Hogy mentsünk meg egy nyelvet a kihalástól?
-
0:02 - 0:04A nyelvek nem csak
természetes úton halnak ki. -
0:05 - 0:08Vannak, akik kényszer hatására
mondanak le anyanyelvükről. -
0:09 - 0:11A kényszer gyakorta politikai jellegű.
-
0:12 - 0:131892-ben
-
0:13 - 0:16Richard Henry Pratt,
az USA hadseregtábornoka kijelentette, -
0:16 - 0:18hogy az őslakosok
kultúrájának elpusztítása -
0:18 - 0:21az egyetlen alternatívája
az őslakosok elpusztításának. -
0:22 - 0:25"Öld meg az indiánt,
de mentsd az embert" – mondta. -
0:26 - 0:291978-ig a kormány pont ezt tette,
-
0:29 - 0:32mikor az őslakosok gyerekeit
elszakította szüleiktől, -
0:32 - 0:36bennlakásos iskolába kényszerítve őket,
ahol angol nevet kaptak, -
0:36 - 0:38s büntetést anyanyelvük használatáért.
-
0:39 - 0:42Az asszimiláció töltötte be
a népirtás szerepét -
0:44 - 0:46Ma hétezer élő nyelv létezik,
-
0:46 - 0:49de keveset ismer el
az illető ország kormánya -
0:49 - 0:50vagy támogat az internet.
-
0:51 - 0:53Ezért a kultúrák túlnyomó többsége
-
0:53 - 0:56a globalizációt alapvetően
elidegenedésként érzékeli. -
0:57 - 1:00Ez nem más, mint saját nyelvünk feladása
másokéért. -
1:02 - 1:03Ha ez így folytatódik.
-
1:03 - 1:073000 nyelv tűnhet el a következő 80 évben.
-
1:08 - 1:10De a dolgok változnak.
-
1:10 - 1:12A népek világszerte
-
1:12 - 1:14újraélesztik őseik nyelvét,
-
1:14 - 1:16és helyreállítják kultúrájukat.
-
1:17 - 1:19Tudomásunk szerint
-
1:19 - 1:23a nyelvek fölélesztése az 1800-as években,
a fokozódó antiszemitizmus idején indult, -
1:23 - 1:27mikor a zsidó közösségek őseik nyelvéhez,
a héberhez tértek vissza -
1:27 - 1:29a kulturális újjászületés eszközeként.
-
1:30 - 1:33Noha több mint ezer évig
tetszhalott állapotban volt, -
1:33 - 1:36zsidó vallási és filozófiai
könyvekben jól fönnmaradt. -
1:37 - 1:40Zsidó mozgalmárok tanulmányozták
s oktatták a nyelvet gyerekeiknek, -
1:40 - 1:43fölnevelték közel 100 nemzedék óta
az első anyanyelvi beszélőket. -
1:44 - 1:47Ma ez ötmillió zsidó anyanyelve.
-
1:47 - 1:50Ami engem illet, nekem [a héber nyelv],
-
1:50 - 1:53a zsidó diaszpóra asszimilálódott,
angol anyanyelvű tagjaként -
1:53 - 1:56a kulturális szuverenitás egyik alapja.
-
1:57 - 2:00Kétezer év múltán
-
2:00 - 2:01még mindig itt vagyunk.
-
2:03 - 2:04A legutóbbi időkig
-
2:04 - 2:07a héber újjáéledése kivételnek számított.
-
2:07 - 2:09Kevés nyelv maradt fenn
olyan jól, mint a miénk, -
2:09 - 2:11és Izrael – ezer év óta
-
2:11 - 2:13az első zsidó állam – megteremtése
-
2:13 - 2:17teret nyitott a héber nyelv
mindennapi használata előtt. -
2:17 - 2:21A legtöbb kultúrának
nem jutott ily lehetőség. -
2:21 - 2:23(Videó) Jó estét, Elizabeth vagyok.
-
2:23 - 2:25Cornwallban élek.
-
2:25 - 2:26DBU: Ez a korni nyelv,
-
2:26 - 2:28Cornwall ősi nyelve.
