1
00:00:01,012 --> 00:00:03,539
Egyszer nagyon régen élt egy önző óriás,

2
00:00:04,353 --> 00:00:09,167
akinek gyönyörű kertje
az egész vidék csodálatát kivívta.

3
00:00:10,072 --> 00:00:12,053
Egy este az óriás arra ért haza,

4
00:00:12,077 --> 00:00:14,519
hogy sok gyerek játszik a kertjében,

5
00:00:14,543 --> 00:00:16,136
amire elöntötte a harag.

6
00:00:16,773 --> 00:00:19,685
"Az én kertem az enyém!"

7
00:00:20,152 --> 00:00:21,570
Ezt mondta.

8
00:00:22,359 --> 00:00:24,720
Majd hatalmas falat húzott köré.

9
00:00:25,886 --> 00:00:30,881
Az önző óriást Oscar Wilde írta 1888-ban.

10
00:00:31,947 --> 00:00:34,470
Majdnem száz év elteltével az óriás


11
00:00:34,480 --> 00:00:38,261
végleg gyerekkorom Brooklynjába költözött.

12
00:00:39,060 --> 00:00:41,085
Vallásos családban nevelkedtem,

13
00:00:41,109 --> 00:00:43,887
a Biblián és a Koránon nőttem fel.

14
00:00:44,566 --> 00:00:48,290
A vallásos és szórakoztató irodalom
olvasásával töltött idő

15
00:00:48,320 --> 00:00:51,078
jóval túllépte a tévézését.

16
00:00:51,102 --> 00:00:53,465
Mára nincs olyan nap,

17
00:00:53,485 --> 00:00:56,985
hogy testvéreim vagy én
ne a lakás valamely zugában olvasnánk,

18
00:00:57,484 --> 00:00:59,022
olykor keservesen,

19
00:00:59,046 --> 00:01:02,802
mert nyaranta New Yorkban
a tűzcsap kitört,

20
00:01:02,826 --> 00:01:04,853
és az irigységtől gyötörve hallhattuk,

21
00:01:04,877 --> 00:01:07,551
ahogy barátaink lent pancsolnak.

22
00:01:07,575 --> 00:01:11,048
Felhőtlen zsivajuk
meg sem állt nyitott ablakunkig.

23
00:01:11,588 --> 00:01:14,716
De rájöttem, hogy minél mélyebben
merülök bele a könyvekbe,

24
00:01:14,740 --> 00:01:16,875
minél tovább rágódom az egyes mondatokon,

25
00:01:16,899 --> 00:01:19,524
a külvilág zaja annál
kevésbé ér el hozzám.

26
00:01:19,960 --> 00:01:23,082
Így hát testvéreimmel ellentétben,
akik a lapokon végigsuhantak,

27
00:01:23,092 --> 00:01:24,565
én lassan olvastam,

28
00:01:24,589 --> 00:01:26,793
nagyon lassan.

29
00:01:27,816 --> 00:01:31,146
Olyan gyerek voltam, akinek ujjai
végigsimultak a szavak alatt,

30
00:01:31,170 --> 00:01:35,672
addig, amíg le nem szoktattak róla:
a nagyok már nem használják ujjaikat.

31
00:01:36,138 --> 00:01:39,879
Harmadikban kezünket
össze kellett fonni a padon,

32
00:01:39,903 --> 00:01:44,241
és csak lapozáshoz használhattuk őket.

33
00:01:45,061 --> 00:01:47,552
Tanárnőnk nem volt szigorú.

34
00:01:47,576 --> 00:01:49,258
Az 1970-es években az volt a célja,

35
00:01:49,282 --> 00:01:52,256
hogy olvasási készségünk meghaladja

36
00:01:52,280 --> 00:01:53,897
az évfolyam kereteit.

37
00:01:54,199 --> 00:01:56,722
A minél gyorsabb olvasást követelték meg.

38
00:01:57,769 --> 00:02:01,459
A lakásom csendjében viszont,
messze a tanári pillantástól,

39
00:02:01,483 --> 00:02:03,914
a szavak alatt végigsimíthattam ujjaimat.

