Return to Video

Ilyen az élet a Nemzetközi Űrállomáson

  • 0:01 - 0:02
    Űrhajós vagyok.
  • 0:03 - 0:05
    Kétszer repültem űrsiklón,
  • 0:05 - 0:09
    és közel hat hónapot éltem
    a Nemzetközi Űrállomáson.
  • 0:09 - 0:15
    Gyakran kérdezik tőlem, milyen az űrben,
  • 0:15 - 0:17
    mintha ez valami titok volna.
  • 0:17 - 0:19
    Az űr mindannyiunké,
  • 0:19 - 0:26
    és szeretném, ha önök is értenék, miért
    olyan varázslatos hely ez a számunkra.
  • 0:26 - 0:30
    Az 50. születésnapomat követő napon
  • 0:30 - 0:33
    Oroszországban bemásztam
  • 0:33 - 0:35
    egy orosz űrkapszulába,
  • 0:35 - 0:37
    majd fellőttek az űrbe.
  • 0:37 - 0:41
    A legveszélyesebb dolog,
    amit csinálunk, a kilövés,
  • 0:41 - 0:42
    és egyben ez a legizgalmasabb is.
  • 0:43 - 0:47
    Három, kettő, egy... kilövés!
  • 0:47 - 0:51
    Miközben elstartoltak minket a Földről,
  • 0:51 - 0:55
    a rakétahajtóművek kontrollált dühének
    minden kis mozzanatát éreztem.
  • 0:55 - 0:58
    Egyre gyorsabban és gyorsabban
    és gyorsabban mentünk,
  • 0:58 - 1:04
    míg nyolc és fél perccel később
    a hajtóművek szándékosan leálltak –
  • 1:04 - 1:05
    bumm,
  • 1:05 - 1:07
    és máris súlytalanok voltunk.
  • 1:07 - 1:11
    Ezzel megkezdődik
    a küldetés és a varázslat.
  • 1:11 - 1:15
    Dmitrij, Paolo és jómagam
    a Föld körül keringünk
  • 1:15 - 1:16
    apró űrhajónkban,
  • 1:16 - 1:19
    óvatosan megközelítve az űrállomást.
  • 1:19 - 1:24
    Smart autó méretű űrkapszulánk
  • 1:24 - 1:27
    17 500 mérföldes óránkénti sebességgel
    járja bonyolult táncát
  • 1:27 - 1:31
    a focipálya méretű űrállomással.
  • 1:31 - 1:38
    A két szerkezet lágy puffanással
    dokkol, és megérkezünk.
  • 1:38 - 1:41
    Kinyitjuk a zsilipajtókat,
  • 1:41 - 1:44
    erőtlen, nulla gravitációs
    öleléssel üdvözöljük egymást,
  • 1:44 - 1:46
    s máris hatan vagyunk.
  • 1:46 - 1:49
    Űrhajós család, instant család vagyunk.
  • 1:51 - 1:54
    A fenti életem kedvenc része
  • 1:54 - 1:56
    a repülés volt.
  • 1:56 - 1:57
    Imádtam.
  • 1:57 - 1:59
    Mintha Pán Péter lettem volna.
  • 1:59 - 2:01
    Nem csak a lebegés miatt.
  • 2:01 - 2:03
    Egyetlen érintés az ujjunkkal,
  • 2:03 - 2:06
    s máris átrepülhetjük az egész űrállomást,
  • 2:06 - 2:09
    aztán valahol majd
    megkapaszkodunk a lábujjainkkal.
  • 2:09 - 2:11
    Az egyik kedvenc dolgom volt
  • 2:12 - 2:15
    némán átlebegni az űrállomáson,
  • 2:15 - 2:17
    mely egész éjszaka zümmögött.
  • 2:17 - 2:20
    Néha azon töprengtem,
    talán tudja, hogy ott vagyok,
  • 2:20 - 2:22
    csak hallgat.
  • 2:22 - 2:26
    Ám megosztani a csodát a legénységgel
  • 2:26 - 2:29
    szintén fontos volt számomra.
  • 2:30 - 2:36
    Egy tipikus nap az űrben
    a tökéletes munkába érkezéssel indul.
  • 2:36 - 2:39
    Felkelek, átsuhanok a laborba,
  • 2:39 - 2:43
    és köszöntöm
    a létező legjobb reggeli kilátást.
  • 2:44 - 2:49
    Az ingázás igazán gyors,
    csak 30 másodperc,
  • 2:49 - 2:51
    és a szemünk elé táruló
    látványt képtelenség megunni.
  • 2:51 - 2:56
    Azt hiszem, arra emlékeztet: valójában
    még mindig nagyon közel vagyunk a Földhöz.
  • 2:56 - 3:00
    A mi legénységünk volt a második,
    amely használta a kanadai robotkart,
  • 3:00 - 3:04
    hogy elkapjon egy iskolabusz
    méretű ellátmányhajót,
  • 3:04 - 3:06
    benne legalább tucatnyi
    különböző kísérlettel,
  • 3:06 - 3:10
    és az egyetlen csokival,
    amit a következő négy hónapban láttunk.
  • 3:11 - 3:14
    Félretéve a csokit,