-
2:28 - 2:32Cornwall ma Dél-Anglia egyik megyéje.
-
2:33 - 2:36Az 1900-as években korni aktivisták
a kultúrájukért küzdöttek. -
2:37 - 2:39A nyelv több mint ezer évig
tetszhalott volt, -
2:39 - 2:43de régi könyvekből és színdarabokból
tanították gyerekeiknek. -
2:43 - 2:46Ám a kornit beszélők nemzedéke
-
2:46 - 2:47szanaszét élt Cornwallban,
-
2:47 - 2:50ezért nem tudta
kedvére használni a nyelvet. -
2:51 - 2:541990-re a korni nyelv újjászületett,
-
2:54 - 2:55de nem gyarapodott.
-
2:57 - 3:01Majd a 2000-es évek elején az interneten
leltek egymásra a korniul beszélők, -
3:01 - 3:05és azon keresztül beszéltek nap mint nap.
-
3:06 - 3:09Azóta hetente vagy havonta
rendezvényeket szerveznek, -
3:09 - 3:11amelyeken nyilvánosság előtt beszélhetnek.
-
3:12 - 3:15Ma pár iskola tanítja a kornit.
-
3:15 - 3:17Vannak korni nyelvű feliratok,
-
3:17 - 3:19fagylalthirdetések,
-
3:19 - 3:21Wikipédia, sőt még mémek is.
-
3:22 - 3:24(Nevetés)
-
3:26 - 3:28(Nevetés)
-
3:30 - 3:33Megőrzött nyelvével
-
3:33 - 3:35Cornwall népe elismertette magát
-
3:35 - 3:38kelta népként, akárcsak
az írek, skótok és walesiek. -
3:39 - 3:42Az erőszakos asszimiláció
századaira tekintve azt mondták: -
3:42 - 3:44"Nem Anglia egyik megyéje vagyunk,
-
3:44 - 3:46hanem saját jogunkon vagyunk nép.
-
3:46 - 3:47Még itt vagyunk."
-
3:48 - 3:49Nem ők az egyetlenek.
-
3:49 - 3:54Louisianában a tunica-biloxi törzs
újjáéleszti ősei nyelvét. -
3:54 - 3:56(Videó) Teyanna vagyok.
-
3:56 - 3:59Barátaim Csendes Viharnak hívnak.
-
4:00 - 4:02DBU: 1980-ban kezdődött,
-
4:02 - 4:04mikor Donna Pierite és családja
-
4:04 - 4:06Baton Rouge-ba és New Orleansba
kezdett járni, -
4:06 - 4:10hogy egyetemi könyvtárakban
őrzött régi szótárakat másoljon le. -
4:11 - 4:13A tunica nyelv tanulmányozása volt a cél,
-
4:13 - 4:17és hogy megtanítsák gyerekeiknek,
és eljuttassák közösségüknek. -
4:17 - 4:21Ma ők vezetik a tunica újjászületést.
-
4:21 - 4:262014 óta közel százan vettek részt
intenzív kurzusokon, -
4:26 - 4:29és a 2017-es népszámlálás szerint
-
4:29 - 4:3232-en folyékonyan beszélik a nyelvet.
-
4:32 - 4:34Közülük páran,
mint Elisabeth, Donna lánya, -
4:34 - 4:36már gyerekeiknek tanítják a tunicát.
-
4:36 - 4:38Az új beszélők tartalmat,
-
4:38 - 4:41Facebook-videót és mémeket állítanak elő,
-
4:41 - 4:43(Nevetés)
-
4:44 - 4:46(Nevetés)
-
4:47 - 4:49(Nevetés)
-
4:49 - 4:50Minél többet publikálnak,
-
4:50 - 4:53annál többen kapnak ihletet
a törzsből a bekapcsolódásra. -
4:54 - 4:58Nemrég egy Texasban élő törzsbéli nő
kérdezte Elisabethtől a Facebookon: -
4:58 - 5:00hogyan mondják azt:
"Isten áldja e földeket"? -
5:02 - 5:03Ki akarta táblázni,
-
5:03 - 5:06hadd lássák a szomszédjai,
hogy a kultúrája még él, -
5:06 - 5:08és gyarapodik.