40
00:02:03,938 --> 00:02:06,804
Az önző óriás pedig újra elmesélte,

41
00:02:06,828 --> 00:02:10,704
miként verték át a kertjébe
beszökő gyerekek,

42
00:02:10,728 --> 00:02:12,747
miként épített magas falat,

43
00:02:12,771 --> 00:02:15,262
amely távol tartotta őket.

44
00:02:15,286 --> 00:02:17,660
A szürke tél azonban betoppant kertjébe,

45
00:02:17,684 --> 00:02:20,247
és nem moccant el onnan.

46
00:02:20,614 --> 00:02:24,628
Minden újraolvasásnál valami
újat tanultam a kemény kövesútról,

47
00:02:24,648 --> 00:02:26,950
ahol a kertből száműzött gyerekek

48
00:02:26,974 --> 00:02:28,724
kényszerültek játszani,

49
00:02:29,108 --> 00:02:32,496
az egy napon felbukkanó
vajszívű kisfiúról,

50
00:02:32,520 --> 00:02:34,662
és magáról az óriásról.

51
00:02:34,686 --> 00:02:37,737
Talán szavai nem haraggal voltak telve.

52
00:02:37,761 --> 00:02:40,032
Talán együttérzést kívántak volna,

53
00:02:40,056 --> 00:02:41,600
megértést.

54
00:02:42,438 --> 00:02:45,738
"Az én kertem az enyém."

55
00:02:47,566 --> 00:02:50,300
Később hallottam John Gardnerről íróról,

56
00:02:50,324 --> 00:02:52,601
aki ezt "fiktív álomnak"

57
00:02:52,625 --> 00:02:54,345
vagy az "álomfikciónak" hívta.

58
00:02:54,369 --> 00:02:57,677
Aztán ráébredtem,
ilyenkor belebújok a könyvbe,

59
00:02:57,677 --> 00:02:59,595
a szereplőkkel vagyok,

60
00:02:59,625 --> 00:03:03,007
a szerző teremtette világba
kaptam meghívást.

61
00:03:03,031 --> 00:03:06,119
Gyerekként tudtam,
hogy a történetet ízlelgetni kell,

62
00:03:06,143 --> 00:03:08,723
apránként élvezni darabjait,

63
00:03:08,747 --> 00:03:13,568
hogy egyes szerzők hónapok,
talán évek alatt írták meg őket.

64
00:03:13,592 --> 00:03:14,939
Olvasóként feladatom –

65
00:03:14,963 --> 00:03:18,169
különösen annak, aki egy napon
író szeretne lenni –

66
00:03:18,193 --> 00:03:20,280
e narratíva tisztelete.

67
00:03:21,445 --> 00:03:27,179
Jóval a kábeltévé
vagy az internet, telefon előtt

68
00:03:27,203 --> 00:03:31,764
emberek adták tovább emlékezetük,
tájékozódtak történeteken keresztül.

69
00:03:31,788 --> 00:03:35,359
Ez az egyik legkorábbi
kapcsolatteremtő technológiánk.

70
00:03:35,953 --> 00:03:37,407
A történetben volt valami,

71
00:03:37,431 --> 00:03:40,675
amely Nílus mentén
megmozgatta az egyiptomiakat,

72
00:03:40,857 --> 00:03:43,041
a halott-tartósítás
jobb módjának története

73
00:03:43,065 --> 00:03:46,462
Tutanhamon maradványait
a 21. századba mentette át.

74
00:03:46,486 --> 00:03:48,431
Több mint kétmillió évvel ezelőtt,

75
00:03:48,455 --> 00:03:52,084
amikor az első emberek
kőeszközök készítésébe kezdtek,

76
00:03:52,108 --> 00:03:53,899
valaki megszólalt: "Mi lenne, ha...?"

77
00:03:54,203 --> 00:03:57,203
A másik pedig fejébe véste a történetet.

78
00:03:57,227 --> 00:04:00,765
Mindegy, hogy szavakkal,
gesztusokkal, rajzzal fejezték ki,

79
00:04:00,789 --> 00:04:03,754
az emlékezet továbbvitte:

80
00:04:03,778 --> 00:04:06,646
a kalapácsütés történetért kiáltott.

81
00:04:07,536 --> 00:04:09,472
A világ zajosabb lett.

