A történetek a The New Yorker ikonikus címlapjai mögött
-
0:01 - 0:0324 évvel ezelőtt
-
0:03 - 0:04művészeti szerkesztőnek hívtak
-
0:04 - 0:06a The New Yorker magazinhoz,
-
0:06 - 0:10hogy megújítsak
-
0:10 - 0:15egy akkorra már kissé
begyepesedett intézményt, -
0:15 - 0:18új művészeket hozzak a laphoz,
-
0:18 - 0:21és hogy megpróbáljam lehozni
a magazint az elefántcsont-tornyából, -
0:21 - 0:25hogy közvetlenebb kapcsolatba
kerüljön a jelennel. -
0:25 - 0:27Testhezálló feladat volt ez,
-
0:27 - 0:32mert mindig is lenyűgözött,
ahogy egy kép -
0:32 - 0:34– egy egyszerű rajz –
-
0:34 - 0:38képes villámként keresztülvágni
a nap mint nap látott a képek sokaságán, -
0:39 - 0:41ahogy képes megragadni a pillanatot,
-
0:41 - 0:46ahogy kristálytisztán össze tud foglalni
egy társadalmi folyamatot vagy eseményt, -
0:46 - 0:51oly módon, ahogy arra
a szavak nem képesek – -
0:51 - 0:55s ahogy mindezt a lényegére
csupaszítva ábrázolhatja. -
0:56 - 0:58Úgyhogy elmentem a könyvtárba,
-
0:58 - 1:04és megnéztem az első borítót,
amelyet Rea Irvin rajzolt 1925-ben – -
1:04 - 1:08a rajzon egy piperkőc vizsgál
egy lepkét a monokliján át. -
1:09 - 1:12Ezt a figurát Eustace Tilley
néven emlegetjük. -
1:12 - 1:16S akkor rájöttem, hogy mialatt
a magazin hírnevet szerzett -
1:16 - 1:22alapos kutatásaiért
és hosszú riportjaiért, -
1:22 - 1:25a humor egy része
valahol menet közben elveszett, -
1:25 - 1:29mert bár ma gyakran az orrát fennhordó
piperkőcnek látjuk Eustace Tilleyt, -
1:29 - 1:331925-ben,
-
1:33 - 1:36amikor Rea Irvin először
megrajzolta az alakját, -
1:36 - 1:39ezt egy humoros magazin
keretein belül tette, -
1:39 - 1:41hogy szórakoztassa a korabeli fiatalokat,
-
1:41 - 1:44vagyis a dübörgő húszas évek flapperjeit.
-
1:45 - 1:46A könyvtárban
-
1:46 - 1:51olyan képeket találtam, amelyek
pontosan megragadták a korszellemet -
1:51 - 1:54a nagy gazdasági világválság idején.
-
1:54 - 1:58A képek nemcsak azt mutatták meg,
hogyan öltöztek az emberek, -
1:58 - 2:00vagy hogy milyen autót vezettek,
-
2:00 - 2:03de azt is, hogy min mulattak,
-
2:03 - 2:05miféle előítéleteik voltak.
-
2:05 - 2:08S mindebből tényleg kirajzolódott,
-
2:08 - 2:11milyen érzés lehetett
az 1930-as években élni. -
2:12 - 2:15Megkerestem tehát néhány kortárs művészt,
-
2:15 - 2:18például Adrian Tomine-t.
-
2:18 - 2:21Gyakran keresek meg írókat –
-
2:21 - 2:23képregényrajzolókat, gyerekkönyvírókat –
-
2:23 - 2:26olyan témákkal, hogy például
-
2:27 - 2:29milyen érzés a metrón utazni,
-
2:29 - 2:31vagy milyen a Valentin-nap,
-
2:31 - 2:33mire ők vázlatokat küldenek.
-
2:33 - 2:37Amint a vázlatot jóváhagyja
a főszerkesztő, -
2:37 - 2:38David Remnick,
-
2:39 - 2:41sínen van az ügy.
-
2:41 - 2:43Nagyon szeretem,
-
2:43 - 2:49hogy a rajzok nem mondják meg,
mit gondoljunk. -
2:49 - 2:51Viszont elgondolkodtatnak,
-
2:51 - 2:56mert a művész valójában –
-
2:56 - 2:57ez szinte kirakósjáték;
-
2:57 - 2:59ő tehát megrajzolja a pontokat,
-
2:59 - 3:02de a képnek az olvasó fejében
kell összeállnia. -
3:02 - 3:06Hogy megértse Anita Kunz rajzát,
itt balra, -
3:06 - 3:09vagy ezt itt jobbra, Tomer Hanukától,
-
3:09 - 3:12az olvasónak fel kell fedeznie
az apró különbségeket. -
3:12 - 3:15És mindez...