-
5:09 - 5:11A héber, a korni és a tunica
-
5:11 - 5:15csak három példa a világ
földcsuszamlásszerű nyelvi mozgalmaira. -
5:16 - 5:19Legyenek jèrriais nyelvet
beszélők a Csatorna-szigetekről, -
5:19 - 5:22vagy a kenyai jelnyelvet
beszélők Nairobiból, -
5:23 - 5:26egy valami közös minden közösségben,
-
5:26 - 5:29amely nyelve megőrzésén vagy
fölélesztésén munkálkodik: a média. -
5:29 - 5:31Így nyelvük terjeszthető és tanítható.
-
5:32 - 5:34Az internet terjedésével,
-
5:34 - 5:37a médiához és az alkotáshoz
való hozzáférés bővülésével -
5:38 - 5:41az ősi nyelvek megőrzésére
és visszakövetelésére -
5:41 - 5:43korábban nem látott lehetőségek nyílnak.
-
5:44 - 5:46Melyik az önök ősi nyelve?
-
5:46 - 5:49Az enyém a héber, a jiddis,
a magyar és a skót gael, -
5:49 - 5:51noha az angol nyelvben nőttem föl.
-
5:52 - 5:56Szerencsém van, mert e nyelvek
az interneten elérhetők. -
5:56 - 5:58A héber már az iPhone-omra volt telepítve,
-
5:58 - 6:00a Google Translate támogatja,
-
6:00 - 6:02még automatikus javító is van benne.
-
6:02 - 6:05Lehet, hogy az önök nyelve
nem oly széles körben támogatott, -
6:05 - 6:07bátorítom önöket: nézzenek utána,
-
6:07 - 6:11mert van rá esély, hogy valahol
valaki elkezdi fölrakni az internetre. -
6:12 - 6:16Nyelvük fölélesztése
és kultúrájuk felkarolása -
6:17 - 6:21hatékony módszer arra, hogy megtalálják
identitásukat a globalizáció korában, -
6:21 - 6:24mert ahogy nemrég megtanultam ezt héberül:
-
6:24 - 6:26"Anahnu adajin kan":
-
6:27 - 6:28még mindig itt vagyunk.
-
6:29 - 6:30Köszönöm szépen.
-
6:30 - 6:30(Taps)
- Title:
- Hogy mentsünk meg egy nyelvet a kihalástól?
- Speaker:
- Daniel Bögre Udell
- Description:
-
Mintegy 3 000 nyelv tűnhet el a következő 80 évben, ezzel majdnem egész kultúrák némulnak el. E rövid előadásban Daniel Bögre Udell bemutatja, hogy lelnek új módszerekre őseik nyelvének újjáélesztésére és hagyományuk újrateremtésére az emberek világszerte. Arra ösztönöz bennünket, hogy kutassuk őseink nyelvét. "Az önök nyelvének fölélesztése és kultúrájuk felkarolása hatékony módszer arra, hogy megtalálják identitásukat a globalizáció korában" – mutat rá.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 06:46
Maria Ruzsane Cseresnyes commented on Hungarian subtitles for How to save a language from extinction | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for How to save a language from extinction | ||
Péter Pallós commented on Hungarian subtitles for How to save a language from extinction | ||
Csaba Lóki commented on Hungarian subtitles for How to save a language from extinction | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for How to save a language from extinction | ||
Péter Pallós commented on Hungarian subtitles for How to save a language from extinction | ||
Maria Ruzsane Cseresnyes commented on Hungarian subtitles for How to save a language from extinction | ||
Maria Ruzsane Cseresnyes commented on Hungarian subtitles for How to save a language from extinction |
Maria Ruzsane Cseresnyes
Néhány dologban nem tudtunk Péterrel megegyezni:
* 0:39 Az én javaslatom:
Az asszimiláció a népírtás
finomabb formája.