82
00:04:09,496 --> 00:04:11,497
Hordozható magnótól

83
00:04:11,521 --> 00:04:15,839
elértünk walkmanig, CD-lejátszóig,

84
00:04:15,863 --> 00:04:17,368
iPodig,

85
00:04:17,831 --> 00:04:20,489
bármilyen zenéig, bármikor.

86
00:04:20,513 --> 00:04:23,863
Gyerekkorom négy tévécsatornájától

87
00:04:23,887 --> 00:04:27,416
elértünk a végtelennek tűnő
kábeltévéig és a streamelésig.

88
00:04:27,440 --> 00:04:32,192
Ahogy pedig a technológia térben
és időben egyre gyorsabban mozgat,

89
00:04:32,216 --> 00:04:35,452
a történetet látszólag megszűnik,

90
00:04:35,476 --> 00:04:37,918
úgy értem, kiszorul a narratívából.

91
00:04:38,640 --> 00:04:42,256
De még ha a történtet iránti
elköteleződésünk változik is,

92
00:04:42,280 --> 00:04:47,847
a könyv körül lévő felhajtás átterelődik
az Instragramra, a Snapchatre,

93
00:04:47,871 --> 00:04:50,416
emlékezzünk az ujjaink feletti szavakra.

94
00:04:50,440 --> 00:04:53,059
Emlékezzünk a történetre,
formájától függetlenül,

95
00:04:53,083 --> 00:04:56,374
amely mindig elvisz oda,
ahol álmunkban sem járnánk,

96
00:04:56,398 --> 00:04:59,249
olyan embereket mutat be,
akikkel álmunkban se találkoznánk,

97
00:04:59,273 --> 00:05:02,512
és a világ olyan szeletét,
amelyről másképp lemaradnánk.

98
00:05:03,043 --> 00:05:06,956
Ahogy a technológia rohanásra sarkall,

99
00:05:06,980 --> 00:05:09,116
én lassítva jobban érzem magam.

100
00:05:09,562 --> 00:05:13,216
A szavak alatt futó ujjaim elvezettek

101
00:05:13,240 --> 00:05:15,636
a minden korosztályhoz
szóló írói világhoz.

102
00:05:15,660 --> 00:05:17,500
A könyveket apránként kell élvezni,

103
00:05:17,524 --> 00:05:19,008
ízlelgetni őket.

104
00:05:19,805 --> 00:05:23,428
A világ mélyreható
vizsgálatának szeretete,

105
00:05:23,442 --> 00:05:26,409
és annak, ahogyan teljes
lényem elmerül benne,

106
00:05:26,433 --> 00:05:30,343
hogy ezáltal láthatom
narratívák sokrétűségét,

107
00:05:30,367 --> 00:05:32,086
ajándéknak bizonyult számomra,

108
00:05:32,110 --> 00:05:34,203
hiszen a feláldozott drága idő

109
00:05:34,227 --> 00:05:37,062
megtanított mindenre,
amit tudnom kellett az írásról.

110
00:05:37,086 --> 00:05:40,738
Az írás pedig mindarra, amit tudnom
kellett világok teremtéséről,

111
00:05:40,762 --> 00:05:44,247
ahol láttathatjuk és hallathatjuk magunk,

112
00:05:44,271 --> 00:05:47,624
ahol az élmények megerősítésre lelnek,

113
00:05:47,648 --> 00:05:51,065
és történetemet mások is
olvashatják és hallhatják,

114
00:05:51,089 --> 00:05:54,284
szikrát gyújtva bennük,
ami köteléket teremt köztünk,

115
00:05:54,308 --> 00:05:55,716
párbeszédet.

116
00:05:56,352 --> 00:05:59,004
Végül pedig nem ennyi az egész –

117
00:05:59,028 --> 00:06:03,725
kiutat találni a világ
keltette magányosságból,

118
00:06:03,749 --> 00:06:07,647
hogy azt távozásunk előtt
ne hagyjuk érintetlenül?

119
00:06:08,242 --> 00:06:11,364
Kőből kalapács, emberből múmia,

120
00:06:11,388 --> 00:06:15,432
gondolatból történet, –
és mindebből emlék.

