem csak az eszüket, de a szerelmüket, az állásukat, a vagyonukat, a hírnevüket és az egészségüket is.

A pornográfia manapság átkíséri a gyerekeket a kamaszkoron. Régi szexuális funkcióproblémák új köntösben sebesen.
Csak Németországban eközben fél millió szexfüggő él, és a tendencia növekszik. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar és a viselkedési függőség idejében a 'nem' szó kulcsfontosságú szerepet tölt be az elhatárolódás, az önkontroll és a figyelmesség terén.

Dr. Med. Heike Melzer több, mint 25 éve kísér klienseket és vállalatokat az élet szerpentinjein át.
Legújabb könyvében "Fókuszban az új szexuális revolúció" megvilágítja, hogy milyen hatásokkal van a szerelemre és a kapcsolatokra a mai 21. századi digitális, felgyorsított szex.

Ez az előadás egy helyi közösség által a TED-konferenciák mintájára rendezett, de azoktól független TEDx rendezvényen hangzott el. Bővebben: http://ted.com/tedx

A végéhez közeledik egy kellemes,
kettesben eltöltött filmes este a kanapén.

A film nem igazán volt csúcspont.

A nő lefekvéshez készül:

"Kincsem, szerintem ma
nem maradok fent sokáig.

Ma már ne számíts rám."

A férfi megragadja az alkalmat,
és a dolgozószobába indul:

"Szívem, semmi baj,
úgyis kell még egy kicsit dolgoznom."

Amint nem zavarja őket senki sem,

az este igazi csúcspontjának
szentelik magukat.

A férfi átnéz egy-két üzleti emailt,

majd viszonylag gyorsan átvált a kedvelt –

pontosan – pornó és szex-oldalaira.

Amit nem tud, hogy a párja
ezzel egy időben

az egyik szexjátékával kényezteti magát,

és hogy perceken belül orgazmusa lesz.

Mindketten teljesen ellazulva alszanak el
egymás mellett éjfél előtt.

Ha azt gondoljátok, hogy ez a rítus
ritka az országunkban,

akkor sajnos csalódást kell okoznom –

sok helyen ez hétköznapi.

És ki nem ismeri ezt?

Egy partner, akit szeretünk,

akit úgy-ahogy még vonzónak is találunk,

aztán jönnek a vágyra
ránehezedő hétköznapok.

Aztán annyi alternatívánk van
az örömszerzésre.

Csak egy kicsit ciki erről beszélnünk,

és a párunkat se szeretnénk
folyton megbántani vagy felbosszantani.

Egy biztos:

A partner nélkül elért orgazmusok száma,

legalábbis komoly partner nélkül,

az utóbbi években erősen megnövekedett.

Pár- és szexuálterapeuta praxisomban

egyik fő téma a vágytalanság.

De tényleg annyira túlhajszoltak vagyunk,
és olyan keveset szexelünk,

mint ahogy előadjuk?

Vagy nem szexelünk igazából
már egy kicsit túl sokat is,

amiből az következik,
hogy nem dolgozunk eleget?

Ha a vágytalanságot
közelebbről szemléljük,

hamar megállapíthatjuk,

hogy ez nem terjed ki mindenre,

hanem inkább partnerfüggő.

Ez többek között az úgynevezett
Coolidge-hatással magyarázható.

Ehhez egy rövid történet:

Calvin Coolidge amerikai elnök volt,
aki 100 éve feleségével, Grace-szel

ellátogatott egy baromfitelepre.

Miután külön megtekintették a telepet,

a nő izgatottan így szólt a férjéhez:

"Calvin, képzeld el,
a kakas egy nap 12-szer csinálja."

Erre a férfi: "Grace, kincsem,
de nem mindig ugyanazzal a tyúkkal."

A szexuális kiégés,
szexuális funkciók csökkenése;

ez a hatás sajnos nem csak
állandó partnerrel rendelkező

állatoknál lép fel,
hanem nálunk embereknél is.

Ez amolyan dilemma:

A szerelem közelséget igényel,
az erotika távolságot.

Vágyunk a kötöttségre,
a biztonságra és a közelségre.

És vágyakozunk az újdonság,

a kaland és az izgalom után is.

Hogy passzolhat ez egyáltalán össze?

A hétköznapok mozivásznára
szexuális fantáziánk nem való.

Most jöjjön egy apró kísérlet:

Csukjátok be egy pillanatra a szemetek,

és gondoljatok a világ legszebb,
legköznapibb tevékenységére, a szexre.

Ennyi.

Most az egyszer, kíváncsisággal.

Milyen képek jelennek meg
lelki szemeitek előtt,

és milyen érzések?