Maria Ruzsane Cseresnyes
** 1:01 Ha így haladunk tovább,
Péter megoldása "Amennyiben minden marad a régiben, 80 év alatt 3 000 nyelv tűnhet el."
némiképp ellentmondásos. Ha eltűnik 3 000 nyelv, akkor a legkevésbé sem marad minden a régiben.
Tudom, az egyik erre vonatkozik, a másik arra, de akkor is röhejesen hangzik. Minek írjuk így, ha lehet szebben is,
Maria Ruzsane Cseresnyes
*** 5:40 Na, ez teljes félreértés, a két mondat nem ugyanazt jelenti, hiába mondja Péter, hogy de igen. (Mondjuk, azt nem értem, hogy ha szerinte ugyanazt, akkor miért nem fogadja el az én megoldásom.)
Ő ezt írja:
"még inkább lehetséges, mint valaha."
Ez azt jelenti, hogy eddig is lehetséges volt, de most még inkább.
Én meg erre javítottam volna:
"sokkal inkább lehetséges, mint valaha."
Itt nincs szó arról, hogy eddig lehetséges volt-e, csak azt tudom, hogy most inkább az.
Az eredeti meg így szól:
"is now more possible than ever."
Maria Ruzsane Cseresnyes
*** Annak, aki továbbra sem hiszi, hogy a sokkal inkább nem ugyanazt jelenti, mint a még inkább, legyen itt egy mondat, amiben biztosan nem csereszabatos:
"Nem érdemes a megtakarított pénzt otthon tartani a párnacihában, sokkal inkább érdemes bankba tenni."
Hogy hangzana ugyanez még inkábbal?
"Nem érdemes a megtakarított pénzt a párnacihában tartani, még inkább érdemes bankba tenni." ?????
De térjünk vissza a TED-re, ez azzal indít, hogy ha minden így megy tovább, akkor több ezer nyelv kihal a közeljövőben, Most ehhez képest Péter ezt írná:
"az ősi nyelvek megőrzése és újjáéledése még inkább lehetséges, mint valaha."
Tehát, eddig nem volt nyilvánvaló, hogy meg tudunk őrizni egy nyelvet a pusztulástól, vagy nem. Akkor ide egyértelműen a "sokkal inkább" illik, nem a "még inkább".
Péter Pallós
0:39 Mert nem tetszik. Kb. úgy hangzik, mint „az akasztás a felnégyelés finomabb formája”.
1:02 A ’nothing changes’ nem a nyelvek eltűnésére vonatkozik, hanem az eltűnésüket előidéző okokra, körülményekre. Az ’így haladunk tovább’ értelme ugyanez.
Ne keverjük össze a két változást: a) a nyelvek eltűnési okaival és b) a nyelvek kihalásával kapcsolatosokat.
5:40 A ’sokkal inkább, …mint valaha’-ban ugyanúgy benne van a múlt = valaha is megvolt, de most sokkal inkább megvan.
Az el nem fogadáshoz:
Azért nem, mert van, mikor nem kell változtatni.
Lásd Amara: While reviewing, if the change you want to make is preferential and the original translation is just as good, you should not change it to your preference. You can contact the translator about it and explain the reasons for the change you want to suggest. If there are two things that are both correct, and you can't agree, try to agree on the best version using outside resources.
Ha emiatt fogadnám el a te megoldásodat, akkor azt is mindig zokszó nélkül el kéne fogadnom, ha 'de'-t 'azonban'-ra "javítod, hiszen ugyanazt jelenti.
A két kifejezés ekvivalenciáját az adott szövegkörnyezetben állítom, nem mindig, bárhol.
Különbség van aközött, ha valami speciális esetben vagy ha általános esetben igaz.
Továbbá, ha egy állítás speciális esetre igaz, akkor annak nem cáfolata, ha más esetekre belátható is, hogy azokra nem igaz.
1:53. A szuverenitás a helyes írásmód. Javítandó.
Csaba Lóki
Elnézést a hossz átfutási időért. Szerintem a végeredmény jó lett.