    a kísérletek mindegyike
  • 3:14 - 3:18
    képes megválaszolni
    olyan tudományos kérdéseket,
  • 3:18 - 3:21
    amelyekre a Földön nincs lehetőség.
  • 3:21 - 3:23
    Mintha egy másfajta nézőpontot kapnánk,
  • 3:23 - 3:26
    mely révén olyan kérdésekre
    kaphatjuk meg a választ, mint:
  • 3:27 - 3:28
    "Hogy működik az égés?",
  • 3:28 - 3:31
    "Hogy működnek a folyadékszabályok?"
  • 3:31 - 3:33
    Az alvás is nagyon élvezetes.
  • 3:33 - 3:36
    A kedvencem – merthogy alhatunk
    akár fejjel lefelé vagy fölfelé is –,
  • 3:36 - 3:40
    szóval a kedvencem: kis labdává
    gömbölyödve, szabadon lebegni.
  • 3:40 - 3:42
    Mosás? Nincs.
  • 3:42 - 3:46
    A szennyesünket betesszük
    egy üres ellátmányhajóba,
  • 3:46 - 3:48
    és kilőjük az űrbe.
  • 3:48 - 3:49
    A fürdő.
  • 3:49 - 3:51
    Mindenki szeretné látni.
  • 3:51 - 3:54
    Nehéz elmagyarázni,
    ezért csináltam egy kis videót,
  • 3:54 - 3:56
    mert szerettem volna, ha a gyerekek értik,
  • 3:56 - 3:59
    hogy a vákuum törvényei
    jelentik a megoldást,
  • 3:59 - 4:02
    és csupán egy könnyű fuvallat elég,
    hogy minden odakerüljön,
  • 4:02 - 4:04
    ahová kell.
  • 4:04 - 4:06
    Nos, a valóságban így van.
  • 4:06 - 4:07
    (Nevetés)
  • 4:07 - 4:09
    Újrahasznosítás? Persze.
  • 4:09 - 4:14
    Fogjuk a vizeletünket, raktározzuk,
    szűrjük, majd elfogyasztjuk.
  • 4:14 - 4:15
    Egyébként finom.
  • 4:15 - 4:16
    (Nevetés)
  • 4:17 - 4:19
    Ülünk az asztal körül,
  • 4:19 - 4:21
    amit eszünk, rosszul néz ki,
    de valójában ízletes.
  • 4:22 - 4:24
    Fontos, hogy összegyűljünk az asztal köré
  • 4:24 - 4:28
    az űrben és a Földön,
  • 4:28 - 4:30
    mert ez kovácsolja össze a csapatot.
  • 4:31 - 4:35
    Számomra a zene jelentette
    a kapcsolatot a külvilággal.
  • 4:35 - 4:38
    Duettet játszottam a Föld és az űr között
  • 4:38 - 4:41
    Ian Andersonnal a Jethro Tullból
  • 4:41 - 4:44
    az emberes űrrepülés 50. évfordulóján.
  • 4:45 - 4:47
    Fontos volt a családdal
    való kapcsolattartás.
  • 4:47 - 4:52
    Miközben odafent voltam,
    szinte minden nap beszéltem velük,
  • 4:52 - 4:57
    hogy valahogy együtt legyünk a fiammal,
    könyvekből olvastam fel neki.
  • 4:57 - 4:58
    Ez nagyon fontos.
  • 4:58 - 5:01
    Amikor az űrállomás áthaladt
    Massachusetts fölött,
  • 5:01 - 5:02
    a családom kirohant,
  • 5:02 - 5:07
    és lesték az eget átszelő,
    legfényesebb csillagot.
  • 5:07 - 5:10
    Amikor lenéztem, nem láttam a házam,
  • 5:10 - 5:14
    de sokat jelentett, hogy tudtam,
    az emberek, akiket a legjobban szeretek,
  • 5:14 - 5:17
    felnéznek, miközben én lenézek rájuk.
  • 5:17 - 5:23
    Az űrállomás számomra az a hely, ahol
    a küldetés összefonódik a varázslattal.
  • 5:23 - 5:26
    A küldetés, a munka szükséges ahhoz,
  • 5:26 - 5:28
    hogy eltávolodhassunk a bolygónktól,
  • 5:28 - 5:32
    és ez szükségszerű a földi
    fenntarthatóság megértéséhez is.
  • 5:32 - 5:34
    Imádtam részese lenni ennek,
  • 5:34 - 5:36
    és ha a családomat
    magammal vihettem volna,
  • 5:37 - 5:38
    sosem tértem volna vissza.
  • 5:39 - 5:42
    Az űrállomásról nézve úgy tűnt számomra,
  • 5:42 - 5:45
    mind ugyanonnan származunk.
  • 5:45 - 5:48
    Mindenkinek megvan a maga szerepe.
  • 5:48 - 5:52
    Mert a mi hajónk a Föld.
  • 5:52 - 5:54
    Az otthonunk az űr.
  • 5:55 - 6:00
    És mi vagyunk
    a Föld nevű űrhajó legénysége.
  • 6:01 - 6:02
    Köszönöm.
  • 6:02 - 6:03
    (Taps)
Title:
Ilyen az élet a Nemzetközi Űrállomáson
Speaker:
Cady Coleman
Description:

