Return to Video

Történetem a bűvészetről, kedvességről és a holokauszt túléléséről

  • 0:01 - 0:08
    A kis herceg c. élvezetes könyvben
  • 0:08 - 0:13
    van egy rész, amely így hangzik:
  • 0:16 - 0:21
    "Jól csak a szívével lát az ember.
  • 0:22 - 0:25
    Ami igazán lényeges,
    az a szemnek láthatatlan."
  • 0:26 - 0:32
    Mialatt e szavakat kényelmes
    fotelben írta a szerző
  • 0:32 - 0:35
    valahol az Egyesült Államokban,
  • 0:36 - 0:38
    ugyanezt a leckét én is megtanultam
  • 0:38 - 0:40
    mérföldekkel arrébb
  • 0:40 - 0:45
    egy lengyelországi haláltábor
    koszos barakkjában.
  • 0:46 - 0:52
    Valójában nem az ajándék értéke
    vagy nagysága számít,
  • 0:53 - 0:56
    hanem hogy milyen helyet
    foglal el szívünkben.
  • 0:57 - 0:59
    Hatéves koromban
  • 0:59 - 1:03
    anyám, apám, lánytestvérem és jómagam
  • 1:04 - 1:08
    elhagytuk a zsidógyűlölő Németországot,
    és Jugoszláviába mentünk.
  • 1:09 - 1:13
    Hét boldog évet éltünk le Jugoszláviában.
  • 1:13 - 1:16
    De Németország elözönlötte Jugoszláviát,
  • 1:17 - 1:20
    és bennünket ismét üldöztek,
  • 1:20 - 1:22
    így el kellett rejtőznünk.
  • 1:22 - 1:26
    Majdnem két évig rejtőzködtem
    egy házaspárnál,
  • 1:26 - 1:29
    akik az ellenállásnak dolgoztak.
  • 1:30 - 1:33
    Filmeket hívtam elő,
    és nagyításokat készítettem.
  • 1:35 - 1:39
    15 éves koromban
  • 1:39 - 1:42
    egyszer csak letartóztatott a Gestapo.
  • 1:42 - 1:44
    Összevissza vertek,
  • 1:45 - 1:48
    és két hónapon át egyik börtönből
    a másikba hurcoltak,
  • 1:48 - 1:51
    és végül
  • 1:51 - 1:58
    egy 150 éves csehszlovákiai
    erődítménybe kerültem,
  • 1:58 - 2:02
    melyet a nácik koncentrációs
    táborrá alakítottak át.
  • 2:04 - 2:05
    Ott raboskodtam 10 hónapig.
  • 2:06 - 2:08
    Vasúti síneket fektettem,
  • 2:08 - 2:10
    férget irtottam,
  • 2:11 - 2:12
    kosarat fontam,
  • 2:12 - 2:13
    és 10 hónap után
  • 2:13 - 2:19
    közülünk 2000 főt marhavagonokba tereltek,
  • 2:19 - 2:22
    ránk zárták az ajtókat,
    és keletre szállítottak.
  • 2:24 - 2:26
    Úgy utaztunk három napig,
  • 2:26 - 2:29
    és amikor kiszállítottak minket,
  • 2:29 - 2:31
    vizelettől és ürüléktől bűzlöttünk.
  • 2:32 - 2:37
    Az auschwitzi haláltáborban
    találtuk magunkat.
  • 2:37 - 2:39
    A táborban addigra
  • 2:39 - 2:42
    már több mint egymillió embert
    gyilkoltak meg,
  • 2:42 - 2:47
    és küldték őket kéményen át az égbe.
  • 2:48 - 2:52
    Megérkezésünkkor minden
    tulajdonunktól megfosztottak minket,
  • 2:52 - 2:54
    mindentől, amink csak volt.
  • 2:54 - 2:58
    Csíkos egyenruhát kaptunk,
  • 2:58 - 3:01
    tetoválást a karunkra,
  • 3:01 - 3:05
    és azt mondták,
  • 3:05 - 3:09
    hogy hat hónapig leszünk ott.
  • 3:10 - 3:13
    Utána elhagyhatjuk a tábort.
  • 3:13 - 3:15
    A kéményen keresztül.
  • 3:17 - 3:20
    Barakkokba osztottak szét mindenkit.
  • 3:20 - 3:25
    A barakkok fapriccsekkel voltak tele,
  • 3:25 - 3:28
    minden szinten hat-hat fő,
  • 3:28 - 3:33
    hárman rendesen aludtak,
    de hárman pedig lábtól fejig.
  • 3:33 - 3:36
    Bárhogy aludtunk is,
  • 3:36 - 3:39
    valaki lába mindig az arcunkban volt.
  • 3:40 - 3:45
    A szomszédom kivételesen finom ember volt,
  • 3:45 - 3:50
    Herbert Levine néven mutatkozott be.
  • 3:52 - 3:55
    Levine úr kedves és udvarias volt hozzám.
  • 3:56 - 3:59
    Egyik nap munkából hazaérve
  • 4:00 - 4:01
    fölmásztam
  • 4:02 - 4:05