Péter Pallós
Csaba,
nem lett jó: egy csomó feliraton preferenciálisan változtattál, máshol meg hibákat írtál bele. Légy szíves, javítsd (vissza) a kifogásolt helyeken.
0:05, 0:09 Suta lett a mondat a preferenciális változtatást követően. Tudtommal csak embereknek van anyanyelvük. A kényszer és a kényszerítés nem ugyanazt jelenti.
0:18 Preferenciális változtatás.
0:32 kényszerítetve???
0:39 Itt nem jó a „helyettesít”.
0:57 A nyelvváltás lingvisztikai szakszó, ezért helytelen a feladás és társai,
1:02 HA???
1:03 Preferenciális változtatás. Nyilván a következő 80 évről van szó, fölösleges kitenni.
1:23 - 1:29 Preferenciális változtatás és vesszőhibák.
5:41 Ah, gróf úr, mily fennkölt ön! (De inkább közhelyes.)
5:49 Ez torzítás. Csak nyelvről van szó.
Maria Ruzsane Cseresnyes
0:32 Itt tényleg van egy elírás: kényszerítve a helyes.
1:07 Azt írtad, HA, javítsd ki légy szíves Ha -ra!
1:23 A vesszők heylett inkább gondolatjeleket írnék, vagy taéán valóban el is maradhatna a vessző.
5:49 Spec. ez nekem sem tetszik.
Csaba többi javításával egyetértek, azt meg végképp nem értem, hogy gúnyolódásra mi szükség van.
Preferenciális javítás – ha azt kell érteni rajta, hogy jó így is, úgy is:
Ne felejtsük el, nem nyers fordítást készítünk! Véleményem szerint olyan végeredmény az elvárt, ami könnyen olvasható és könnyen emészthető. Fontosnak tartom, hogy ezt nyelvi, stilisztikai eszközökkel is elősegítsük, ha lehet. Amire Péter szeret hivatkozni, és valóban le van írva, hogy ne javítsunk bele csak azért a fordításba, hogy nekünk legyen igazunk, arra tipikus pl. amikor az és-eket s-re cseréljük. Láttam már ilyet.
Péter Pallós
Mari,
fenntartom a véleményem.
0:32 Elírásnak a vigyázatlanságból v. sietségből ejtett hibát, írásbeli tévedést nevezzük. Itt fogalomzavarról van szó (persze, eufemisztikusan lehet ezt elírásnak is hívni).
5:41 Nem gúnyolódás, hanem szemléltetés, eszköz rámutatni a szükségtelen változtatás stílustörő, közhelyes voltára.
Preferenciális javítás: fentebb már szó szerint idéztem a TED kötelező előírását erről.
Az elvárható végeredményt illetően osztom az álláspontodat.
Előfordul, hogy az ést s-re cserélem, ha úgy épp szépen kifér a sor, vagy többször fordul elő ugyanabban a mondatban az és.
Én viszont nemcsak hogy láttam, hanem lépten-nyomon találkozom is azzal az LC-gyakorlattal, hogy az s ésre, a de pedig azonbanra van átírva – indokolatlanul.
Csaba Lóki
A hibákat javítottam. Köszönöm, és elnézést.
0:32 Javítva
1:02 Javítva
1:23 - 1:29 Vesszők törölve
5:49 Visszaírva a korábbi változatra
A többi Mari tetszését elnyerte, tehát valószínűleg nem rontottam a helyzeten. Azokat nem bántom. Csak pár megjegyzés hozzájuk:
------------------------
0:05, 0:09 Suta lett a mondat a preferenciális változtatást követően. Tudtommal csak embereknek van anyanyelvük. A kényszer és a kényszerítés nem ugyanazt jelenti.
Így hangzott az eredeti:
A nyelvek nem csak természetes úton halnak ki.
Az anyanyelvükről lemondók néha rákényszerülnek erre.
Hát ezért írtam át.
Esetleg egy "embertelen" megoldás: "Vannak, akik kényszer hatására mondanak le anyanyelvükről."
0:18 Preferenciális változtatás.
