Tényleg hiányzunk a kutyánknak?

Mindig, mikor elmegyek otthonról,
a kutyám, Luna

velem akar jönni.

Mintha attól félne,
hogy lemarad valamiről.

Mi viszont jobban szeretnénk azt hinni,
hogy a kutyánknak mi hiányzunk,

nem pedig a kinti világ.

De tényleg hiányzunk a kutyánknak,
ha elmegyünk otthonról?

Először nézzük meg,
hogy működnek a kapcsolatok.

Mi emberek azért hiányzunk egymásnak,

mert érzelmileg kötődünk egymáshoz.

Képesek vagyunk
az összetartozásra és a szeretetre.

Ez a kutyákra is igaz,

bár egy kicsit nehezebb értelmezni,

hogyan is szeretnek minket a kutyák.

És itt jön a képbe
Gregory Berns agykutató.

Berns kutyákat tanított be arra,

hogy önszántukból bemenjenek
egy MR-készülékbe és ott maradjanak.

Így tanulmányozni tudjuk
az agyukat és a viselkedésüket.

Az egyik kísérletben a kutatók
ötféle szagmintát adtak a kutyáknak:

a sajátjukat, egy idegen
és egy ismerős emberét,

valamint egy idegen
és egy ismerős kutyáét.

Amikor az ismerős ember szagát érezték,

a kutyáknál az az agyterület aktiválódott,

amely a pozitív érzésekhez
és a jutalomhoz köthető.

Egyértelműen pozitívan
reagáltak az ilyen szagokra.

Azt viszont nehéz megállapítani,

hogy vajon a gazdájukat hiányolják,

vagy csak azt, hogy legyen
velük valaki, akit ismernek.

Egy másik kísérletben
ezért azt vizsgálták,

hogyan reagálnak a kutyák a különböző
mértékben ismerős emberekre:

a gazdájukra, egy ismerősre
és egy ismeretlenre.

A kutyák egyértelműen
a gazdit választották.

Egy másik vizsgálatban, a kutyák
a mögött az ajtó mögött várakoztak,

ahol a gazdájuk ment ki,
nem ott, ahol mások.

Mindig is kíváncsi voltam arra,
tudják-e a kutyák,

mennyi ideig vagyunk távol.

Van időérzékük?

Egy kísérletben azt vizsgálták,

milyen hatással van az eltelt idő
az egyedül maradt kutya viselkedésére.

Két óra elteltével a kutyák
lelkesebben köszöntötték a gazdit,

vagyis több volt a farkcsóválás
és a nyalakodás,

mint mikor csak 30 percig
maradtak egyedül.

De a kétórás és négyórás egyedüllét között
nem volt különbség.

Nem vagyunk tehát biztosak abban,

tudják-e a kutyák,
mennyi ideig vannak egyedül,

de a magatartásukat mindenképpen
befolyásolja az eltelt idő.

Bár nem teljesen világos,
hogyan érzékelik a kutyák az időt,

összevethetjük a saját
emberi időérzékelésünkkel.

A kutyák biológiai órája
ugyanúgy ketyeg, mint a miénk,

vagyis megfelelő idő
elteltével megéheznek.

A kutatások szerint a kutyák 25%-kal
gyorsabban dolgozzák fel a képi jeleket,

mint az emberek,

vagyis számukra egy YouTube videó
vagy egy film

fura képek villózó sora csupán.

Ez viszont azt is jelenti,

hogy a természetben sokkal gyorsabban
tudnak reagálni a veszélyre.

Stresszhelyzetben a kutyák
képlátása kiélesedik,

lassítva látják a dolgokat,
mint a Mártixban.

A kutyák számára tényleg a gazdi a nagy Ő,

és tényleg hiányzunk nekik,

akkor is, ha fél órára,
vagy ha egy kisebb vakációra megyünk el.

Ami engem illet, az érzés kölcsönös.

Hahó, Luna! Hahó!

(Telefoncsöngés)

Luna: Halló!
Oliver: Én vagyok az.

Luna: Ó, szia, Oli.
Oliver: Joe már megint megugatott.

Luna: Hát, ez kínos.

Oliver: Ha normálisan beszélne velem,
tök jól kijönnénk egymással.

Ha többet szeretnének
megtudni a kutyákról,

nézzék meg az It's Okay to be Smart
másik videóját:

Vajon értenek-e minket a kutyák?