    a háromszintes priccs tetejére,
  • 4:06 - 4:09
    és ott találtam Levine urat
    egy pakli kártyával.
  • 4:11 - 4:13
    Épp a kártyát keverte.
  • 4:13 - 4:15
    Nem fért a fejembe:
  • 4:15 - 4:18
    egy pakli kártya Auschwitzban olyan,
  • 4:18 - 4:21
    mint gorillát találni a fürdőszobánkban.
  • 4:21 - 4:22
    (Nevetés)
  • 4:22 - 4:24
    "Vajon mit csinál vele?" – töprengtem.
  • 4:24 - 4:28
    Aztán Levine úr felém fordult,
  • 4:28 - 4:33
    odanyújtotta a paklit,
    és azt mondta: "Húzz egy kártyát!"
  • 4:33 - 4:35
    Húztam egyet,
  • 4:35 - 4:37
    ő meg egy kártyatrükköt mutatott.
  • 4:38 - 4:39
    Csodát tett.
  • 4:40 - 4:43
    Addig még sosem láttam kártyatrükköt,
  • 4:43 - 4:47
    és ott ült az, aki bemutatta.
  • 4:48 - 4:52
    Aztán Levine úr valami
    elképzelhetetlent tett:
  • 4:53 - 4:56
    elmagyarázta a trükköt.
  • 4:57 - 5:01
    Szavai beleégtek az agyamba.
  • 5:01 - 5:03
    Minden egyes szavára emlékszem,
  • 5:04 - 5:06
    és attól a naptól kezdve
  • 5:06 - 5:10
    minden nap gyakoroltam a trükköt.
  • 5:11 - 5:14
    Noha kártyám nem volt,
  • 5:16 - 5:18
    de azért kitartóan gyakoroltam.
  • 5:20 - 5:23
    Három hét múlva
  • 5:25 - 5:30
    pár százunkat kivéve az egész tábort
  • 5:30 - 5:33
    gázkamrába küldték.
  • 5:34 - 5:38
    Engem másik táborba küldtek,
    ahol istállóban dolgoztam,
  • 5:38 - 5:42
    majd 1945 januárjában,
  • 5:42 - 5:47
    mikor az oroszok közeledtek,
  • 5:47 - 5:51
    60 ezrünket halálmenetbe küldtek.
  • 5:53 - 5:57
    Három napig hébe-hóba meneteltünk,
  • 5:57 - 6:00
    és a tél közepén
  • 6:00 - 6:04
    mire egy mellékvágányhoz érkeztünk,
  • 6:04 - 6:06
    a 60 000 emberből
  • 6:06 - 6:08
    15 000 már nem élt.
  • 6:09 - 6:13
    Aki maradt, azt pőre kocsira terelték,
  • 6:13 - 6:19
    és négy napon át Lengyelországból
    Ausztriába szállították.
  • 6:20 - 6:23
    Ismét haláltáborban,
  • 6:23 - 6:26
    Mauthausenben találtuk magunkat,
  • 6:26 - 6:29
    amelynek szintén
    erődítmény-kinézete volt.
  • 6:30 - 6:35
    Akkor az SS-katonák eltűntek,
  • 6:35 - 6:37
    mi meg ottmaradtunk élelem nélkül.
  • 6:37 - 6:41
    Csak a sok ezernyi test volt ott.
  • 6:41 - 6:45
    Három napig egy holttest mellett feküdtem,
  • 6:45 - 6:49
    csakhogy az ő adagját: egy evőkanálnyi
    dohos kenyeret is megkapjam.
  • 6:49 - 6:55
    A háború vége előtt két nappal, május 5-én
  • 6:55 - 6:58
    az amerikaiak fölszabadítottak minket.
  • 6:59 - 7:02
    Addigra 17 éves lettem,
  • 7:02 - 7:05
    a súlyom 30 kiló volt.
  • 7:06 - 7:09
    Autóstoppal mentem vissza Jugoszláviába.
  • 7:09 - 7:11
    Mire odaértem,
  • 7:11 - 7:13
    ott már kommunizmus volt,
  • 7:13 - 7:15
    nem volt meg a családom,
  • 7:15 - 7:17
    nem voltak meg a barátaim.
  • 7:17 - 7:19
    Két évet töltöttem ott,
  • 7:19 - 7:23
    és utána sikerült Angliába szöknöm.
  • 7:23 - 7:25
    Mikor Angliába értem,
  • 7:25 - 7:27
    egy szót sem tudtam angolul,
  • 7:27 - 7:30
    nem voltak iskoláim, sem szakmám.
  • 7:31 - 7:33
    Dolgozni kezdtem,
  • 7:33 - 7:37
    és odaérkezésem után egy évvel
  • 7:37 - 7:39
    vettem egy pakli kártyát.
  • 7:39 - 7:42
    Életemben először
  • 7:43 - 7:46
    igazából előadtam a trükköt,
  • 7:46 - 7:52
    amelyet Auschwitzban
    egy priccs tetején mutattak nekem.
  • 7:53 - 7:54
    Sikerült!
  • 7:54 - 7:56
    Ragyogóan sikerült.
  • 7:56 - 7:57
    Megmutattam a barátaimnak.
  • 7:57 - 7:59
    Tetszett nekik.