De egyébként jó így?
0:39 Itt nem jó a „helyettesít”.
Miért? Mi legyen?
0:57 A nyelvváltás lingvisztikai szakszó, ezért helytelen a feladás és társai,
Ez két független állítás.
A. a nyelvváltás szakszó - ez bizonyára igaz
B. helytelen a feladás és társai - ez nem. És semmiképpen nem következik az előzőből. Hangsúlyos a "feladás".
1:03 Preferenciális változtatás. Nyilván a következő 80 évről van szó, fölösleges kitenni.
De egyébként jó?
5:41 Ah, gróf úr, mily fennkölt ön! (De inkább közhelyes.)
Próbálom kitalálni, mi nem jó... Van egy egyszerűsítési javaslatom:
"újabb lehetőségek nyílnak."
Péter Pallós
Csaba, már megint szereptévesztésben vagy. Nem az a dolgod, hogy saját szád íze szerint átírd mások fordítását, hanem hogy a valódi (ismétlem: valódi) hibákat javítsd, a minimális beavatkozás elvét szem előtt tartva. Teljesen értelmetlen és mások idejét rabló alibitevékenység preferenciális változtatásokkal púposkodnod. Ha valami valóban hibás, köteles vagy – szükség esetén külső forrás alapján – bizonyítani. Ha nincs érved, ne akarj a helyzeteddel visszaélve önkényeskedni.
Az, hogy valamilyen fölösleges (preferenciális) változtatásod másvalaki „tetszését elnyerte”, lényegtelen, ha a fordítóét nem. Márpedig a döntés a fordítóé (nem többségi szavazás kérdése).
0:05, 0:09 Tudom, mi volt az én fordításom, nem kell idézni. Feleslegesen változtattál rajta: az eredetiben nem az áll, hogy „vannak, akik…”, hanem az, ahogy én írtam.
0:18, 1:03 Nem az a kérdés a preferenciális változtatásaidnál, hogy „De egyébként jó így?”. Már vagy egy tucatszor idéztem neked a TED erre vonatkozó szabályát: tilos preferenciálisan változtatni!
Légy szíves állítsd vissza az én változatomat.
0:39 Legyen ez: "Az asszimiláció töltötte be a népirtás szerepét."
0:57 Na, mármost, ha nem vitatod, hogy a ’nyelvváltás’ szakszó (ritka eset, hogy elfogadod nyelvészek szóhasználatát!), akkor azt kell használni, nem konyhanyelvi körülírást.
Briliáns logikai elemzéseddel nem foglalkozom.
Légy szíves állítsd vissza az én változatomat.
1:23 - 1:29 Légy szíves állítsd vissza az én változatomat!
5:41 Megkönnyítendő a kitalálás igen nehéz kihívását: stílustörő, közhelyes volt a változtatás.
Az „egyszerűsítési javaslat” nem jó: pontatlan. Légy szíves állítsd vissza az én változatomat: „még inkább lehetséges, mint valaha.”
Maria Ruzsane Cseresnyes
Van a fordító, meg van a lektor. Tegyük fel, hogy bizonyos dolgokban nem egyezik a véleményük, és egyik sem tudja meggyőzni a másikat, És akkor a képbe bejön egy harmadik személy is, a LC, akinek az lenne a feladata, hogy igazságot tegyen kettejük között. De az is lehet, hogy az ő véleménye merőben más, mint az eddigiek.
Szóval, van 3 személy, és nem tudják meggyőzni egymást. Ilyenkor mi van? Azt nem tudom, csak azt tudom, hogy mi nincs: nincs fordítás, nincs végeredmény. Adtam én már ilyenkor vissza fordítást azzal, hogy köszönöm, lektorálja más, én nem adom hozzá a nevem. Most nem teszem ezt, a döntést Csabára bíztam.
Szóval, nincs megegyezés, csak nem értem, hogy ez hogyan lehetséges ebben az esetben, hiszen a javításokat Péter "preferenciálisnak" nevezte, tehát a javított változatot jónak ismerte el,
Ha egy mindenki által jónak ítélt változat áll egy olyannal szemben, amit valaki nem talált jónak, akkor nagyon egyszerű a dolog: a jót kell elfogadni, és akkor mégis van fordítás, míg korábban nincs.