Mit tesznek ezek a képek és érzések?

Köszönöm szépen.

Gyanítom, hogy nagyon kevesen gondoltak

az utódnemzés folyamatára,

a gyermekfogantatásra.

Gyanítom, hogy most már...

Talán kicsit többen
gondoltak a szeretkezésre,

a partnerünkkel folytatott szexre.

A legtöbben viszont

a szexualitás ösztönös oldalára gondoltak,

ami a kalanddal, szenvedéllyel
és izgalommal párosul,

és ezzel a valószínűtlenül
jó érzéssel hastájékon.

Szaporodás, szerelem és ösztön,
ez a szex három dimenziója.

A szexuális forradalomban

a szaporodás kivált a szexualitásból,

miután bevezették a tablettákat,
és az abortusz már nem volt büntetendő.

A szexet szabadon élvezhettük,
a gyermekviselés tervezhetővé vált,

a kor szlogenje pedig az volt:
"Szeretkezz, ne háborúzz."

Ami ma történik, az egy lényegesen
összetettebb társadalmi változás:

Manapság az ösztönök
különülnek el a szerelemtől,

méghozzá egy hatalmas
szívóhatás eredményeképpen.

Pornót mára a nap 24 órájában

a legkalandosabb műfajokban adják,

3D-ben,

időközben már 4D-ben is,
virtuális valóságokban,

egy ehhez megfelelő
egész alakos öltözetben.

Vannak szex játékaink,
amik egyre interaktívabbak.

Ülhetünk Timbuktuban, és szexelhetünk
valakivel, aki az Északi-sarkon él.

Ehhez jön milliónyi ember,

akik számtalan alkalmazáson
és portálon keresztül

kötetlen és megvásárolható
szexuális ajánlatokat keresnek.

Sokak komoly párkapcsolatban
vannak egyébként,

és mindezt az otthon
kényelméből létrehozva.

Manapság a bőség zavarával szembesülünk.

A szex-forgalom

az internet gyors sebességű
adatpályáira terelődött,

ezzel csillapítva a párkapcsolaton belüli

közlekedési forgalmat.

Ha a "Szeretkezz, ne háborúzz"
szlogent nézzük,

nem változott meg ez mára inkább így:
"Ne szeress, szexelj"?

A szerelem pedig?

Egészen magányos.

Van a szerelemnek a mai zűrzavaros időkben
még egyáltalán esélye?

Mindannyian élünk ezzel a szabadsággal,
és kísérletezünk vele.

Ez a szabadság mindenkit érint előbb
vagy utóbb, közvetve vagy közvetlenül,

a párkapcsolatunkban, a családunkban,

vagy a baráti körünkben.

És ez a szabadság
lépésről lépésre megváltoztatja

szexuális fantáziáinkat,
forgatókönyveinket,

azt, amit akarunk,

és azt, amit még egyáltalán
módunkban áll megtenni.

A léc nagyon magasan van.

25 éve dolgozok neurológusként
és pszichoterapeutaként,

és gyakrabban látom az érem másik oldalát.

Az utóbbi 10 évben jelentős változásokat
figyeltem meg a témákat illetően,

amikkel a kliensek a praxisomba jönnek.

Négy nagy témakör van.

Az első: régi szexuális
funkciózavarok új köntösben.

Jönnek hozzám fiatal férfiak
potenciazavarral,

Viagrával a táskájukban.

Pornó közben minden remekül megy,
partnerrel semmi sem működik.

Orgazmuskésleltetés és orgazmusgátlás
paradox módon pont a csúcson.

A férfiak is szenvednek vágytalanságban,

de már tudjuk, nem mindenre terjed ki,

hanem csak a párkapcsolatra.

Második: vannak mennyiségbeli változások.

Egyre nagyobb a szakadék
azok között, akik érintetlenek,

és kiválóan el vannak látva neten,

elméletileg már mindent tudnak,

de egyáltalán nincs valós tapasztalatuk,

és azok között, akik egyik ágyból
a másikba tindereznek,

nyughatatlanul.

A WHO a kényszeres
szexuális zavart időközben

elismerte, mint mentális rendellenesség.

Csak Németországban

óvatos becslések szerint
fél millió pornó- és szexfüggő ember él.

Ehhez jön ugyanennyi partner és gyermek,

akik közvetlenül érintettek.

Ezt a fejleményt komolyan kell venni.

Hármadik: vannak minőségbeli változások.

Ami régen hardcore volt,
az ma már édes együttlét.

Különleges, szokatlan praktikák,

mint a kukkolás, magamutogatás,
fetisizmus és BDSM

ma már szexuális kultúránk részei;

már egyáltalán nem szokatlanok.