121
00:06:16,641 --> 00:06:19,576
Néha azért olvasunk,
hogy megértsük a jövőt.

122
00:06:20,211 --> 00:06:23,132
Máskor pedig, hogy megértsük a múltat.

123
00:06:23,156 --> 00:06:27,155
Olvasunk, hogy elvesszünk,
felejtsük jelenünk nehéz terhét,

124
00:06:27,179 --> 00:06:30,128
és hogy emlékezzünk az előttünk élőkre,

125
00:06:30,152 --> 00:06:31,969
akiknek még terhesebb jelenük volt.

126
00:06:32,643 --> 00:06:34,990
Ugyanezért írok én is.

127
00:06:35,893 --> 00:06:40,006
Mielőtt Brooklynba jöttünk, családom
a dél-karolinai Greenville-ben élt,

128
00:06:40,030 --> 00:06:42,849
a Nicholtownnak nevezett
szegregált lakóközösségben.

129
00:06:43,749 --> 00:06:46,176
Mindannyian azok leszármazottjai vagyunk,

130
00:06:46,200 --> 00:06:48,997
akiknek tilos volt
az írni-olvasni tanulás.

131
00:06:49,651 --> 00:06:51,081
Gondoljanak bele:

132
00:06:51,105 --> 00:06:54,447
a betűkből alkotott szavak
megértésének veszélye,

133
00:06:55,100 --> 00:06:57,811
maguknak a szavaknak a veszélye,

134
00:06:58,248 --> 00:07:02,333
az írni-olvasni tudók
és történeteik veszélye.

135
00:07:03,666 --> 00:07:06,835
Annak ellenére viszont,
hogy halállal fenyegettek,

136
00:07:06,859 --> 00:07:08,808
mert ragaszkodtunk narratívánkhoz,

137
00:07:09,175 --> 00:07:11,076
történetünk túlélt,

138
00:07:11,494 --> 00:07:14,540
hiszen alatta még másik történet is van.

139
00:07:14,564 --> 00:07:16,675
Ez pedig mindig is így volt.

140
00:07:16,699 --> 00:07:18,778
Amióta kommunikálunk,

141
00:07:18,802 --> 00:07:20,903
a narratíva rétegekre épül,

142
00:07:20,927 --> 00:07:24,593
történet alatt történet,
alatta egy másik és így tovább.

143
00:07:24,617 --> 00:07:29,239
Így marad továbbra is életben a történet.

144
00:07:29,263 --> 00:07:33,013
Amint rájöttem, hogy miként függ össze
és kapcsolódik egymáshoz az,

145
00:07:33,067 --> 00:07:35,326
ahogyan megtanultam írni-olvasni

146
00:07:35,350 --> 00:07:37,819
egy majdnem némaságra ítélt nép között,

147
00:07:38,336 --> 00:07:43,473
történetem nagyobbnak,
ősibbnek, mélyebbnek láttam,

148
00:07:43,497 --> 00:07:45,253
mint amekkora én magam lehetek.

149
00:07:45,277 --> 00:07:47,522
Emiatt pedig folytatódni fog.

150
00:07:48,722 --> 00:07:51,286
A majdnem néma nép között voltak,

151
00:07:51,310 --> 00:07:54,100
akik sohasem tanultak meg olvasni.

152
00:07:55,433 --> 00:07:58,933
Leszármazottjaik, nemzedékek
a rabszolgaság után,

153
00:07:59,798 --> 00:08:00,966
ha elég jómódúak,

154
00:08:00,990 --> 00:08:04,325
főiskolára, egyetemre mennek.

155
00:08:04,758 --> 00:08:08,463
Páran, mint nagyanyám és testvéreim,
már beleszületnek az olvasásba,

156
00:08:08,487 --> 00:08:10,872
hiszen a történelem súlyát nem cipelik.

157
00:08:11,546 --> 00:08:15,267
Páran, mint anyám is,

158
00:08:15,291 --> 00:08:17,772
felkérezkedtek Fortuna szekerére,

159
00:08:17,796 --> 00:08:19,754
és búcsút intettek a Délnek.