-
3:16 - 3:19Nagyon izgalmas látni,
-
3:19 - 3:25ahogy az olvasó bevonódik...,
-
3:26 - 3:30ahogy ezek a képek tényleg
megragadják a sztereotípiákat – -
3:30 - 3:32játszanak velük.
-
3:32 - 3:33Amikor megértjük a képet,
-
3:33 - 3:37a sztereotípiák újrarendeződnek
a fejünkben. -
3:38 - 3:41A képek nem feltétlenül
embereket ábrázolnak, -
3:41 - 3:43néha érzéseket.
-
3:43 - 3:45Szeptember 11. után
-
3:46 - 3:49azon a ponton voltam,
-
3:49 - 3:50mint mindenki más,
-
3:50 - 3:55hogy nem tudtam, hogyan kezeljem,
amin épp keresztülmegyünk. -
3:55 - 4:01Úgy éreztem, egyetlen kép sem
ragadhatja meg a pillanatot, -
4:01 - 4:03és egy teljesen fekete borítót terveztem,
-
4:03 - 4:05mintha nem is lett volna címlap.
-
4:05 - 4:09Beszéltem erről a férjemmel,
a képregényíró Art Spiegelmannal. -
4:09 - 4:13Megemlítettem, hogy fekete
címlapot szeretnék javasolni, -
4:13 - 4:15mire azt mondta:
"Ha fekete címlapot akarsz, -
4:15 - 4:19miért nem csinálsz egy borítót
az ikertornyok sziluettjével, -
4:19 - 4:21feketével fekete háttéren?"
-
4:21 - 4:22Leültem tehát rajzolni,
-
4:22 - 4:24és amint megláttam a rajzot,
-
4:25 - 4:26végigfutott a hideg a hátamon,
-
4:26 - 4:28és rájöttem,
-
4:29 - 4:32azzal, hogy megtagadjuk a képkészítést,
-
4:32 - 4:37módot találtunk arra,
hogy megragadjuk a veszteséget, -
4:37 - 4:39a gyászt
-
4:39 - 4:40és a hiányt.
-
4:42 - 4:46Fontos tanulságot vontam le
a folyamat közben: -
4:46 - 4:52néha a leginkább sokatmondó képek
-
4:52 - 4:55a lehető legkevesebb eszközzel
érik el a hatást. -
4:56 - 4:59Egyetlen kép ezer szóval felér.
-
4:59 - 5:03Ez itt Bob Staake rajza,
-
5:03 - 5:07amely rögtön Barack Obama
elnökké választása után jelent meg, -
5:08 - 5:11és történelmi pillanatot ragadott meg.
-
5:11 - 5:14Ám az ilyesmit nem lehet előre tervezni,
-
5:14 - 5:15egy ilyen rajzhoz az kell,
-
5:15 - 5:21hogy hagyjuk a művészt átélni az érzést,
amelyet mindannyian érzünk -
5:21 - 5:23az események közepette.
-
5:23 - 5:272016 novemberében,
-
5:27 - 5:30az elnökválasztás idején,
-
5:30 - 5:33ezzel a rajzzal álltunk elő,
-
5:33 - 5:37ez a lapszám a választás hetében
került a standokra. -
5:37 - 5:38(Nevetés)
-
5:38 - 5:41Tudtuk, hogy lesznek,
akik így éreznek majd, -
5:41 - 5:42(Nevetés)
-
5:42 - 5:45amikor bejelentik a választási eredményt.
-
5:46 - 5:49Amikor megtudtuk a végeredményt,
-
5:51 - 5:52fogalmunk sem volt, mihez kezdjünk.
-
5:52 - 5:58Bob Staake akkor ezt a rajzot küldte be,
-
5:59 - 6:02s ezzel rátapintott valamire.
-
6:02 - 6:04Megint az volt a helyzet,
-
6:04 - 6:10hogy nem tudtuk, mi következik.