A hozzám érkező párok témái
az okostelefonok körül forognak,

a hűség fogalma soha
nem volt még ilyen zavaros.

Ma szexelhetünk másokkal,
miközben hűségesek maradunk.

Csak előre tisztáznunk kell.

De akár feküdhetünk is együtt
a párunkkal egy ágyban,

miközben online csaljuk meg őt.

Úgy látom, hogy a hűség fogalma
"hűséges vagyok"-ból

a "hűséges vagyok magamhoz"-ba megy át.

Tehát problémákkal
szükségszerűen számolnunk kell.

Most pedig a kérdések kérdése:

Hogyan tudjuk ezt a mostani szabadságot

az életünk részévé tenni és élvezni úgy,

hogy mi és a párkapcsolatunk
is egészséges maradjon közben.

És mi választja el
a szexínyecet attól a szexfüggőtől,

aki már nem találja a kikapcsgombot?

Egy szaftos tiramisu
és egy nedves orgazmus

annyira nem különböznek egymástól.

A táplálkozás és a szexualitás között
elég sok a hasonlóság.

Valószínűleg sokat tudunk
a táplálkozásról,

olvasunk róla, beépítjük hétköznapjainkba.

Ma ehhez az analógiához
szeretnék hozzátenni valamit,

ami a "Cselekedj, változtass, most"
mottó alapján közvetlenül is alkalmazható.

Elsőként: a tudás alapvető
a viselkedésünk megváltoztatásához.

Ha tudjuk, hogy mely táplálékok
tartanak minket hosszútávon egészségesen,

akkor az élelmiszeripar
sok olyan csábításának

nemet tudunk mondani,
amelyek károsak vagy hizlalóak.

Pontosan így van ez
a fokozott szexuális ingerekkel is.

Ha ismerem ezeket, és tájékozódom...

Mára elég sokat tudunk:
számos tanulmány szól erről,

menő könyvek és sok információ a neten.

Figyeljetek, és szerezzétek
meg ezt a tudást,

mert ez kulcsfontosságú eszköz ahhoz,
hogy megfelelően helyezzük el magunkat.

Sokan ebben a szürkezónában mozognak,

és én azt kívánom nektek,

hogy ne csak akkor eszméljetek fel,
miután már megbetegedtetek.

Másodjára: maradjatok befogadóak
a természetes ingerekre.

Ha csak csokit, kólát
vagy gyorskaját esztek,

akkor egy napon már nem fog ízleni
az alma vagy a zöldség.

A szexualitással is így van.

Egyszer csak eltompul az ember.

Hallottatok már valamit a szex-böjtökről,

a szexuális felfokozókról
való önkéntes lemondásról,

kipróbáltátok legalább
egy bizonyos ideig?

Beismerem, nem leszünk tőle vékonyak,

de ismét fogékonyabbak leszünk
a természetes ingerekre.

A ma létező széles kínálat
egyáltalán nem baj.

A pornográfia, szex játékok

az édességekhez hasonló élvezeti cikkek.

Mellékhatásai lesznek annak,
ha túl sokat fogyasztunk belőlük.

A szexualitásban is fontosabb
a minőség, mint a mennyiség.

És manapság a kevesebb néha több.

Tehát, ha következő alkalommal
megnézitek a leveleitek,

egyszerűen hagyjátok a pornót,
hagyjátok a szex játékot a fiókban,

és a következő egyéjszakás kalandnál
tegyük fel a kérdést:

Tényleg segít ez bármit is
a személyes fejlődésemben?

Végül, de nem utolsósorban:
beszélgessetek.

Kezdjetek valódi, minőségi párbeszédet.

a partnereitekkel.

Ez fontos; bátorság
és önmagunk legyőzése kell hozzá.

Beszélgessetek a szükségleteitekről,
de a félelmeitekről is.

Egy párkapcsolatnak
határokra van szüksége,

hogy így elkülönüljön
mindentől, ami rajta kívül áll.

Ha kötelékeket hozunk létre,

tartsuk ahhoz magunkat.

Manapság a "nem"
egészen különös jelentőséget kap.

Hiszen mi értéke van
egy "igen"-nek egy "nem" nélkül?

A szerelem jelentőséget
és mélységet ad a szexualitásnak,

és a kapcsolatunk jelentős mértékben
felelős az életminőségünkért.

Egy gyengéd érintés a partnerünktől,
aki tényleg közel áll a szívünkhöz,

sokkal intimebb tud lenni,
mint a 3286. konzerv-orgazmus.

Mindazok ellenére, ami ma történik,
és e szabadság ellenére, amink van,

gondoljatok a szerelemre is.

Köszönöm szépen.

(Taps)