  • 8:00 - 8:04
    Egy bűvészboltban
    vettem pár bűvésztrükköt.
  • 8:04 - 8:06
    Azokat is bemutattam barátaimnak.
  • 8:06 - 8:08
    Újabb trükköket vettem,
  • 8:08 - 8:10
    azokat is előadtam.
  • 8:10 - 8:14
    Aztán bűvészkönyveket vásároltam,
    és még sok-sok bűvészkönyvet.
  • 8:15 - 8:18
    Nagyon vékony a mezsgye
  • 8:18 - 8:22
    a hobbi és az elmebaj között.
  • 8:22 - 8:23
    (Nevetés)
  • 8:24 - 8:27
    Megnősültem,
  • 8:27 - 8:30
    az Egyesült Államokba költöztem.
  • 8:30 - 8:35
    Első munkáim egyike azt igényelte,
  • 8:35 - 8:40
    hogy pár ember előtt beszéljek.
  • 8:40 - 8:43
    Megoldottam, jó voltam benne.
  • 8:43 - 8:47
    25 évvel ezelőtt nyugdíjba mentem.
  • 8:47 - 8:50
    Iskolákban kezdtem beszélni.
  • 8:51 - 8:57
    Ennek egyetlen oka, hogy iskolákban
    képes vagyok beszélni,
  • 8:57 - 9:01
    az, hogy egy nagyon barátságos ember
  • 9:01 - 9:06
    nekem, az ijedt gyereknek
    kártyatrükköt mutatott
  • 9:06 - 9:09
    a koncentrációs táborban.
  • 9:09 - 9:13
    Levine úr, mert róla van szó,
  • 9:13 - 9:16
    hivatásos bűvész volt.
  • 9:16 - 9:18
    Németországban lépett föl,
  • 9:18 - 9:23
    és mikor Auschwitzba került,
    az SS-katonák fölismerték,
  • 9:23 - 9:26
    kártyát adtak neki,
  • 9:26 - 9:28
    zsinórdarabot adtak neki,
  • 9:28 - 9:29
    kockákat adtak neki,
  • 9:29 - 9:31
    ő meg föllépett előttük.
  • 9:32 - 9:35
    Pár trükköt megtanított nekik.
  • 9:35 - 9:36
    Túlélte a háborút,
  • 9:36 - 9:39
    de felesége és fia nem.
  • 9:40 - 9:45
    Az USA-ba került, számos helyen föllépett,
  • 9:45 - 9:48
    de többet nem találkoztam vele.
  • 9:49 - 9:53
    A trükk, melyet mutatott,
    máig velem maradt,
  • 9:53 - 9:57
    és lehetővé tette,
    hogy iskolákat járjak végig,
  • 9:57 - 10:02
    és kissé jobbítsak a világon.
  • 10:02 - 10:09
    Ha valakit ismernek,
    aki segítségre szorul,
  • 10:10 - 10:13
    ha valakit ismernek, aki rémült,
  • 10:13 - 10:15
    legyenek kedvesek hozzá.
  • 10:16 - 10:19
    Lássák el tanáccsal,
  • 10:19 - 10:21
    öleljék át,
  • 10:22 - 10:23
    tanítsák meg egy kártyatrükkre.
  • 10:26 - 10:27
    Bármit tesznek,
  • 10:28 - 10:31
    az reményt ad neki.
  • 10:32 - 10:35
    És ha idejében teszik,
  • 10:36 - 10:38
    az a szívét is megérinti,
  • 10:38 - 10:43
    és örökre vele marad, bárhová kerül is.
  • 10:43 - 10:44
    Köszönöm.
  • 10:44 - 10:45
    (Taps)
Title:
Történetem a bűvészetről, kedvességről és a holokauszt túléléséről
Speaker:
Werner Reich
Description:

Werner Reich holokauszt-túlélő a gyötrelmes kamaszkorára emlékezik, melyet koncentrációs táborokban töltött. Elmeséli, hogy egy kedves kis tettől hogyan kap ihletet valami, amelyből aztán életre szóló szenvedély válik. "Ha valakit ismernek, aki segítségre szorul, ha valakit ismernek, aki rémült, legyenek kedvesek hozzá. És ha idejében teszik, az a szívét is megérinti, és örökre vele marad, bárhová kerül is" – hívja föl a figyelmet.
more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
11:01

  • Csaba Lóki

    esetleg:
    1:13 - "lerohanta", "elfoglalta"?
    6:08 - "nyitott/fedetlen vagonokba terelték" ?

  • Péter Pallós

    1:13 Lehetne, de az elözönlötte kifejezőbb, mert az áradatra asszociál.

    1:51 Egyenértékű szinonimák.

    6:08 Annak a neve pőre kocsi.De ha nagyon muszáj, lehet nyitott/fedetlen vagonokba

    8:57 Terjengős.

Hungarian subtitles

Revisions

Our website uses cookies for analysis purposes.