-
6:10 - 6:13Úgy éreztük, nem tudjuk, hogyan tovább,
-
6:13 - 6:14de mégis továbbmentünk,
-
6:14 - 6:20és ezzel a címlappal jelentünk meg
Donald Trump megválasztása után, -
6:20 - 6:24a Women's March idején
-
6:24 - 6:25szerte az USA-ban.
-
6:26 - 6:28Ez alatt a 24 év alatt
-
6:28 - 6:33több mint 1000 címlapot láttam
életre kelni hétről hétre, -
6:33 - 6:35és gyakran kérdik, melyik a kedvencem,
-
6:35 - 6:37de nem tudnék egyet kiválasztani,
-
6:37 - 6:43mert leginkább arra vagyok büszke,
mennyire különbözik -
6:43 - 6:44egyik címlap a másiktól.
-
6:44 - 6:48Ez a közreműködő művészek
változatos tehetségének -
6:48 - 6:51és hátterének köszönhető.
-
6:52 - 6:53Most pedig
-
6:53 - 6:55már Oroszország kezében vagyunk,
-
6:55 - 6:56úgyhogy –
-
6:57 - 6:58(Nevetés)
-
6:58 - 7:00Barry Blitt értelmezésében
-
7:00 - 7:06Eustace-ból
Eustace Vlagyimirovics Tilley lett. -
7:06 - 7:11A lepke pedig nem más,
mint a döbbent Donald Trump, -
7:11 - 7:12ahogy a szárnyait verdesi
-
7:12 - 7:16és próbálja kitalálni, hogyan tartsa
kordában a pillangóhatást. -
7:16 - 7:22Rea Irvin 1925-ös híres logóját
-
7:22 - 7:23pedig cirill betűkkel írtuk.
-
7:24 - 7:28Amit a jelenlegi helyzetben
igazán izgalmasnak tartok, -
7:28 - 7:31az az, ahogy...
-
7:32 - 7:37Tudják, a sajtószabadság demokráciánk
nélkülözhetetlen összetevője. -
7:37 - 7:40És az átszellemült vagy épp humoros
rajzokból kitűnik, -
7:40 - 7:45hogy a művészek képesek
megragadni az eseményeket -
7:45 - 7:47úgy, ahogy azt csak egy művész teheti;
-
7:48 - 7:53kezében mindössze tussal és vízfestékkel,
-
7:53 - 7:59hogy ily módon a kulturális párbeszéd
részesévé váljon. -
7:59 - 8:04Mindez a kultúra középpontjába
helyezi a művészeket, -
8:04 - 8:06vagyis pont oda, ahol szerintem
lenniük kell. -
8:07 - 8:10Mert a jelen pillanatban leginkább
egy jó karikatúrára van szükségünk. -
8:10 - 8:12Köszönöm.
-
8:12 - 8:16(Taps)
- Title:
- A történetek a The New Yorker ikonikus címlapjai mögött
- Speaker:
- Françoise Mouly
- Description:
-
Ismerkedjenek meg Françoise Moulyval, a The New Yorker művészeti szerkesztőjével. Az elmúlt 24 évben Mouly döntései befolyásolták, mi kerül a magazin címlapjára, kezdve az ikertornyok fekete háttéren fekete ábrázolásával a szeptemberi 11-i terrortámadást követően, egészen addig, amikor Eustace Tilleyt, a magazin ikonikus piperkőc figuráját oroszos módon rajzolták újra. Képekben gazdag visszatekintésében Mouly megmutatja, ahogy egy egyszerű rajz keresztülvághat a nap mint nap látott képek áradatán, és megragadhatja egy adott pillanat hangulatát és szellemiségét.
- Video Language:
- English
- Team:
- closed TED
- Project:
- TEDTalks
- Duration:
- 08:29
Csaba Lóki approved Hungarian subtitles for The stories behind The New Yorker's iconic covers | ||
Csaba Lóki edited Hungarian subtitles for The stories behind The New Yorker's iconic covers | ||
Hédi Császár edited Hungarian subtitles for The stories behind The New Yorker's iconic covers | ||
Hédi Császár edited Hungarian subtitles for The stories behind The New Yorker's iconic covers | ||
Beatrix Turán edited Hungarian subtitles for The stories behind The New Yorker's iconic covers | ||
Beatrix Turán edited Hungarian subtitles for The stories behind The New Yorker's iconic covers | ||
Beatrix Turán edited Hungarian subtitles for The stories behind The New Yorker's iconic covers | ||
Beatrix Turán edited Hungarian subtitles for The stories behind The New Yorker's iconic covers |