Más-más okból szoktuk
az internetet használni.

Kiderül, hogy a legnépszerűbb
fajtájú weboldal

főleg bizalmas körben használatos.

Kíváncsiságot vált ki,

vágyaink nem lényegtelen
mértékű kielégítését,

és mások szaporító
tevékenységének rögzítése

körül forog.

(Nevetés)

Persze, hogy a családfáról van szó!

(Nevetés)

A családtörténet tanulmányozásáról.

Mikor családtörténetbe merülünk,

minden családban akad valaki,
aki a nemzedékrend megszállottja.

Nevezzük Béla bácsinak.

Béla bácsi mellett egyáltalán
nem szeretnénk ülni

családi találkozón,

mert halálra fog untatni

valamely távoli ősünkre vonatkozó
sajátságos részletekkel.

De mint tudják,

mindennek létezik tudományos oldala is,

és Béla bácsi történeteiből

az orvosbiológiai kutatás
mérhetetlenül sokat meríthet.

Hagyjuk, hogy Béla bácsi
és családfakutató társai

rögzítsék családfájukat a geni.com
nemzedékrendi honlapon.

Mikor családfájukat feltöltik a használók,

a program átfésüli a rokonságot,

fölleli a kapcsolódási pontokat,

és összeilleszti a családfákat.

Ennek eredményeként
óriási családfa jön létre,

amely meghaladja bármely kutató szintjét.

Ha a folyamatot milliónyi
egyénnel megismételjük

szerte a világon,

összeáll az emberiség családfája.

E weboldalon

125 millió főt tudtunk összekapcsolni

közös családfává.

Nem tudom a fát a kivetítőre fölrajzolni,

mert kevesebb pixelből áll,

mint a fán szereplők száma.

De itt egy példa 6000 fő részhalmazára.

Minden zöld csomópont egy-egy személy.

A vörös csomópontok a házasságok,

az összekötő vonalak a szülői kapcsolatok.

A fa közepén az ősök láthatók.

A szélek felé haladva
a leszármazottakat látjuk.

E fa kb. hét nemzedéket fog át.

Ez történik, ha a személyek számát

70 ezerre növeljük:

még mindig összes adatunk
apró részhalmaza.

Ennek dacára már kirajzolódik

a rengeteg igen távoli
rokonból álló óriási családfa.

Családfakutatóink áldozatos
munkájának köszönhetően

több száz évvel visszamehetünk.

Pl. ő itt Alexander Hamilton,

aki 1755-ben született.

Alexander volt az USA
első pénzügyminisztere,

de ma inkább a népszerű
Broadway-musicalból ismert.

Kiderült, hogy Alexandernek erős
a kapcsolata a szórakoztatóiparral.

Vérrokona...

Kevin Bacon színésznek!

(Nevetés)

Mindketten egy 13. századi

skót lady leszármazottai.

Tehát Alexander Hamilton

Kevin Bacon 35-öd fokú rokona.

(Nevetés)

A fa milliónyi hasonló
történetet tartalmaz.

Nagy erőt fektettünk be
adataink minőség-ellenőrzésébe.

DNS-vizsgálatokból derült ki,

hogy adatainkban az anya-gyerek
kapcsolat 0,3%-ban hamis,

ami egybeesik az USA II. világháború
előtti örökbe fogadási arányával.

Az apai oldalon

a helyzet sokkal rosszabb:

adatainkban az apa-gyerek
kapcsolat 1,9%-ban hamis.

Látom, hogy egypáran ezen somolyognak.

Biztos arra gondolnak,

hogy mennyi postás jár-kel.

(Nevetés)

De az apai ági kapcsolatok
1,9%-os hibaaránya

adatainkban nem kivételes.

Korábbi tanulmányok hasonló
hibaarányt mutattak ki

klinikai szintű családfák esetén.

Tehát adataink jó minőségűek,

és ez nem meglepő.

Kutatóink alaposan
és személyesen érdekeltek abban,

hogy családtörténetüket
megbízhatóan dokumentálják.

Az adatokból számszerű tudáshoz
juthatunk az emberiségről,

pl. demográfiai kérdésekről.

Itt van minden profilunk a világtérképen.

Minden pixel egy-egy valaha élt ember.

Mivel ilyen sok adatunk van,

sok ország körvonalai láthatók,

kiváltképp a nyugatiak.

Ezen a klipen rétegekbe
rendeztük az előbbi térképet

a személyek 1400 és 1900
közötti születési éve szerint,

és az ismert vándorlási
eseményekkel vetettük össze.

A klip megmutatja, hogy adatainkból
látható legmélyebb gyökerek

az Egyesült Királyságba vezetnek,

ahol legjobb az adatnyilvántartás,

és onnan a nyugati gyarmatosítás
útvonalai mentén terjednek tovább.

Nézzük!

(Zene)

[Születési év:]

[1492 – Kolumbusz áthajózza az óceánt]

[1620 – A Mayflower
kiköt Massachusettsben]

[1652 – A hollandok
gyarmatosítják Dél-Afrikát]

[1788 – Nagy-Britannia ausztráliai
fegyencszállításai elkezdődnek]

[1836 – Az első bevándorlók
az Oregoni Ösvényen]

[minden tevékenység]

Szeretem ezt a filmet.