Maria Ruzsane Cseresnyes
Bocs, korábban helyett különbent akartam írni.
Péter Pallós
Mari,
tévedsz egyrészt abban, hogy mi az LC feladata. Ez pontosan körül van írva a TED-ben (https://translations.ted.com/How_to_tackle_an_Approval). A fellebbviteli bíróság funkciója nem szerepel benne. A döntést illetően pedig eligazítást ad az i.m. Refer to objective standards fejezete.
Tévedsz a preferenciális javításokkal kapcsolatban is; l. az ugyanitt (is) egy hónappal ezelőtt írt szó szerinti TED-idézetet: NEM KELL, TILOS! Tehát tévedés úgy felfogni őket, hogy a preferenciális változtatás is jó, tehát fogadja el azt a fordító.
Nehézség akkor szokott fölmerülni, mikor lektorok vagy az LC-k megalapozatlan változtatásokat tesznek (ezek nyelvhelyességi okból vagy a tárgyismeret hiányosságából szoktak fakadni), és még felszólításra sem veszik a fáradságot, hogy érvekkel, külső forrásra hivatkozva megindokolják álláspontjukat.
Ilyenkor következik a hatalommal való visszaélés: a fordítónak nem tetsző változat önkényeskedő jóváhagyása. Előfordult már durva zsarolás is az egyik LC részéről, mondván: „csak az én változatommal lesz publikálva”.
Te mindig tisztességesen jársz el.
Évek óta szoktam dolgozni az orosz csoportban is; ott ilyen problémák egyáltalán nem merülnek föl: tartják magukat az előírásokhoz.
Csaba Lóki
Final version:
0:39 - Köszönöm. Módosítottam.
1:23-29 - Visszaírtam.
A szöveg további módosításra nem szorul. Kiváló, bátran adhatjátok hozzá a neveteket. Ezt Péter is jól tudja (Mint ahogy azt is, hogy nincs olyan szabály, hogy "a döntés a fordítóé". Ha lenne, akkor nem lenne szükség lektorálásra.)
@Mari, köszönöm a megjegyzést!. Egy pontosítás hozzá: fordítás már régóta van, a szöveg már jó ideje kint van a neten.
@Péter, ahogy korábbi levelekben már kértem: Több tiszteletet és több alázatot a Közösség munkája és tagjai iránt (nem, nem magamról beszélek!). Ez csapatmunka. És bizony: néha el kell fogadnunk, hogy tévedtünk. Neked is.
Péter Pallós
Sajnos, újfent igazolva látom Csaba kóros szereptévesztését (l. mint fenn): érvei nincsenek, csak agresszív erőszakosságra képes. Nem riad vissza a csúsztatástól („Ha lenne, akkor nem lenne szükség lektorálásra”), sőt valótlanság állításától sem. A mondatom a preferenciális változtatások efogadására vagy el nem fogadására vonatkozott, nem általában a lektorálásra.
Íme az idézet, hogy preferenciális változtatás esetén a döntés a fordítóé (bocs, Mari, tudom, hogy az orosz nem erősséged, de Csaba érti, feltéve, persze, ha érteni akarja).