Ebben a rövid, szórakoztató beszédben Cady Coleman a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén köszönt bennünket, ahol közel hat hónapot töltött kísérletekkel, amelyek a tudomány határait feszegetik. Megtudhatjuk, milyen munkába repülni, gravitáció nélkül aludni, és 17 500 mérföldes óránkénti sebességgel keringeni a Föld körül. "Az űrállomás az a hely, ahol a küldetés összefonódik a varázslattal"– mondja Coleman.

more » « less
Video Language:
English
Team:
closed TED
Project:
TEDTalks
Duration:
06:16
  • Kedves Éva és Zsuzsa!
    Nagyon szuper kis előadás.
    Az egyszerűség kedvéért minden javaslatomat beleírtam a szövegbe.
    Várom a visszajelzéseteket. Üzenjetek, mi az, ami nem jó így vagy szerintetek nem szükséges bele.
    Zsófi

  • Nekem jó így, bár egypár helyen nyugodtan maradhatott volna. De így is jó. Máshol meg jót tett neki az átírásod. A többszörös összetett mondatok taglalására még nem vagyok elég érzékeny. Bár néha észreveszem.A lényeg, hogy hadd menjen, ha nem is a csillagok közé! :)
    Ja, és köszi! :)

  • Sziasztok!
    Évától is kaptam üzenetet.
    1:59-nél javasolta ezt a megoldást: > Nem csak a lebegés miatt.
    És ez jobb is így.
    Ezt cseréltem még.
    Köszönöm a segítségeteket. Ebben a formában (15-ös változat) lezárom.
    Ha valamit találtok esetleg, ami korábban elkerülte a figyelmünket, jelezzétek bármikor.
    További jó munkát kívánok mindkettőtöknek:
    Zsófi

Hungarian subtitles

Revisions