Mivel a vándorlási események
családok kapcsolódását jelzik,

adódik egypár kérdés:

Mekkora a jellemző távolság

a férj és feleség születési helye közt?

A távolság döntő szerepet
játszik a demográfiában,

mert a családalapítási célú vándorlás
mintázata meghatározza,

hogyan terjednek el a gének
egyes területeken.

Adataink alapján elemeztük a távolságokat,

és rájöttünk, hogy a régi időkben

az embereknek könnyű volt.

A környékbeli falvakba házasodtak.

Ám az ipari forradalom bonyolította
szerelmi életünket.

Ma a megfizethető repjegyek
és az online közösségi média korában

jellemzően több mint 100 km-re
vándorolnak születési helyüktől,

hogy lelki társra leljenek.

Megkérdezhetik:

Jó, de ki veszi magára családalapításért

a vándorlás terhét?

A férfiak vagy a nők?

A kérdés megválaszolására

legalább az utóbbi 300 év
adatait fölhasználva

arra jutottunk,

hogy a hölgyek veszik magukra
a családalapítás miatti vándorlás terhét.

Ezek statisztikailag
szignifikáns eredmények,

így tudományos ténynek tekinthető,
hogy a férfiak lusták.

(Nevetés)

A demográfiai kérdéseken túl

egészségügyi kérdéseket is föltehetünk.

Pl. megkérdezhetjük,

hogy milyen a genetikai változatok szerepe

az egyes személyek átlagos élettartamában?

Korábbi kutatások elemezték
az ikrek magas kora közti korrelációt,

hogy választ leljenek a kérdésre.

Úgy értékelték,
hogy a genetikai változatok

kb. negyed részben okozzák
az egyének élettartama közti eltérést.

De ikreknél ez nagyon sok okkal korrelál,

pl. különböző környezeti hatásokkal

vagy közös háztartással.

A nagy családfákból elemezhetjük
mind a közeli rokonokat,

pl. az ikreket,

mind a távoli rokonokat, még
a negyed-unokatestvéreket is.

Így hatalmas modelleket vázolhatunk fel,

amelyekből elválaszthatjuk
a genetikai változatok hatását

a környezeti tényezőkétől.

Adatainkkal elvégeztük az elemzést,

melyből kiderült, hogy csak 15%-ban
magyarázzák genetikai változatok

az egyes személyek élettartama
közti különbséget.

Ez átlagosan öt év.

Tehát a gének az élettartam szempontjából
kevésbé fontosak, mint ahogy hittük.

Ezt jelentős eredménynek tartom,

mert azt jelenti, hogy tetteink
többet számítanak.

A dohányzás pl. 10 évet
vesz el az életünkből,

kétszer annyit, mint amennyi
a géneknek róható föl.

Még meglepőbb dolgokra lelhetünk,

ha elhagyjuk a családfákat,

és hagyjuk, hogy a DNS-információt
kutatóink dokumentálják.

Az eredmény elképesztő lehet.

Tán nehéz elképzelni,
de Béla bácsi és barátai a DNS-ből

igazságügyi orvostani
képességeiket bizonyíthatják,

amelyek meghaladják
az FBI jelenlegi szintjét.

Ha a DNS-t a hatalmas családfára illesztve

jelzőfényt hozunk létre,

amely százszámra világítja be
a távoli rokonokat,

akik mind kapcsolódnak
az eredeti DNS-t adó személyhez.

A nagy családfán
több jelzőfényt elhelyezve

ugyanazon módszerrel határozhatjuk meg
ismeretlen személy DNS-ét,

mint amelyet a GPS-rendszer használ

műholdas helymeghatározásra.

E technika hatékonyságára kiváló példa

a Golden State Killernek
nevezett sorozatgyilkos elkapása,

aki az USA történetének
egyik leghírhedtebb bűnözője.

Korábban az FBI több mint 40 évig kereste.

Megvolt a DNS-e,

de egyetlen rendőrségi
adatbázisban sem bukkantak rá.

Kb. egy éve az FBI genetikus
családfakutatótól kért tanácsot,

ő meg javasolta, hogy juttassák el
bűnöző DNS-ét a kutatószolgálathoz,

amely megtalálhatja a távoli rokonokat.

Így is tettek,

és föllelték a Golden State Killer
harmad-unokatestvérét.

Óriási családfát állítottak össze,

beszkennelték a fa ágait,

és végül profilra találtak,

amely a Golden State Killer néven
ismert személyre pontosan ráillett.

DNS-mintát vettek tőle,
és tökéletes volt az egyezés

az FBI-nál lévő DNS-sel.

Letartóztatták,

és bíróság elé állították annyi év után.

Azt követően a genetikus családfakutatók

kezdtek együttműködni
az USA helyi bűnüldöző szerveivel

hogy e technikával kapják el a bűnözőket.

Csupán az utóbbi fél évben e technikával

több mint 20 döglött aktát
sikerült megoldaniuk.

Szerencsére vannak olyanok,
mint Béla bácsi és családfakutató társai.

Ők nem önérdekű műkedvelők,

hanem szenvedélyes tudóstársaink,
akiknek célja megmondani, kik vagyunk.

Tudják, a múlt kulcs lehet a jövőhöz.

Köszönöm szépen.

(Taps)