160
00:08:20,362 --> 00:08:23,272
Ezen belül viszont másik történet is van:

161
00:08:23,296 --> 00:08:25,805
azoké, akik elmentek és akik maradtak,

162
00:08:25,829 --> 00:08:28,269
magukkal cipelve a narratíva történelmét,

163
00:08:28,293 --> 00:08:32,776
tudva, hogy az íráson kívül másképp
is ragaszkodhatnak hozzá,

164
00:08:32,800 --> 00:08:37,028
hogy egy hosszú nap után
tornácukon vagy verandájukon ülve

165
00:08:37,052 --> 00:08:39,581
lassú mesélésbe foghatnak gyerekeiknek.

166
00:08:40,330 --> 00:08:44,524
Tudták, hogy elénekelhetik
a gyapotszedés rekkenő hőségében

167
00:08:44,548 --> 00:08:46,302
vagy dohánybetakarításkor,

168
00:08:46,326 --> 00:08:50,274
hogy igeként hirdethetik,
és paplanjukba varrhatják a meséket,

169
00:08:50,298 --> 00:08:54,128
a fájdalmas történeteket
vidámmá alakítják,

170
00:08:54,152 --> 00:08:56,836
és a nevetés száműzi belőlük
az ország történelmét,

171
00:08:56,860 --> 00:08:59,485
amely újra és újra megpróbálta

172
00:08:59,509 --> 00:09:01,033
kisajátítani testüket,

173
00:09:01,057 --> 00:09:02,676
lelküket

174
00:09:02,700 --> 00:09:04,032
és történetüket.

175
00:09:05,954 --> 00:09:09,536
Gyerekként megtanultam elképzelni,

176
00:09:09,560 --> 00:09:12,956
hogy egy láthatatlan ujj
miként terel egyik szóról a másikra,

177
00:09:12,980 --> 00:09:15,356
egyik mondatról a másikra,

178
00:09:15,380 --> 00:09:17,908
a tudatlanságtól a megértésig.

179
00:09:18,742 --> 00:09:22,322
Noha a technológia előre iramlik,

180
00:09:22,346 --> 00:09:24,268
én továbbra is lassan olvasok,

181
00:09:26,054 --> 00:09:30,049
tudva, hogy a szerző munkáját
és a történet ki nem csorbuló erejét

182
00:09:30,073 --> 00:09:32,422
tiszteletben tartom.

183
00:09:32,446 --> 00:09:35,673
Az olvasásom lassúsága kiszűri a zajt,

184
00:09:35,697 --> 00:09:39,468
és emlékeztet azokra, akik előttem éltek,

185
00:09:39,492 --> 00:09:45,698
akik először tanulták meg,
hogyan tartsák kordában a tüzet,

186
00:09:45,722 --> 00:09:47,687
és körbeállták lángját,

187
00:09:48,926 --> 00:09:52,713
fényét és hőjét az új erőnek.

188
00:09:53,853 --> 00:09:57,546
Lassan olvasok, hogy emlékezzek
az önző óriásra,

189
00:09:57,570 --> 00:09:59,756
ahogyan végül lebontotta a falat,

190
00:09:59,756 --> 00:10:02,356
és hagyta kertjében
szabadon futkározni a gyerekeket.

191
00:10:03,325 --> 00:10:07,377
Lassan olvasok, hogy tisztelettel
adózzak őseimnek,

192
00:10:07,401 --> 00:10:09,797
akik egyáltalán nem olvashattak.

193
00:10:10,171 --> 00:10:12,760
Nekik is körbe kellett állniuk a tüzet,

194
00:10:12,784 --> 00:10:16,154
az álmaikról, reményeikről, jövőjükről

195
00:10:16,178 --> 00:10:18,726
óvatosan beszélni.

196
00:10:20,417 --> 00:10:25,001
Amikor olvasunk, írunk vagy mesélünk,

197
00:10:25,025 --> 00:10:27,300
beállunk abba a körbe,

198
00:10:28,339 --> 00:10:30,509
amely soha többé nem szakad meg.

199
00:10:31,515 --> 00:10:35,098
A történet ereje tovább él.

200
00:10:36,047 --> 00:10:37,200
Köszönöm.

201
00:10:37,224 --> 00:10:38,448
(Taps)