A történelem "legrosszabb" apácája

A teljes lecke angol nyelven itt található:
https://ed.ted.com/lessons/history-s-worst-nun-theresa-a-yugar

Juana Ramírez de Asbaje rangos teológusok, jogászok és matematikusok testülete előtt ült. Meghívták őket, hogy teszteljék a fiatal nő tudását azzal, hogy felteszik neki a lehető legnehezebb kérdéseket. De Juana sikeresen állt minden kihívást a bonyolult egyenletektől a filozófiai kérdésekig. Ki volt ez a lenyűgöző nő? Theresa Yugar elmeséli a mexikói költő és tudós életét.

Lecke: Theresa Yugar
Rendezte: Wow-How Studio

Juana Ramírez de Asbaje
rangos teológusok, jogászok

és matematikusok testülete előtt ült.

Új-Spanyolország alkirálya meghívta őket,
hogy teszteljék a fiatal nő tudását azzal,

hogy felteszik neki
a lehető legnehezebb kérdéseket.

De Juana sikeresen állt minden kihívást,

a bonyolult egyenletektől
a filozófiai kérdésekig.

A megfigyelők később
ahhoz hasonlították a jelenetet,

mikor "a királyi gálya
néhány kenu ellen küzd".

A kihallgatáson részt vevő nő
a 17. század közepén született.

Abban az időben Mexikó több mint
egy évszázada volt spanyol gyarmat,

mely összetett és sokrétű
osztályrendszert eredményezett.

Juana anyai nagyszülei
Spanyolországban születtek,

ezáltal Mexikó legmagasabb
osztályához tartoztak.

De Juana házasságon kívül született.

Apja, aki spanyol katonai kapitány volt,
elhagyta édesanyját, Doña Isabelt,

aki egyedül nevelte Juanát és nővéreit.

Szerencsére nagyapja szerény vagyona
kényelmes életet biztosított a családnak.

Doña Isabel pedig határozott példát
mutatott lányainak,

sikeresen vezette
apja két birtokának egyikét,

írástudatlansága
és a korra jellemző nőgyűlölet ellenére.

Talán ez a példa ihlette Juana
egész életen át tartó magabiztosságát.

Háromévesen titokban követte
idősebb nővérét az iskolába.

Mikor később megtudta, hogy a felsőoktatás
csak férfiak számára érhető el,

könyörgött anyjának, engedje meg,
hogy álruhában járhasson oda.

Miután kérését elutasították, Juana
nagyapja magánkönyvtárában lelt vigaszra.

Serdülőkora kezdetére elsajátította
a filozófiai vitát, a latint

és a navatl azték nyelvet.

Juana koraérett intellektusa

felkeltette a mexikóvárosi
királyi udvar figyelmét,

és amikor tizenhat éves lett,

az alkirály és felesége
udvarhölgynek fogadták fel.

Színdarabjai és versei hol elkápráztatták,
hol felháborították az udvart.

Bolond emberek című provokatív versében

hírhedten bírálta a szexista
kettős mércét, és elítélte,

hogy a férfiak megrontják a nőket,
majd őket vádolják erkölcstelenséggel.

A megosztott fogadtatás ellenére
munkájáért továbbra is rajongtak,

és számos házassági ajánlatot kapott.

De Juanát jobban érdekelte a tudás,
mint a házasság.

A kor patriarchális társadalmában

csak egy hely volt számára,
ahol rátalálhatott.

Az egyház – bár még mindig erős volt
a spanyol inkvizíció hatása –

lehetővé tette Juana számára,

hogy hajadonként is megtartsa
függetlenségét, és tiszteljék.

Húszéves korában belépett
a Santa Paula-i Jeromos-rendi kolostorba,

és felvette új nevét,
ami a Sor Juana Inés de la Cruz volt.

Sor Juana éveken keresztül
az egyház nagyra becsült kincse volt.

Drámákat, vígjátékokat és értekezéseket
írt filozófiából és matematikából

a vallásos zene és költészet mellett.

Hatalmas könyvtárat halmozott fel,

és sok kitűnő tudós meglátogatta.

Miközben a kolostor kincstárosa
és levéltárosa volt,

megvédte unokahúgát
és nővéreit olyan férfiaktól,

akik megpróbálták kihasználni őket.

De szókimondása miatt végül
összetűzésbe került jótevőivel.

1690-ben egy püspök nyilvánosságra hozta

Sor Juana egy ünnepelt prédikációról
szóló bizalmas kritikáját.

Kiadványában intette Sor Juanát,
hogy szentelje idejét vita helyett imára.

Ő azt válaszolta, hogy Isten nem
adott volna a nőknek értelmet,

ha nem akarná, hogy használják.

A vita felkeltette a konzervatív
mexikói érsek figyelmét.

Sor Juanát lassan
megfosztották tekintélyétől,

kényszerítették, hogy adja el könyveit,
és hagyjon fel az írással.

Dühös volt a cenzúra miatt,
de nem akarta elhagyni az egyházat,

így keserűen újította meg fogadalmát,

melyet utolsó ellenszegülésként
saját vérével írt alá:

"Én, a legrosszabb."

Miután megfosztották
tudományos tevékenységétől,

Sor Juana a jótékonyságnak
szentelte magát.

1695-ben betegségben hunyt el,
melyet nővérei ápolása közben kapott el.

Sor Juanát ma Amerika
első feministájaként ismerik.

Számtalan dokumentumfilm,
regény és opera szól róla,

és Mexikó 200 pesós bankjegyén is ő van.

A Nobel-díjas Octavio Paz szavaival:

"Nem elég azt mondani, hogy Sor Juana
munkássága a történelem terméke;

hozzá kell tennünk, hogy a történelem is
az ő munkájának terméke."