„Выбор между двумя грамматически правильными, точными по смыслу и стилистически равнозначными вариантами перевода остаётся за переводчиком.” („A fordítás nyelvtanilag helyes, értelmileg és stilisztikailag pontos, egyenértékű két változata közti választás a fordítóé.”) https://translations.ted.com/%D0%9F%D1%80%D0%B0%D0%B2%D0%B8%D0%BB%D0%B0_%D0%B2%D0%B7%D0%B0%D0%B8%D0%BC%D0%BE%D0%B4%D0%B5%D0%B9%D1%81%D1%82%D0%B2%D0%B8%D1%8F_%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%B0%D0%BA%D1%82%D0%BE%D1%80%D0%B0_%D0%B8_%D0%BF%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B2%D0%BE%D0%B4%D1%87%D0%B8%D0%BA%D0%B0#.D0.97.D0.B0.D0.B4.D0.B0.D1.87.D0.B8_.D1.80.D0.B5.D0.B4.D0.B0.D0.BA.D1.82.D0.BE.D1.80.D0.B0
Csaba, ilyenkor mindig kizárólag magadról beszélsz. A magad iránti tiszteletet csak tudással és korrekt viselkedéssel érheted el. Ha pöffeszkedsz és hatalmaskodsz, az csak visszatetszést kelt. Természetesen, mint mindenhol a társadalomban, itt is vannak meghunyászkodók, szolgalelkűek. Ne aggódj, tőlük számíthatsz alázatos viselkedésre, sőt még talpnyalásra is.
A fordítók és lektorok munkája iránti tiszteletet illetően magatartásod – enyhén fogalmazva – sok kívánnivalót hagy maga után.
Egyébként a ’közösség’ szó kisbetűs, mert köznév.
Csaba Lóki
Szia, Péter!
Nem fogok hibás, félrefordított, magyartalan mondatokat átengedni. Mint ahogy az angol LC-k sem. És az oroszok sem. Akkor sem, ha ezeket Te próbálod áterőltetni. Nem azért, mert én vagyok egy "valaki", hanem ert aza kötelességem, hogy minőségileg megfelelő feliratok erüljenek ki a kezünk alól. Senkivel nincs konfliktusom a javaslatok, javítások miatt, kizárólag Veled. Neked viszont számtalan csoporttaggal van, akik közül többen már nem tagjai a csoportnak. Azért, mert nem kívántak Veled dolgozni, és nem kívánták a felháborító leckéztetésedet eltűrni. Ha gondolod, tudok neveket is sorolni. Nem egyet, nem kettőt.
Én viszont bírom, sőt, egyenesen szórakoztat. Különösen a bármi ellen és bérmi elleni "érveléseid" (pl. SUV) és a "hiteles" forrásaid. Időt rabló, de közben nagyon vicces is. Pedig hasznosabb lenne, ha "egyesítve erőinket", együtt dolgoznánk a kiváló minőségű feliratok érdekében. Elfogadva, hogy mindenki tévedhet, és jó, ha van egy második szempár, ami ezekre a tévedésekre felhívja a figyelmet. Ha esetleg elmozdulnál ebbe az irányba, én nyitott vagyok.
Ha az az eljárást választod, amit Zsófival szemben követtetek, annak is állok elébe. "Preferenciálisan" az előbbit választanám. Gondold meg!
Boldog Új Évet!
Csaba
u.i.:
Az alábbi hozzászólásodban írt baromságokra (talpnyalás, szolgalelkűség stb.) nem kívánok reagálni.
Csaba
Maria Ruzsane Cseresnyes
Kissé unom már ezt a méltatlna vitát, de egy megjegyzést még teszek.
Tegyük fel, hogy valóban minden a fordító szájaíze szerint kéne, hogy legyen a TED véleménye szerint.
Nos, lektorra ekkor is szükség lenne, de a feladata annyiból állna, hogy átnézze a fordítást, és javaslatot tegyen módosításokra, hátha valamin örömmel kap a fordító. Jártam már így: kijavíottam valakinek a fordításában az egyetemista diákot egyetemi hallgatóra, mire a fordító a homlokára csapott, hogy nahát, ezt a kifejezést kereste napokig. Van ilyen.
Szóval, ha a TED ezt akarná, akkor az lenne az ügymenet (és persze ezt is le lehet programozni), hogy fordító, lektor, aztán vissza a fordítóhoz, aki egyenest késszé teszi a munkát, további átnézés nélkül.
Nem ez van.
Ebből azt a következtetést vonom le, hogy akkor van végeredmény, ha a három szereplő meg tud egyezni.
A magam részéről én számtalan esetben kötöttem kompromisszumot fordítóként, lektorként egyaránt, a szerintem jó változatot egy nem nagyon rosszra lecserélve.